Páskétól az elragadtatásig - Az Úr ünnepei
(Jeruzsálemben)
(2015.április 04.)
Shalom Jeruzsálem! Köszöntelek benneteket 2015. Páska ünnepén Jeruzsálemből!
A világ nemzeteinek összesen több ezer ünnepnapja van évente, de Isten mindössze hét ünnepet vezetett be a zsidók számára, amelyeket Ő a saját ünnepeinek nevez. Újra és újra felbukkannak mind az ó-, mind az újszövetségben. A héber ünnepek szó egyébként kijelölt időt jelent és ez azt mutatja nekünk, hogy ezen ünnepek egymásutánisága, időzítése Isten gondos tervező munkája. Ez a hét ünnep előrevetíti Jézus megváltó tervével kapcsolatos összes eseményt. Az események a Golgotánál kezdődnek, ahol Jézus feláldozta magát, Ő a mi Páska bárányunk és a sátorok ünnepén érik el a tetőpontjukat. A hét ünnep pontosan követi a Messiás életének legfontosabb fordulópontjait.
Izrael és a gyülekezet ugyan két különböző népcsoport, különböző ígéretekkel, ugyanakkor minden áldás, amit a gyülekezet, azaz mi élvezünk, az az Isten és a zsidók közti szövetségből fakad. A szövetséges népnek adott hét ünnep bemutatja Jézus teljes megváltói művét. A hét ünnepből négyre a tavaszi időszakban kerül sor. Amikre ez a négy a tavaszi ünnep utal, az Jézus első eljövetelével már beteljesedtek. Ezekre vissza tudunk tekinteni, ez már történelem, közel kétezer éve. A hét ünnepből az utolsó három őszi időszakban van, ezek Jézus második eljövetelét ábrázolják ki és szó szerinti beteljesedésük a jövőben lesz.
Az első tavaszi ünnep a Páska ünnep. Az ünnepre való készülődést látod a hátam mögött, a templom hegy lábánál álló úgynevezett nyugati- vagy sirató falnál, amely a második zsidó templom egyik támfalának maradványa. Ez a legszentebb hely a zsidók számára.
Tehát a Páska ünnep képezi a többi hat alapját, hiszen azok erre épülnek. A héber nissan hó 14. napján vagyunk ma, ez a vallási év kezdetét is jelenti egyben. A zsidó nép a Páska ünnepét többé kevésbé rendszeresen megülte Mózes óta. Szorosabb értelemben azonban csak egyetlen páskáról beszélhetünk. Erre 3500 évvel ezelőtt Egyiptomban került sor. Ott és akkor történt, hogy zsidó családok bárányt áldoztak fel, amelynek a vérét az ajtófélfára és szemöldökfára kenték. Így a házukat elkerülte az Egyiptomot sújtó tízedik csapás, amely az elsőszülöttek halála volt. A Páska további ünneplése megemlékezés az első és egyetlen Páskáról. Ugyanígy mindössze egyetlen alkalommal történt, hogy a Messiás a mi Páska bárányunk megfeszíttetett, átszúrták és vére folyt a világ bűneiért. Ennek az emlékünnepe az úrvacsora. A megváltásnak mindig ára van. Ebben az esetben is vért kellett ontani. Az Egyiptomban leölt bárányok Istennek az igazi bárányára mutattak előre, aki elveszi a világ bűneit: Jézusra!
A Messiást a Páska ünnepen feszítették keresztre. Mivel ezt a római katonák végezték, nem volt akadály a szent ünnepnap. Zsidó szokás szerint a lehető leghamarabb eltemették, a többi holttesttel ellentétben azonban az Ő teste nem indult rothadásnak a sírban.
A második ünnep a kovásztalan kenyerek ünnepe ezt hirdeti. Jézus teste nem látott rothadást, teste nem szenvedte el a halál pusztítását a sírban. Ez az ünnep a Páska ünnepet követő napon kezdődik. A Páskát követő harmadik napon kerül sor az első zsengék ünnepére. Mind az ó, mind az újszövetségben támadtak fel halottak, de azok mind utána újra meghaltak. Jézus volt az első, aki feltámadott a halálból és soha többé nem hal meg! Tehát ez az első zsengék ünnepe hirdeti, hogy Jézust a halál nem tudta fogva tartani, Ő felemeltetett és mivel Ő él, mi is élni fogunk.
A negyedik ünnep a hetek ünnepe. Ennek pontosan 50 nappal az első zsengék, azaz a Messiás feltámadása után kellett következnie. Ezt az ünnepet pünkösdnek is szokás hívni, ez az egyház megszületésének, a Szent Szellem kitöltésének az ünnepe. A zsidóság és a pogányság közötti fal leomlása is ez, hiszen az Úr mindkettőből kihívja az egyházat, ami az Ő teste.
Tehát a tavaszi ünnepek sorban:
A Páska az első, ami a megváltásról szól.
A második a kovásztalan kenyerek ünnepe, a megszentelésről és arról szól, hogy Jézus teste nem látott rothadást.
A harmadik az első zsengék ünnepe, a feltámadásról szól.
A negyedik pedig a hetek ünnepe, a Szent Szellem eljövetelét és a gyülekezetnek a megszületését hirdeti.
Jézus első eljöveteléhez kapcsolódó események mindegyike a megfelelő zsidó ünnepnapokon következett be. Ennek mintájára Jézus második eljöveteléhez kapcsolódó események is zsidó ünnepnapokon fognak megtörténni.
Az őszi három ünnepnap, a kürtzengések ünnepe az elragadtatást, az egyház elragadtatását mutatja és vetíti előre. A második az engesztelés napja, a gonoszok feletti ítéletet jelenti, ez a sorban egyébként a hatodik már. Az őszi ünnepek közül a harmadik a sátorok ünnepe, a messiási királyság megalapítását mutatja nekünk. Ezek még nem teljesedtek be, de ezek az ünnepnapok abszolút bizonyossággal jeleznek előre olyan eseményeket, amelyeknek ez után kell majd beteljesednie. A pünkösd és az első őszi ünnep, azaz a kürtzengések közé ékelődött időkorszak a kegyelem korszaka, amit mi most élünk, ebben az időben. A pünkösd az egyházi korszak kezdetét, a kürtzengések ünnepe az elragadtatással a lezárását mutatja nekünk.
Amennyiben szeretnéd ezt a rövid üzenetet bővebb bibliai Igékkel alátámasztott tanítás-változatban is meghallgatni, kérlek látogass el a www.ksze-szekszard.hu web-oldalra és a tanítások menüpont alatt keresd az Izrael csoportot.
Legyen áldás és kijelentés az életeden! halom Jeruzsálem!