Bibliai gazdaságtan

 

Riporter: A pénz lexikális megfogalmazása következik: a pénz minden olyan meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi forgalomban hosszabb-rövidebb ideig, mint állandó fizetési eszköz használatos, amelynek átadásával dolgokat lehet megvásárolni, illetve adósságokat törleszteni. Én most Fábián Attilával, aki a Krisztus Szeretete Egyháztól érkezett, nem a lexikális részével foglalkozunk, hanem inkább az elvi részével mármint a pénznek, és a bibliai értelemben vett gazdagságtannal. De szép megfogalmazás ez, és adja az első kérdésem is: Mi a gazdagság bibliai értelemben?

Fábián Attila: Köszöntelek téged és a nézőket. Bibliai értelemben véve a gazdagság az többet jelent csupán annál, hogy birtokolunk sok pénzt. A gazdagság Bibliai értelemben azt jelenti, hogy több van nekünk, mint amire szükségünk van, több van, mint ami elegendő a számláink befizetésére, érzelmi szinten, lelki szinten testi fizikai szinten, egészségünket tekintve és minden olyan területen, amelyre az életünk kiterjed. A túláradás az, ami Istennek a természete és a túláradás, hogyha jelen van az életünkben, akár anyagi értelemben, akár egészségügyi, békességet tekintve, akkor gazdagnak mondhatjuk magunkat.

Riporter: Mi Isten terve a mai anyagi értelemben vett gazdagságunkkal?

Fábián Attila Mindenféleképpen a bibliai igék alátámasztják, azt hogy Isten soha nem akarta azt, hogy keresztény emberek szegények legyenek. Jézus sem volt szegény. Van egy téves mítosz az embereknek az elméjében, hogy Jézus egy ágról szakadt, szegény, hajléktalan koldus kinézetű, rossz ruhában járó ember lehetett, akinek éppen, hogy alig volt betevő falatra is, de bibliai igék alátámasztják, hogy ez nem így van. Ha az idő engedi, pár példát hadd mondjak el, hogy miből is jutottunk erre a következtetésre. Annak ellenére, hogy most nem fogok bibliai igéket igehely szerint felolvasni, bármely ember, aki ismeri felületesen is a bibliai történeteket, beláthatja, hogy Jézus nem volt szegény. Hadd kezdjem, mondjuk azzal, hogy Betlehemben, amikor Jézus megszületett, szokták mondani, hogy azért született szegény körülmények között, mert nem volt pénzük és szegények voltak a szülei. De a Biblia nem ezt írja. A Biblia azt írja, azért született egy kis jászolban és állatok között, szegény körülmények között Jézus, mert a szülei nem kaptak a fogadókban szálláshelyet. És szálláshelyet kerestek, és nem volt megfelelő helyen az akkori népszámlálás idejében és ezért szorultak ki a városon kívülre egy …

Riporter: …pajtába

Fábián Attila:…egy pajtában született meg így Jézus. Tovább megyek egy picikét a történetben kronológiailag. Jézushoz három király érkezett születése után és ők ajándékot adtak Jézusnak: tömjént, aranyat és mirhát. Ha valaki józanul gondolkozik, és csak erre emlékezik akármilyen emlékeiből, bibliai emlékeiből, akkor láthatja, hogy Jézus már kicsiny gyermekkorában kisebbfajta vagyonnal rendelkezett. Persze a szülei kezelték ezt, de semmiképpen nem volt Jézus szegény. Hogyha a felnőtt életét nézzük, látjuk az evangéliumokban, hogy Jézusnak háza volt Kapernaumban. A tanítványokkal, amikor együtt járt három és fél éven keresztül, a tanítványok soha nem szenvedtek semmiben sem hiányt. Megkérdezte ezt Jézus, erről is lehet olvasni az evangéliumokban, hogy szenvedtetek-e bármiben is hiányt, míg velem voltatok, és mondják, hogy „semmiben sem, Uram”. Belegondolhatunk, hogy 12 embernek a szállítása akár, bár sokat gyalog jártak, de az élelmezése, a ruháztatása, és az ellátása éveken keresztül, ez pénzbe kerül. Tehát volt nekik a 12 közül egy kincstárnok, aki Júdás volt, aki mikor elárulta ugye Jézust, az utolsó vacsoránál mondta Jézus neki, hogy „menjél és tedd a dolgodat”, akkor mindenki azt gondolta, hogy Jézus azért küldte el Júdást, hogy a szegényeknek adakozzon. Ez is le van írva a Bibliában. Tehát nem volt Jézus szegény, pénze volt neki, sőt annyi pénze volt, hogy valakit meg kellett bízni, hogy ezt a pénzt kezelje és ez az illető Júdás volt, aki lopott is ebből a pénzből. És még egy egyszerű történetet hadd mondjak el, ill. azt a részt, amikoris a keresztfánál a római katonák, az akkori világbirodalomnak a katonái, akik nem voltak szerintem szegények, Jézusnak a köntösére sorsot vetettek. Nem akarták azt széttépni. Ha belegondolunk abba, hogy Jézus egy szegény hajléktalan kinézetű, rossz ruhában járó zsidó ember és az ő rossz ruháját akarják a római katonák saját maguknak, akkor ez abszurd lenne, ugye? Jézusnak egy jó ruhája volt, amire azt mondták a katonák, hogy kár ezt kettőbe tépni, vagy többfelé, hogy így osztozzunk rajta, és sorsot vetettek rá. Tehát láthatjuk azt, hogy Jézus nem volt szegény, jómódú volt. A bibliai igék alátámasztják azt, hogy őt sokan támogatták és ő is sok embert támogatott.

Riporter: Ennek milyen jelentősége van, hogy Jézus szegény volt vagy pedig gazdag? Mert valóban én is úgy gondolom, hogy több minden jel utalhat arra, hogy szegény volt, bár teljesen logikus az eszmefuttatásod.

Fábián Attila: Azért nagyon fontos ez, mert hogyha a Mester szegény volt, akkor azt gondoljuk mi, hogy nekünk is hozzá hasonlatosnak kell lenni. Ez egy vallásos elképzelés, ami nem állja meg a helyét. Hogyha tudjuk azt, bibliai igékkel alá tudjuk támasztani, hogy Jézus nem volt szegény, Jézus mondhatom azt, hogy jómódban élt, akkor könnyebb elfogadnunk Isten tökéletes akaratát a saját életünkre vonatkozóan, márpedig azt, hogy Isten azt akarja nekünk, hogy mi se legyünk szegények. A szegénység nem dicsőíti meg Istent. A szegénység az nem egy alázat Isten felé. A szegénység, mondhatom azt, hogy bolondság, mert aki szegény, az nem képes arra, hogy másokat segítsen, másoknak adakozzon. Azt gondolják az emberek, hogy én csak annyit kérnék Istentől, hogy a számláimat ki tudjam fizetni, a saját szükségeim be legyenek töltve, s ezzel azt gondolják, hogy ők mennyire alázatosak. De igazából ez nem alázat, ez bolondság, és önző dolog. Mert akinek nincs elegendő, aki csak arra gondol, hogy neki éppen legyen betöltve a szüksége, csak saját magára gondol.

Riporter: Itt azért érdekes, amit mondasz, mert szerintem sok ember most arra gondol, hogy hát nem ért veled egyet, mert Isten akarata az, hogy szegény legyek. Ezt sok embertől hallottam már, és úgy próbálja maga hányattatott helyzetét tulajdonképpen saját magának megmagyarázni, hogy ez az én sorsom.

Fábián Attila: Valóban ez így van jelen, hogy sokan így próbálják megmagyarázni, de nem ezt jelenti ki a Biblia a mi számunkra. Pont az ellenkezőjét jelenti ki, s pontosan ez miatt él nagyon sok ember szegénységben, mert nem látja, nem jelentetett ki a számára az, hogy mit mond a Biblia. Ezek az emberek abban hisznek, amit másoktól hallottak. Ezek az emberek abban hisznek, amit nekik prédikáltak. Ezek az emberek abban hisznek, ami embereknek az elképzelése Istenről. De nekünk nem abban kell hinni, hogy ki mit gondol Istenről, hanem abban kell hinni, amit Isten mond saját magáról a Bibliában. Az embernek kell vennie a fáradságot, leülni a Biblia mellé és olvasni és valóban érdeklődve keresni Isten akaratát, tervét akár a pénzügyi dolgokkal kapcsolatban, hogy valóban Isten azt akarja, hogy szegény legyek? Vagy azt akarja, hogy gazdag legyek? Számtalan Ige van az Újszövetségben, amely azt jelenti ki például a Korinthusi levélben, hogy Isten hatalmas arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét, hogy teljes ellátásban, teljes gazdagságban legyetek minden időben.

Riporter: És mit szól egy szegény hívő ahhoz, hogy ha mondjuk, találkozik vagy beszélget egy gazdag hívővel?

Fábián Attila: Hát ez az ő személyes döntése, hogy mit szól hozzá, azt tudom…

Riporter: Mert ez egy konfliktus lehet.

Fábián Attila: Konfliktus lehet. Egy gazdag hívőnek mindenféleképpen úgy kell hozzáállni egy szegény hívőhöz, hogy semmiképpen sem lekezelően, és a szegény hívőnek pedig úgy kellene hozzáállni egy gazdag hívőhöz, hogy semmiképpen sem irigykedve és ácsingózva az ő vagyonára vagy gazdagságára. Úgy kell hozzáállni ehhez a dologhoz, hogy ez nekem is lehetséges. Mert a bibliai gazdagságtan, vagy mondhatom úgy is, hogy a bibliai gazdaságtanban Isten megadta a kulcsot ahhoz, hogy a szegény hívő gyarapodó hívővé váljon.

Riporter: Igen, ez lett volna a következő kérdés, hogy Isten akarta-e vagy akarja-e, hogy a keresztények gazdagok legyenek?

Fábián Attila: Határozottan ki merem jelenteni, hogy igen. Bár a gazdagság alatt nem azt értem, hogy minden keresztény multi-milliárdos legyen, hanem azt, hogy minden egyes hívőnek legyen bőven elegendő a szükségei betöltésére, és a felette is képes legyen bizonyos dolgokkal rendelkezni, és tudjon segíteni másoknak. Tehát Istennek van egy alapelve erre. Ezt már az Ószövetségnek a legelején Isten lefektette. Azt mondta „míg Ég és Nap és Föld és nappal és éjszaka el nem múlik, vetés és aratás meg nem szűnik”. Isten gazdasági rendszere az úgy működik, hogy ki mit vet, úgy arat. És pénzügyi, anyagi értelemben ugyanígy van ez. Amint az ember a pénzét úgy osztja be, hogy abból mindenféleképpen az elsők között gondol Isten szolgálatának a munkájára, akkor Isten gondoskodik arról, hogy azt megsokszorozva visszajuttassa a hívő számára. Ezt csakis önkéntesen, csakis hittel teljesen és csakis az alapján lehet tenni az embernek, hogy érti és tudja is azt, hogy mit csinál. Nem azért, mert én azt mondtam, vagy bárki azt mondta neki, hanem hogy tudatosan gyakorolja a hitét abban, hogy Istent a szaván fogja, és ezáltal gyakorlatoztatja a hitét és így Isten meg tudja válaszolni a kérését gyakorlatilag azzal, hogy magot vet.

Riporter: A gyakorlat szerintem, de ez az én véleményem, az lehet, hogy aki mondjuk kevés fizetésből él, 80-100-120.000 Ft-ból és adományokról van szó, sokkal jobban adakozik, inkább több helyre 500-1.000 Ft-ot, mint mondjuk, aki több 100.000Ft-ból él. Tehát azért az valószínű, hogy az embert megváltoztatja a gazdagság, és a pénz.

Fábián Attila: Így van. A pénzt, azt tudni kell kezelni. A pénz az egy eszköz a keresztény ember számára és a pénz, az egy presztízs mindenféleképpen. A pénz, az el tudja rontani az embert, és a pénz az egy jó eszköz, amivel lehet dolgokat elérni. Embereknél is és lehet bizonyos dolgokat előremozdítani a pénzzel. Most jó értelemben beszélek, nem a korrupcióról természetesen.

Riporter: Igen. Bocsánat. Hogyan viszonyuljunk a szegényekhez? Arról beszéltünk, hogy ha van egy gazdag keresztény és egy szegény keresztény akkor azoknál ez egy konfliktushelyzet lehet. Mi a helyes megoldás? Mindkét fél részéről: tehát a szegények hogyan álljanak a gazdagokhoz és a gazdagok a szegényekhez,

Fábián Attila: Hát a gazdagok úgy állhatnak a szegényekhez, ahogy a Biblia tanítja. Írja a Biblia, hogy „aki könyörül a szegényen, az kölcsön ád az Úrnak”. Tehát aki a szegénynek adakozik, a szegénynek a szükségei betöltésére ad, az olyan, minthogyha Istennek adna kölcsön. És Istennek, ha kölcsönadunk, bízhatunk is abban, hogy ő vissza is adja azt nekünk.

Riporter: Igen, csak amíg úgy fogjuk fel, hogy könyörül, tehát ez egy könyörület, addig lehet, hogy nem ad. Merthogy ez egy szánalom, mai szóval élve.

Fábián Attila: Lehet, hogy a szó a mai szóhasználattal élve kicsit fals, de mindenféleképpen ezt a szeretet kell, motiválja. És ha a szeretet motiválja, akkor, onnantól kezdve ez az ajándék, vagy könyörület a másikon, ez már egy pozitív előjelet kap. Hogyha úgy szánakozok a másikon, hogy lenézően dobok pár fillért, pár forintot neki, akkor az, természetesen megalázó is lehet. De egy gazdag ember, hogyha érti és tudja azt, hogy a gazdagsága honnan fakad, honnan ered, hogy azt Istennek köszönheti, akkor bizony nem lesz szűkmarkú, hanem adakozni fog a szegények részére is. A szegény ember pedig hogyan álljon a gazdag keresztényhez hozzá? Mindenféleképpen tudja és lássa, azt, hogy Isten terve és akarata az, hogy ő a szegénységből kijöjjön, adósságmentes életet éljen és gyarapodóvá váljon.

Riporter: Ne a másik életét vizsgálja, hanem a sajátját.

Fábián Attila: Ne a másik életét vizsgálja, hanem a sajátját, mert mindenki számára Istentől van egy tökéletes terv, egy tökéletes út, ami csak az övé. Egy elhívás, ami a szegény vagy gazdag, vagy akármilyen ember számára is, de Isten eltervezett. És ez annyira személyes, mint az embernek a DNS-e, vagy a szemretinája, vagy az ujjlenyomata, egyedi. Tehát az én gazdagságom nem lehet a másiknak a gazdagsága és fordítva sem. Arra kell figyelnem, hogy megtaláljam azt, hogy Isten tőlem mit szeretne, engem mire hívott el, abba belekerüljek, és hogyha abba belekerülök, Isten megadja az ellátást is ott.

Riporter: Lehet gazdagon szegényen élni?

Fábián Attila: Lehet. Lehet természetesen. Hogyha mélyebbre ásunk ebben a témában a pénzügyi gazdagság nem jelent feltétlenül érzelemben és lelkiekben gazdagságot. Lehet az ember úgy házas ember például, hogy minthogyha egyedül élne. Lehet az ember úgy emberek között, hogy teljesen magányos. Lehet az ember úgy gazdag anyagiakban és bankszámláján, hogy közben az érzelmi élete és a hitélete nagyon-nagyon szegényes. Tehát lehet az ember gazdagon szegény.

Riporter: Attila köszönöm, hogy eljöttél és egy kicsit bevallom őszintén szerintem kényes témáról beszélgettünk, hiszen amint már erről beszéltünk is a műsorban a gazdagok és a szegények között lehet akarva akaratlanul ellentét. De mégis lehet mindemellett egy kapcsolódási pont akár a Biblia vonatkozásában, vagy akár a kereszténységben.

Fábián Attila: Ez így van.

Riporter: Köszönöm, hogy itt voltál, minden jót, a viszontlátásra.

Fábián Attila: Köszönöm.