Az új teremtés valósága - Anducska Adrienn tanítása

Az új teremtés valósága

Anducska Adrienn tanítása

(2016.05.02.)

„Megkérdezem tőletek, hogy vajon miért jártok gyülekezetbe, és kell-e egyáltalán gyülekezetbe járni?! Ezek fontos kérdések, és tudatosítani kell magunkban, hogy valóban kell-e járni gyülekezetbe és ha igen, akkor miért. Először is tudjuk azt, hogy az Ige szerint gyülekezetbe, közösségbe kell járnunk. És ezt nem én mondom, hanem ezt Isten Igéje mondja. És hogy ne az én szavaimnak higgyetek, ezért felolvasom a Zsidó 10-ből az Igét, hogy: „El ne maradjatok az egybegyülekezésektől, amiképpen szokásuk némelyeknek.” Te ugye nem akarsz a némelyek közé tartozni?! Ez az intés az apostoltól nem olyan kellemes, hogy el ne maradjatok!

Kolosse 4.5

„Bölcsen viseljétek magatokat a kívülvalók irányában, a jó alkalmatosságot áron is megváltván.”

Mit is jelent az, hogy …áron is megvegyétek? Ti, akik itt vagytok és hűségesen jöttök, tudjátok, hogy mit jelent. Volt-e már olyan alkalom az életedben, mikor vasárnap lehetőséged lett volna ide-amoda menni, ezt, azt megtenni, és bizony valakinek azt kellett mondanod, hogy bocsánat, nem mert nekem dolgom van vasárnap délután. De te mégis a jobb részt választottad… te már értesz valamit, tudsz valamit.

Efezus 5.16

„Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert a napok gonoszak.”

Tehát az Ige tanítja nekünk, hogy igenis, kell gyülekezetbe járnunk és itt van a helyünk. És gondolkoztál-e azon, hogy miért járunk gyülekezetbe? Miért fontos ez? Az Ige szerint ezt kell tennünk és ti hűségesen jöttök is, de miért? És most mondok egy példát. Van egy szó, egy kifejezés, amit én mikor újjászülettem, nem nagyon értettem. A katolikus egyházban használják azt a kifejezést, hogy anyaszentegyház. És azon gondolkoztam, hogy ez mit is jelent? Tippelgettem, hogy miért anyaszentegyház ez, mikor nem mennyei anyánk van, hanem mennyei atyánk…. Nem értettem, hogy hogyan áll ez nekik össze és arra gondoltam akkor, hogy biztosan azért, mert ott Máriát nagy tisztelet övezi…

Pár hete újból előjött ez a szó, nem is foglalkoztam vele sokat, csak átsuhant rajtam, hogy most sem értem ezt… Lefeküdtem már aludni és egy hirtelen felismerésem, megértésem volt erről az egészről. Nem mondom, hogy ez biztosan így van a katolikus egyházban, de egy megértésem lett erről és azóta szeretem ezt a szót. Megértettem valamit az anyaszentegyházról.

Tudjuk a Bibliából, tanítja Jézus, hogy mikor újjászületünk felülről születünk, van felülről egy mennyei Atyánk, az Édesatyánk. Fizikai értelemben ahhoz, hogy a gyermek megfoganjon kell egy édesanya és egy édesanya. Ahogy ez végigfutott az agyamon, hogy amikor újjászületünk kapunk egy mennyei Édesatyát, és Ő annyira gondoskodó, hogy azonnal egy édesanyát is adott nekünk és ez nem más, mint a gyülekezet, az „anyaszentegyház”. És nagyon boldog voltam, hogy ezt megértettem. Mert amikor az ember újjászületik az Úr elplántálja az ember valahová, egy helyi gyülekezetbe. És nagyon fontos az, hogy ott az ember hűséges legyen és nem kell kitekinteni és elmenni máshova, mert ott nem fogok megtalálni azt, amit a te „édesanyádtól” kaphatnál. Az is anya, de mostohaanya lesz. Te kaptál egy gyülekezetet, egy anyagyülekezetet… Fizikai értelemben az édesanya feladata, hogy táplálja a csecsemőjét, először tejjel, aztán keményebb eledellel. Védelmezi mindenféle hatástól, neveli a gyermekét, oktatja… A mi mennyei anyánk – akit az Úrtól kaptunk – ugyanezt csinálja, ugyanez a feladata. Ha én beépülök abba a helyi gyülekezetbe, amit Isten nekem adott, Ő táplál engem, védelmez engem, mert csak ott vagyok védelemben, ha bent vagyok az édesanyám ölében, a gyülekezetben, a nyájban. Táplál, védelmez, óv, tanít, nevel, hogy hogyan és miként kell az Igében élni.

Felhozott az Úr egy másik példát, mikor Hannával néztünk egy természetfilmet. Ott van igazán biztonságban az ember, ha a nyájában van, ha ott van. A film lényege az volt, hogy az állatok olyan okosak, hogy a szavannán csordában legelésznek. Azért, mert ha csordában vannak, akkor többet bírnak enni az állatok, mert nem kell stresszelniük, azt figyelniük, hogy honnan jön az oroszlán. Van két-három jószág a szélén, akik körülnéznek és a többiek, békésen esznek mert nem kell figyelniük, békességben és biztonságban vannak. És hozzájuk társulnak más állatok is, akik ugyanígy együtt egy csordában legelésznek. Amíg ott vannak bent, addig biztonságban vannak, nyugodtan ehetnek amennyit akarnak. De mi történik, mikor egy elkószál onnan? Nagy bajba kerül, mert nem táplálkozhat úgy, mert minden pillanatban azt kell nézni, hogy vajon hol az ellenség, az oroszlán. És tudjuk, hogy nekünk is van egy ellenségünk, egy, de van! És ugyanezt írja az Ige, hogy mint ordító oroszlán szerte jár, keresve, hogy kit nyeljen el. Minket azonban nem nyelhet el, főleg akkor nem, ha te a biztonságot nyújtó édesanyád ölében vagy, ha ott vagy bent a gyülekezetben, ami védelmez és óv téged mindenféle hamis tanítástól, nem az Úrtól való dologtól! De ahhoz itt kell lenni, bent kell lenni a nyájban!

Dicsőség Istennek, hogy adott nekünk egy gondoskodó, tápláló, védelmező, óvó édesanyát is. Kívánom, hogy soha ne hagyjátok el az „édesanyátokat”, mindig legyetek hozzá hűségesek, mert ő az, aki táplál és megvédelmez benneteket.

Ha mostohaanyához mész, az nem úgy fog szeretni, mint egy édesanya, leginkább akkor, ha nem az Úrban vagy, mert az Úrban minden lehetséges. De ha tényleg mostohaanyának hívjuk, akkor igaz, hogy az nem szereti úgy, mint a sajátját. Az édesanyád szeret téged a legjobban!

Azt kell tehát megjegyeznünk, hogy az Ige azt tanítja, hogy gyertek, mert kell gyülekezetbe jönnünk és nem miattam és a pásztor miatt, hanem a ti érdeketek ez. Egyszer Jim mondta azt, hogy amikor nem vagy ott valahol, akkor valamiről lemaradsz. És ez így van! Most olvastam az Igét: Áron is megvegyétek! Ne engedd meg magadnak azt, hogy az ördög, aki az ordító oroszlán és lesi, hogy kit nyel el… Máris elnyelt, ha eltávolít téged a gyülekezettől akár egy hétre is. És ezt nem törvényből mondom, mert te tedd úgy, ahogy a lelkiismereted megkívánja… de azt mondom neked, hogy a védelmed itt van, és ha nem vagy itt egy vasárnap, akkor valamiről lemaradsz. Arról az egy szóról, vagy áldásról… És lehet, hogy bizonyságot is tudnátok most nekem mondani, mert magam is jártam úgy, hogy elkészítettem valakinek egy áldást és éppen akkor nem volt ott az illető. És indította az Úr a szívemet, hogy valaki másnak adjam oda azt az áldást, mert nem volt ott és nem tudta megkapni az, akinek eredetileg szántam. És te ugyanígy lehetsz, ha nem vagy az „otthelyeden”, ahol lenned kell. És ez a hely hétről hétre rendszeresen a gyülekezet. És most mondhatnám, hogy a gyülekezetnek vannak egyéb alkalmai is, imakör, ifi – amit „áron is meg lehet venni”. Vegyél megértést tehát, ne törvényből gyere, mert a pásztor mondta, hanem vegyél alapot, értsd meg, hogy miért kell jönnöd és utána cselekedd meg az Igét!

Elmondhatnám bizonyságban, hogy hogyan kezdtem én imakörbe járni. Az én testem sem kívánta nagyon sokáig, évekig húzódozott, hogy imakörbe járjak. De megértettem aztán és tudtam, hogy ott a helyen. Akkor még drága anyósomnál volt az imakör és bizony az első alkalmakkor úgy ültem ott végig, hogy: Uram, köszönöm, már fél órája imádkozom, egy imaharcos vagyok…! De mikor az órámra néztem, láttam, hogy csak öt perc telt el! Újabb két perc múlva, egy újabb örökkévalóságnak éltem meg az időt. Ez így ment hosszú ideig… amikor már nem bírtam tovább, akkor foglalkoztam az Igével. Míg a többiek nyelveken imádkoztak, én tettem a megvallásomat az imakönyvből, elfoglaltam magam. A lényeg az, hogy ott voltam… mert megértettem, mi a dolgom és megcselekedtem. A tested nem mondja majd azt, hogy üljél le imádkozni…

Az „imásoktól” kérdezem, hogy volt-e olyan alkalom, mikor azt mondta a tested, hogy ne menjél? Vagy amikor lett volna más programod, vagy amikor zuhogott az eső, vagy tüneteid voltak a testedben, akkor hallottad magadban, hogy ne menjél, mert megérti mindenki… Persze megérti, csak te maradsz le valamiről! Lemaradsz az „otthelyedről”!

Kérlek téged, hogy nyisd meg a szívedet elvárásra, mert nekem is könnyebb lesz itt állnom, könnyebb lesz beszélnem. Kapcsold át a kapcsolódat, legyen meg az, amiért itt ülsz és legyél nyitott, legyél befogadó! Imádkozzunk és közben gondold át, hogy mi az, amit ma szeretnél az Úrtól. Egy érintést, egy szót, egy Igét, gyógyulást, vagy békességet, vagy problémák megoldását? Mi az, amiben a szívedben keresed az Urat és amit ma hallani és ma kapni akarsz! Határozd el és legyen egy erős kívánság a szívedben, hogy ma Uram, ma ezt elveszem, ma ezt megkapom… És az Ő kegyelméből, ha a szíved teljességével, hittel kéred ezt, meg lesz neked, mert Isten Igéje az igazság és aki kér, az mind kap.

Mennyei Atyám, a Jézus nevében, te látod a szíveket és látod a kéréseket! Látod azokat a dolgokat, amiket most megfogalmaznak a te drága szentjeid! Uram, köszönjük, hogy hűséges vagy és ha kérünk, akkor te adsz, ha zörgetünk, akkor megnyitod nekünk. Ezért együtt zörgetjük Uram a te ajtajaidat és kérjük ezeket a kéréseket. Kérem, hogy töltsd be ezeket a szükségeket Atyám hatalmasan a Jézus nevében, a te kegyelmedből! Tiéd minden dicsőség! Előre megköszönjük neked Atyám, hogy az alkalom végére mindannyian megkapjuk, amiért jöttünk és tied ezért a dicsőség, Te vegyél dicsőséget érte!

A mai alkalomra azzal a témával készültem, hogy kik vagyunk mi Krisztusban. Ez volt szüntelenül bennem és erről szeretnék ma egy kicsit beszélni, hogy hogyan kutassuk ki, hogy megértsük jól, hogy kik vagyunk mi az Úrban.

II. Korinthus 5.17

„Azért, ha valaki Krisztusban van, új teremtés az. A régiek elmúltak, ímé újjá lett minden.”

Nem kell magyaráznom nektek, aki régi hívők vagytok, hogy mit jelent az, amikor újjászületünk. Az ember hármas felépítésű lény-szellem, van lelke és fizikai testben él, mely az alaptanítások egyike. A mi szellemünk tehát az, ami újjá születik, új teremtéssé lett a mi szellemünk. A mi belső, lényegi valónk, a szellemünk, amit nem látunk, amit nem tudunk megfogni, tapasztalni az ami újjá lett. A szellemed, a belső lényed, az igazi valód új teremtés lett! A régi teljesen elmúlt! És ezt olyan jó hallani az embernek akkor is, ha harmincöt, vagy ötven éves keresztény, hogy a régi az elmúlt és egy új belső teremtés lettem. Ezt fogjuk ma keresni és kutatni.

Az Ige nem jövő időben elkövetkezendő dologról beszél, hogy majd új teremtéssé váltok idővel, hanem azt mondja az Ige, hogy te új teremtés vagy, már most, abban a pillanatban, mikor újjászülettél. És vedd tudomásul, hogy te és én más vagy, mint a többi ember, az aki a világban él! Te nem vagy olyan ember, te más ember vagy, ha úgy tetszik, te egy természetfeletti ember vagy! Azért, mert a hatalmas természetfeletti Isten lakik benned és benne! Ott a világban, kint, akik nem ismerik az Urat, ők mások és te is más vagy! Mert te egy új teremtés lettél!

Én tudom, hogy ti ezt elsőre megértettétek, de azért mondom el ennyiszer, mert az Ige akarja, hogy ezt megértsd. És hiába érted te ezt meg, hiába teszed a fejedbe, mert ennek le kell csúsznia a szívedbe… Ha megtudod, hogy ki vagy Krisztusban, miből vagy, akkor lesz az életed győztes. Mindenben győztes lesz az életed – állítja az Ige.

Te más vagy, mint a többi ember! Persze most felsőbbrendű és magasabb szintű lényről beszéltem… Az Úr mindenkit ugyanúgy szeret, a világiakat és téged is ugyanúgy szeret. Az elveszettek után ugyanakkor még talán jobban is sír az Úr szíve, mert te már biztonságban vagy. Tanítja az Úr a példázatot a jó pásztorról, mikor a kilencvenkilenc közül egy elkóborol… A jó pásztor otthagyja a kilencvenkilenc bárányt és elmegy azért a egyért. És most visszatérek, amit az elején mondtam… elmegy azért az egyért, a többit otthagyja, mert ők a nyájban vannak és biztonságban vannak, jó helyen vannak, megtalálták a táplálékát, az eledelét, a védelmét… És annak az egynek, aki a világban van, annak szüksége van rám, mert az nagyon nagy bajban van, azért el kell menni, ki kell segíteni! Így nyúl ki az Úr a világ felé és sír a szíve!

Ezért kell a világiakon segíteni és azt nézni, hogy hogyan tudom ebbe a biztonságba bevonni.

Nagyon sokszor el fogom ma mondani, hogy új teremtések vagyunk. Szeretném, ha belédívódna, egy kicsit mélyülne a szívedbe, tudatosulna, hogy te más ember vagy! Bocsánat, ha sokszor elmondom ezt nektek, de akarom, hogy valamit megértsél és gondolkozzál ezen és értsd meg, hogy más vagy, mint a többiek, másak vagyunk, mint a világ! Jézus nevében!

Természetfelettiek vagyunk, mert Isten bennünk él maga a Szent Szellem által! Gondolkozzunk, elmélkedjünk ezen! Gondolj bele, hogy ugyanaz a hatalmas Isten, aki egész világmindenséget teremtette, Ő él benned! Benned él! UgyanŐ, ugyanaz a drága Szent Szellem, aki az apostolok cselekedeteiben azokat a hatalmas csodákat tette, itt van benned és benned! A teljes hatalmával, erejével, dicsőségével ott van! Ő bennünk él! Fel tudod-e ezt dolgozni, fogni!? Aki a mindenséget teremtette, ez a hatalmas Isten a te testedben vett lakozást a Szellem által! Ugye, hogy nem vagy ugyanaz, mint a többiek?! Te nem lehetsz ugyanaz, mint a többi ember, nem szabad neked ugyanolyannak lenned, mert te már egy más ember vagy! És az Ige szerint nekünk ki kell kutatnunk azt, hogy kik vagyunk! Tudnom kell, hogy ki vagyok én, hogy mi vagyok én azért, hogy annak a teljességében, annak az áldásában élni tudjak.

A Filippi 3.20-as versben utal az Ige arra, hogy mennyei állampolgárságunk van. Tehát mi nem Magyarország polgárai vagyunk! Mikor újjászülettem, én nem magyar állampolgár vagyok többet, én a menny állampolgára vagyok! Halleluja! Nem tudom, hogy érted-e ezt, van aki érti és tapsolt!

Az országoknak vannak követei és akik az országot képviseli, nem viselkedhet akárhogyan, még a világi szinten sem. Nem beszélhet úgy, ahogyan akar, mert az egész országot képviseli, az egész kormányt képviseli. Gondolkozz el ezen nagyon! Nem beszélhet úgy egy követ, ahogy akar, nem dönthet úgy, ahogy akar. Hát, nekem ez így tetszik, úgyhogy szerintem ez így jó! Ő csak úgy dönthet, ahogy a hatalmas fölötte állója, a kormánya kiküldte és ahogy ő parancsolja neki, csak úgy beszélhet, csak úgy cselekedhet csak úgy dönthet.

A fizikai világban a követ nem egy egyszerű ember, nem tehet meg akármit. Ha ezt átfordítjuk a mi oldalunkra, hogy a menny állampolgárai vagyunk, a menny követei vagyunk, akkor mi nem beszélhetünk már úgy, ahogy általában körülötted a világ. Te nem viselkedhetsz úgy, nem dönthetsz úgy, mint a világ! Nekünk úgy kell döntenünk ha bölcsek vagyunk, ahogyan az Ige tanítja.

Nem azért kell máshogy beszélni, mert a pásztor azt mondja és ha keresztény vagy nem káromkodhatsz és nem mondhatsz ezt meg azt… Ettől nem nekem lesz jó és nem azért, hogy lássák, hogy te milyen ügyes vagy és hallelujázol és amikor hazamész, akkor a gyereked, vagy a családtagod tudna arról beszélni, hogy mi jön ki a szádon. Ennek semmi értelme, mert egy csak egy képmutatás.

Ha te elkezdesz máshogy beszélni, viselkedni, dönteni úgy, ahogy a te mennyei Atyád akarja, az neked hoz jót! És én azért beszélek itt, hogy ébredj rá erre, hogy ezek neked hoznak jót! Ha gyülekezetbe jössz, ha megérted ezeket a dolgokat, azzal te leszel több! És ki az, aki nem akar épülni, aki nem akar nagyobb emberré lenni?! Hát mindenki szeretne előre menni! Ki az, aki az Úrban a hatalmát nem akarja gyakorolni, aki azt mondja, hogy jó nekem csecsemőnek… Nem tudom elképzelni, hogy van olyan ember, aki azt mondja, hogy engem ez nem érdekel, újjászülettem és a többi nem érdekes… az ilyen megfosztja magát valami hihetetlen áldásoktól.

Tudjátok olyan ez a gyülekezetbe járás, mint a hitéletünknek az első lépcsőfoka. Az, hogy egy újjászületett keresztény megértse azt, hogy neki kell gyülekezetbe járni és jöjjön és cselekedje meg, az az alsó lépcsőfokok egyike. És az a szomorú, hogy akik már több évtizede az Úrban vannak, ezt az első lépcsőfokot sem tudják meglépni.

Ha az első lépcsőfokon van egy emelet és van egy csomó áldás, azt eléred, de van még több lépcsőfok is, de amíg ott totyorogsz, az alsón, addig a magasabban lévők áldásait nem tudod elvenni, azt sem tudod, mi van ott. És ha fellépsz az ötödik emeletre, akkor az öt emelet minden áldása a tied. Vehetsz te az első emeletből, a harmadikból áldásokat és vehetsz az ötödikből, de még nem tudod, mi van a tizediken. És ül mögötted egy testvér, aki már a hoszonötödiken jár… és ő már a huszonöt emelet minden áldását el tudja venni. De még a huszonhatodikat nem tudja… Érted ezt? És a gyülekezetbe járás, az egy alsó lépcsőfok. Lehet, hogy ezt nem jó volt valakinek ma hallani, de ez az igazság!

Amikor mindig azzal küzd valaki, hogy milyen fáradt vagyok és mindenki megérti ezt, nem megyek… most jöttek hozzám, nem küldhetem el, majd a jövő héten megyek… most nagy a fű és ha most nem nyírom le, akkor magasra nő és akkor mi lesz velem… Tapasztaltál már ilyen dolgokat?! Hányszor volt nektek, a hűségesek életében, amikor lett volna lehetőségetek távol maradni? És mégis azt mondtad, hogy akkor is eljövök, mert valami idehúzott. Ezért vagy te áldott és ezért épülsz hétről hétre, mert már az első lépcsőfokon régen túl vagy, de amíg ezt nem tudja valaki megtenni, addig nem tudja, hogy feljebb mi van.

A követekről beszéltem az előbb, arról, hogy nem viselkedhetünk úgy mi mennyei követekként mint akárki. Mert azt tanítja a Biblia, hogy nem vagyunk ugyanolyanok mint a többiek, mások vagyunk és egy nagyon érdekes dolgot említ az Ige, amit meg kell értenetek a bensőtökben is.

János 17.15.16

„Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem, hogy őrizd meg őket a gonosztól. Mert nem e világból valók….”

Tehát nem ebből a világból valók vagyunk, itt élünk, de mégsem vagyunk ebből a világból valók. Ebből a világból valók voltunk addig, amíg újjá nem születtünk. Ettől kezdve új teremtésekké váltunk, akik nem e világból valók, hanem mennyei állampolgárok. Tehát vedd tudomásul, hogy te egy mennyei állampolgár vagy, egy természetfeletti ember!

Jézus a 15-ös versben érted imádkozott, és mondhatta volna, hogy vedd ki őket ebből a világból, mit szenvednek itt, vidd el őket! Újjászülettek és huss, mehetünk a mennybe… Nem ezt mondta Jézus és ennek oka van. Azt mondta, hogy nem azt kérem, hogy vedd ki, hanem őrizd meg őket ebben a világban!

Amikor Lázárt feltámasztotta Jézust, akkor mielőtt szólt, imádkozott. Azt mondta, hogy tudom Atyám, hogy te mindig meghallgatsz engem! Azért imádkozott Jézus, hogy az Atya őrizzen meg téged a világban! És Jézus azt mondja, hogy tudom, hogy te mindig meghallgatsz engem. Jézus érted mondott imát, hogy az Úr őrizzen meg téged ebben a világban! És az Úr meghallgatta Jézust, mert Jézust mindig meghallgatja az Atya! És elmondom neked, hogy nem csak meghallgatta, hanem az Úr már meg is tette, valósággá tette ezt az imát.

Beszéljünk arról, hogy vannak fizikai, érzékelhető világi dolgok és vannak szellemi dolgok. Az a dolog, ami a világban van, amiben élünk, az tapintható, látható, érzékelhető, melyet nem tagad senki, mert látható, mert van. De neked tudatosítanod kell, hogy igenis van egy szellemi valóság, ami ugyanolyan valóság! Attól, hogy nem tudod megfogni, nem látod a szemeiddel – bár az Úr egy-egy embernek ad betekintést a szellemvilágba, ahol angyalokat, természetfeletti lényeket látnak -, de tudatosítsd magadba, hogy van szellemi világ és az nagyon is valóságos. A szellemi lényeg, az angyalok és mindig kísérnek nem látjuk, de itt vannak! Ez ugyanolyan valóság, minthogy itt állok és itt van ez a pulpitus előttem, amit látsz és megfoghatsz. De ezt jól tudatosítsd magadban és jó az embernek minden nap tudnia, hogy nem annyi a világ, amennyit látok. Sok embernek annyi a világ, amennyit él. Dolgozom, hazamegyek, eszek, picit szórakozok, olvasok, elalszok… Másnap kezdődik ugyanez és aztán egyszer meghalok és köszönöm, szép volt az élet! Nem ennyi az élet! De ti ezt már tudjátok!

Amikor újjászülettünk egy mennyei valóságot kaptunk, egy bizonyságot a szívedbe, hogy van egy másik világ, hogy az élet többről szól, hogy csak úgy élünk, dolgozunk és meghalunk, meg kicsit még szenvedünk is. Nem, meg kell különböztetnünk a szellemi és a fizikai dolgokat és ezt jól meg kell értenünk és tudatosítani magunkban. És azt mondtam, hogy az Atya már megtette Jézus kérését, tehát megőrzött bennünket.

Kolosse levél 1.13

„Aki megszabadított minket a sötétség hatalmából és általvitt az Ő szerelmes fiának királyságába.”

Megtette az Úr, hogy megőrzött. Azt írja, hogy kiszabadított, kiemelt a sötétségből, ebből a világból, ami a sötétség uralma alatt van. Téged, az új teremtést, azt a szellemi valóságot, azt az új embert, aki nem e világból való a szellemi valóságban – és itt mondtam, hogy miért kell tisztában lenni azzal, hogy nagyon is van szellemi világ… mert nem a fizikai lényed lett kivéve innen, hanem az igazi valód, a belső embered, aki te igazán vagy. Az Úr megőrzött azzal, hogy amikor újjászülettél, ebből a sötét világból megfogott, átemelt a világosságba.

Ez azt jelenti, hogy a fizikai világ és az abban lévők, a sötétség cselekedetei nincsenek rád hatással többé. A betegség, a szegénység, fájdalom, keserűség, nyomorúság nem uralkodhat rajtad! Ki vagyunk ebből emelve és át vagyunk helyezve egy másik királyságba, ahol nincs betegség, fájdalom, nyomorúság, hanem ezek ellenkezője van itt!

Róma 8.2

„Mert a Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől.”

Kiemelt, megszabadított „attól” a törvénytől, nem lehet rám hatással. És ennek örvendezzünk és ez milyen jól hangzik! De akkor miért van az, hogy hívő keresztények, akik az Úrban vannak hosszú ideje, de mégis betegségekben szenvednek. Miért van az, ha én, mint új teremtés, rám nem lehetne hatással és az Atya kiemelt onnan…. akkor miért van a testemen tünet, amivel nem boldogulok?! Amiért kimegyek huszonötször a gyógyító sorba, elmegyek Pestre is és megvallom az Igét, de nem megy előre… az életemnek azon a területén egy kudarc van.

Vagy miért van az, hogy sok keresztény, akit kiragadott az Atya, és egy másik törvény alá helyezett, mégis egyik napról a másikra él, az „épphogy elegendő” nevű utcában lakozik. És hűséges tizedfizető is és adakozó, mindent megtesz, mégsem jut egyről a kettőre. Akkor hogyan van ez? Akkor az Ige hazudik, vagy van akinek működik, van akinek nem?! Ez nem lehet, de mégis mi akkor a gond!?

Miért van az, hogy van olyan keresztény, aki nem érti, hogy mit vacakolsz ezzel a gyarapodással, hát az olyan egyszerű, olyan könnyedén kell odaadni a dolgokat és így lehet gyarapodni. Nekem már új autóm van, új házam van…. most ajándékoztam el a régi autómat az egyik testvérnek… adakozom ez könnyű! Ugyanakkor ugyanez a testvér, aki ilyen hatalmas hitdolgokat él meg a gyarapodás útján abban van, hogy itt van ez a térdfájás, ez a derékfájás, tizenöt éve kínlódok vele. Gyarapodok és dicsőség az Úrnak, az megy nekem, de ez a derékfájás…. tizenöt éve nem bírok megszabadulni tőle!

A másik azt mondja erre, hogy mit aggódsz ezen, állj ki a gyógyító sorba hittel, vedd el a gyógyulásod, valld meg az Igét és dicsőség Istennek, a fájdalmak eltűnnek! Ez olyan könnyű! Bármilyen betegségből meg lehet gyógyulni! De ugyanez az ember azt mondja, hogy igen….de már megint jött egy magas számla és azt hogyan fogom kifizetni!?

Miért van, hogy vannak kudarcok a keresztény ember életében, mikor elvileg nem kellene, hogy legyen, hiszen az Ige azt mondja! Magamnak is prédikálok, nehogy azt higgyétek, hogy én szuper szellemi keresztény vagyok és most „megmondom a tuttit nektek.” Nekem is vannak területek, ahol én is kudarcot vallottam már időről időre. Miért van ez?! Nézzük meg!

Zsidó levél 5.12-14

„Mert noha ezidő szerint tanítóknak kellene lennetek, ismét arra van szükségetek, hogy az Isten beszédeinek kezdő elemeire tanítson valaki titeket. És olyanok lettetek, akiknek tejre van szükségetek és nem kemény eledelre. Mert mindazon, aki tejjel él járatlan az igazság beszédében, mivelhogy kiskorú. Az érett korúaknak pedig kemény eledel való, akiknek érzékeit a gyakorlat kifejlesztette a jó és a rossz megkülönböztetésére.”

Ez nem nekünk szól, ugye?! Nagyon kemény beszéd ez! Odaáll a gyülekezet elé Pál apostol és azt mondja, hogy ennyi év alatt 15-20 év alatt már tanítóknak kellene lennetek, és még mindig tejet szopogattok a cumisüvegből?! Már húsz-ötven… évesek vagytok és még mindig tejecskét iszogattok? Mi a baj ezzel? Nem probléma, mert az Úr szereti azokat is,a kik nem akarnak felnövekedni. De amíg tejecskét iszunk, addig nem vagyunk képesek a kemény eledelt megrágni. Amíg nem merem a cumit elengedni, mindig pépen élek. Vagyis nem növekszik az ember, nem fejlődik úgy ahogyan kellene, és amíg a tejecske van, addig az a legnagyobb problémája, hogy a cumisüvegből kifogyott a tejecske. Ez akkor probléma, hogy elmegyek a gyülekezetből, mert nem adják a tejet. Ma nem hozták nekem a cumit tejjel, ide én nem jövök, megyek egy másikba, majd ott biztosan lesz több tejecske… Óh a testvér nem köszönt rám! Hallatlan! Nem adott puszit a pásztor! Észre se vett! Milyen egy gyülekezet ez?! Én nem jövök ide többet, az biztos! A Zsuzsa is rálépett a kisujjamra és azt sem mondta, hogy bocsánat! Hát kell ez nekem! Mert a tejesüveget marokra szorítják!

Legyetek olyanok, mint a gyermekek, akiknek már egy idő után „ciki” lesz cumis üveget szopogatni, de sok harminc éves keresztény nem engedi el! És amíg a cumin szórakozol, hogy beszéljen neked a pásztor szellemi növekedésről, anyagi gyarapodásról, hit általi gyógyulásról?!

Mi tehát a szellemi kudarcnak az oka?! Én bevállalom, de vannak az életemben területek, ahol még mindig a cumis üvegemet szopogatom. Nem azt mondom, hogy mindenhol – dicsőség az Úrnak, nem az én érdemem -, mert vannak dolgok, amikről már többet tudok, előrébb járok, ami már könnyedén megy, de vannak dolgok, amin dolgoznom kell, ha előbbre akarok benne jutni. Mi a szellemi kudarcnak a lényegi oka? Hogy az egyik területen minden jó és halleluja, a másik terület meg szégyellni való, mert milyen ciki, hogy beteg vagyok és el kell mennem az orvoshoz… de nehogy megmond a testvérnek… Ennek az az oka, mert elfelejti az ember, hogy ki ő Krisztusban! Mert nem is tudja, hogy ki ő Krisztusban! Azon a területen nem alapoztam meg a szívemet, hogy én ki vagyok! A mi egyházunk erőteljesen hirdeti a gyógyulást, de akkor miért van az, hogy sokan harminc év múlva is csak úgy tudnak meggyógyulni, ha kijönnek és a pásztor, vagy valaki imádkozik értük?! Mert azon a területen nem növekedtek, nem táplálkoztak Isten Igéjével, nem építették az Igét a szívükbe azon a területen úgy, hogy azzal teljesen eggyé váljanak.

Mi a szellemi kudarcnak az oka? Amikor elfelejted, nem gondolkozol rajta éjjel és nappal, nem tudatosítod, hogy te más ember vagy! Nem kutatod, hogy mi az, hogy más ember vagy! Te nem vagy olyan, mint a világ! És ez nem csak azt jelenti, hogy vasárnap eljövök és meghallgatom a prédikációt és akkor én táplálkoztam az Igével… Hazamegyek, sziasztok, majd jövő héten jövök… Így nem fogsz felnövekedni, így marad a cumisüveg! És még az sem elég, ha ezen felül a hétfői imakörön ott vagy és a szerdain is… Az sem elég, hogy hétről hétre (mint én is itt állok a dicsérő szolgálatban) valahol szolgálsz az Úrnak. Ez sem elegendő, mert nem pótolhatja az Ige tanulmányozását, nem tudod azt beépíteni másként a szívedbe úgy, ahogy az Úr szeretné. Az Igét saját magadnak kell kutatni, a saját örömére és a magad épülésére! Mert enélkül nem fog menni. Enélkül meghallgathatod a vasárnapi prédikációkat, elmondhatod a kék imakönyvet az elejétől a végéig kétszer minden nap. De amíg csak a fejedben van az meg, addig nem fog működni. Elmehetsz minden imakörbe, minden szolgálatba, akkor sem fog működni, mert csak a fejedben van ez meg. Ahhoz, hogy a szívbe lekerüljön nem jön egy csettintésre.

Amíg az ember nem dolgozik azon, hogy megtegye az Ige beépítését a szívébe, addig olyan vagy, mint az autóstoppos, aki mindig arra vár, hogy valaki elvigye. Imádkozz értem drága testvérem… segíts nekem. Most nincs pénzem, adj pénzt, segíts, imádkozz értem. Így is rendben van és így is szeret az Úr és a pásztor is segít… De te nem mész előre! Nem jobb az, ha te tudsz másokat elvinni, amikor azt mondod, hogy testvérem látom, hogy szűkölködsz, itt van, ez az Úr ajándéka, fizesd ki a számládat! Nem jobb ez, mint amikor te mész oda segítséget kérni bármiben is! Nem jobb az, amikor te mész oda és azt mondhatod, hogy a Jézus nevében gyógyulj meg, mintha azt kérnéd, hogy…. imádkozz értem, mert nem tudom mi lesz velem! Hát melyik a jobb állapot?! Az amikor te tudod vinni mások terheit, amikor te tudsz adni! De ez nem megy addig, amíg a cumisüveget emelgeted. Ezt el kell felejteni és akkor tudsz feljebb lépni!

Sokan vannak a gyülekezetekben (és nem rólunk szól), akik hosszú idő óta visszajárnak és szemmel láthatóan cumisüveges típusú emberek. Elgondolkoztam azon, hogy mi hozza vissza ezeket az embereket, miért vannak mégis itt?

Azt szokták mondani, hogy a kereszténység az egy jó vallás, sőt a legjobb vallás a világon!

Én régóta úgy alszom el, hogy tanítást hallgatok.. Ez nem zavar, mert tudom, hogy a szellemem soha nem alszik és a Szent Szellem olyan pillanatokban ébreszt fel, pont abban a pillanatban, amikor nekem azt hallanom kell. Egyszer ugyanígy elaludtam az Igén és úgy ébresztett fel, hogy hallottam a prédikátort, ahogy azt a mondatot mondja, hogy a kereszténység az nem vallás!

Nem mondhatod azt tehát, hogy a kereszténység egy vallás. A kereszténység az Isten élete tebenned! Isten él benned! Ez a kereszténység! Mert ha csak egy vallás az, akkor sohase jutsz előrébb! De ha Isten él benned és megengeded, hogy éljen benned, ha Jézust megengeded, hogy éljen benned: ez a kereszténység!

Amikor én ezt megértettem, azóta folyamatosan minden nap ott van a számon, hogy óh Uram, a Jézus élete éljen benne, az Ő élete nyilvánuljon meg a szavaimban! És mikor Keresztelő János azt mondta, hogy Néki növekednie kell, nékem pedig alábbszállanom – erről szól a történet. Neked Uram bennem, Jézus bennem és benned van, Neki növekednie kell! És nekem, az énemnek pedig szépen alábbszállani! És ez nem veszteség, sajnálatra méltó dolog, hanem a leghatalmasabb, ami történhet velünk! Jézus él bennünk, Isten életét élem! Isten éli az Ő életét énbennem! Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus, amely életet pedig most élek, az Isten fiában való hitben élem. Tehát élek többé nem én! És ezen kell dolgoznom, hogy nem én élek, hanem él bennem a Jézus! A Jézus él bennem! És Jézus hatalmat vesz bennem és Ő az, aki kiszól belőlem! Ez csak úgy megy, ha beveszem az Igét! Azért kell bevenni, mert az Ige él! Isten él! Isten nem halt meg, nem alszik, nem szünetel, nem pihen, Ő él és cselekszik, most is és mindörökké! Jézus él! Azt is hallottad, hogy a Szent Szellem él? Ők mindhárman élnek! Isten, Jézus és a Szent Szellem valóban él! És az Ige is él!

Ez a könyv, amit itt a kezemben tartok, ez egy élő valóság! Képes cselekedni, képes gyógyítani, segíteni bármilyen helyzetben! Mert él! Isten Igéje él! Érted-e ezt? És ha te beveszed az Igét, hittel beveszed a gyógyulással, gyarapodással, bármivel kapcsolatban, ahol kudarcaid vannak egy-egy területen és ha te ezt az Igét hittel beveszed, elkezded „oda” bevenni, először a fejedbe, aztán a szívedbe, ez az Ige elkezd cselekedni bent, elkezd változtatni dolgokat. És egy idő után azt veszed észre, hogy már nem is tudod szólni a betegségnek a szavait. Már nem is tudod azt mondani, hogy hú… de fáj a lábam. Beütöd magadat és már nem tudod azt mondani, hogy hú… hozzatok valami borogatást, mert úgy fáj ez nekem. Nem tudod ezt kimondani! Mit mondasz ki helyette? A lábam tökéletes a Jézus nevében! Köszönöm Uram, meggyógyultam. Azért, mert az Ige kiömlik belőled!

Addig eszed, rágod, emészted, elmélkedsz az Igén, amíg oly mértékben eggyé válik a szellemeddel, a belsőddel az Ige, hogy már nem tudsz másképp szólni.

Drága testvéreket hallottam beszélgetni, hogy miket mondanak ki! Óhh.. hát tudod, mikor jön a front, mindig fáj a fejem… Tudod, mikor jön a pollenidőszak, mindenem folyik… Keresztények ilyet mondanak ki a szájukon. Nem kell odamenni hozzájuk és legorombítani őket, hogy hogyan beszélsz te, ilyet nem mondhatsz! Te Istenben vagy, neked nem lehet így beszélned! Nem ezt kell mondanod, hanem meg kell tanítani, hogy mit mond az Ige. És ne azért mondja ő, hogy dicsőség Istennek semmi bajom, mert ezt „kell” mondania, hanem meg kell keresni hogy hol van neki a hitszintje. Lehet, hogy ott van a hitszintje, hogy Jézus nevében beveszem a gyógyszeremet és a Szent Szellem segít.

Egyszer két keresztény beszélgetett és mondja az egyik idősebb keresztény, akinek vérnyomás problémái voltak, hogy neki gyógyszert kell szednie és azt mondta, hogy milyen jó az Úr, mert őt a Szent Szellem éjszaka is mindig felébreszti, amikor szüksége van arra a gyógyszerre, hogy milyen jó ez, hogy nem hagyja az Úr hogy kómába kerüljön, mert felébreszti…. Erre a másik drága testvér azt kezdte el mondani neki, hogy hú… dobd el a gyógyszeredet, gyógyszer sem kell, anélkül is meg tudsz gyógyulni! Az Úr Jézus nem akarja, hogy gyógyszert szedjél!

Azonban annak a szegénynek ott volt a hite, hogy beveszi a gyógyszert és arról tett bizonyságot, hogy őt a Szent Szellem felébreszti! Hát vegye be azt a gyógyszert, mert ha azt eldobja a te tanácsodra, lehet, hogy meg fog halni!

Te menjél oda, ahol ő hisz és ha ott egy akaraton tudsz vele lenni, próbálj neki egy kis feljebblépést mutatni, hogy te figyelj, próbáld meg, ezeken az Igéken elmélkedj, gondolkodj, hogy van egy másik út is… De azt ne mondd neki, hogy dobja el a gyógyszert, mert lehet, hogy meghal, vagy retteg egész éjszaka, mert nem vette be a gyógyszerét… Mondd neki, hogy vedd be a gyógyszert drága testvérem és adok neked egy csomó Igét. Adok neked tanítást, épülj fel és amikor ő jut el odáig, hogy neki nem kell gyógyszer, mert megérti ezeket az Igéket, akkor meggyógyul! És ez mindannyiunkra vonatkozik.

Ha te eljutsz odáig a szívedben és nem a fejről, a tudatról beszélek, hogy fújjad és a száddal ismételgesd az Igét, hanem arról beszélek, hogy amikor a kritikus pillanat jön, akkor mit mondasz ki!? Mert csak úgy tudod megtenni, hogy az Igét szólod, ha már az Ige benned van! Mert mit szólsz ki, ha az nincs benned?! Ha csak a fejedben van, amikor ott van az a pillanat, akkor a fejed kezd el okoskodni és azt mondja, hogy azonnal menj orvoshoz és vedd a gyógyszered és fuss… Azonban, ha a szívedben, ott legbelül élnek ezek a dolgok, akkor a te szád nem tudja kimondani, amit a fejed akar! A szád azt fogja kimondani, amit az Ige tanít, mert már annyira eggyé lettél vele. Amikor éjszaka a tünetekkel küzdesz és felkelsz, és az az Ige, ami elsőre kijön a szádon, az az Ige elkezd cselekedni, dolgozni, mert te hittel ejtetted ki – de az Igének ehhez be kell épülni a szívedbe.

Amikor én ide bekerültem ebbe az egyházba itt azt hallottam, hogy nagyon fontos, hogy a megvallások nagyon fontosak. És arra gondoltam, hogy ezek azt gondolják, hogy én hülye vagyok! Hát én elsőre is értem és tudom, hogy mit olvastam, mit mondtam, hát miért kell annyiszor elmondani azt, hogy Jézus sebeiben meggyógyultam! Hát én ezt előszörre is megértettem, nem vagyok én ostoba, miért kell annyit mondogatni?! Aztán kezdtem rájönni, hogy miért! Az Úr vezetett rá arra, hogy kezdjem el a megvallásaimat megtenni. Azt mondta, hogy minden nap mindkét imakönyvből, azokat az imádságokat, amikre a szívem rádobbant imádkozzam végig! Ezek általam kiszedegetett imák voltak és ezeket éveken keresztül tettem, imádkoztam. És nem értettem az elején, és nem is éreztem semmi különöset, eltelt egy fél év… Jött az ördög is, hogy minek mondod? Két imakönyvet elimádkozni egy nap, az nem öt perc! Minek teszed ezt, annyi minden mást tehetnél! De én ezt tettem, mert tudtam, hogy tennem kell! Aztán eltelik egy év és jön egy ilyen pillanat, amikor éjszaka tünetekkel küzdesz, felkelsz és valamelyik Ige beugrik, és azt sem tudod, hogy ezt tudtad. De egyszerűen kinyílik a szemed és a szád és mondod, a tünet pedig elmegy! Ekkor döbbentem rá, hogy „ezaz”! És ha én ezt nem kezdem el és feladom félúton és azt mondom, hogy tényleg, minek, hát fél év eltelt… semmi értelmét nem látom! – ha feladom, akkor a bizonyságom sohasem történik meg.

Drága Testvéreim! Az Ige az él! És ha van egy élő dolog, kétélű éles fegyver a kezedben, akkor miért nem használod? És az Ige akkor lesz működő, ha hittel kimondjuk, ami azt jelenti, hogy ne csak a fejünkből mondjuk, mert akkor vesztesek leszünk. Ha kell, akkor vedd be a gyógyszeredet, de kezdjél el foglalkozni azzal, hogy felépítsd a hitedet! A bölcs ember akkor építkezik, mikor még nincs semmi baj – tanítja az Isten Igéje. Ne akkor foglalkozz vele, amikor már beteg vagy, mert akkor már késő és akkor menjél az orvoshoz, vagy a pásztorhoz és kérj segítséget. Most, amikor nincs semmi tünet a testedben, kezdjél el megvallásokat tenni, gondolkodni, elmélkedni arról, hogy a gyógyulásról mit mond az Ige. Mert akkor tudod megcselekedni azt, hogy amikor jön a tünet, akkor az elfut, mert kimondod azt az Igét hittel, mert már benne van a szívedben! És ekkor tudja azt onnan hozni az Úr! És bizony az Ige él és hat! Dicsőség Istennek! Minden kétélű fegyvernél nagyobb!

Mi az Atya akarata felénk? Nekem ki kell kutatnom ezt, ha azt akarom, hogy az én Atyám örömet találjon bennem! És ha kikutattam nem elég, hanem meg is kell azt cselekednem! Keresd meg, hogy a helyzetekben mi az Úr akarata a gyógyulásra, gyarapodásra és keresd meg és cselekedd meg! Tudod, hogy gyülekezetbe kell járni, minden vasárnap ott van a helyed, egyszerűen kutasd ezt ki és utána cselekedd meg és az Atyának tetszésére vagy! Ilyen egyszerű ez!

És ne félj, mert ilyenkor jön az öreg ördög és próbálkozik. Amikor elhatározod, hogy na jó, ezt én megteszem… abban a pillanatban, az első adandó alkalommal, mert ez törvényszerű fog hozni neked valamit, hogy te azt ne tedd meg. Elhatározod, hogy felbuzdul a szíved, megvallásokat teszel holnaptól, leülsz és mindkét imakönyvből imádkozni fogok és amikor rászánod erre magadat másnap éppen csöngetnek. Kimész, visszaülsz, de felkelsz és elmosogatsz, mert mi van ha valaki jön és az milyen már, hogy ilyen „kupi” van…majd utána. Ebből lesz a nagy semmi – tapasztalatból beszélek, mert megéltem én is ezt! A halogatás nem az Úrtól van! Ha hallasz az Úrtól, akkor jobban teszed, ha azonnal megcselekszed! Ne halogass, mert annál nehezebb lesz, saját magad alatt vágod szépen a fát és egyszer csak kidől.

Tedd meg, meghallottad cselekedd meg! Ilyen egyszerű, ne engedd magad eltántorítani! És készülj fel, hogy lesznek kísérletei az ördögnek, hogy kiragadjon onnan, már rögtön az elején, de ne engedd neki! Mondd, hogy akkor is…, mert nincs olyan fontos dolog, ami nem várhat öt percet! És, ha nem mosogatsz el, hanem tíz perccel később, akkor mi van? Ha a füvet nem vágod le éppen, mert esik az eső és egy hét múlva kell, akkor mi van? Összedől a világ?

Az Atya akarata, hogy éljünk az Igében, mert az Ige él! És annak az ajkain, aki hittel szólja, annak az ajkain él az Ige. És az Igének nincsenek távolságai, az Igének nincsenek időkorlátai, a hittel szólott Ige, a hittel szólott szavak képesek ötezer kilométerrel arrébb cselekedni! Fel tudod ezt fogni? Te itt kimondasz valamit hittel teljesen egy helyzetre és az több ezer mérfölddel arrébb egyszer csak megcselekszi azt, amit mondasz itt, mert az Ige él!

A héten Németországból hívott fel valaki teljes kétségbeesésben, aki kint dolgozott és három hetet végigdolgozott, de nem akarták kifizetni, nem volt semmi pénze ekkorra már. Többszázezres összegről volt szó, mindent megtett, megaláztatásokban volt része a pénzét kérve, de mégsem akarták őt kifizetni. Teljes kétségbeesést hallottam a hangján, ha rosszat szóltam volna neki, akkor tudtam, hogy összeomlik. Ő nem az a „kérős” típus, ő egy nagyon kemény ember, aki megáll egyedül és senkitől nem fogad el segítséget. Egy ilyen ember hívott fel engem kétségbeesve, hogy segíts, akkor az már tényleg bajban van. És annyit tudtam mondani neki, hogy nyugodjon meg, ne aggódjon akármi is van, megoldjuk, segítünk… És megnyugtattam, hogy ha esetleg nem kapnád meg a pénzt, akkor is lesz segítség, mert segítség, ne aggódj, segítünk. A végén az is kiszaladt a számon pedig nem jár az Úrban az illető, hogy legyünk egy akaraton, hogy azt a pénzt megkapod, mert téged illet! – ennyit mondtam, nem kezdtem prédikálni. Ezen magam is meglepődtem, hogy ez olyan gyorsan kiszaladt a számon. És mondtam neki, hogy holnap azért még egy próbát tegyél, menjél tovább ebben az ügyben, ha még van lelkierőd, de nyugodj meg! Az imám annyiban nyilvánult meg, hogy az Úr rettentését kértem azokra, akik azt a pénzt visszatartják! És hogy azt a pénzt oda követelem, mert az neki jár és jogosan az az övé! Mivel siettem is valahová el is felejtettem ezt az ügyet.

Másnap kaptam egy üzenetet délután. Mit gondoltok, mi volt benne? Egy mosolygós smile figura és egy üzenet: Képzeld el, bementem utoljára kétségbeesésemben a bankba (naponta huszonötször járt a bankba) és rajta volt a pénz! Nem magamat magasztalom, hanem azt akarom megértetni, hogy az Ige az él! Ha te kiszólod hittel az Igét, nincs más lehetősége, mint megteremteni! Alig várja az Atya, hogy szóld az Igét, mert az él, az valóság és az megelevenedik. Ha te hittel szólod és hittel befogadod azt, az él! Mert az Ige az Jézus! Mivel Jézus él, ezért az Ige él! Dicsőség az Úrnak! Élő Igénk van, élő Jézusunk van!

Ha hiszed, hogy az Ige él, nyisd meg a szívedet, a szellemedet és engedd, hogy a következő Igék oda befolyjanak és hidd el azt, hogy ez az Ige átjár téged, fogadd be, hogy ezek az Igék élnek és vedd úgy, hogy ahogy ezeket az Igéket hittel beszívod a szellemedbe, ott elkezdenek működni és mozdulni. Ha ezt megteszed, belül kell változást érezned! Csukd be a szemed és nyisd ki a szíved és csak az Igére figyelj!

Az Úr az én pásztorom! (Ézsaiás 41.10)

Ne félj, mert én veled vagyok! Ne csüggedj, mert Én vagyok Istened! (Róma 8.31.)

Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk? (Filippi 4.13.)

Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít! (Zsoltár 27.)

Az Úr az életemnek erőssége, kitől remegjek? (Filippi 4.)

Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen! (Zsoltárok 121.)

Az én segítségem az Úrtól van! (Zsoltárok 62.)

Az én menedékem Istenben van!

Az Úr az én pásztorom! Nem szűkölködöm! Nem félek, mert Te velem vagy! Mert Te vagy az én Istenem! Te velem vagy Uram, hát ki lehet ellenem? Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít. Az Úr az én életem erőssége! Kitől remegjek? Az én Istenem be fogja tölteni minden szükségemet az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen! Az én segítségem az Úrtól van! Az én menedékem az Istenben van! Tebenned bízom Uram, Te vagy az én erősségem, Te vagy az én gyógyítóm, Te vagy velem, kitől remegjek? Győztesnél is többé tettél a Krisztus Jézusban, ezért dicsérlek Uram! Mert te jó vagy és a te kegyelmed örökké való!”