Szeretetben járni 2.

Szeretetben járni 2.
(2016.09.11.)

„Isten szeretete és a szeretetről való prédikációk, tanítások az nem egy téma a Bibliából, hanem maga Isten. Mert Isten maga a szeretet. És tudjuk jól a Bibliából, apostoli levélből, hogy Isten és a Szeretet közé egyenlőségjelet lehet tenni és amint Ő van, úgy vagyunk mi is e világban. Azt is tudjuk – már a múlt héten is erről beszéltünk -, hogy Isten szeretete abban nyilvánul meg, abban válik kézzel foghatóvá és úgy válik láthatóvá, érzékelhetővé, ahogy az emberekkel bánunk.

A Szeretet himnuszában (I. Korithus 13-ban) sokat használt igesorok elmondják azt, hogy milyen Istennek a szerelme, szeretete, hogy milyen Ő, hogy ki Ő. Hogy Ő hosszútűrő, kegyes… Az ezt megelőző Igék azonban azt mondják, hogy ha nincs benned szeretet, akkor semmi vagy. Ezeket az Igéket a múlt héten fel is olvastam.

I. Korinthus 14.1

„Kövessétek a szeretetet, kívánjátok a szellemi ajándékokat, leginkább pedig, hogy prófétáljatok.”

A bővített fordítás szerint így hangzik ez: Felettébb törekedjetek és sajátítsátok el ezt a szeretetet! Ez egy felszólítás a Bibliában.

Azt gondolják sokan, hogy szeretetben járni abban merül ki leginkább, hogy hogyan szeretem a gyermekemet, vagy azokat, akikkel napi szinten kapcsolatban vagyok. Ezt is jelenti, viszont ennél sokkal többet jelent. Ez a keresztény életünknek a lényege, az alapja és az esszenciája. Ha ez nincs meg akkor hiába minden erőfeszítésed azzal kapcsolatban, hogy próbálsz jó kereszténnyé válni. Mert Istennek a szerelme, az Ő szeretete és annak a megélése, az egymás felé való átadása a mozgatórugója az életünknek. A hitünk alapja az, hogy Jézus feltámadt a halálból. A cselekedeteidnek az alapja az, hogy szeretetben jársz. Kiváltképp hited házanépével – ahogy az Ige mondja, azaz keresztény testvérekkel. És ez a szeretetben járás nem azt jelenti, hogy egyetértesz a másikkal mindig mindenben, hanem hogy úgy viselkedsz vele, mint ahogyan Isten viselkedne vele abban a helyzetben. Nem jelenti azt, hogy el kell nézned azt, hogy bolondnak, ostobának néznek, vagy tűrnöd kell, hogy kihasználjanak, vagy megütnek… Nem ezt jelenti a szeretetben való járás. Nem azt jelenti, hogy engedd meg másoknak, hogy téged kifosszanak a saját jogaidból és megkárosítsanak téged. Arról beszélek, hogy úgy viselkedsz, ahogy Isten viselkedett veled és viselkedne abban a helyzetben azzal az illetővel…

Hogy Ő hogyan viselkedne és mit tenne ebben a helyzetben, azt csak úgy tudod meg, ha megismered Őt, megismered Istent, megismered az Ő tulajdonságait és Vele időt töltesz. Semmilyen más úton ez nem fog menni. Semmilyen más úton nem fogsz Istentől kijelentést nyerni, csak ha Vele közösségben vagy. Egy jó dolog az, hogy gyülekezetbe jársz, mert ez egy alap dolog. Egy dolog az, hogy hallgatsz tanításokat, Bibliát olvasol, keresztény könyveket olvasol… és lehetne sorolni, hogy mi mindent tesz az ember keresztényként, mert ezek mind szép és jó dolgok és ne hanyagoljátok ezt el… Azonban semmi nem pótolja azt a fajta közösséget, kapcsolatot Istennel, amely te és közte személyes. A kereszténység az nem vallás, hanem az Élő Istennek a valóságos jelenléte egy emberben. És van egy közösség, egy kapcsolat, ami lehet bensőséges, mély és lehet rideg, szilárd és távoli. Mint ahogyan házastársak között is lehet bensőséges mély kapcsolat, szülő-gyerek között is lehet mély és bensőséges kapcsolat és ez a kapcsolat lehet feszültséggel, viszálykodással, tiszteletlenséggel teljes is, ami nem jó.

Tehát Istennel való kapcsolatodat saját magad ismered. Jó ha őszintén szembenézel magaddal, megvizsgálod magadat, hogy nekem vajon milyen a kapcsolatom Istennel? És nem azon kell ilyenkor elmélkedned, hogy milyen jó dolgokat tettél és milyen rossz dolgokat, és Isten vajon mennyire szeret téged… Mert ha ilyen úton közelíted meg ezt a felvetést, akkor nagyon rossz úton jársz. Mert Isten szeret téged akkor is, ha rossz dolgokat csinálsz. Elmondom neked, hogy ha rossz vagy, Isten akkor is szeret téged! Tudsz ennek örülni? Mert ez az evangélium igazsága és a páli kijelentésnek, a Biblia kijelentett Igéjének az igazsága! Isten szeret téged! Ezen a szereteten alapszik a mi hitünk, a mi szeretetünk emberek felé és kell benned legyen valami, ami felforrósítja ezt a szeretetet, hogy képes legyél arra, hogy ezt átadd másoknak.

A múlt héten elhangzott egy-két alapkijelentés, amit szeretnék most ismételni, mielőtt továbblépünk. Az egyik az I.Korinthus 13-as Ige elejéről felolvastuk, hogy haszontalan senkik vagyunk szeretet nélkül és ez a szeretet nem csak beszédből áll, nem csak elképzelésekből, hanem céltudatos tettekből. Nem csak abból áll, hogy így szeretlek, úgy szeretlek… majd megeszlek, hanem céltudatos tettekből áll, ami igazából nem azon múlik, hogy a másiktól viszonzást kapunk-e ezért, hanem ez belőlünk fakad és akkor is adjuk, ha nem várunk érte viszonzást. Mert Isten szeretete ilyen! Ha szeretnéd Isten szeretetét mások felé kiárasztani a saját szívedből – márpedig hiszem azt, hogy szeretnéd ezt – a szüleid felé, a gyermekeid, munkatársaid, tanáraid, osztálytársaid felé, akkor tanuld meg azt, hogy Isten hogyan szeret téged! Ismerd meg, hidd el ezt és akkor leszel képes erre!

Amikor helyes dolgot teszel akkor is, ha nincs hozzá semmi kedved, amikor azt teszed, ami a helyes annak ellenére, hogy a tested ez ellen rugódozik, ha azt teszed bizonyos élethelyzetekben, amit valóban a szeretet tenne, akkor a tested ez ellen vitatkozik, mert az indulatodból, a saját magad kívánságaiból kifolyólag nem ezt tenné. De ha te mégis azt teszed, ami a helyes, akkor úgy viselkedsz, mint egy keresztény ember, vagyis nem úgy viselkedsz, mint egy hitetlen világi bűnös.

Kolosse levél 1-14

„Annakokáért, ha feltámadtatok a Krisztussal, az odafelvalókat keressétek, ahol a Krisztus van az Istennek jobbján ülvén. Az odafelvalókkal törődjetek, ne a földiekkel, mert meghaltatok és a ti életetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben.

Mikor a Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor majd ti is Ővele együtt megjelentek dicsőségben. Öldököljétek meg azért a ti földi tagjaitokat, paráznaságot, tisztátalanságot, bujaságot, gonosz kívánságot és kapzsiságot, ami bálványimádás, melyek miatt jön az Isten haragja az engedetlenség fiaira, melyekben ti is jártatok régen, mikor azokban éltetek.

Most pedig vessétek el ti is mindazokat, a haragot, a fölgerjedést, gonoszságot a szátokból a káromkodást és gyalázatos beszédet. Ne hazudjatok egymás ellen, mivelhogy levetkeztétek amaz óembert az ő cselekedeteivel együtt. És felöltözzétek amaz új embert, melynek újulása van annak ábrázata szerint való ismeretre, aki teremtette azt.

Itt már nincs több görög, vagy zsidó, körülmetélés, vagy körülmetéletlenség, idegen szolga, szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus.

Öltözzétek fel azért, mint az Istennek választottai szentek és szeretettek a könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést.

Viseljétek el egymást és bocsássatok meg kölcsönösen egymásnak, ha valakinek a másik ellen panasza volna, miképpen a Krisztus is megbocsátott néktek, akképpen ti is.

Mindezeknek fölébe, pedig öltözzétek fel a szeretetet, mint amely a tökéletességnek a kötele.”

Szeretetben járni az egy viselkedésforma, egy magatartásforma, amihez kell egy bizonyos fajta hozzáállás, egy bizonyos fajta céltudatosság. Szeretetben járni az egy elhatározás a szívedben és az elmédben, hogy te azt akarod tenni, amit Isten mond. Ez egy bizonyos fajta engedelmesség Isten felé, hogy meg akarod tenni azt, amit Ő mond neked. És ez nem úgy működik, mint ahogy a vallásokban általában, hogy van egy hosszú lista, a tízparancsolat és amögött még egy csomó minden, hogy mit szabad és mit nem szabad és ezeknek én akarok engedelmeskedni. Amit tilt annak nem engedelmeskedek, amiket megenged, azt pedig megteszem. Ha így állsz hozzá, akkor minden kudarcra van ítélve, amit próbálsz tenni ez alapján, mert soha senki nem volt erre képes, sem a tízparancsolat, sem semmilyen keresztény vallásos törvény megtartása.

Ha egy törvénynek akarsz engedelmeskedni, az mindig kívülről jön, az egy kényszer, hogy annak a dolognak kell engedelmeskedni. Viszont ha te annak akarsz engedelmeskedni, ami „belül” van, akkor belülről fakadóan akarod megtenni azt, amit Isten a szíved kőtáblájára írt, mint törvényt. Tehát ha egy írott törvénynek, bármely keresztény szabálynak, amit az emberek hoznak, te engedelmeskedni akarsz, akkor az nem az a fajta engedelmesség, amire Isten szíve vágyik. Isten azt szeretné, ha te saját magad ébrednél rá arra, hogy Ő mit helyezett a szívedbe és te saját magad vágyakoznál arra, hogy amit Ő odahelyezett „belülre”, te azt megtedd. És ezt hívjuk szellemi dolognak, ezt hívjuk úgy, hogy a szívünknek a szerelme szorongat minket belülről és ez az amit időnként érünk, miután újjászülettünk. Hogy van bennünk valami ott belülről, ami motivál bennünket. Ez az, amit nevezhetünk a te lelkiismeretednek, a Szellem hangjának ott benned, vagy a Szent Szellem vezetésének. Mert sokféle módon tud téged vezetni ott belülről.

És amit az Ige itt mondott, hogy van nekünk egy régi, természet szerinti óemberünk, ez az ami kívül van, vagyis az a szellemeden kívül van, és ez a lelked és az elméd. Ugye tudjuk: Szellem, Lélek, Test – ez a hármas felépítésű ember vagy te. A szellemedből, onnan belülről, a gyomrod környékéről, mélyről, amit tudsz Istentől, hogy mire vezet téged, annak kell engedelmeskednek. Ami az érzelmeidben van, ami megfogan az érzéseidben, hogy kívánsz valamit, szeretnél valamit, vagy utálsz és gyűlölsz valamit, ezek az érzelmekben vannak és ezek vagy összhangban vannak Istennek a belső vezetésével vagy nem. Ezt neked meg kell vizsgálnod! A tested, ami kívül van, annak is vannak saját kívánságai, elképzelései, vágyai és ez mindig a szellemed ellen van.

Az lenne az ideális, hogy ha a keresztények felnövekednének és megértenék azt, hogy nem a lelkünknek kell minket vezetnie, nem az érzelmeinknek kell bennünket vezetni. Mert az egy bizonytalan, ingoványos talaj, mert hol kapcsolódik az Isten Szelleméhez, hol nem. Sőt, elmondom neked, hogy az érzelmeidben te egyszer fent vagy, egyszer lent vagy. Mert egyszer lepkét és madarat lehet veled fogatni olyan boldog vagy (mert jó sok pénz van a zsebedben, fizetést kaptál, mert meggyógyultál, mert valaki átötelt a gyülekezetben, megveregették a válladat és elismertek és mondtak neked valamit jót…), máskor pedig nem érzed úgy, hogy boldog vagy. Mert azt érzed, hogy minden összeesküdött ellened, hogy mindenki ki akar veled szúrni, azt érzed, hogy Isten elhagyott, mert üres a zsebed és még a derekad is fáj és a tanártól is kettest kaptál, pedig te úgy érezted, hogy négyest érdemelnél a feleletre. És úgy érzed, hogy világvége van… mint ahogy a gyermeknek szétpukkan a lufija, akkor úgy érzi, hogy vége a világnak és ordít… mert neki az volt a teljesség, a mindenség és ott vége van mindennek. És néha te is úgy érzed, mivel érző ember vagy, hogy nem érzed magad jól a bőrödben. És ne tagadd ez le! Egyszerűen tanulj meg valamit, amit elmondok neked ezerszer, ha kell! Ne az érzelmeid alapján hozzál döntéseket, hanem az alapján, amit hiszel, amit Isten mond! Mert az érzelmeid egyszer fent vannak és te szolgálni akarod és imádni akarod Istent, néha meg úgy érzed, hogy semmihez nincs kedved.

Mi lenne, ha reggel mikor nincs kedved felkelni és elmenni dolgozni, akkor az érzelmeidnek engednél és feküdnél fél tízig… amikor hív a főnök, akkor azt mondanád hogy majd megyek holnap…. Hát a munkahelyedre nem sokáig kellene bejárnod, mert kipenderítenének. Egyértelmű tehát, hogy nem az érzelmeink alapján megyünk a munkába, hanem azért, mert tudjuk, hogy az a helyes.

Szellemi értelemben, vagy az élet egyéb, más területén miért gondoljuk azt, hogy hozhatunk érzelmi döntéseket, lelki döntéseket?!

Nem tetszik az a kifejezés, hogy valaki lelki ember, és párhuzamba állítják ezt azzal, hogy mennyire Isten szíve szerint való az illető. Ez rossz szóhasználat! Én nem akarom, hogy rám bárki azt mondja, hogy én lelki ember vagyok! Mert ez a bibliai szóhasználattal élve azt jelenti, hogy érzéki és aszerint hozom meg a döntéseimet és az irányít engem, ahogy én érzem. De az, ahogy én érzem, az nem egy biztos vezető. Az a biztos vezető, amit Isten mondott és van úgy, hogy az ellenkezik azzal, amit én érzek. Mert lehet, hogy nem érzed azt, hogy Isten szeret téged, de mégis az az igazság! Ezért a döntéseidet az alapján hozod meg, hogy Isten szeret engem és ez alapján döntök és ezért nem ugrok le a tizedik emeletről. Mert aszerint döntök, amit hiszek, nem pedig aszerint, hogy mit érzek.

Ezért van sok lelki beteg, mert az érzelmeik egyszer itt, egyszer ott vannak, hullámzanak. Meg kell tanulnod a szeretetben járással kapcsolatban, hogy magadra kell öltened azt a szeretetet, ami ott belül van már és annak kifelé meg kell nyilvánulnia belőled. És a felolvasott Igék erről szólnak úgy, hogy felvázolja neked azt, hogy a szellem és a test egymás ellen van. Mert a belső embered mindig szeretetben akar járni mindenkivel, a testi külső embered pedig a saját feje után akar menni és a lelked fogja eldönteni azt, hogy ki fog uralkodni feletted, hogy milyen irányba mész. Az, hogy valaki megbánt és te viszonzásul bántást adsz-e neki, az egy döntés kérdése! Mert mindig van választási lehetőséged! Még ha pisztolyt szorítanak a homlokodhoz és azt mondják, hogy ha nem teszed amit mondok meghúzom a ravaszt, akkor is van választásod, akkor is mondhatod azt, hogy nem!

A Bibliában számos példa van arra, hogy a keresztények mártírhalált haltak azért, mert hittek Jézusban, és még az életük sem volt drága azért, hogy ragaszkodjanak ahhoz, amit a Szellemükből, a belsőjükből tudnak, hogy Isten él, Jézus feltámadt és szereti őket. Jó nekünk, hogy nem kell félnünk a haláltól! Halleluja! Egy dicsőséges nap lesz, amikor a testben elalszunk és megyünk Őhozzá! (Egy darabig még itt vagyunk, én azért, hogy prédikáljak, te meg azért, hogy hallgasd.)

„Ha tehát meghaltatok Krisztussal együtt a világ elemeinek, miért terhelitek magatokat, mintha e világban élnétek ilyen rendelésekkel: Ne fogd meg, meg se kóstold, még csak ne is illesd. Hiszen mindez arra való, hogy használat közben elpusztuljon. Csak emberek parancsolatairól és tanításairól van szó. Amelyek ugyan a bölcsesség látszatát keltik az önkényesen választott istentisztelet és alázatoskodás és a test sanyargatása folytán, de nincs bennük semmi becsülni való, mivelhogy a test kielégítésére szolgálnak.”

Nagyon kemény szavak ezek Pál apostol részéről a kolossebeliekhez, a vallásos embereket, azok viselkedéséről rántja le a leplet. Hogy vannak akik bizonyos fajta cselekedeteket tesznek egymás után és azt gondolják, hogy mivel hogy ezeket én teszem, ezért én vallásos vagyok. Sőt, azért vagyok vallásos, mert gyermekkoromban megkereszteltek… De sok minden távol áll Istentől, leginkább az, hogy vallásos cselekedetek miatt legyünk mi vallásosak. És a következő Igében elmondja Pál apostol, hogy ennek ellentételezéseképpen, tehát a test, és a külsőséges, a formalitások, a látványos dolgok keresése miatt valami mással foglalkozzál.

„Annakokáért, ha feltámadtatok a Krisztussal, az odafelvalókat keressétek, ahol a Krisztus van az Istennek jobbján ülvén. Az odafelvalókkal törődjetek, ne a földiekkel, mert meghaltatok és a ti életetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben. Mikor a Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor majd ti is Ővele együtt megjelentek dicsőségben.”

Ezt követően van egy felsorolás, hogy a te testedet, a te testi cselekedeteidet, a saját kívánság szerint való életedet, amit tanultál a világból, amit hoztál magadból és a bűntermészet, amit örököltünk, azt hogyan öldököld meg. Mert azt mondja itt, hogy öldököljétek meg azért a ti földi tagjaitokat, a paráznaságot, tisztátalanságot, bujaságot, gonosz kívánságot és kapzsiságot. Sokkal többről van szó, mint ez a pár dolog… Jól kifejezi a 8-as vers, hogy most pedig vessétek el ti is mindazokat, a haragot, a fölgerjedést, gonoszságot a szátokból a káromkodást és gyalázatos beszédet. Ez több annál, hogy nem káromkodsz. Mert amikor a hitetlenséget szólod, vagy azt mondod, ami Isten Igéjével nincs összhangban, az is egy gyalázatos beszéd. Amikor azt mondod, hogy Isten elhagyott engem és nem szeret, az egy istenkáromlás. Hogy mondhatod arra amit Isten mond azt, hogy az nem úgy van? Azért mert te úgy érzed? Isten akkor is szeret téged, ha nem érzed úgy! És ez alapján hozz döntést! Ne hazudjatok egymás ellen, mivel hogy levetkeztétek amaz óembert az ő cselekedeteivel együtt. Az óember az a régi élet szerint való életünk. Pál úgy utal erre, hogy az újjászületésünk előtti életünk, amit hoztunk magunkkal. Mert amikor elfogadtad Jézust és újjászülettél, a belső embered született újjá, a szellemed. De a lelked és a tested ugyanolyan maradt.

Tehát jött a régi élet szerint való óemberből a sok érzelem, a sok háborgás, ugyanaz a mentalitás, ugyanaz a gondolkozásmód, hogy hogyan nézel emberekre, hogyan nem. És mondja az Ige, hogy ezt vetkőzd le és ölts fel helyette valami mást.

10-es vers:

„És felöltözzétek amaz új embert, melynek újulása van annak ábrázata szerint való ismeretre, aki teremtette azt.”

Meggyőződésem, hogy ezekről úgy lehet igazán megértést kapni, ha ezeket az ember forgatja magában. Én ezt most elmondom, hallgatod, örülsz, hogy hú de jó… De ha ezt előveszed holnap reggel, elolvasod és öt percet elmélkedsz rajta és az azt követő minden nap jövő hét vasárnapig, akkor ezek az öt percek összeadódnak és előbb-utóbb megfogan, megérik benned valami ezzel kapcsolatban. Mert ez a felöltözés elválasztja az ellentéteket egymástól és feloldozza az ellentéteket. Mert itt már nincs többé görög, vagy zsidó, körülmetélés, vagy körülmetéletlenség, idegen szolga, vagy szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus, csak Ő van és senki más. Öltözzétek fel azért, mint az Istennek választottai szentek és szeretettek a könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést. Az előbb azt olvastuk, hogy le kell vetkőzni egy csomó dolgot, ami az óemberünk szerint van, itt meg jön a felsorolás, hogy mi az, amit felöltözzünk.

Nem tudod, hogyan viselkedjél, hogy hogyan kezelj helyzeteket a családodban? Itt van az Ige neked! Vetkőzd le azokat az érzelmi és testi dolgokat, amik voltak és ezt öltözd fel. Viseljétek el egymást és bocsássatok meg kölcsönösen egymásnak. Ez egy alapige! Homokba kell írni azt a szót, ami megbántott és engedni kell, hogy had fújja el a szél! Nehéz ezt megtenni, ha az érzelmeid szerint akarod ezt megtenni. Nagyon nehéz ez, ha úgy próbálod ezt megtenni, ha te közben azt is akarod érezni, hogy te mennyire szereted őt. Sokszor nem tudjuk ezt érezni, mert a testünk ez ellen lázong. Hitben kell ezt megtennünk, az érzelmeink ellenére meg kell ezt tennünk. És idővel az érzelmeink ehhez igazodnak, de vannak dolgok, amelyeket annak ellenére teszünk, hogy nem érezzük úgy, hogy meg kell tennünk. De azért tesszük, mert ebben hiszünk és ezzel a bensőnknek, Istennek engedelmeskedünk!

14-es vers:

„Mindezeknek fölébe, pedig öltözzétek fel a szeretetet, mint amely a tökéletességnek a kötele.”

Te reggel eldöntheted, amikor kinyitod a szemed, hogy hogyan fogsz viselkedni aznap. Ekkor hozhatsz egy döntést, hogy már pedig én ma mindenkivel szeretetben fogok járni és keresni fogom azt, hogy kit fogok ma megáldani. Ez egy döntés! Eldöntheted, hogy magadnak élsz, vagy pedig mások felé. És nem mondok ezzel túl nagy meglepetést, de tudod azt a saját életedből, hogy előfordulhat az, hogy nem minden történik úgy a nap folyamán, ahogy te szeretnéd. Vagy eddig az életed folyamán minden napon mindig minden úgy történt, ahogy te azt előre eltervezted? Nem!

De te döntsd el, hogy úgy fogsz viselkedni, ahogy helyes és hogy Jézus büszke legyen rád!

Megdöbbentő az, hogy mennyivel könnyebben megy minden az életünkben jó irányban és mennyivel sikeresebbek lehetünk, ha bizonyos dolgokra felkészülünk és nem engedjük meg az élet viharainak, hogy teljesen meglepetésszerűen érjenek minket. Nem engedjük meg magunknak azt, hogy az élethelyzetek, mint derült égből villámcsapás érjenek minket, hogy most ezzel a helyzettel mit kezdjek, hanem felkészülünk rá. És ezzel nem azt mondom, hogy készülj fel a legrosszabbra, hanem azt mondom, hogy jó dolgokat várjál el az életben, de tudod azt, hogy amíg ebben a világban élünk, addig van egy ellenségünk, aki azon munkálkodik, hogy te a szellemből kiesve érzéki-lelki és testi legyél. És az ő szándéka és akarata nyilvánuljon meg a te szavaidon, viselkedéseiden, cselekedeteiden. Mi lenne, ha minden reggel elolvasnád az I.Korinthus 13-as Igét? Én sem teszem minden nap ezt és nem teszek mindig mindent úgy, ahogy prédikálom. De mi lenne, ha naponta időt szánnál rá, hogy elmélkedsz, gondolkozol azon, amit Isten mond neked? Ha mást nem, akkor kezdd úgy, hogy gondolkozol azon, amit tőlem hallottál. Aztán ebből továbblépve legyen személyes kapcsolatod Istennel naponta.

Szeretetben járni a szellemednek, a belső emberednek egy természetes dolog. A testednek azonban természetellenes. Mert a tested arra van beállítva és programozva, hogy ha bokán rúgnak, akkor azt add vissza lehetőleg minél előbb és minél jobban és tudatosítsd a másikkal azt, hogy te tudod ám, hogy kivel szórakozz… nem én vagyok, akibe csak úgy belerúghatsz. Mert a világ erre tanított bennünket, hogy a saját jogainknak mi saját magunk szerezzünk érvényt. Hogy mi legyünk azok, akik hatalomra juttatjuk a saját dolgainkat a másik felett és kiharcoljuk a másiktól a tiszteletet és az elismerést. És bizony én megharcolok azért, hogy te tisztelj engem, mert neked az kötelező.

Az az igazság, hogy minden nap erőfeszítéseket kell tennünk, mert nem minden történik úgy az életben velünk, ahogy azt mi eltervezzük. És amikor nem úgy történik velünk, ahogy eltervezzük, akkor mutathatod meg azt, hogy mennyire vagy szellemi. Amikor nyomás van rajtad, amikor megbántanak, megsértenek, amikor valami megkísért, valami bánt, ha valaki beszól, hazugságot terjeszt rólad, vagy valaki megpróbál megkárosítani, vagy megkárosított…, akkor te döntöd el, hogy szellemi leszel, vagy pedig testi.

Kolosse 3.10:

„És felöltözzétek amaz új embert, melynek újulása van annak ábrázata szerint való ismeretre, aki teremtette azt.”

Efezus 6.15,16,18

„Mindezekhez vegyétek fel a hitnek pajzsát, amellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megoldhatjátok, az üdvösség sisakját is fölvegyétek és a szellem kardját, amely az Isten Igéje.”

Jelenések 3.18

„Azt tanácsolom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy. És fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága és szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss.”

Tehát három Igét néztük különböző helyekről, amelyek azt mondják, hogy nekünk valamit fel kell öltöznünk szellemileg. Nem számít, hogy hány Igét tudsz a Bibliából, hogy mióta jársz gyülekezetbe, hogy hány éves vagy, hogy mennyit olvasod a Bibliádat, mióta vagy gyülekezetbe járó keresztény és az sem számít, hogy mit gondolsz magadról. Ha semmit nem tudsz a szeretetről, akkor haszontalan vagy. Ez kemény kijelentés Isten Igéjéből. Ha nem tudsz semmit a szeretetről és nem tudsz abban járni, akkor haszontalan dolog minden, amit teszel, amit csinálsz. Sőt olyat említ, olyat mond a Biblia, hogy a vagyonodat szétoszthatod is és lehetnek cselekedeteid, amelyek külső szempontból nézve jó dolgok, hogy pl. adományokat adsz és mindenféle jót cselekedetet tehetsz, de ha azt nem a szeretet motiválja és nem Istenre néző jó lelkiismerettel teszed, akkor semmit nem ér.

Ha ilyen állapotban vagyunk, azaz nem vagyunk felöltözve, akkor ilyenek vagyunk, felöltözetlenül állunk a világ előtt, Isten előtt és egymás előtt. Most, hogy ruha van rajtam, így nem vagyok nevetség tárgya előttetek. Szellemi értelemben azonban nagyon sok ember nincs felöltözve és nem néz valami túl jól ki szellemileg, mert mezítelen. Sem Isten számára, sem a világ számára nem néz ki jól, mert ha nem öltözzük fel a szeretetet magunkra és azt nem sugározzuk és nem látja a világ rajtunk, hogy mi szeretetben járunk, akkor az ördög csak röhög rajtunk. És akkor mit akarsz te evangelizálni, meg prédikálni, vagy mit akarsz meg embereket meggyőzni arról, hogy gyere Jézushoz, mert nála gyógyulás és szabadulás, meg mindenféle jó van, ha nem jársz szeretetben?!

Sok keresztény szereti Istent és te is szereted és azt akarod tenni, amit Ő mond, de lehet, hogy nem érted a lényeget időnként. Nem kell imádkozni a szeretetet, hogy legyen szeretet bennünk emberek felé, vagy az apám, anyám, vagy akárki felé…. Végre már gyulladjon bennem fel ez a szeretet, hogy ne gyűlöljem és utáljam annyira azt az illetőt. Ezért nem kell imádkozni, hanem egyszerűen ezt a szeretetet fel kell ölteni magadra.

Kolosse 3.12

„Mindezeknek fölébe pedig öltsétek magatokra a szeretetet.”

Gondolkoztál biztosan ma reggel azon, hogy milyen ruhát vegyél fel, vagy csak automatikusan benyúltál a szekrénybe és magadra vettél valamit?! Azon
gondolkoztál-e ma, hogy milyen viselkedést öltsél magadra? Mert ezt is minden nap magadra kell öltsed. Sokan ugyanazzal a viselkedésformával fekszenek, és ugyanezzel ébrednek reggel és ugyanaz van rajtuk, ami az elmúlt pár hónapban, vagy évtizedben… Ez nem jó, le kell ezt vetkőzni és fel kell ölteni helyette az újat – főleg akkor, ha „ballábbal” keltél fel, vagy éppen a hormonjaid megvicceltek valami miatt.

A bővített fordítás szerint a Kolosse 3.12: Öltsétek tehát magatokra, mint Isten választottai, szentek és Isten által szeretettek olyan viselkedést, amelyre a könyörületes szív, a jóság, a szelídség, a türelem jellemző, ami fáradhatatlan és hosszútűrő és amiben meg van az erő, hogy bármiben kitartson megfelelő vérmérséklettel.

Tehát nem neked kell azt imádkozni, hogy Isten dobja „ezt” rád, hanem valamit tegyél meg, valami viselkedést öltsél magadra, mint, amire a könyörületes szív, a jóság, szelídség, türelem jellemző, ami fáradhatatlan és hosszútűrő és amiben meg van az erő, hogy bármiben kitartson megfelelő vérmérséklettel. Ha reggel így kelsz fel, hogy hosszútűrő vagyok és meg van bennem az erő, hogy bármiben kitartsak a mai napon és így állsz hozzá a naphoz, akkor mi az, ami el tud téged keseríteni, ami a depresszióba tud lökni, ami miatt kétségbeesel?

Van, hogy az embert megbántják, akár a gyülekezetben, és mindenféle problémát és lelki, érzelmi sérülést tudnak az emberek szerezni maguknak azért, mert őbennük van rossz hozzáállás. Nem a másikat kell megkérni arra, hogy te figyelj, kérjél már tőlem bocsánatot, hanem te legyél az, aki nem sértődsz meg semmin és akkor nem kell tőled bocsánatot kérni senkinek! De az a másik úgy megbántott engem, hogy nekem jogom van ahhoz, hogy én durcás, mérges és haragos legyek, mert annyira megsértett engem! Miért vetted ezt fel?

Vannak emberek, akik nehezen teszik túl magukat dolgokon és nekik ez nagyobb erőfeszítés, de van akik könnyen túl tudják tenni bizonyos rossz helyzeteket. Én köszönöm Istennek, hogy sok dologgal kapcsolatban én könnyen túl tudom tenni magamat. Meggyőződésem, hogy ez egy képesség, de ez tanulható és fejleszthető is. Kötelező tehát az, hogy megtanuld, hogy hamar túllépj bizonyos dolgokon, hogy ne forgasd azt az elmédben, hogy ne gondolkozz azon annyit és ne fűzzed és variáld azt, hanem Isten Igéjével foglalkozz…

Mindezeknek fölébe pedig öltsétek magatokra a szeretetet! Amikor reggel a szekrénybe benézel, mit mondasz a ruháknak? Jézus nevében gyertek, ugorjatok rám?! Vagy imádkozol, hogy Istenem, Jézus nevében itt állok a mai napon előtted, kérlek téged, öltöztess fel engem! És várod azt, hogy valaki benyúljon a szekrénybe és rád húzz a trikót, pulóvert…? Amíg pici baba voltál, megtették ezt helyetted. De egy felnőtt emberrel már nem ez történik. Végignézed a ruháidat és felveszel valamit, megnézed hogyan áll rajtad…

Szellemi értelemben ugyanilyenek vagyunk! A Biblia mondja, hogy öltözzétek fel a Krisztust, vessétek le az óembert, vegyétek fel az újembert és ha felöltöztél, akkor okos dolog, hogy megnézed magad a tükörben, mert néha furcsán nézel ki úgy, ha közben nem is tudod, hogy hogyan nézel ki. Nem sokszor fordult elő velem, hogy úgy jöttek istentiszteletre, hogy nem néztem bele a tükörbe és mikor ideértem, akkor vettem észre, hogy meg sem fésülködtem, nem vizsgáltam meg magamat.

Te megvizsgálod-e magadat szellemi értelemben akkor, amikor valakivel valami vitába, vagy viszályba kerülsz, mikor valakinek beszóltál, vagy beszóltak neked? Te megvizsgálod-e azonnal magad, hogy te most hogyan viselkedsz, milyen ruha van rajtad… szellemi értelemben hogyan nézel ki?

Mi értelme van annak, hogy ha adsz a koldusnak egy százas, vagy egy ezrest és megáldod őt pár kedves szóval, de otthon a családoddal meg ellenszenves vagy?! És ha kér tőled valaki egy pohár vizet, akkor visszavágsz, hogy …áhh, mi vagyok én, a szolgád?

Nagyon könnyen eltéveszthetjük, hogy idegen emberek felé több szeretetet adunk, mint a családtagjainknak, akikkel a legtöbb időt töltünk. Hogy többre becsülünk idegeneket, mint azokat, akikkel egy háztartásban élünk. És ez nem jó! Ezzel nem azt mondom, hogy utálj mindenkit, a családodat meg szeressed, hanem azt mondom, hogy szeresd a családod és ez a szeretet olyan bőséges legyen benned, hogy sok emberre kihasson az életedben!

Amikor arról beszélünk, hogy a Szellem a test ellen és a test a Szellem ellen törekszik, akkor ismernünk kell a Róma 13-14-es Igét, amely azt mondja, hogy ne tápláljátok a testet a kívánságokra. És ismerned kell azt saját magadban, hogy nem tudod hogyan fogod érezni magad bizonyos élethelyzetekben és nem tudod irányítani az érzelmeidet, de tudod irányítani a cselekedeteidet. Tehát nem mindig fogod úgy érezni magad, ahogy szeretnéd, lesznek helyzetek, amikor rosszul fogod érezni magad és megbántva, sértve leszel és leginkább duzzogni lenne kedved és nem tudsz ezzel mit kezdeni magadban, mert ez úgy hirtelen rádugrott… De hogy hogyan viselkedsz abban a helyzetben mikor így érzed magad, azt viszont te döntöd el. Nem tudod irányítani az érzéseidet, de tudod irányítani a cselekedeteidet. És ezt megértheted és megtanulhatod! Értsd meg tehát és tanuld meg, hogy úgy viselkedjünk, ahogy a Biblia tanítja, annak ellenére, hogy nem érezzük azt, hogy úgy kell nekünk viselkedni. Ez mutatja meg, hogy mennyire vagy szellemi, mennyire vagy felnövekedett. Hogy amikor nyomás alatt vagy, amikor az érzelmeid háborognak, akkor hogyan viselkedsz. Mert viszont szeretni, viszont mosolyogni, viszont megdicsérni és viszont adni valami jót akkor, amikor te valami jót kapsz, arra mindenki képes, a világban élő hitetlenek is! Az azonban, hogy te ezeknek az ellenkezőjét kapod, mégis „így” viselkedsz, ez nem megy a világban élő embereknek!

Valamilyen szinten persze próbálkoznak és vannak bizonyos praktikák, meg okkult dolgok és olyan eszközök, amelyekkel próbálják a test szintjén uralni az érzelmeiket és gondolataikat, de szeretni azt, aki gyűlöl téged, azt nem lehet Isten szeretete nélkül megtenni! És ez mutatja meg azt, hogy te újjászülettél, hogy a te szívedben nincsen gyűlölet afelé, aki gyűlöl téged. Erről ismerjük meg, hogy Istenhez tartozunk, hogy az gyűlölet, ami zsigerül benned volt, amikor régi élet szerint éltél, az most már nincs ott. Ha a szellemedben, a bensődben gyűlölet van akárki felé, akkor nem vagy újjászületve, akkor nem él a Krisztus benned! A lelkedben, az érzelmeidben lehet, hogy van háborúság és gyűlölet – de ma nem erről beszélek, hanem a bensődről, az igazi valódról! Ha ebben újjászülettél, ott nincsen gyűlölet, nincs hamisság, ott Isten Szent Szelleme él. És lehet, hogy te ott bent nagyon pici kis csecsemő vagy és naponta nyolcszor ki kell cserélni a pelenkádat, mert olyan „pici” vagy és semmit nem értesz szinte, de akkor is Isten természete ott él benned. És rajtad áll, hogy ez a belső embered, aki igazából te vagy, felnövekszik-e vagy pedig csecsemő marad! Ez folyamatos döntések sorozata, folyamatos keresés, kutatás, vágyakozás Isten után, meghallani az Ő hangját, az Ő hangjának való engedelmesség… És így növekszik fel az ember fokról fokra, hitről hitre, kegyelemről kegyelemre.

Időközben az ember elesik, megüti magát, mint egy természetes kisgyermek, ahogy növekszik… Érik bántások, sértések, de ezeket meg kell tudni tanulni kezelni, fel kell növekedni. És ha felnövekedtél, annak egyértelmű jele, hogy te szeretetben jársz! Nem elsősorban a viselkedésről beszélek, hanem arról, hogy a viselkedésed onnan belülről fakad. Mert a viselkedést lehet kívülről erőltetni és lehet megfelelni a törvénynek valamilyen hozzáállással, de ahogy mondja az egyik dal… megpróbáltam, hogy minden emberhez nagyon jó leszek. De ez nem megy saját testből, saját indítékból! Úgy megy csak, ha megismered Jézust és azt, hogy Ő mennyire szeret téged és ezzel a szeretettel vagy képes szeretni másokat! Halleluja!”