A szavaid cselekedetek

A szavaid cselekedetek

(2015.07.02.)

„Egy rövid üzenetem van a számotokra a mai napon. Mondhatnám azt, hogy folytatom az elmúlt hetek tanítás-sorozatát – bár nem sorozatként prédikálok erről a dologról, amelyre ma is sort kerítünk, hanem különálló alkalmak, tanítások ezek. A lényeg, hogy a szavak erejéről szeretnék a mai napon is beszélni. A mai tanításnak azt a címet lehetne adni, hogy A szavaid cselekedetek… Mindezek előtt azonban nézzük meg a következő Igéket.

Zsoltárok 34:12.13.14

„Ki az az ember, aki kívánja az életet és szeret napokat, hogy jót láthasson? Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól és ajkadat a csalárd beszédtől. Távozz a gonosztól és cselekedjél jót, keresd a békességet és kövesd azt!”

Az elmúlt hetek tanítás-sorozatába tehát beleillik ez az igevers és arra figyelmeztet bennünket, hogy a nyelvünk és beszédeink gyümölcseit esszük és amely irányba a szavaid szólnak, abba az irányba fog haladni az életed. Amely irányban a gondolataid állnak, abba az irányba fognak a szavaid, a cselekedeteid és az egész jellemed és életed  haladni. Ahogy gondolkozol, igazából az van valójában – mondja a Példabeszédekben egy igevers és a sokat használt kifejezés a számból, az az, hogy addig tudsz elmenni, ameddig a szád elenged téged. Lehet nagy hited bizonyos dolgokban, a gyógyulásban, gyarapodásban, sikerben, vállalkozásban és nagy jövedelemben, de addig fogsz elmenni, ameddig a szavaid mindezt alátámasztják – egy méterrel sem tovább. Csak addig, míg a szavaid mindabban támogatnak és összhangban vagy a gondolataidban, a beszédedben, a szívedben Isten Igéjével – eddig tudsz elmenni! Nem elég az, hogy hiszed Isten Igéjét, hogy az igazság és kevés az, hogy meggyőződve afelől, hogy Isten akarata a gyógyulás, az hogy te növekedjél és gyarapodásban, adósságmentességben, békességben éljél. És hiába tudod, akarod és hiszed azt, hogy a Ő a helyreállítás Istene  és Őáltala minden lehetséges, hogy helyreálljon az életedben, a cselekedeteidnek kell megmutatnia azt, hogy miben hiszel.

Nagyon sokszor a szavaid azok a cselekedetek, amelyek megmutatják a te hitedet. A szavaid azok, amelyek bebizonyítják azt, hogy te miben és kiben hiszel. A szavaid, a beszédeid elárulnak téged, elmondják azt, hogy te hitben, vagy hitetlenségben, kétségben állsz. Elmondják azt, hogy hol vagy te, mennyire vagy felnövekedve, megerősödve és, hogy mit gondolsz valójában. Az vagy te valójában, ami ott belül vagy, nem az a kép, amit magadról mutatsz mások felé. És ez a belső előbb-utóbb előjön, mindig előjön – ha máskor nem, akkor mikor a gyülekezetből hazaérsz. Mert ott már nem kell megjátszanod magadat senkinek, nem kell egy képet mutatnod magadról, hogy te milyen szellemi, tökéletes vagy, hogy megváltoztál és hogy mennyire jól teszed és csinálod a keresztény életedet. Otthon a hétköznapjaidban, a munkádban és leginkább akkor mikor egyedül vagy, megmutatja, hogy hol is állsz te valójában.

Ne felejtsd el, hogy Isten mindig, mindenkor szeret téged. Minden állapotodban! Akkor is, amikor hűséges vagy, akkor is amikor hűtlen vagy hozzá. Akkor is szeret, amikor a hit beszédét szólod és akkor is szeret, amikor a hitetlenség szavait szólod. Akkor is szeret, amikor közel vagy hozzá és engeded, hogy Ő átöleljen és akkor is szeret téged feltétel nélkül, amikor nagyon rossz utakon jársz. Ő mindig, minden körülmények között szeret téged!

Ne felejtsd el, hogy Isten nem tudja az áldásainak teljességét ráárasztani arra az emberre, akit teljes mértékben a teste ural, akinek a gondolatai testiek, aki nem hajlandó felnövekedni, nem hajlandó az Igét megcselekedni. Olyan dolog ez, mint amikor a gyermek kicsi és nem lehet dolgokat rábízni, mert még gyermek. Nem tudja azt kezelni, felfogni, nem tud vele hogyan bánni. Vannak bizonyos felelősségteljes pozíciók a gyülekezetben, munkahelyen, az életben, a családban, ahova meg kell érkezned, fel kell hozzá növekednek. Száz, kétszáz évvel ezelőtt az emberek sokkal hamarabb értek, mint manapság. Ma a fiatalok csak biológiailag érnek hamar, mentálisan és felelősségvállalás, tudatos cselekedetek szempontjából nem. Nagyon későn érnek a mai fiatalok ebből a szempontból. Biológiailag és hormonálisan túl hamar és 15-16 évesen kiégnek szexuálisan, ez borzasztó! Pár száz éve 16-17 évesen a férfiemberek szinte már családfők voltak bizonyos helyeken. (Miért beszélek erről…? Talán egy-két fiatalnak hallani kellett ezt?!)

A következő Igék egy bizonyos alapot fektetnek le előttünk Isten eredeti tervével kapcsolatban, és felhívják a figyelmünket, hogy mi Isten terve, szándéka akkor, amikor teremtette a földet és valamit mutat ez nekünk a mai napra is.

I. Mózes 1:26.27.28

„És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön és a földön csúszómászó mindenféle állatokon.

Teremté tehát Isten az embert az Ő képére, Isten képére teremté őt fériúvá és asszonnyá teremté őket.

És megáldá Isten Őket és monda Isten nékik: Szaporodjatok és sokasodjatok és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön csúszómászó mindenféle állatokon.”

Az igeversekből azt akarom kiemelni, hogy az van az igesorban egy ismétlődő mondatrész, ami úgy kezdődik, hogy uralkodj. Ha valaminek te az ura vagy, akkor mondhatni azt, hogy teljes mértékben, ami felett uralkodsz, azt a birodalmad, a hatalmad alá hajtottad, afölött te úr vagy. És ami alattad van, az semmiképp nincs fölötted, tehát nem vesz rajtad hatalmat. Isten azt mondta itt Ádámnak és Évának, hogy uralkodjatok az egész földön! Tehát a föld az a te uralmad alatt van és minden úgy van és úgy legyen, ahogy te uralkodsz felette, ahogy te beszélsz felette! Minden úgy legyen, ahogy te megmondod neki, hogy legyen! Úgy legyen, ahogy te megmondod neki! Ezt az utasítást adta Isten az első emberpárnak és fontos megérteni, hogy nem azt mondta Isten, hogy legyetek alázatosak, mert az életnek vannak megpróbáltatásai, nehézségei és jönnek válságok és nem tehettek ez ellen semmit… jönnek a betegségek és nem tudsz vele mit csinálni, jönnek a gonosz emberek, nem tudsz mit csinálni… és minden történik úgy ahogy… aminek meg kell történnie, az megtörténik. Bizonyára az az én akaratom, ahogy megtörtént… - Isten nem ezt mondta! Ő azt mondta, hogy uralkodj, hajtsd birodalmad alá, uralkodj a földön! Ha bármely élőlény ellened szegül, akkor te legyél az, aki fegyelmet teszel felettük. Isten kétszer említi a tenger halait, az ég madarait, a barmokat és az egész földön csúszómászó mindenféle állatokat. Mindenféle állatban mindenféle állat benne van.

A múlt héten prédikáltam azt, hogy elmentem horgászni és ezen igeverseket nem vettem a számra és nem gyakoroltam a hitemet, pedig éveken keresztül ezt sokszor megteszem, mikor állatokat megyek elejteni. Tehát ezt nem tettem meg és nem is fogtam semmit és csak ilyen kicsi visszadobni való halakat fogtam. Okulva abból, hogy ez így nem jó, felkészültebben mentem a héten horgászni. Ezen igeverseket is megvallva és keresve Isten arcát és vezetését, hogy hova menjek horgászni… egy élő vadvízre a Dunára (itt nem egyszerű halat fogni, nem olyan az mint a telepített műanyag tó, mert tele van hallal és akárhova dobod mindenhol hal van) és sikerült ebből a halból egy jó halászlét főznöm a héten. De nem az én dicsőségem ez, Isten kegyelmét látom ebben. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindenkor minden körülmények között ezt az igeverset kell megvallani, hogy eredményes legyél mindig. Neked mindig keresned és követned kell Isten tervét, arcát és akaratát és összhangban kell lenned Vele. És vannak bizonyos természetes dolgok is, amiket figyelembe kell venned.

Akkor ha éhségben lennél és nem lenne mit enned, ezen igeverseket használva – hiszem – hogy bárhonnan halat tudnál fogni magadnak, hogy ellássad magadat. (Az egyszeri ember leült a jégre horgász, léket vágott, bedobta a pecát. Várt és várt, de az úszó nem mozdul semerre. Mire megszólalt egy mennyei hang, hogy: Nem fogsz halat fogni! Felemeli a fejét és azt válaszolja, hogy: De! Éh halat fogok! Ez háromszor megtörténik!    Nem fogsz halat fogni! -   De én hiszem, hogy halat fogok fogni!  Mennydörgő hang negyedszerre: Én a sportcsarnoknak a gondnoka vagyok! És mondom neked, hogy a műjégpályán nem fogsz halat fogni!) Így vannak néha az embere, mert az gondolják, hogy a hitükkel ők bármit el tudnak érni. Valóban nagyon erős hited van akkor, ha egy sportcsarnokban a jég alól halat tudsz kifogni… Ha Isten nem vezet erre, akkor te ne ülj le a jégpályára horgászni!

Vannak dolgok Istennél, amelyekre Ő vezet és néha annyira bolondságnak tűnik az, mint az, hogy leülj egy műjégpályára horgászni – de mégis működik. Tipikus példa, hogy amikor sarat csinálsz a nyáladból és rákened a vaknak a szemére (soha nem csináltad ezt még, ugye?) de Jézus ezt megtette. Ez nem a fejéből pattant ki, hanem a Szellem vezetésére tette ezt. Egy másik – kicsit a természetes világhoz közelebb álló példa - amikor Jézus azt mondta Péternek, amikor egész éjjel halászott és nem fogott semmit, hogy menj vissza nappal és vesd ki a hálódat újra nagy halfogásra… Egy halász embernek és a józan észnek, a realitásnak ez egy ostobaság, az elme számára ez egy olyan nagy butaság, mint a műjégpályán horgászni. De Péter megtette azért, mert Te mondtad. És úgy van rögzítve a Bibliában, hogy egész éjjel halásztunk és nem fogtunk semmit, de a Te szavadra megteszem! És ez itt a kulcs, az alap! Hogy amit teszel, amit beszélsz, az az alapján van-e, amit Isten mondott neked, az alapján van-e, amit Jézustól hallottál, amit Ő mondott neked az Ő Szent Szelleme által. Ez alapján teszed-e azt az üzletet, vagy ez alapján utasítod vissza azt az üzletet, vagy azt a lányt, vagy azt a fiút…ahogy  a Szellem vezet téged. Vagy pedig mindig mész az érzelmeid után, az után, hogy másnak is így működött és a múltkor is bejött ez nekem és sikerre mentem a múltkor is ebben. De tudod Dávid is, amikor harcba ment, minden egyes alkalommal, amikor nagyon hasonlóak voltak a csaták, akkor is kikérte Isten véleményét mindig, minden alkalommal, hogy miként és hogyan tegye meg azt a harcot az ellenséggel szemben. Egy jó hadvezérnek vannak bevált stratégiái és azokat alkalmazva győzelemre juthat egymás után sokszor hasonló esetben. És Dávid is megtehette volna ezt… Ne essünk tehát bele sablonosságba, mert ez az egyszerűbb, a könnyebbik feladat – és prédikálok most saját magadnak is, arról, hogy hogyan prédikáljak.

Tehát visszatérve I. Mózesre,  az ember a maga módján élt azzal a hatalommal, amit Istentől kapott. Isten viszont adott bizonyos irányelveket és képességeket az embereknek, hogy ezt végrehajtsa és tudjuk, hogy mi lett a vége.

Zsoltárok 115.16

„Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.”

A föld nekünk van odaadva, hogy mi uralkodjunk felette. Sokszor az emberek
– keresztények – Istenre várnak, hogy Ő tegyen valamit, Ő legyen az, aki elvégzi értünk, helyettünk, miközben a mi dolgunk, a mi felelősségünk lenne az! Ha rád van bízva a háztartásod, hogy azt vezesd, akkor ne várj a szomszédra, hogy elmosogasson helyetted! De a szomszéd olyan jó és olyan jól rendben tartja a saját lakását! Hozzám is jöhet porszívózni! Így vannak emberek az Istennel és Isten azt mondja „hogy ehhez mi közöm van, ez a te felelősséged, a te hatásköröd, én nem léphetek bele abba, ami a tiéd, hacsak nem megkérsz rá engem” bizonyos esetekben. Ha valami elromlik, te legyél az, aki helyrehozod az Én fiamnak nevében a hited szavával! Tőlem van a hit, Tőlem van az erő és az én képességem, az Én erőm lesz az, ami ezt végrehajtja, de te legyél az, aki a te részedet megteszed! Ha megteszed a te részed, Isten is meg fogja tenni az Ő részét. Nem fogja azt mondani, hogy én nem foglalkozok veled, teljesen kívülálló vagyok…

Bizonyos értelemben azonban Isten kívülálló és nem fog a te magánszférádba kéretlenül belépni, mint ahogy én sem megyek be a te házadba, nem ülök le a hálószobában az ágyadra, mert semmi közöm hozzá. Ugyanúgy Isten sem fog belépni hozzád, hacsak meg nem kéred Őt. Hacsak meg nem kérsz rá, én nem foglak téged meglátogatni, hacsak nem a Szellem vezet rá, hogy elmenjek hozzád. Csak azért, hogy „bratyizzunk” nem fogok elmenni hozzád. Ha megkérsz, nagyon szívesen, bármikor, akárhányszor! És ha a Szellem arra vezet, arra késztet, hogy menjek el, akkor elmegyek hozzád, de én nem tolakodom be hozzád!

És ha már ez szóba jött, akkor jó ha figyelmezel azokra a prédikátorokra, szolgálókra, akik ezt rendszeresen megteszik. Ők állandóan ott lógnak, vagy lógtak a nyakadon, ez helytelen! Még a példabeszédek is írja azt, hogy a barátok egymás között ne járjanak túl sokat össze egymáshoz, mert az a kapcsolatuk kárára van. Semmi baj azzal, hogy sok időt töltünk egymással, hogy megbeszélünk dolgokat, de ahogy én tiszteletben tartom a te magánéletedet, úgy te is tartsd tiszteletben azt. Ebben Istennek a bölcsességét kell látnunk, azt, hogy nem ellöklek magamtól, hanem a szeretetemnek a megnyilvánulása ez feléd. Bármikor felhívhatsz telefonon! Volt, hogy valaki hívott telefonon és azt mondta, hogy már napokkal ezelőtt érezte, hogy fel kellene hívnia, de nem mert, nem akarta ezt megtenni. Bátorítalak, hogy ne legyen benned ilyen érzés, én a pásztorod vagyok, éjjel-nappal be van kapcsolva a telefonon, tudjátok a számomat! Hívjatok bizalommal, nem tudsz zavarni. Ha valaki zavarna telefonon, akkor nem veszem azt fel, azért, mert nem hallom, hogy csörög, mert le van némítva – mint ahogy most is. Ha kérdésed van, örömöd, vagy bánatod, imakérésed van, hívjál, beszéljük meg, amiben tudok, segítek! De én nem fogok minden embert körbe hívogatni – hacsak nem a Szellem így vezet engem.

Persze van olyan, hogy valakire ráírok, vagy megcsörgetem, mert nem láttam hosszú idő óta a gyülekezetben és megkérdezem, hogy mi van vele, hogy esetleg olyan problémába került, hogy segítségre van szüksége. Így már kerestem meg embereket, de minden héten nem hívlak fel, hogy miért nem voltál most vasárnap a gyülekezetben?! És azt sem fogom nézni, hogy mennyi pénzt dobtál az adományos dobozba! Ez a te magánügyed!

Ha a dolgok nem mennek rendben, magadnak kell azt rendbe hozni! Használd a hitedet és változtasd meg a körülményeidet! Uralkodj felettük, légy ura a körülményeknek!

Egy prédikátor egyszer úgy fogalmazott, hogy vannak, akik drogoznak és azzal próbálják a saját érzelmi-lelki-testi életüket felgerjeszteni. Ő azt mondta, hogy ő nem drogozik, ő Róma5-özik! Ebben a fejezetben valóban az evangéliumnak a tömör lényege van összefoglalva. Ha lenne egy fejezet, amiben a megváltásnak a munkája a legbőségesebben van kifejtve, akkor ez az a fejezet lenne. Felolvasom a fejezetből egy igeverset:

Róma 5.17

„Mert ha az egynek bűnesete miatt uralkodott a halál az egy által, sokkal inkább uralkodnak az életben az egy Jézus Krisztus által azok, akik a kegyelem bővölködésében és a megigazulás ajándékában részesültek.”

Az előbb azt olvastuk, hogy a teremtéskor az első emberpár arra lett teremtve, hogy uralkodjon az életben. Ismerjük a történetet, Ádám elárulta Istent. Ezt az uralmat, amit kapott az ember, odaadta Sátánnak és ő lett e világ ura. Az, ami eredetileg Ádámot, Évát és a leszármazottait illette, átszállt a Sátánra és ő lett e világ istene, ura. Jézus miért jött? Azért, hogy ezt az uradalmat, ezt a helyzetet visszaadja az ember kezébe. Elmondja az igevers gyönyörűen, hogy Ádám bűnesete miatt, árulása miatt uralkodott a halál mindenkin. 

Bátran kiáltom most, hogy a megigazulás az ajándék! Az nem azt jelenti, hogy eljutunk egy bizonyos fajta megszentelődésre a cselekedeteinkben és bizonyos megtéréseknek a sokasága jön az életünkbe, eljutunk egy bizonyos szintre és akkor Isten ad nekünk megigazulást. A megigazulás az ajándék, amit nem érdemeltél meg se te, se én. Mert Isten a saját igazságát adta oda nekünk, azért mert nekünk van hitünk Őbenne, a Jézusban. Hogyan jött ez hozzánk, hogy megigazulást kaptunk ajándékba? Úgy, hogy kimondtuk, hogy Jézus az én Uram, megvallottuk amiben hiszünk az Ige alapján és így kaptunk ajándékot Istentől. És uralkodni fogsz az életben, ha kimondod és megvallod, hogy a kegyelem bővölködésében és a megigazulás ajándékában részesültem. Ez egy alap dolog ahhoz, hogy uralkodni tudj ma az életben. Hogy valóban igei módon, igei keresztényként uralkodj az életben. Tudod az igei keresztények uralkodnak az életükben minden területen! Nem vallásos és törvénykezős módon, hanem igei módon. Tudod, hogy amikor a kegyelmet követed és az van a középpontban és elfogadod azt, hogy Isten olyannak szeret, amilyen vagy, és erre nézel, hogy Isten mennyire szeret téged, az téged megtérésre fog indítani. Mert megindul a szíved és azt mondod, hogy Uram, nem érdemlem meg… mégis megkapom köszönöm! Ez arra indítja az életedet, a szívedet, a cselekedeteidet, hogy azok elváltozzanak Isten szíve szerint valóakra.

Sok keresztény azért követ el bűnöket, mert ez nem tudja, hogy mennyire értékes, fontos ő Isten számára és mennyire fontos az a másik Isten számára. Hogy mennyire fontos és értékes volt az a vér, amely értem folyott, azért a másikért, vagy a harmadikért… Nem tudják ezt és olyan dolgokat tesznek, amelyek a társadalom szemében is visszatetszőek és a jogállam szerint büntetendő. Keresztények is végzik ezeket a dolgokat, nem kellene! Azért teszik ezt, mert nem ismerik azt, hogy Isten mennyire szereti őket.

A törvénnyel és kegyelemmel kapcsolatban elmondanék valamit. Egy prédikátortól hallottam ezt a példát. Csupán az, hogy törvénnyel, szabályokkal próbáljuk magunkat, vagy a másikat megfegyelmezni, az önmagában nem elegendő arra, hogy azt a másik embert megváltoztassa. Kellenek korlátok, mint ahogy bennem korlát az, hogy túl sokszor látogassalak meg téged. Egy korlát bennem, hogy tudom, hogy hol az én határom mint pásztor és hol van az a határ, a magánszféra, ahova nem lépek be. Ez egy törvény a számomra, nem mondhatom, hogy kegyelemből akármit csinálhatok, akármit megmondhatok neked, hogy mit csinálj az életben. Sokan így képzelik ezt és vannak gyülekezetek, ahol a pásztorok oly mértékben uralkodnak a gyülekezet felett, hogy mindenbe beleszólnak. Hogy milyen autót vegyél, milyen munkahelyre menjél, kivel házasodjál össze, milyen cipőt húzzál fel, milyen inget vegyél fel… a legapróbb részletekig minden beleszólnak. Ez egy borzasztó dolog, nem gondolod? Nem hiszem, hogy szeretnél ebbe a gyülekezetbe járni, ha én így tenném a dolgomat!

Vannak tehát bizonyos szabályok, korlátok amelyeket tiszteletben kell tartani. Ugyanakkor tudjuk azt, hogy a bűnnek az ereje a törvény. És képzeld el magadat, hogy a mai nap alkalmának vége van, mindenki elmegy, és egyedül vagy itt ebben a teremben. Csend van, senki nincs itt, egyedül vagy. Erre a molinóra az lenne írva, hogy benézni mögé szigorúan tilos! Éreznél-e vonzást, késztetést, kíváncsiságot, hogy oda mégis benézzél? Ha őszinte vagy, akkor igen, éreznél. Ez egy törvény lett így, amely bűnre késztet téged! Mert megjelent a kívánság! Még ha mögötte egymillió forint is van elrejtve, de te nem tudsz róla és nincs törvény, ami tiltaná azt, nincs figyelem felhívás, nem fogod azt kívánni és nem fogod azt tenni. A bűnereje a törvény! És ezt nem én találtam ki! Jó, hogy őszinte vagy magaddal és azt mondanád, hogy hát nem, ha oda vagy írva, hogy nem szabad, akkor nem…. de hát nincs bekamerázva, az a kamera is le van már kapcsolva….sehol senki… kapu is be van csukva… csak megnézem, hogy mi van ott mögötte! Nem mondom el senkinek! Csak én meg az Úr, más nem tudja! Ez elgondolkodtató! Hogy miért prédikálok erről, mindjárt megérted.

I. Mózes 1.26

„És monda Isten, teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra!”

A hasonlatosság az eredeti héberben azt jelenti szó szerint, hogy az eredeti pontos másolata. Gyakorlatilag Isten másolatot készített az Ő saját lényéről – ezt mondja ez az igevers. Félelmetes ez, mert az elménkben nem ez áll. Az elménkben a vallás, az ördög teljesen kiépítette azt a képet, hogy mi egy kis jelentéktelen semmik vagyunk a földön és ha valaki ránk lép, akkor eltűnünk, mint egy hangya. Isten azt mondta itt, hogy az ember az Istennek pontos képmása!

Én nem hiszem azt, hogy a majmokkal van közös ősünk! Az evolúció – ahogy Jim is fogalmazott egyszer – egy intellektuális maszlag. Valaki orvosi egyetemre járt és ott ezt tanítják mélyrehatóbban. Olyan szépen, következetesen le vannak vezetve a tételek, hogy mi miből következik és az annyira összeáll az intellektus számára, annyira logikusnak tűnik, hogy hihető… De tudd meg, hogy ha valami az elméd számára helyesnek tűnik, az nem biztos, hogy igazság! Sok esetben így van ez! Az, hogy valami reálisnak, helyesnek, helytelennek, vagy bárminek tűnik az elméd számára, vagy igaznak tűnik az elméd számára, attól az még nem lesz igazság!

Hála Istennek, hogy az evolúciónak a tanát, amely igazából nem is egy tan, hanem egy hittétel, hittan könnyedén meg lehet cáfolni. Azok, akik vitatkoznak velünk, hogy semmi bizonyíték nincs a teremtésre, nyugodtan szembe lehet állítani az állításaikat saját magukkal, hogy semmi bizonyíték nincs az evolúcióra. Mert mindaz, amit ők kikövetkeztettek, az mind feltételezéseken alapszik. A leggyakrabban előforduló kifejezés kb. hatszázszor fordul elő Darwinnak a Fajok eredete c. művében a „feltételezhetőleg, vagy talán, elképzelhető” kifejezés. És erre épül a mai generáció, amiben élünk, feltételezésre! Akkor, amikor Isten Igéje pedig az igazság! Vannak azért nem hívő emberek, kémikusok,  fizikusok, biológusok, akik belátták, hogy ezer sebből vérzik ez a hittan, hogy majommal közös ősünk van, stb.

Tehát Ádám Isten lényének pontos mása volt, a Teremtője képére teremtetett, a maga lényének képére teremtette Isten őt. Ugyanakkor mikor a saját képére teremtette Isten az embert, az hatalom alá volt vetve. Tudjuk azt, hogy a teremtés hitből volt, nem pedig a semmiből és tudjuk, hogy Isten a hitét a szavain keresztül szabadította fel. A múlt héten beszéltem erről, hogy nem világosság amíg Isten azt nem mondta, hogy legyen világosság! Nem volt föld, amíg Isten azt nem mondta, hogy legyen föld. Nem voltak tengerek, állatok, nem volt víz, amíg Isten azt nem mondta, hogy ezek legyenek meg, míg a szavával a hitét fel nem szabadította, ki nem mondta. Beszéltünk arról is, hogy nem lesz addig változás az életedben, míg nem kezded el mondani azt, hogy legyen változás az életemben, legyen felfrissülés az életemben! Néha az ember észreveszi magán, hogy eltunyult, ellanyhult, kiszáradt és vannak dolgok, amelyek rosszul mennek az életben és gyógyulásra, növekedésre, békességre, megbocsátásra van szükség és sokféle szükség van, sokféle emberben. Jelentsd ki a hited, hogy mi az amit akarsz. Legyen változás a Jézus nevében! Legyen békesség, gyarapodás, növekedés, sikert, áttörés, győzelem! Legyen meg az, amit Isten Igéje mond rólam, hogy ki vagyok én! Legyen áldás valóságosa az életemben, mert én áldott vagyok. Az emberek nem így beszélnek, hanem csak mondják, vallják azt, hogy olyan szerencsétlen vagyok, kiraktak a munkahelyemről, nincs pénz… Ez a leggyakoribb dal, amit énekelnek, keresztények is, hogy nincs pénz, nincs változás, nincs növekedés, nem jönnek az emberek, az embereknek nincs pénze és a feleségem is hogy viselkedik velem, a gyermek szófogadatlan, neveletlen! Ki nevelte! Az utca nevelte a gyermekedet? Az a te felelősséged!

Isten az Ő hitét a szavaiban szabadítja fel és nekünk is ezt így kell tenni. Isten a saját szavait használta, mint tartályokat, hogy hordozzák az Ő hitét. És a mai napon ugyanígy van veled. A szavaid, mint tartályok hordoznak valamit ugyanúgy, mint ahogy bizonyos dalok hordozzák Isten jelenlétét, mint kis tartályok. Vannak dalok, amelyeket ha énekelünk, tudni lehet, hogy azok Isten jelenlétét hordozzák magukban. A megfelelő időben, a megfelelő helyen azt énekeljük és annak segítségével imádjuk Istent, akkor számíthatunk arra, hogy Isten jelenléte jön közénk. Ha Lagzi Lajcsit énekelsz, vagy Irigy hónaljmirigyet az is hordoz valamit… nem Isten jelenlétét, de valamit azok is hordoznak. Lehet, hogy vidámságot, jókedvet, lehet, hogy erkölcstelenséget, hitetlenséget… de hitet és Isten jelenlétét azt nem.

Ha már itt tartunk – nem szeretek kiprédikálni senkit – de ismeritek Máté Péter dalait, az életművét, hogy kiváló, gyönyörű hangja volt és a dalait a mai napig éneklik és a kívánságműsorokban kérik – talán te is. De ugye tudod, hogy a legtöbb dala mély depressziót hordozott!? A szomorúságot, fájdalmat, ami valóban megérintette és megérinti a lelkedet, az érzelmeidet, a gondolataidat és elgondolkozol rajta, hogy valóban… egyszer véget ér a lázas ifjúság, egyszer mind elmegyünk és a vonat elmegy és csak integetünk és…. ezek valóban így lehetnek, hogy ezek az évek elmúlnak,de nem kell emiatt neked kétségbe esnek és depressziósnak lenni, hanem örülj, hogy megérted a negyvenes-ötvenes-hatvanas éveidet! És vedd azt tudomásul, hogy nem lehet hosszú életet élni úgy, hogy ne öregedjél meg! Örülj és örvendezzél! Ne siránkozz azon, hogy elmúltak az ifjúkori évek!

Tehát a szavaid hordoznak valamit, mint tartályok és a dalok is hordoznak valamit mint tartályok és a szavak, amik kijönnek a szádon, azok elmondják a körülötted állóknak, hogy mi az, ami benned van. Mert a hit az egy szellemi valóságos dolog és Pál azt mondja a korinthusi levélben, hogy tekintsünk a láthatatlan dolgokra a hit szemével, mert azok örökkévalók, a látható dolgok pedig ideig valók. Ezt a világot látod és azt, hogy hogyan áll most a hajam, hogy van egy-két ősz szakállszál… belenézel a tükörbe, láthatod, hogy a te hajad is őszül… Ne búsulj ezen! Hit által hiszem, hogy ez is helyreállítható, visszahozható.

A látható dolog az a láthatatlanból állott elő a teremtéskor. És amire szükséged van, hogy változás legyen a látható birodalomban, annak a láthatatlan birodalomból kell előállnia. És a szavak azok, amelyek a láthatatlan birodalomból előszólítják azt a látható, kézzelfogható világba. Mikor nem látod, nem érzed azt, hogy gyógyulás és egészség lenne a családodban, akkor szóld azt, hogy gyógyulás gyere elő és nyilvánulj meg! Manifesztálódjál a testemben, az életemben, gyere valóságba!

Nem látod a hitet, de mégis Isten hitéből állt elő a világ és látható a hitnek az eredménye. Ha visszalapozol az I. Mózesre, akkor a 2.15-ös verséből olvashatod, hogy és vevé az Úr Isten az embert és helyezé őt az Éden kertjébe, hogy művelje és őrizze azt. A művelje szó a héberben azt jelenti, hogy elkészíteni, áldani, szépíteni, díszíteni. Tehát azt mondta Isten az embernek, hogy azért helyezte őt oda, hogy szépítse, díszítse, megáldja és elkészítse azt. Ádámnak minden hatalma megvolt, hogy uralkodjon és maga alá vessen minden létező dolgot a földön, hogy őrizze, megvédje, oltalmazza és őrt álljon felette.

16-17.

„És parancsol az Úr Isten az embernek mondván: A kert minden fájáról bátran egyél, de a jó és gonosz tudásának fájáról ne egyél, mert amely napon eszel arról, bizony meghalsz.”

Az igazság az, hogy Ádám valóban engedett Évának, amikor azt mondta hogy Éva inkább legyél úgy, ahogy te akarod, ne úgy ahogy Isten… Éva egyébként tudjuk, hogy megcsalatott volt, be volt csapva, de Ádám tudta, hogy mit csinál. Ez a férfiember felelőssége és ezért olvastam az előbb a Római levél 5.17-es Igében, hogy egynek bűnesete miatt uralkodott a halál az egy által…, egy másik igevers pedig azt mondja, hogy Ádám az első ember és a második Ádám Jézus, aki helyreállítja azt, amit az első ember, Ádám elrontott. Mert Ádámnak minden hatalma meg volt, hogy uralkodjon és maga alá hajtson minden létező dolgot és amikor elárulta Istent, akkor valóban meghalt szellemileg. Azt nem tudta, hogy hogyan kell meghalni fizikailag, mert örök életre tett teremtve a teste, a sátánnak meg kellett tanítani azt, hogy a szavaival szólja a halált, és több mint kilencszáz évébe telt, míg meghalt – írja a Biblia. Isten nem akarta, hogy Ádám egyen arról a bizonyos fáról, mert az a jó és a rossz közötti különbségnek az ismerete volt, amit megszerzett magának Ádám.

Az ember bukása közvetlen kapcsolatban volt a nyelvével, a szájával. Ádám megszerezte azt a tudást, hogyan lehet áldást és átkot mondani a saját szavaival. Ez az a tudás, amit megszerzett akkor, amikor evett abból a bizonyos gyümölcsből – ami nem egy piros alma volt, mint ahogy a világ kifigurázza ezt és még vallásos gyülekezetek is, festményeken képeken almával jelképezik a gyümölcsöt, amit az első emberpár elfogyasztott. A magánvéleményem szerint ez a gyümölcs fügefa volt… Egyébként fügefalevelet akasztottak maguk elé, amikor a szemeik megnyíltak.

A gonosz a szótár szerint úgy hangzik, hogy csapás, szerencsétlenség, baj, szomorúság, fájdalom, sértés, bajkeverés… Ádám evett ebből a gyümölcsből, ami nagy hiba volt, pedig Isten megmondta, hogy ne tedd, mert meghalsz, de Ádám már tudta, hogy hogyan mondjon áldást, így ő csak a rossznak a tudását szerezte meg. Áldani már tudott előtte is, de megszerezte azt a tudást, ismeretet, hogy hogyan viszálykodjon, hogyan mondjon átkot, hogyan mondja azt, ami Isten Igéjével ellentétes, hogyan beszéljen hitetlenül és hogyan legyen keserűséggel teljes. A 3.5-ös versben van a nagy becsapás, ahol  a Sátán a kígyó képében azt mondja az asszonynak, hogy bizony monda a kígyó az asszonynak, bizony nem haltok meg, hanem ha tudja az Isten, hogy amely napon esztek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek és olyanok lesztek, mint az Isten, jónak és gonosznak tudói. Az előbb beszéltem arról, hogy Ádám már olyan volt, mint Isten, mert az Ő képére lett teremtve. Ez egy ilyen féligazság, becsapás, hazugság, megtévesztés volt.

Példabeszédek 15.4

„A nyelv szelídsége életnek fája, az abban való hamisság, pedig a szellem gyötrelme.”

10-11

„Életnek kútfeje az igaznak szája, a bűnösök szája pedig erőszakot rejteget”

13.2,3

„A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval, a hitetlenek pedig bosszúságtétellel. Aki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát, aki felnyitja száját, romlása az annak.”

Aki megnyitja a száját a gonoszságra, hamisságra, az a saját romlását idézi elő. Ádám evett a tiltott gyümölcsből, evett az erőszakból, a gonoszságból, megszerezte a tudást, hogyan tud a szájával gonoszságot létrehozni. És Ádám elveszítette a képességét arra, hogy hogyan fékezze meg a nyelvét.

Jakab 3.6

„A nyelv is tűz, a gonoszságnak összessége. Olyan a nyelv a mi tagjaink között, hogy megszeplősíti az egész testet és lángba borítja életünk folyását. Miközben maga is lángba borult a gyehenna tüzétől. Mert mindenfajta vadállat, madár, csúszómászó és tengeri állat megszelídíthető és meg is szelídíti az ember, de a nyelvet senki sem képes megszelídíteni az emberek közül. Fékezhetetlen gonosz az, halálos méreggel teljes.”

Ilyen a nyelv, ilyen a beszéd és ilyen lehet a te beszéded akkor, ha ennek megnyitod magad. A mai napon neked már hatalmad van a saját nyelved felett, de igaz rád ez az igevers, hogy más nyelvét nem tudod megfékezni, nem vagy képes uralmat venni másnak a nyelvén, nem vagy képes másnak a nyelvét megszelídíteni.

„Ezzel áldjuk az Istent és ezzel átkozzuk az embereket, akik az Isten hasonlatosságára teremtettek. Ugyanabból a szájból jön ki áldás és átok. Atyámfiai, nem kellene ennek így lennie. Vajon a forrás ugyanabból a nyílásból csörgedeztet-é édest és keserűt? Avagy atyámfiai, teremhet-e a fügefa olajbogyót, vagy a szőlőtő fügét? Azonképpen egy forrás sem adhat sós és édes vizet.”

Figyelj oda a szavaidra, mert a te szavad nem lehet édes is és keserű, sós és édes is. Az jöjjön ki a szádból, amely felépít és áldásos mindannak, aki hallja azt. Ha olvasod tovább az igesort, akkor láthatod, hogy a viszálykodás következik. Tehát Ádám szájának szavaival kellett volna uralma alatt tartania a földet és saját hitét használva kellett volna létrehozni a dolgokat. Ádám mikor Éva nyújtotta felé a gyümölcsöt, azt kellett volna mondania, hogy nem és neki kellett volna a kígyónak a fejére taposni, de nem ezt tette, inkább ellenszegült Istennek. Ádám kifejlett lénynek volt teremtve, nem volt szüksége intellektuális tudásra, arra, hogy iskolába járjon, szakmát tanuljon, érettségizzen… kifejlett lénynek volt teremtve, kinyilatkoztatott tudása volt mindenről. Csak Istennek volt alárendelve. Ádámnak azt kellett volna mondani a kígyónak, hogy a Mindenható nevében menj el innen, mert én uralkodok itt mindenen és ha Isten azt mondta, hogy nem, akkor én is azt mondom, és takarodj innen!

Látnod kell azt itt, hogy Ádám ezt szándékosan tette meg, tudta, hogy mi a helyes, a helytelen. Ádám megcsalatott – írja az újszövetség Igéje – de Ádám tudta azt, hogy ellenszegül ezzel, de a következményeit nem látta át ennek, és megtette. Nem használta a hatalmát, térdet hajtott, behívta a halált és a pusztulást. És látjuk ennek a következményeit. De te a saját életében látod-e annak a következményeit, hogy Jézus helyreállította azt, amit ő elvégzett? Úgy van ez a világban, hogy Ádám elrontott valamit és ez az egész világra kihat. Sóhajtozik és nyög az egész teremtett világ – írja Pál apostol – és várja Isten fiainak a megjelenését. Az egész világ nyög a viharok, a károk, cunamik, árvizek, földrengések, természeti katasztrófák miatt, és az is, hogy gaz van a kertedben és nem csak az, amit elültettél… ez annak az átoknak a következménye, ami Ádám hibájából fakadt.

Aztán jött Jézus négyezer év múlva és helyreállította azt, amit Ádám elrontott. És mindazok életében, akik elfogadják Jézust, ők uralkodhatnak úgy az életben a Krisztus által, mint ahogy Ádám a bűnbeesés előtt uralkodhatott a földön. Ez úgy működik, hogy elfogadom azt, amit Isten értem végzett, elfogadom a megigazulásomat, hogy Isten szeret engem és a szavaimmal birtokba veszem mindazt, amit Isten nekem adott. Automatikus ez az aratás? Nem az! Mint ahogy az sem, hogy az emberek a földön üdvözülnek, mert nem csak kegyelemből van az üdvösség, hanem kegyelemből, hit által. Ez azt jelenti, hogy Isten a kegyelmet biztosítja a te számodra és a hitet is Ő biztosítja, de a te hited az egy választás, amivel rácsatlakozhatsz erre a kegyelemre és elfogadhatod azt, amit Ő felkínál a számodra – mert a hit is egy ajándék egyébként… A mi hitünk az Jézusnak a hite és úgy kell működjön, ahogy Ő működtette azt, ha nem is abban a mértékben, de ugyanabban a minőségben van hitünk, mint Jézusnak. Nekünk ugyanolyan fajta hitünk van mint Neki, úgy tudjuk azt működtetni, mint Jézus a maga helyén. Ámen!”