Amikor a bűn nem uralkodik feletted 2.
Szabadon a kárhoztatástól
(2015.02.15.)
„A múlt héten belekezdtem valamibe, amit nem terveztem folytatni, nem úgy indult a múlt heti alkalom, hogy sorozat lesz belőle, de most úgy látom, hogy mégis azt szeretném folytatni. Ez pedig a kárhoztatás, a kárhoztatásnak a gonosz dolgai, hogy mennyire nagy problémát okoz sok keresztény életében, amikor saját magát kárhoztatja azokért a dolgokért, amely dolgokat megtett és elkövetett. Természetesen nincs lehetőség most sem arra, hogy az egész múlt heti alkalmat átismételjük és nem áll szándékomban ismételni, azonban egy-két dolgot fel kell elevenítenem.
Beszéltünk arról, hogy az a cél sok ember életében – keresztényekről beszélek -, hogy eljusson arra a szintre, amikor a cselekedeteiben szent életet él. Ez egy jó dolog! Nincs ebben semmi rossz, hogy az ember törekszik arra, hogy egyre inkább tisztességes legyen, erkölcsösebb legyen, vagy találsz ebben valami kivetnivalót? Találsz abban kivetnivalót, hogy a világ felnéz rád és megbízik benned, mert te egy megbízható, szavahihető, tisztességes ember vagy?! Van ebben kivetnivaló? Nem! Ez egy jó dolog, egy jó elhatározás és igazából az erkölcsi alapja a jogállamnak az az, amit Isten adott a tízparancsolatban. Ne lopj, ne ölj, ne paráználkodj, házasságot ne törj, tiszteld a felebarátodat, stb….
A törvény jó dolog, nincs benne kivetnivaló, sőt kijelentem, hogy a törvény tökéletes, hibátlan és megmutatja azt, hogy Isten milyen szent. Mert megmutatja azt, hogy Ő mennyire elkülönül a világtól és mennyire felette áll annak, amit itt a világon mi bűnnek nevezünk. Ugyanakkor tudd meg, hogy a törvény az nem azért adatott, a tízparancsolat az ószövetségi zsidó törvények, szabályok és szabályrendszerek, hogy őket, vagy téged tökéletessé tegyen. Nem azért adatott, hogy téged szentté tegyen!
Beszéltünk a múlt héten arról, hogy minden egyes ember tudja saját magában, hogy hibás és mondhatni úgy is, hogy bűnös Isten nélkül. Ezt mindenki tudja és ha valaki igazán belenéz a szívébe, tudja, hogy Jézus nélkül elveszett. És a törvény ezt megmutatja, erre mutat rá! A törvény azért adatott, hogy megmutassa, hogy mennyire nem vagy te tökéletes önmagadban, hogy mennyire híján vagy Isten dicsőségének nélküle, hogy te mennyire korlátozott vagy önmagadban. Ámen?!
A Galate levélben azt mondja a Biblia, hogy a törvény a Krisztusra vezérlő mesterünkké lett. A törvény azért adatott , hogy megmutassa neked azt, hogy szükséged van kegyelemre. Azaz megmutassa neked azt, hogy te a saját cselekedeteidből képtelen vagy elérni oda, hogy Isten előtt megállj. Te a saját magad akaraterejéből, a saját magad odaszánásából, eltökéltségéből és a jó cselekedeteidből, és az azokra való vágyakozásodból és azok megtételéből akármennyit, akármilyen módon, akármilyen hosszú ideig cselekszel képtelen vagy arra, hogy Isten előtt úgy megállj, hogy te Őelőtte igaz ember vagy. És a törvény ezt neked megmutatja. A törvény nagyon magas mércét állít és azt mondja, hogy ha az egész törvény szent és igaz és az egészből egy picit elrontasz, egy jottányit is, egy vesszőnyit is elrontasz, eltévesztesz, akkor az egészben bűnösnek találtatsz. Érted-e, hogy mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy ha te a saját cselekedeteiddel akarod kiérdemelni az Ő áldásait, akkor kudarcra vagy ítélve. Ha a saját magad jó cselekedeteiből és erkölcsös életedből akarsz kiérdemelni áldást, gyógyulást, bármit, akkor ez arra ítél téged, hogy menj a pokolba… hogy legyél elítélve és hogy legyél beteg és szegény és legyél hiányokkal teljes.
A törvény nem azért adatott, hogy téged jobbá tegyen, hanem azért adatott, hogy te meglásd azt, hogy te nem vagy képes betölteni a törvényt és szükséged van Jézusra, aki az Ő nagy kegyelméből, szerelméből megemel átölel és felemel téged a törvény fölé. Sokan ezt nem látják, nem értik és az egész vallásos világ egy sűrűn szőtt lepellel tekint Istenre és az egész körülötte lévő világra és ebből szinte semmit nem ért. És ez egy borzasztó dolog! Hogy nem értik az emberek és nem látják azt, hogy szükségük van Jézusra. Az, hogy vallásos vagyok, hogy gyerekkoromban megkereszteltek, vagy kereszténynek vallom magam, az nem egyenlő azzal, hogy újjászülettem és Krisztusban elfogadtam az Ő kegyelmét. Nagyon sok vallásos ember úton van a pokolba, most. És sok vallásos ember arra ébred egyszer fel, hogy hoppá, olyan kínok között vagyok, pedig elég jó életet élek…
Én sok embertől hallottam már, hogy: én nem öltem meg senkit, nem loptam meg senki, nem vettem el senkinek a semmi dolgát, feleségét, nem ütöttem el autóval még egy kutyát sem… hát csak nem vagyok olyan rossz, hogy Isten engem a pokolba száműz, csak nem érdemlem, hogy a pokolba kerüljek! De ez így önmagában, ez a gondolkozásmód teljesen hibás, téves és ördögi. Mert teljesen mindegy, hogy mit tettél, milyen rosszakat, vagy milyen jókat! Nem ez az alapja az Istennel való kapcsolatodnak és annak, hogy hova kerülsz, a mennybe, vagy a pokolba. Az az alapja ennek, hogy elfogadtad-e azt a munkát, amit Jézus tett érted!
Az Istennel való kapcsolatodban az alap az, amit Jézus tett érted! Mert Isten Krisztus után nem az alapján dönt felőled, nem az alapján néz rád, viszonyul hozzád, hogy te mit tettél, vagy mit nem tettél. Az alapján, hogy Jézus mit tett teérted! Érted ezt? Ő szeret téged és azt nézi, amit Jézus tett érted és azt neked tulajdonítja, mintha te tetted volna! De nehéz ezt az embereknek megérteni?!
Aki bűnt nem ismert, Isten bűnné tette éréted, hogy te Isten igazsága legyél Őbenne! Galata 5:21. Őt, aki bűnt nem ismert Isten bűnné tette és azonosította Őt a te bűneiddel, mert Jézus magára vette a te bűneidet és a bűnnek a következményét is elviselte.
A bűnnek a következménye a büntetés. Ez az igazságos követelmény, hogy ha valaki valamilyen bűnt követ el, akkor a büntetés a jogos osztályrésze neki. Jézus nem követett el bűnt soha, de a te bűneidet magára vette. Azonosult, eggyé vált teljesen a te bűneiddel, ezért Őneki a te bűneid miatt ítéletet kellett kapnia. Ez az ítélet az volt, hogy a pokolba lett küldve és Istentől teljesen elkülönítettet. Ez a reményvesztettség, ez a nem látom az alagút végén a fény, ez a szellemi halál állapota sokkal rosszabb volt, mint az a nagyon szörnyű halál, ami az Ő fizikai testében végigzajlott és amit Ő megélt. Jézus magára vette a bűneidet, azonosult azzal, ezért a büntetést Ő hordozta el és viselte el. Isten igazságos, mert a bűnt nem tudja Isten könnyelműen venni. Nem lehetéses, Őbenne nincsen sötétség, csak teljes világosság. Olyan világosság, amely minden képzeletet felülhalad és a bűnt büntetés követ. Ugyanakkor Isten igazságos abban a tekintetben, hogy egy bűnt nem ítél el kétszer. Ha valamit tesz valaki – sokszor prédikáltam ezt már – Magyarországon és kap érte több évet… ha meglopod a főnöködet, mert sikkasztottál és rajtakapnak, akkor azon túl, hogy meg kell fizetned a kárt, amit okoztál, még börtönbe is csuknak, nagyon helyesen! Leülsz három évet, szabadulsz, utána bármikor is elővehetnek téged, hogy még egyszer töltsd le azt a büntetést?! Nem! Már megkaptad azért a büntetésed, de ha valami mást csinálsz, akkor újból kattanhat a lakat. De ne legyen így, élj tisztességes módon!
Ugyanakkor Istennél ugyanígy van, ha valamit elkövettél, egyszer van ítélet rá. És az emberek azt gondolják, hogy azáltal igazak Isten előtt, hogy milyen jó cselekedeteket tettek, milyen jó dolgokat tettek és milyen erkölcsös életet éltek, és mennyire vezekeltek meg azokért a dolgokért, amely hibákat, vagy bűnöket elkövettek. De az igazság az, hogy Isten nem tekint már a te elkövetett bűnödre. Mikor születtél? Az 1900-as években, ugye? Szinte mindenki, van, aki a kétezres években! Jézus mikor volt itt? Igen, kétezer évvel ezelőtt! Élt valaki közületek Jézus előtt? Nem! Ha igen, akkor nagyon jól tartod magad! Mindenki Jézus után született!
A Biblia azt írja, hogy Jézus a kereszten egyszer és mindenkorra eltörölte a mi bűneinket.
Tehát amikor Jézus időszámításunk kezdetét követő harminchárom évre meghalt, eltörölte a jövőbeni összes bűnt. Fel tudod ezt fogni? Eltelt majdnem kétezer év Jézustól, mire te megszülettél! Elfogadtad Őt, újjászülettél, és az újjászületés előtti és utáni bűneiddel is Ő már foglalkozott. Ő már megítélte a te bűnödet, de ezt az ítéletet nem te kaptad, nem te kapod, hanem az rá lett helyezve Jézusra kétezer évvel ezelőtt! Adj dicsőséget Istennek! Te, ha valamit elkövettél, nem leszel Istentől elítélve! Sokan ezt nem értik, és azt gondolják, hogy Isten ítélete van felette. Mondják ezt azért, mert valami rossz dolog történt velük. Biztosan Isten valamiért megbüntetett, elítélt, ez Istennek az ítélete! Nem!!! Mert Istennek az ítélete már Jézus Krisztusban volt, Jézus Krisztust ítélte, Őt verte meg, és Tőle fordult el, az Ő sebei voltak azok, amelyekből folyott a báránynak a vére! Isten egyszer és mindenkorra a bűnproblémát te és Őközötte lerendezte. Jézus nem jött el évente azóta sem, hogy újra és újra meghaljon… mint ahogy az ószövetségben előírta a törvény a zsidók számára, hogy áldozatokat kellett bemutatniuk, hogy a bűneik elfedezését elnyerjék, bűnbocsánatot kapjanak.
Azt mondta a törvény a zsidók számára, hogy hozzanak egy tiszta, szeplőtelen állatot, egy bárányt, kinek mennyi pénze van, hogy milyen állatot tudott vásárolni… egy bárányt, galambot, ökröt, szamarat, vagy olyan állatot amit a törvény engedélyezett, ami hiba nélküli volt, a legszebb, a legjobb, a legtökéletesebb… Állatot kellett tehát vinni a paphoz és a te bűneidet ráhelyezte a báránynak a testére. A pap kérdezte ott az ószövetség ideje alatt a zsidóktól, hogy: te milyen vagy? Vizsgálta-e az embert?
A törvény előírta, hogy a báránynak voltak bizonyos kitételei, hogy milyennek kell lennie. Azt nézte, hogy a bárány megfelelő-e, és nem az embert nézte. Azt nézte, hogy a báránynak a vére az elég jó-e ahhoz, hogy az embernek a bűne rákerülhessen. Ezt hívták helyettesítő áldozatnak. Mert a bárány az ember bűne miatt halt meg, pedig ő tiszta volt, szent és ártatlan. Aranyos kis cuki „beee”, és nem volt egy ragadozó állat az, mi megtámadott gyermekeket az udvaron, hanem egy teljesen ártatlan állat volt… És az ember bűne a bárányra lett áthelyezve.
Mire volt jó a bárány vére? Ha ezen az oldalon a
Zsidó levél 9-12:
„És nem bakok és tulkok vére által, hanem az Ő tulajdon vére által ment be egyszer és mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezvén. Mert ha a bakoknak és a bikáknak vére, meg a tehén hamva a tisztátalanokra hintetvén megszentelt a testnek tisztaságára, mennyivel inkább Krisztusnak a vére, aki örökkévaló szellem által Önmagát áldozta fel magát ártatlanul az Istennek, megtisztítva a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljátok az Úr Istent.”
A mai alkalmat erre az utolsó tagmondatra szeretném kihegyezni, hogy Jézus vére megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől. Gondolkoztál-e már valaha azon, hogy a lelkiismeretednek mi lehet a holt cselekedete? Mindenkinek van lelkiismerete, megszólalt már mindenkiben ez! Mi a lelkiismeretnek a holt cselekedete? Az a bűntudat, a kárhoztatás, a bűnösség érzés. Amikor a lelkedben és a lelkiismeretedben te bűnösnek érzed magad és kárhoztatod magad és vered a melled, hogy: az én vétkem, az én igen nagy vétkem… Ezt mondja a Biblia holt cselekedeteknek és Jézus vére az, mely képes téged ettől megtisztítani.
10:1:
„Mivel a törvényben csak árnyéka van az eljövendő javaknak….
Azt írja egy másik helyen az újszövetség Igéje, hogy az ószövetség, tehát a törvény szövetsége nem tökéletes. Ezért Isten adott egy jobb szövetséget, ami az új szövetség. Miért akarnak ennek ellenére az emberek az ószövetség törvényrendszere alapján Istenhez közelíteni? Többek között azért, mert soha nem hallottak arról tanítást, hogy miről szól az új szövetség!
…nem a valóság igazi képe, ezért azokkal az áldozatokkal, amelyeket esztendőnként rendszeresen bemutattak, sohasem tudják tökéletességre juttatni az odajárulókat.
A bárány vére, a gerlicének a vére, a bakok, tulkoknak a vére nem volt képes arra, hogy az embert, aki odavitte azt, tökéletessé tegye. Olyan volt az Isten előtt, mint az elfedezés, mint ahogy fogom ezt a papírt amire fel vannak írva a bűneid és egy másik lappal eltakarom a bűneidet, és Isten nem tekintett arra, amit elkövettek az ószövetségi hívők. Ott volt az még attól, de Isten nem tekintett rá, hanem arra az állatra tekintett, amely helyettesítője volt az embernek.
Ez azonban nem tudta az embernek a lelkiismeretét megszabadítani a bűntudattól. Az áldozatok vére nem volt képes arra, hogy egy idő múlva az ember ne vádolja magát újra, mert újra elkövette azokat a dolgokat, amelyeket előtte.
….Sohasem tudják tökéletességre juttatni az odajárulókat, különben megszűnt volna az áldozás, hiszen, ha egyszer megtisztultak volna az áldozók, többé semminemű bűntudattal nem bírtak volna.”
Azt mondja itt a Biblia gyakorlatilag, hogy rendszeresen áldozták fel az állatokat, de mindig bűntudatban voltak. Ha az az áldozás tökéletes lett volna, utána már nem lettek volna bűntudatban. De azok az áldozatok évről évre a bűnre emlékeztetnek. Nem csupán, hogy a bárányoknak és a tulkoknak a vére egy bizonyos időre jó érzéssel töltötte el az embert és úgy tekinthetett magára, hogy: Isten nem rója fel nekem azt amit elkövettem…. De évről évre meg kellett ezt tenni. És az, hogy valamit évről évre meg kell tennem, az egy rendszerességet követel és ez őket arra emlékeztette, hogy ők bűnösök.
„Mert lehetetlen, hogy a bikák és a bakok vére eltörölje a bűnöket… – írja a 4-es vers. …Azért a világba bejövetelkor így szól: Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nekem. Égő és bűnért való áldozatokat nem kedveltél…”
Ez nagyon érdekes! Isten adta a törvényben ezt, hogy ezt tegyék? Igen, de Isten nem lelte ebben az örömét!? Mert tudta, hogy ez nem tökéletes, hogy nem képes arra, hogy az embert megigazítsa, tisztává és szentté tegye.
„…Akkor mondám, ímé itt vagyok, a könyv fejezeteiben írva van rólam, hogy cselekedjem óhh Isten a Te akaratodat. Fentebb mondván, hogy áldozatot és ajándékot és égő, meg bűnért való áldozatokat nem akartál, sem nem kedveltél, amelyeket a törvény szerint visznek.”
Tehát a törvény szerint vitték évente az állatokat és leölték azokat, a vérüket ontották és volt egy csomó rendszabály, hogy mit hogyan kellett tenni….a legapróbb részletek le voltak írva, de Istennek ez nem tetszett. Mert Ő tudta, hogy ez nem tökéletes. Tudta azt, amit elmondott neked is az Igében – az előbb felolvastam -, hogy mindez egy előkép. Egy előképe majd az igazinak és egy árnyékképe az eredetinek.
9-es vers:
„Ekkor ezt mondta: Ímé itt vagyok, hogy cselekedjem a te akaratodat. Eltörlé az elsőt, hogy helyébe állítsa a másodikat.”
Mi az az első, hogy a helyébe állítsa a másodikat! Itt van a második, az új szövetség, és miért akarja az ember visszamenni az elsőhöz? Mert az emberben meg van az, hogy meg akar dolgozni valamiért, mert vállalni akarja a tettei következményét! És valóban vállald azt! De Isten nem ítél el téged! Isten előtt a lelkiismereted lehet tiszta…
…Amely akarattal szenteltettünk meg egyszer és mindenkorra a Jézus Krisztus testének megáldozása által.”
A Biblia itt azt írja, hogy te meg lettél szentelve Jézus Krisztus feláldozása által. Mit tett gyakorlatilag Isten, mit tett gyakorlatilag Jézus? Ő volt a tiszta, szeplőtelen, kifogástalan bárány! Ő megtette azt a teljességet, amit az előképben, az ószövetségi törvény szerint a zsidóknak évente meg kellett tenni. Azaz a te bűneit magára vette, át lett helyezve a te bűnöd a tiszta bárányra. És Isten azt nézte, hogy a bárány az elég
jó-e, elég tiszta-e, a bárányon van-e valami hiba, bűn. És Jézus tisztának, bűn nélkülinek találtatott, ezért méltó és képes volt arra, hogy helyettesítője legyen a bűnös embernek.
11-es vers:
„És minden pap naponként szolgálatban áll és gyakorta viszi ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem képesek eltörölni a bűnöket.”
„Ő azonban egy áldozattal áldozván a bűnökért mindörökre leült az istennek jobbjára.
Jézus elvégezte. És azt amit a bakok vére nem volt képes elvégezni a te életedben, azt Jézus vére képes elvégezni a te életedben.
Mi volt az, amit a bakok vére nem volt képes az életedben elvégezni? Nem volt képes tökéletességre juttatni az ószövetségi hívőket, nem volt képes arra, hogy megtisztítson a holt cselekedetektől. Nem volt képes arra, hogy szentként állítson be téged Isten előtt, hogy megigazítson Isten előtt, hogy hiba nélkülivé tegyen téged Isten előtt. Míg évente meg kellett ismételni az áldozást és ezért ez az áldozás mindig a bűnre emlékeztette az oda járulókat, ezért Jézus egyszer és mindenkorra elvégezte az Ő részét. Nem jön évente feláldozni magát, ezért nekünk nem kell állandóan emlékeznünk a bűneinkre. Kevesen értik és látják ezt!
„Ő azonban egy áldozattal áldozván a bűnökért, mindörökre leült az Istennek jobbjára. Várván immár, míg lábainak zsámolyául vettetnek az Ő ellenségei.”
Legyőzte a Sátánt, a hatalmasságokat. Írja a korinthusi levél, hogy az utolsó ellenség a halál, a fizikai halál lesz odavetve Jézus lábai elé. A fizikai halállal szembesülnünk kell, de a szellemben örök életet lelünk.
14-es vers:
„Mert egyetlen egy áldozatával örökre tökéletessé tette a megszentelteket.”
Jó lenne, ha erre emlékeztetnéd magad! Hogy ezt mondja rólad a Biblia! Egyetlen egy áldozatával tökéletessé tette a megszentelteket! Isten előtt te vagy a megszentelt, a tökéletes. És mondhatnád, hogy pásztor tudnád, hogy mit csináltam egészé héten, akkor nem mondanád ezt rólam! Engem nem érdekel, hogy te mit csináltál, engem az érdekelt, hogy mit tett érted Jézus. Persze van, hogy az emberek rossz dolgokat tesznek, hibáznak és elkövetnek bizonyos helytelen dolgokat és Isten ebben nem örvendezik, viszont ítéletet nem kapsz érte!
Ez túl szép, hogy igaz legyen – szokták mondani. És kérdezheted, hogy akkor bármit csinálhatok, Isten nem ítél el?! Akkor mehetek a bankba úgy, hogy nem tettem be előtte pénzt, de mégis kiveszek onnan….
A múlt héten felolvastam egy mondatot, amit felírtam a dicsőítés alatt, és ez kiárasztható mindenre, hogy ki mit cselekszik, vagy nem cselekszik.
Ha csak vasárnapi keresztény vagy, ha tengi-lengi vallásos keresztény vagy és igazából nem érdekelnek Istennek a dolgai, csak itt vagy…Isten akkor is szeret. És fogalmazhatnék durvábban is, hogy akármilyen bunkó vagy, Isten akkor is szeret. Ez az igazság, nem mondhatom azt, hogy nem szeret! Nem gyönyörködik benned ilyenkor Isten, de akkor is szeret téged. Te azért vagy vasárnapi keresztény és azért vagy ilyen tengi-lengi, mert nem tudod, hogy Isten mennyire szeret téged. Ha rádöbbensz, hogy mennyire szeret téged, ha rádöbbensz, hogy milyen nagy áldozatot hozott Ő érted, ha rádöbbensz, hogy mennyire értékes vagy Isten számára, ez arra fog téged gerjeszteni, buzdítani és arra fog téged serkenteni, hogy egyre inkább jobb életet éljél – az erkölcsi életedre gondolok, a hozzáállásodra, az odaszánásodra, az engedelmességedre, a pénzügyeidre és mindenre gondolok! Minél inkább megismered, hogy Isten mennyire szeret, annál inkább fogsz elváltozni az Ő képére és hasonlatosságára.
Ha a törvényt nézed és azt, hogy így, meg úgy kellene viselkedni és én ennek akarok megfelelni, a betűnek, amit mond, akkor lehet, hogy a cselekedeteken kínlódsz és próbálsz jó dolgokat tenni, de mondom neked: Isten előtt ez nem kedves, utálatos, mint a szennyes ruha – ezt mondja már az ószövetségi Ige is. az a saját magad önigazultsága, hogy tepersz, hogy kapj valamit Istentől. Ő egyszerűen azt akarja, hogy higgy benne és elfogadd a kegyelmét, hogy tudod, hogy nem vagy méltó rá, de elfogadod, hogy felemel és szeret téged Ő. Miért szeretsz engem Atyám, nem vagyok erre méltó, de te mégis megadtad nekem! Erre rá kell ébredni és akkor nem leszel vasárnapi keresztény.
„Mert egyetlen egy áldozatával örökre tökéletessé tette a megszentelteket. Bizonyságot tesz pedig nekünk erről a Szent Szellem is.”
Jó lenne, ha mindenki személyesen ezt megtapasztalná. Erről bizonyságot tesz a szívedben a Szent Szellem is!
Miután ez mondotta ez az a szövetség, amelyet kötök velük ama napok után – mondja az Úr. Adom az én törvényemet az ő szíveikbe és elméjükbe írom be azokat. Nem a kőtáblára, nem a kívülálló papírra, hanem a szívedbe adja Isten az Ő törvényét! Ezért, ha a szívedet, a Szellemedet követed, akkor az Ő törvénye alapján fogsz járni és be tudod azt tartani, illetve ha a szellem által vagy vezetve, akkor nem fogsz elkövetni bűnt. Ha a kint lévő parancsolatokra, törvényekre nézel és azt akarod követni, akkor bűnt fogsz elkövetni. Mert lehetetlen dolog, hogy saját erőből képes legyél ezt tökéletesen véghezvinni. De a szellemed, a bensőd, mindig arra fog vezetni, hogy az Isten akaratával, szándékával összhangban legyen.
„Ez az a szövetség amelyet kötök nekik ama napok után. Adom a te szívedbe és az Ő elméjükbe írom be azokat. Azután így szólt: És az Ő bűneikről és álnokságaikról többé meg nem emlékezem.”
Miért gondolod azt, hogy Isten a te múltbéli hibáidról gondolkozik és arra gondol, hogy mikor csapjak már le végre le rá?! Sokak elméjében Isten ilyen! Azt gondolják, hogy Ő alig várja már, hogy megbüntethessen. Ő lát mindent, Ő látja, hogy mit követtél el, tudja nagyon jól! Én nem tudom, hogy mit csináltál – lehet, hogy jobb, mert így könnyebb szeretetben és hitben járnom veled – de Isten előtt nem tudsz eltitkolni semmit sem. Nem tudsz elbújni! Itt most adsz magadból valamit, felöltöztél, Istent imádod és dicsőíted, de amikor otthon vagy a szobádban egyedül, és ahogy otthon viselkedsz a családoddal, az vagy te igazából! – meg én is! És Isten ezt látja!
De Ő azt mondja, hogy az ő bűneikről és álnokságukról több meg nem emlékezem! Felszabadít-e ez téged, vagy úgy érzed, hogy: jaj, Úr Istenem! Olyan bűnös vagyok! Akkor érzi ezt az ember, amikor a törvény alapján járul Isten elé és az alapján, hogy van egy mérce, és hát azt nem tudod tartani. Azonban ha a kegyelem alapján járulsz oda, akkor tudod, hogy Jézus vére megtisztított téged a lelkiismeretedben is.
8-as vers:
„Ahol pedig a bűnök eltörlése vagyon, ott nincs többé bűnért való áldozat.”
Ez az Ige azt mondja, hogy amíg az ószövetségben a bűneid el lettek fedezve, azt jelentette, hogy évről évre meg kellett azt ismételni. Jézus vére nem ezt tette, nem elfedezte a bűneidet, hanem ez a vér eltörölte azt! És ha el vannak törölve, akkor nem kell még egyszer áldozatot bemutatni se neked, se Istennek, se senkinek!
Érted-e, hogy Isten le akarja venni rólad azt a nyomást, azt az érzést, hogy úgy érezd, hogy te nem vagy elég méltó hozzá. És persze neked tisztán látnod kell, hogy te nem vagy elég méltó Őhozzá magadtól, látnod kell, hogy meg vagy tisztítva Jézus vérével és látnod kell magadat tisztán. És ha így látod, akkor valóban a 19-es vers alapján tudsz járni.
„Mivelhogy azért atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által.”
Ez is egy képmás. Az ószövetségben a papnak évente egyszer szabadott bemenni a templomnak arra a legbelső részére, ahol Isten Szelleme lakozott. Ezért mondták a templomra, hogy Isten háza, mert a Szent Szellem valóban ténylegesen ott volt, az be volt oda zárva. Ma nem mondhatjuk egy épületre, hogy az Istennek a háza, egy templom nem Istennek a háza. Ha nekünk saját épületünk lesz, nem mondhatjuk hogy az Isten háza, mert Isten nincs lekorlátozva, mert te vagy Isten háza, mert Ő a te testedben, Szellemedben lakik. Az ószövetségben azonban nem volt ott a kárpit mögött, ahova a főpapnak bizonyos nagyon szigorú rendtartások szerint lehetett bemenni évente egyszer és vér nélkül soha, mert azonnal meghalt volna. Vérrel, előírás szerint lehetett oda bemenni, az áldozatot bemutatva és ki kellett neki jönnie, de senki más nem mehetett be oda Isten jelenlétébe.
„Mivelhogy azért atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által.”
Az ószövetségbe bemehetett a pap a bárány vérével, te meg ma bemehetsz a mennyei szentélybe Jézus vére által! Nem kell közvetítő! Tehát nem kell pap, pásztor…
Többen kérdezték tőlem, hívtak telefonon, vagy itt a gyülekezetben is, hogy van-e gyónás, vagy bűnmegvallás nálunk. Mondtam, hogy nekem nem kell és én nem akarom hallgatni a bűnt. Ha úgy érzed, hogy ezt neked el kell mondanod Istennek, akkor járulj elé és mondd el, hogy: Atyám tudom, hogy olyasmit tettem, ami hiba volt…
Milyen rossz dolog lehet a katolikus papoknak, hogy hosszú éveken keresztül hallgatják a bűnöket. Milyen letargia és nyomasztó dolog lehet az nekik! Állandóan azt kell hallgatniuk, hogy az embereket miket csináltak! Ugyanakkor az ember nem tudja elmondani az összes bűnét, hibáját, vétkét. Mert vannak olyan dolgok, amelyekről nem tudod, hogy törvényszegés, de mégis az. És nem is vagy tudatában annak, hogy valamit hibáztál. Nem kell neked már ezzel foglalkoznod! Nem kell se paphoz menned, se hozzám jönnöd, Istenhez kell járulnod! Csodálatos az, hogy Jézus minden egyes apró, közepes, vagy nagy vétkedet eltörölte! Az összeset! Hallottad? Ez mire jogosít fel téged? Akkor mehetek és elkövethetem újra, halleluja! De jó! Köszönöm Uram! Józan gondolkozású ember nem így gondolkozik. És aki hallgatja a prédikációmat nem vádolhat azzal, hogy én arra bátorítlak, hogy menj és szegd meg a törvényt. Nem ezt mondtam! Soha nem prédikáltam ezt és nem is fogom!
Azt mondom – és ma már valószínűleg nem lesz rá idő – hogy nem vagyunk a törvény alatt, mert az elítél. És mi kegyelem alatt vagyunk, ami lehetőséget ad a hibázásra. Vagyis akkor is hibázol ha törvénytisztelő vagy! Mindenképpen követsz el bűnt ha akarsz, ha nem, ha jó szándékú vagy, ha nem, mindenképpen. Nem tudsz tökéletes lenni! De nem is az a probléma az emberrel, hogy miket cselekszik. Amíg az ember világban él Jézus nélkül nem az a problémája Isten előtt, hogy milyen rossz dolgokat cselekszik. Az a problémája, hogy a szívében olyan állapotban van, mint Ádám a bűnbeesése után, amíg nincs Jézus benne. Olyan állapotban van, mint Jézus a pokolban. A Szellemében halott!
Jézus nem azért jött, hogy a rossz embereket jóvá tegye, hanem azért, hogy a halottakat élővé tegye, a szellemi halál állapotában lévő embereket, a bűn természete alatt lévő embereket Isten életével ruházza fel, hogy kicserélje bennük, ami bent volt, hogy újjátegye azt teljesen. Újjátett bennünket és ezért bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által.
„Azon az úton, amelyet Ő szentelt nékünk új és élő út gyanánt a kárpit, az Ő teste által. És mivel nagy főpapunk van az Isten háza felett, járuljunk Hozzá igaz szívvel hitnek teljességével, mint akiknek szívük megtisztult a gonosz lelkiismerettől, a vérrel való meghintés által. És testünk meg van mosva tiszta vízzel.”
Úgy járulj a mennyei trónterembe, mikor imádkozol, mikor keresed a jelenlétét, mint aki meg van mosva és ezt tudjad. Te meg vagy mosva a bárány vére által és megtisztultál a gonosz lelkiismerettől a vérrel való meghintés által.
Az ember, amikor elkezd imádkozni, nem mindig van ez úgy, hogy odamegyek és azt mondom, hogy: szia apu, add nekem ezt a kocsit! Az ember nem így megy Istenhez. Ha van benned istenfélelem, Isten tisztelet, akkor tisztelettel teljesen imádkozol. Az emberben ott van még az elméjében, az érzéseiben, hogy reggel csúnyán szóltam a családtagomhoz és nem érzi az ember magát olyan nagyon tisztának. De neked hittel kell odajárulnod, azaz hiszed, amit az Ige mond rólad, az igaz és azt mondja rólad, hogy te megigazult vagy és a vérrel megmosott.
Hitünk megvallása az alkalmak elején úgy kezdődik, hogy az vagyok, amit a Biblia mond rólam, meg tudom tenni, amit mond, hogy megtegyem! Kezded érteni, hogy miért valljuk ezt meg rendszeresen? Meg tudod tenni, hogy odajárulsz Isten elé bűntudat és kárhoztatás érzés nélkül, képes vagy erre!
János 1:9:
„Az igazi világosság eljött már a világba, amely megvilágosít minden embert.”
Az Ige Jézusról szól. Jézus egy olyan fényt hozott az életedbe, ami rávilágít arra, hogy te milyen tiszta vagy az Ő vére által. A törvény mire világít rá? Hogy mennyire bűnös és mocskos vagy Jézus vére nélkül. Kálmán szokta prédikálni, hogy Jézus vére – és tudom hogy sántít a hasonlat – kicsit olyan, mint a szappan, vagy a tusfürdő. Ott van és a rendelkezésre áll és használhatod, de ha nem használod, akkor nem leszel megtisztulva általa. Jézus vére is ott van és a rendelkezésedre áll és használhatod, de ha nem használod, akkor nem leszel megtisztulva. Jézus vére megmosott téged, megmosta a lelkiismeretedet és a fény, ami a lelkiismereteden ragyog, megmutatja, hogy milyen tökéletes az Ő munkája. Jézusnak a világossága rávilágít arra, hogy Ő milyen tökéletes munkát végzett el benned. Ha te saját magadra nézel, akkor látod azt, hogy mit követtél el. Minden embernek kell lenni annyi józan eszének, hogy önmagában nem elég jó, önmagában semmi! És ki merem jelenteni, hogy Jézus nélkül nincs jelened és nincs jövőd! A legrosszabb, ami az emberrel történhet, az az, hogy Jézus nélkül hal meg a testében!
Jézussal azonban neked egy dicsőséges jövőd van. Olyan jövőd, amely előtted van még! És az örök életed az neked egy dicsőséges világban fog lezajlani. És az az ember, aki nincs Krisztusban, neki is van örök élete – tudtad? Az örök élet nem úgy van, hogy egyszer csak kaptam. Mikor megszülettél, már örök életed volt. Örökké fogsz élni! Egy bizonyos nagyon rövid ideig élünk ebben a fizikai testben, egyébként örökké élünk. Itt a fizikai testben Isten felkínálja neked a lehetőséget, hogy válassz, itt az élet, itt a halál… Bár minden egyes ember hallaná ezt így, hogy választania kell.
Jézus a fény, a világosság, Ő megvilágosítja azt, hogy minden bűnöd eltöröltetett. Azt gondolják az emberek, hogy: nekem bizony vezekelnem kell azért, amit elkövettem, mert addig Istentől nem kaphatok semmit, amíg én nem vezekeltem azért. Az emberben van egy fajta teljesítés kényszer a hústestben, hogy én dolgokat elrontottam, akár szándékosan, vagy véletlenül, de nekem valahogy ezt helyre kell hoznom Isten előtt. Ne mondd azt, hogy te nem voltál már így! Az, hogy úgy érzed, hogy a feleségeddel, vagy a szomszédoddal, bárkivel helyre kell hoznod a kapcsolatodat az egy jó dolog és menj és hozd helyre! De Isten előtt nem kell ezt úgy helyrehoznod, hogy akkor el kell szenvedned valami rosszat, hogy kiengeszteljen Isten, mert Ő már kiengesztelődött. Mert a büntetést a te bűnödért Jézus magára vette és Isten erre néz! Jézus vérén keresztül lát téged és Isten úgy tekint rád, hogy te meg vagy mosva a bárány vérével.
Mondd utánam: Én meg vagyok mosva a bárány vérével! Istennek a világossága, Jézusnak a világossága rávilágít bennem arra, hogy milyen tiszta vagyok az Ő vére által. Rávilágít arra, hogy milyen tökéletes az Ő munkája bennem. Megvilágítja azt, hogy minden bűnöm eltöröltetett! Nincs kárhoztatásom ezért. Nem engedek a bűntudatnak a Jézus nevében ezért sohasem! Ámen!
Nagyon sok ember nem veszi észre, hogy sok problémájának a kárhoztatás az oka. Sok ember azért beteg, mert bűntudatban és kárhoztatásban van! De erről talán majd a jövő héten…. Ámen!?”