Megértés a hitről 7.

Előszólítani vagy letagadni

(2014.09.14.)

 

„A múlt héten beleléptünk a hit tanítások között egy olyan alkalomba, amely sokatok számára megértést hozhatott, vagy esetleg egy-két kérdést felvethetett. Én ezt nem bánom, mert arra van szükséged neked is és nekem is, hogy folyamatosan változzunk. A múlt héten elkezdtem beszélni az igaz és a hamis hitről kicsit mélyebben úgy, hogy legutoljára egy bő másfél évvel ezelőtt és ez bele van most illesztve egy tanítás-sorozatba, amelynek az a címe, hogy Megértés a hitről és ma ennek a hetedik részét fogod hallani. Ezzel gyakorlatilag a múlt heti alkalmat szeretném folytatni.

A múlt héten arról prédikáltam, hogy a hited akkor él és akkor tudsz eredményeket elérni, ha olyan alapja van, amely Isten Igéjén és az Ő beszédén nyugszik. Mert nem az alapján tudsz hinni, mert te akarsz valamit, vagy mert neked szükséged van rá, vagy kívánod azt. Az alapján tudsz hinni, amit Isten mondott neked, hogy az a tiéd, hogy a tiéd lehet. Ez alapozhatja meg az igaz és helyes hitet a Biblia alapján. És hoztunk példákat, hogy nem lehet hited abban hogy a szomszédasszonynak milyen jó férje van, milyen jó ember, neked is ilyen kell és akkor hinni kezdesz abban, hogy Isten neked adja a szomszéd férfit, az elválik, a feleségét baleset éri, és az a férfi neked felszabadul és akkor te boldog leszel. Hát páran néztek rám, de vannak keresztények, akik ennyire ostobák, mert így gondolkoznak. Azt hiszik, hogy ez a realitás és így van rendjén.

 

Természetesen ez egy nagyon sarkalatos példa, de az életednek más területén is vannak olyan dolgok, amelyek ha nem is ilyen sarkalatosak, de helytelenek lehetnek. Ha hallottál egy bizonyosságot, hogy valaki elment Izraelbe és megfürdött a Jordánban és meggyógyult, és te is hiszel ebben, veszel egy repülőjegyet, megmártózol a Jordánban és meggyógyulsz, mert az a másiknak is működött, akkor neked is. Van a Bibliában is példa rá, mert Námán is meggyógyult így. Tehát ha te látsz más életében valamit, hogy az működik, és a Bibliában is van példa, hogy az valaki számára működött, az nem fog a te számodra is feltétlenül pontosan ugyanúgy működni, csak akkor, ha azt Isten neked személyesen mondja.

 

A lényeg az, hogy meg kell állnod az Igén, amikor valamiféle hitben állsz. Milyen ez az Ige? Rengeteg témakör és Ige van, válassz párat – de a legjobb ha Istentől hallasz – és ez az Ige személyesen szóljon hozzád, hogy neked, a te helyzetedre azzal kapcsolatban mit mond Isten abból az Igéből. És az, amit Isten mond neked, azon az Igén keresztül az az alap, amire a hitedet építheted. Természetesen nagyon sok minden van a Bibliában, amit Isten kijelent, és az újszövetségben Krisztus által a miénk. A múlt héten hoztam példát, hogy azt mondom, hogy öt embernek adok pénzt, akkor abban lehet-e hited. Nem lehet ebben hited! Ha azt mondom, hogy bárki, vagy mindenki, aki az alkalom után idejön, annak adok pénzt, akkor így már lehet hited ebben, mert ebben már te is benne vagy. Az Igében Isten kijelentette, hogy az Ő üdvössége, gyógyító kegyelme, üdvözítő kegyelme és, hogy Jézus sebeiben meggyógyultatok abban mindenki benne van és ebben lehet neked hited! Ámen?!

Ugyanakkor ennek az Igének nem csak általánosságban kell szólnia és mintegy gép megvallani ezt, mint egy mechanizmus, egy mindennapi rutin. Ennek az Igének személyesen hozzád kell szólnia, hogy te vagy az, aki Jézus sebeivel meggyógyultál, hogy te vagy az és neked ezt személyesen tudnod kell és ez a különbség.

 

Sok mindent néztünk a múlt héten és beszéltünk arról is, hogy az emberek elvesztik a lényeget, hogy az igazi fontos dolgokhoz ragaszkodjanak, mert ragaszkodnak a hamis dolgokhoz is, ha az a róluk kialakult jó képet fenntartja és megtartja. Sokan szeretik magukat úgy mutatni, hogy ők hitben állnak és ők hitemberek, miközben nincsenek hitben. És ezzel az a probléma, hogy ez a nem igaz hit, ez a hamis hit nem működik. Én ha valamely üggyel kapcsolatban hamis hitben vagyok, azt tudni akarom és őszintének kell lenni magammal, hogy hol kell azt kijavítani. Mert életünk sok területén gyakorlunk hitet, a gyógyulással, gyarapodással, békességgel kapcsolatban, és kiárasztjuk hitünket sok irányban és hiszem, hogy mindannyiotoknak van hitprojekt, amely irányban hitet gyakorolsz és ha ez a hit nem biztos alapokon nyugszik, akkor én azt tudni akarom, hogy meg tudjak változni, mert különben nem lesz eredményem. A hit elvárja azt, hogy megtörténjen. A hit, ha igaz az, akkor elvárod azt, hogy amiben hiszel megtörténik, mert igaz alapod van a hitben, mert Isten mondta, hogy az meglesz neked. De ha Isten nem mondta azt, hogy meglesz neked, akkor miért várod el, akkor hiába várod el, hogy megtörténik.

 

Nagyon sok minden van előttem, ami új a mai napon neked, és ott folytatom a múlt heti alkalmat, hogy meg kell magadat vizsgálnod, hogy hitben vagy-e. Ez nagyon kemény és szigorú dolog, mert ez egy bizonyos fajta őszinteséget követel meg tőled, saját magaddal szemben. Tehát ez megköveteli tőled azt, hogy őszinte legyél magaddal és ne csapd be magadat. Hogy belásd azt a helyzetet, hogy pl. én alkoholfüggő vagyok, hogy belásd, hogy én bizony magamtól ebből a helyzetből nem tudok kijönni, hogy én bizony ilyen hirtelen haragú, indulatú ember vagyok, stb…. és akkor tudjad, hogy ez van és a saját erődből nem tudod megoldani. Ha erre nem vagyok hajlandó, akkor Isten kegyelme nem tud megnyilvánulni az életedben. Mert azt mondod, hogy én mindent meg tudok csinálni, mindenre képes vagyok…. ekkor te vagy a saját magad Istene.

 

Az embernek a világban is előbb-utóbb szembesülni kell azzal, hogy a lehetőségei és korlátai végére ér és azon nem tud keresztüllépni. Keresztényként is tudnod kell, hogy önmagadban, egyedül nem tudsz sok mindent elvégezni, viszont Istennel minden lehetséges a számodra, Isten által mindent képes vagy megtenni, Isten által le tudsz mondani az alkoholról, a dohányzásról, arról, hogy ne gerjedjél haragra olyan hirtelen, arról a kívánságról, hogy először ütsz és utána kérdezel… Van, akinek ez a nagy problémája és ez annak is probléma, aki vele szembe áll.

Istent kell ismerned – és nem kell feltétlenül minden igeverset kívülről tudnod – hanem arra kell figyelned, hogy Ő mit mond neked azzal a helyzettel kapcsolatban, amiben vagy. Van, akiknek az Ige a fülükben, a fejükben van, de nem eleven a szívükben és azt mondják, hogy én hiszek Istenben. Én ezt nagyon sok embertől hallottam és itt az istenhitük ki is merül, hogy hisznek Isten létezésében. A legtöbb vallásos ember hisz Istenben! És írja Jakab apostol, hogy a démonok is hisznek Istenben! És akkor most mi van? Az, hogy hiszel Istenben önmagában nem is üdvözít!

 

Hinned kell Jézusban az üdvösséghez, hogy meghalt és feltámadt és ki kell mondanod a száddal és üdvözülsz és újjászületsz.

 

De most arról beszélünk, hogy meg kell vizsgálnunk, hogy hitben vagyunk-e.
Elvárod-e, hogy megtörténik az, amivel kapcsolatban hitben állsz? Elvárod-e, hogy a tested jobb állapotba kerül, hogy anyagi helyzeted fellendül és nagyobb jómódban leszel, hogy ki tudod fizetni az adósságaidat? Elvárod-e? Igen, mert ha nincs meg az elvárás, akkor nem vagy hitben, hiába mondod, hogy hitben állsz. Ha nincs  benned elvárás, nincs hited ezzel kapcsolatban.

 A hit a szellemi és természetes birodalommal is foglalkozik. Amikor imádkozol és nézed az Igét: és ha valaki azt mondja ennek a hegynek, hogy kelj fel és ugorj a tengerben és ha valaki nem kételkedi, hanem hiszi, hogy amit mond megtörténik, meg lesz néki, amit mondott. Mikor imádkozol hiszed, hogy megkaptad most és ez a szellemi birodalomban a tiéd, minden áldás a tiéd a Krisztusban, a gyógyulás, a gyarapodás és mindaz, amire szükséged van és elvárod, hogy megtörténjen ez a természetes fizikai birodalomban is. És ez a jövőbe mutat. Most a szellemi birodalomban a tiéd, és meg fog történni veled valamikor a jövőben.

 

A hit foglalkozik a jelen idővel és a jövő idővel is. Mivel a szívedben elhitted, hogy megkaptad, ez azt okozza benned, hogy elvárod azt, hogy megtörténjen a természetes világban is. Mivel a szívedben elhitted, hogy Jézus sebeiben meggyógyultál, ezért elvárod, hogy a fájdalom tünet elhagyja a testedet. De ha hitben vagy akkor békességben, örömben és hálaadásban vagy és nem azt nézed, hogy mikor már…megállt az óra, mikor már? Mert most az a tiéd már és meg lesz a természetes világban valamikor. De ehhez türelem békességes tűrés kell – pár hete erről beszéltünk. Elvárod, hogy a pénz bejöjjön, hogy a fájdalom elmúljon, hogy egyre erősebb legyél, egyre jobban érezd magad. És ha nem várod el ezt, akkor tudd meg, hogy nem vagy hitben. Minél nagyobb az elvárás benned, annál nagyobb a hited. Minél nagyobb benned a közöny, és a langymelegség, a nemtörődömség, a megrántom a vállamat és lesz ahogy lesz… annál erőteljesebben kirajzolódik benned, hogy te igazából ebben nem hiszel. És meg kell magadtól kérdezned, hogy miért várod el hogy az a dolog megtörténjen veled, hogy te meggyógyulsz a testedben, hogy ki tudod fizetni az adósságaidat? Azért, mert Isten azt mondta neked, mert a Szent Szellem azt mondta neked és nem azért, mert meg van írva a Bibliában mindenkinek, hanem neked mondta-e. Ez sok embernél hiányzik, hogy Istentől személyesen halljanak.

 

Van a másik szélsőség, amikor az emberek mindenfélét hallanak Istentől, közben az nem Tőle volt, csak a saját kívánságaik voltak azok. Volt egyszer egy asszony még fiatal voltam az Úrban és azt mondta, hogy Isten azt mondta neki, hogy neki nem kell dolgoznia, hanem az ő keresztény testvérei fogják őt eltartani. És ment házról házra keresztény testvérekhez kéregetni. Hol egy fagyasztott csirkét, egy zacskó sárgarépát, hol ezt, hol azt… mert ő ezt hallotta az Úrtól. Ezt nem az Úr mondta neki és neki ezért a hite nem Isten szaván és az Ő beszédén nyugodott. És a legnagyobb ostoba mindaz volt, aki adott neki!

 

Az egyedüli alap, ami megáll, hogy Isten azt mondta neked! Könnyen meg lehet vizsgálni, hogy amit Istentől hallottál, az igaz-e vagy sem. Mert annak tökéletesen meg kell egyeznie Isten Igéjével, mert ha nem egyezik meg, akkor azt nem Istentől hallottad. Mert a Szent Szellem nem jelent ki a számodra olyat, ami ellentétes az Igével, ami nem egyezik tökéletesen, száz százalékosan meg vele. Nem tudsz olyat vételezni Istentől, ami nem lenne benne a Bibliában. Természetesen nincsen szó szerint leírva minden egyes élethelyzet az életedből a Bibliában, de meg kell egyezzen azzal, amit hallasz Istentől. Tehát az lehet kizáróan a hited biztos alapja, amit Isten neked mondott.

 

Voltak, akik azt mondták, hogy amit Jim Sanders csinál, azt én is tudom csinálni! Hát elmenni, alkalmakat szervezni, betegekre rátenni a kezemet és azok meggyógyulnak… ezt én is tudom csinálni! És vannak, akik úgy gondolták, hogy ez nekik is megy és elkezdték. És ha nem ment akkor meg csodálkoztak, hogy miért nem megy… azért, mert Isten őket nem erre hívta el. Vannak akik prédikálnak és szolgálnak, vannak, akiket nem hív Isten erre. Az, hogy te kívánod, hogy prédikálj, nem azt jelenti, hogy hiheted, hogy te is egyszer szolgáló leszel. Ehhez egy elhívás kell és meg kell hallanod Istentől, hogy Ő mondta, hogy elhívtalak téged szolgálni. Azt sem bánnám, ha mindenki szolgáló lenne és mindenfelé gyülekezetek indulnának! De annak kell ezeket elindítani, akik erre elhívottak. Vagytok elhívottak páran! És menni kell és csinálni kell!

 

A másik dolog az, hogy a valóságban élsz-e? mert én látom hosszú évek óta keresztény emberek életében, hogy félreértették a hitet és azt hitték, hogy a hit az, hogy figyelmen kívül hagyják a létező helyzeteket…, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, a számlákat és akkor az a hit. Hitben járok nem látásban, nem figyelek rá – akkor hitben állok. A hitben állás az egyáltalán nem ez! Vannak emberek, akik megjátsszák azt, hogy a dolgok nem úgy vannak, mint ahogy látszanak. A hit nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül kell hagynod a természetes valóságot, a látható világot, ami jelen van körülötted, vagy benned, ami kézzel fogható. A hit nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül kell hagynod a dolgokat. A hit foglalkozik a tünettel, betegséggel, orvosi jelentéssel, csekkel, a háborúsággal, békétlenséggel – foglalkozik vele és nem dugja a fejét a homokba, mint a strucc, hogy nincs is semmi probléma. És sokan azt hiszik, hogy az a hit, hogy nem foglalkozok vele és akkor hitben vagyok. De nem! Foglalkoznod kell vele keményen! Mondhatnám, hogy az Igével a problémát fejbe kell verned a Jézus nevében! Ez a hit, nem az, hogy elfordulsz tőle mintha nem is lenne!

 

Róma 4:17:

„Amint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek téged az előtt az Isten előtt, akiben hitt. Aki a holtakat megeleveníti, és azokat, amelyek nincsenek, előszólítja, mint meglévőket.”

 

Tudjuk nagyon jól, hogy itt az egész fejezet Ábrahámról és az ő hitéről szól. Isten azt mondta neki, hogy sok népnek atyjává tettelek téged. Ezért Ábrahámnak lehetett hite abban, hogy ő sok népnek atyjává lesz. Te hihetsz-e abban, hogy annyi leszármazottad lesz, mint ami Ábrahámnak? Nem, mert Isten nem mondta neked ezt. De Isten Ábrahámnak mondta és ezért az ő hite azon alapult, amit Isten mondott neki. És itt egy alapigazság van, hogy Isten hite úgy működik, mint aki a holtakat megeleveníti és azokat, amelyek nincsenek, előszólítja, mint meglévőket.

 

17-es vers:

„Aki a reménytelenség ellenére elvárással hitte, hogy sok népnek atyjává lesz aszerint, amint megmondatott néki, így lészen a te magod.

 

Tehát mi szerint hitt Ábrahám? Aszerint, ami megmondatott neki. Ábrahám nem hihetett volna ebben csak azért, mert csupán volt benne egy kívánság, hogy nagy ember legyen. Ábrahám Isten példáját követte és előszólította azokat, amelyek nincsenek, mint meglévőket. Amikor azt mondod, hogy nincs ez, meg az, vagy letagadod a fejfájást és a cukorbetegséget, bármiféle problémát, akkor nem hitet gyakorolsz, hanem azt szólítod elő, ami van, úgy mintha nem lenne. Tehát az Ige azt mondja, hogy azokat, amelyek nincsenek, előszólítja, mint meglévőket…  Tehát ami nincs, előszólítja, mint meglévőt, ami nincsen a fizikai birodalomban itt jelen, csak a szellemi birodalomba, amit Isten nekem adott, azt előszólítom Jézus nevében – ez a hit. És sokan ellenkezőjét teszik, hogy az ami van úgy hívják, hogy az nincs. Nincs fájdalom a derekamban (jaaaaj..), nincs ez, nincs amaz…. De a Biblia nem azt mondja, hogy ami van, azt szólítsd úgy, mintha nem lenne! Ez a fajta hit nem működik, hogy letagadom, ami van és úgy szólítom, hogy az nincs. Nincs daganat, nincs, nincs, nincs! Azt mondja, hogy ami nincs, azt szólítsd elő, vagyis azt szólítsd elő, hogy te meggyógyultál Jézus sebeivel, szólítsd elő azt, amit szeretnél, hogy a betegség kiszáradt a testedből – ez hit. Ez a hit alapszik a Biblia Igéje alapján, nem pedig az, hogy nincs ez nekem, nincs ez nekem, mert ez annak a letagadása, ami van.

 

Milyen furcsa dolog lenne az, ha azt mondanád, hogy nincsenek számláim és hiszek abban, hogy nincsenek kötelezettségeim és fizetnivalóim. Én ebben nem hiszek, sőt annak örülök, ha minél több fizetnivalóm van. Azért, mert akkor növekszem, nagy házam van és sok autóm. És hiszek abban, hogy ezt mind bőséggel ki tudom fizetni és előszólítom a rávalót a Jézus nevében! És én szeretek adót fizetni! Halleluja! Hozzá lehet állni így is meg úgy is a dolgokhoz! És mielőtt elkezdenéd a kormányt szidni, hogy mennyi adót kell fizetned, akkor gondolj arra, hogy a feleségednek a gyesét miből fizeti az állam? És amikor elmész táppénzre, akkor azt miből kapod és  a gyermeked tanárainak fizetése miből van? És amikor a szomszédod belerúg a kutyába és kihívod a rendőrt, az a rendőr miből kapja a fizetését? Az adóforintból, ezért az adózás nem rossz dolog. Jézus mondta, hogy amit meg kell adni a királynak add meg, amit Istennek kell megadni azt is add meg.

Más történet az, hogy a te adóforintjaidat mire osztják és mire költik. Ezzel kapcsolatban lehet, hogy megegyezik a véleményünk, mert az nem feltétlenül úgy van, ahogy azt mi szeretnénk. De alapjába véve az adófizetés nem rossz dolog! (Hogyan kerültünk ide, nem is tudom?!)

 

Tehát azt, ami nincs szólítsd elő, mint meglévőt! Előszólítom a pénzt a gázszámlára Jézus nevében! Ez hit! Nem pedig az, hogy azt mondod, hogy nincs is gázszámlám! Ez nevetséges, ugye? De a gyógyulással, betegséggel kapcsolatban is a keresztények ezt teszik. Nincs is fejfájásom és nincs magas vérnyomásom (jaaaj). Ez legalább akkora ostobaság, mintha azt mondod, hogy nincsenek számláim. Az amin ülsz, a szék az valóságos, a ruha ami rajtad van, az is valóságos. Anita hajába beletűzött napszemüveg az valóságos, az ott van, te is látod. Az a haj, amit fogsz – ha valakinek van még a fején haja – az valóságos. És az a daganat, amit ki tudsz tapintani a testedben, az valóságos, nem kell letagadnod. A vérnyomás, a cukorprobléma ami ott van, az lehet hogy valóságos, ezért ami nincs, elő kell szólítanod, mint meglévőt. Azaz lehet, hogy nincs jelen az életedben a 120/80-as vérnyomás, mert nagyon magas a vérnyomásod, de ilyenkor nem azt kell mondogatnod, hogy nincs kétszázas vérnyomásom, hanem azt, hogy az én vérnyomásomat 120/80-nak nevezem a Jézus nevében! Érted a különbséget? Azt mondod, amit az Ige mond rólad! Nem amit te szeretnél mondani, vagy amit a keresztény vallásos világ ostobaságként rád önt. Azt kell mondanod, amit a Biblia mond. Erre van egy görög szó, homológiának hívják, ami azt jelenti hogy ugyanazt mondani mint… Isten. Neked ez a dolgod, hogy a szavaiddal ugyanazt mondd, amit Isten mond, se alá, se fölé nem menj, ugyanazt mondd!

 

Szólítsd elő a megfelelő cukorszintet. Lehet valakinek 20 a cukorfoka, ami nagyon magas, szólítsd elő ezt a szintet a vérereidben 4-es fokozatra. Négyesnek nevezem a cukorszintemet a véremben, előszólítom ezt a Jézus nevében! Ez a hit! Ennek a hitnek van alapja, mert a Biblia Igéjén alapszik. De azt mondogatni, hogy: ááhh nem magas a cukrom és minden második órában összeesel, mert be”kómázol” – ez nem megoldás.  Szólíts elő az egészséges csontokat, az izomzatot a megfelelő rugalmas izomzatot és nevezd úgy, ahogyan Isten is nevezi, egészségesnek és gyógyultnak. És így a hited működni fog és nevezd magad olyannak, hogy: az ifjúságom megújul és az erőm felemelkedik! És nem állandóan rohanni kell, hanem megállni, elcsendesedni és várakozni az Úrra, hogy Ő mit mond neked, hogy bizonyos helyzetekben mit kell mondanod.

Ézsaiás könyvében olvashatjuk, hogy a legjobbak is elfáradnak, a legerősebbek is meglankadnak, de akik az Úrra várnak, azoknak ereje megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak el, járnak és nem fáradnak el! Halleluja!

Saját gyülekezeti épületünk sincs még a valóságban, ezért előszólítjuk azt Jézus nevében! Előszólítjuk rá a pénzt bőségesen, többszörösét, mint amire szükségünk van, hogy előre ki legyen fizetve a rezsiköltség is egy-két évre. Én hiszek ebben!

 

A hit szembenéz a dolgokkal és azt mondja, hogy Isten nagyobb nálad, figyelj fickó, vagy csajszi bármi problémával szembesülsz, akár pajzsmirigygyulladással, vagy daganattal Isten nagyobb nála. Néha kell, hogy az ember így szembe nézzen önmagával. A hit nem  fut el a helyzetek elől, nem megjátssza azt, hogy nincs ott. És nagyon sok keresztényre (inkább az idősebb keresztényekre) jellemző, hogy megjátsszák magukat és úgy csinálnak, mintha hitben állnának, pedig nem. A hit nem azt teszi, hogy előszólítja azokat, amik vannak, mintha nem lennének, mert ez egy hamis hit. Nincs a Bibliában példa arra, hogy ami van, ami itt van, azt előszólítsd, hogy az nincs. Nincs erre bibliai példa. Arra van példa, hogy ami nincs, előszólítsd, hogy az van. És ezt kell neked követned, mert ha nem ezt teszed, akkor az egy hamis, imitált és megjátszott hit. Látható, fizikai értelemben jelenlévő dolgokra azt mondani, hogy nincs ott, az egy megjátszott hit, és megtagadod ezzel azt ami létezik.

Ha letagadod a tüneteket a testedben, akkor idővel azok még rosszabbá válhatnak és sok keresztény került így bajba, hogy nem foglalkozott bizonyos érzésekkel, amiket a teste adott neki. Nekem is jelez a testem, ha valamit nem úgy csinálok, ahogy kellene, ezért én már két és fél éve nem iszom kávét pl. Nem azért, mert bajom volt tőle, hanem azért, vagy bármi fájdalmat okozott volna, vagy mert baj lenne, ha valaki kávét iszik… Én már közel három éve nem iszom kávét, csak néha egyet. Szeretem finom, de mikor ittam a kávét az utóbbi időben, a testem jelzett, hogy ez nem jó neki. Jobban ezt szellemben éreztem, mint ahogy ezt tudtam a testemben. Nem csak azért, mert időnként a gyomrom kavargott tőle, hanem a szellememmel tudtam, hogy erre nincsen szükségem. És bizony, mikor az ember hosszú ideje kávézik (és nem akarok biológia órát tartani), akkor a test ahhoz hozzászokik és ha ezt elveszed tőle, akkor a testednek elvonási tünetei vannak. Ilyen az alkohollal, a drogokkal is a helyzet, vagy a cigarettával is, meg a szeretettel kapcsolatban is ez a helyzet…és a kávéval kapcsolatban is.  Az én testem és a tiéd is, ha abbahagyod a kávé ivását lehet, hogy jelez és elkezd fájni a fejed egy-két napig. De én ezt megharcoltam és egy hétig fájt a fejem és tudtam, hogy ha ezen keresztül megyek, akkor már nem kell a fejfájást megszenvednem. Néha ha szükségem van a kávéra, akkor iszok egyet és jól esik, de nem iszom azt minden nap úgy mint régen.

Ezt nem azért mondtam el neked, hogy te ne igyál mostantól kávét… Igyad, egészséges is lehet az, bár nem akkor ha naponta 5-6 adagot megiszol.

 

Az embernek a teste tehát jelez bizonyos helyzetekben és neked erre figyelned kell. És könnyebb bizonyos dolgokkal foglalkozni a kezdeti stádiumban, mintsem akkor mikor már a végstádiumba került a dolog, és akkor már nehéz vele foglalkozni. El kezd fájni a fogad, akkor kezdd el mosni, ne várd meg míg kihullik.

A testedet Isten teremtette, Ő alkotta és formálta és jó állapotban van az emberek teste arra, hogy jelezzen a szellemednek, hogy valami nem oké vele. Miért van az pl. mikor egy fiatalasszony várandós lesz, elkezd kívánni dolgokat? Én ezt nem tudom, mert nem éltek soha át és nem is fogom… de akik teherbe estek, bizonyos dolgokat kívántak. Miért? Én tudom, hogy miért! Azért, mert a tested jelez neked, hogy amit kívánsz arra van szükséged akkor, abban a helyzetben, amiben vagy. Azért, hogy mind az anyuka és a pici baba, vagy babák megfelelő táplálásban részesüljenek. A tested jelez és ezeket a jelzéseket nem kellene figyelmen kívül hagynod.

 

Ha valaki hitben van – térjünk át betegségtünetekre -, és nem megy el orvoshoz, az rendben van. De ha valaki hamis hitben van és nem mész el az orvoshoz az ostobaság! Kicsit beszéljünk konkrétabb dolgokról. Mert a múlt héten is idejött valaki hozzám alkalom végén, hogy mit tegyen hasonló helyzetben. Nincs semmi gond azzal, ha elmész az orvoshoz! Ha használsz dolgokat, hogy azok segítsenek neked, de vezessen téged az Úr ebben! Személyes meggyőződésem az – és nem muszáj ezt követned – hogy ha egy legapróbb dolog is orvoshoz futunk, az szerintem helytelen. Ha valamivel kapcsolatban hitben vagy és tudod, hogy az igaz hit, akkor ne menj az orvoshoz. De ha hamis hitben vagy és nem vagy meggyőződve arról, hogy Jézus a gyógyítód és te meg tudod harcolni a hitnek harcát, akkor menj és vegyél magadhoz segítséget. Hiszen az orvostudomány fejlődése az Istennek a csodája! És nagyon sok ember van gyülekezetben keresztényként, akik nem felnövekedettek, akinek az életét megmentik az orvosi kezelések, vagy bizonyos gyógyszerek akár. De legyél vezetve, hogy mi a megfelelő dolog a te számodra abban a helyzetben. Vagyis bármiféle tünetet, dolgot tapasztalsz a testedben, akkor kérdezd az Urat, hogy mit tegyél, ez legyen az első! Ne rázd ezt le magadról, és ne fordulj el úgy, hogy a tünet nem is létezik. Érzed hónapokon keresztül, hogy kiver a víz és gyenge vagy, akkor kérdezd meg az Úrtól, hogy mit tegyél, ne pedig azt mondogasd, hogy nincs semmi bajom, mert ez nem hit, ez ostobaság! Kérdezd az Urat, hogy mit tegyél, milyen Igét kezdjél megvallani, mit gyakoroljál, esetleg menj az orvoshoz, hogy megmondja, hogy mi a tested problémája, hogy te speciálisan tudjál azzal a dologgal foglalkozni, hogy nevén tudd nevezni azt a cukorbetegséget, vagy magas vérnyomást…

És nem kell a hitedet arra alapozni, hogy más mit tett, aki ilyen helyzetbe került, mert annak kevés köze van hozzád. Hogy én mit tettem ugyanabban a helyzetben, amiben te vagy, annak semmi köze ahhoz, hogy neked mit kell tenned. Mert lehet, hogy valakinek az a jó és az Úr arra vezeti, hogy minden reggel igyon egy kávét. És az Úr azt mondja neked, de nekem meg azt mondja, hogy ne igyak annyit. Tehát ne az vezessen, hogy ki mit mond, vagy gondol rólad, hanem amit az Úr neked mond személyesen!

Amit az Isten gondol a te hitedről az számít, teljesen mindegy hogy ki mit gondol a hitedről és arról, hogy te már hány éve gyülibe jársz és neked már hitembernek kellene lenni. Mert mutogathatod magad hitemberként és lehet, hogy idő előtt elmész erről a földről, mert hamis hitben voltál.

 

Emberek sokszor több időt töltenek azzal, hogy megtartsanak egy hamis képet magukról, hogy ilyen meg olyan nagy hitem van és megjátsszák magukat és elrejtenek dolgokat, ahelyett, hogy közösségben lennének Istennel, hogy megerősödjön a hitük. De nem kell megjátszanod magadat! Mire, kire vet jó fényt, ha egy hamis kép alakul ki benned, vagy rólad valakinek a szemében?!

Az ember dicsősége – írja a Biblia – olyan, mint a reggeli harmat a füvön, felkel a nap és elillan, mintha soha nem is lett volna. És sokan ezt a pillanatnyi dicsőséget keresi, hogy a másik vállon verje és azt mondja, hogy igen, ő milyen jó keresztény. És az a keresztény, akire úgy annyira felnéztél meghal mondjuk fiatalon, vagy egy balesetben van vége, vagy akármilyen problémába belekerül és összetörik és kérdezed, hogy mi volt vele a probléma, olyan hitember volt ő! Nem hitember volt, egy hamis hit volt, amit mutatott magáról, amivel téged és saját magát is becsapta.

 

Vannak emberek, akik nem mondják el a problémáikat, nehogy valaki feltételezze róluk, hogy nincsen hitük. Tudod-e miről beszélek? Nem mondják el a problémát, fájdalmat, nehézséget és nem kérnek segítséget attól, aki szellemi értelemben előrébb van, hogy ne gondolja az a másik, hogy neki nincsen hite, hogy kiderüljön, hogy nincs megértése. Valóban nincs az ilyennek hite és ez a büszkeségből fakad. Ez büszkeség! Azért, mert az emberek jó benyomást akarnak helyezni a másikra, óhh nekem nincsen szükségem segítőre, én magam is tudok hinni Istenben, nem kell nekem, hogy segítsen nekem valaki, én mindent tudok irányítani, van elég pénzem mindenre, mert én hitben vagyok, hitember vagyok – és nem kérnek segítséget. Aztán egyre rosszabbá válik a helyzet és tele van az illető félelemmel és aggodalommal, nincs hitben egyáltalán, csak megjátssza magát. És ezt mondhatom úgy is, hogy esetleg ez te vagy…, hogy egyre rosszabbá válik a helyzeted, mert tele vagy félelemmel, aggodalommal, nem vagy hitben egyáltalán nem, csak megjátszod magad. Hitben lenni nem azt jelenti, hogy megtagadod a fizikai körülményeket és figyelmen kívül hagysz dolgokat. A hit az szembenéz vele és azt mondja, hogy igen, te fájdalom, csomó, probléma, nagy csekk itt vagy, de én most jövök az Igével és azzal legyőzlek és fejbe verlek a Jézus nevében! Itt a daganat, a fájdalom, számla, de Isten azt mondta, hogy Jézus sebeivel meggyógyultam… és ezt nekem mondta – és Isten hatalmasabb, mint a rákos daganat, vagy az az adósság, vagy az a probléma a családomban, vagy mint az anyósom… és én megkértem Őt és elvárom, hogy megtörténjen, hogy Isten betölti szükségeimet, hogy a fájdalom eltűnik a testemből, hogy egyre jobban vagyok és Isten ereje működik az életemben, elvárom ezt! Ez a bibliai hit.

Itt van ez a dolog látható körülményekben, akár derékban, combban, lábban, gyomorban, szívben, vagy az egész testet fel lehetne sorolni… lehet, hogy van ott problémád, de te elvárod azt, amit Isten mondott neked, hogy az megtörténjen, mert te hitben állsz.

 

Neked több hitednek kell lenni a gyógyító Jézusban, mint a betegségben, hiányosságban. A hitedet elárulja, amikor beszélsz arról a helyzetről, amiben vagy és azt úgy fested le, hogy neked most itt véged van, az megoldhatatlan probléma, kilátástalan helyzet. De ez nem igaz! A te hitrendszeredben van így, ahogy van! De igazából ez nem megoldhatatlan. A hitedet fel kell emelned és Isten azon a hitszinten tud neked segíteni, ahol vagy. Hinned kell, hogy Isten ad neked bölcsességet, útmutatást, tudást, hogy bizonyos helyzetekben milyen döntést hozzál.

És mostanra talál rájöttél arra, hogy látod azt, hogy vannak zavarodottságok a hit dolgában bizonyos emberekben, akik össze vannak zavarodva.

 

A hit nem azt jelenti, hogy azokat a dolgokat, amik vannak úgy szólítod, mintha nem lennének. Nem tudom, hogy most már vagy nyolcadszor mondom-e el neked ezen az alkalmon!? A hit nem azt jelenti, hogy azokat a dolgokat, amik vannak úgy szólítod mintha nem lennének. A hit azt jelenti, hogy amik nincsenek úgy szólítod, mintha meglennének! A gyülekezeti épületünket kifizetettnek nevezem! A testemet teljesen gyógyultnak nevezem!

Vannak megvallásaim nekem is naponta! Minden sejtem, csontom, izmom tökéletesen működik abban a teljességben, ahogy Isten azt teremtette. Az érrendszerem tiszta, tökéletesen működik, szemeim, füleim, stb. tökéletesen működik – ezt én így nevezem. És neked is ezt meg kell tenned, ha kell naponta harmincszor, vagy óránként kétszer-háromszor. Mert az, hogy elmondod reggel felkelés után egyszer, attól nem fog ez annyira nagy erősséggel benned lenni egész nap. Mert lehet, hogy amikor lemész az autóhoz és lehajolsz valamiért, akkor valami a derekad környékén megmozdul és már elfelejtetted azt, amit megvallottál előző este, vagy akkor reggel. Ha beléd hasít a fájdalom, neked akkor is azt kell mondanod, hogy Jézus sebeiben meggyógyultam. Minden körülmények között neked azt kell mondani, amit Isten mondott neked. És amikor szembejön egy autó az úton, akkor nem azt kell mondanod, hogy: jaj, meghalok! Mert amikor ezt mondod, akkor ami nincs azt is előszólítod, mint meglévőt. Nem azt kell mondanod, hogy jaj, összeütközünk! Sokszor az emberből ilyenkor szinte mindig az jön ki, ami valójában a szívében benne van. Elég ha annyit mondasz, hogy Jézus, ha az van benned, nem kell tizennyolc soros hitmegvallást tenni, nincs is erre idő egy ilyen stressz helyzetben. De bizonyos stressz helyzetekben, mikor nyomás alatt vagy, akkor kijön belőled az, ami benned van. A szivacsból is akkor jön a víz, mikor megnyomod. Kijön belőled, hogy te milyen hitember vagy, vagy milyen hamis hitben, hitetlenségben vagy.

 

A hit megvallja azt, hogy Isten hatalmasabb mindennél. Ha van probléma a testeddel esetleg, akkor ne játssz vele, imádkozz és keresd a vezetést, hogy mi az amit tenned kell. Ha úgy érzed, hogy meg kell magad vizsgáltatnod, akkor menj és vizsgáltasd meg magad! Ha úgy érzed, hogy nem kell ezt tenned, akkor ne menj! Sokan kerültek már bajba, mert nem kellett volna elmenniük az orvoshoz, mert semmi bajuk nem volt, csak volt valami tünetük és a tünet az nem betegség. A tünetre azt mondta az orvos, hogy neked ilyen, meg olyan bajod van és jaj… sokan megijedtek, hogy ez a betegség van, és máris szereztek egy valamilyen betegséget. Tehát az, hogy valamilyen tünet jelentkezik egyszer a testedben, nem jelenti azt, hogy beteg vagy, az egy hazugságtünet a testedben! Betegséggé akkor válik az, ha te azt elfogadod és azt mondod, hogy: jajj, hogy fáj ez nekem, én beteg vagyok! Ha nincsen semmi bajod és kéthetente kivizsgálásokra jársz, hogy az orvosok találjanak már valamit, akkor előbb-utóbb, de fognak találni valamit – garantálom neked. És az orvosok is garantálják neked, hogy találnak valamit. Tehát nem kell orvoshoz szaladgálni mindennel. Akkor kell menni, ha megvizsgáltad magad és úgy érzed a késztetést, vezetést, hogy el kell menni és akkor menni kell. Ha az orvos azt mondja neked, hogy ezt és ezt kell tenni veled, meg kell műteni, terápiák, gyógyszer – akkor imádkozz és kérd Isten vezetését, hogy te azt megtedd-e! Mert a benned élő Isten, a Tanító, a Kenet az jobban tudja az igazságot, mint az orvos. És lehet, hogy neked nincsen orvosi diplomád és nem jártál orvosi egyetemre, de lehet, hogy mégis jobban tudod azt a szellemedben, hogy mi a jó neked. De ez arra is igaz, ha hívod a szerelőt a készülékedhez. Ugyanúgy tudhatod a szívedben, hogy a szerelőnek igaza van-e vagy sem, mert a Kenet ott van benned!

 

Imádkozz és keresd a vezetést, hogy Isten mit mond neked, hogy te megtedd-e azt, amit az orvos mond neked, hogy bevedd-e az a gyógyszert, elmenj-e a műtétre stb. Ne azon gondolkozz, hogy más mit tenne, ne azon gondolkodj, hogy hasonló esetben a szomszéd utcában a szomszédnak mi volt a legjobb, azon gondolkodj, hogy Isten neked mit mond azzal a helyzettel kapcsolatban. Ez a te tested, nem az övék, más hite nem fog téged győzelemre vinni. Vizsgáld meg a szívedet és nézd meg miben van a te bizodalmad! Lehet, hogy valaki tud hinni valamiféle gyógyulásban műtét nélkül, mert van bizodalma és megerősödött a hitben, de van aki nem. Van akinek abban van a bizodalma, hogy kimetszik azt a bizonyosat a testéből és meggyógyul. Ha ebben van a bizodalmad, akkor én a hited mellé állok és azt mondom neked, hogy keress egy jó orvost. De én nem fogom neked azt mondani, hogy ne műttesd meg magad, ha látom rajtad, hogy reszketsz a félelemtől! Nem fogom rád erőltetni az én hitemet, hogy higgyél abban, hogy műtét nélkül is meggyógyulsz, mert az nem az én hitem, ami neked eredményt hoz.

 

És mondják az emberek, hogy: én csak Istenben fogok bízni – és miközben ezt mondják, a szívük félelemben van. És tudd meg, hogy az igazi hitnek, amikor valóban bizodalmad van Istenben, annak két kimagasló jellemzője van. Úgy is mondhatni, hogy az igaz hitnek két kimagasló erős jellemzője van, egyik az öröm, a másik a békesség. Nagyon egyszerűen megtudod magad vizsgálni és nem a másik hitét nézni, hogy ő hitben van-e vagy nem – sokszor könnyű mást megítélni. Saját magaddal foglalkozzál! Örömben vagy? Békességben vagy? Mert ekkor vagy hitben! Ha ez nincs meg és idegesség, és aggodalom és félelem van rajtad, akkor nem vagy hitben – legyél őszinte magaddal. Mert sokkal jobb őszintének lenni és megváltozni, mintsem saját magadat becsapni, hamis képet adni és idő előtt a mennybe költözni.

 

Róma 15:13:

„A reménység Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hívésben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szent Szellem ereje által.”

 

Nagyon sok helyen a reménység szó helyére az elvárás szót nyugodtan behelyettesítheted. Az elvárás Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hívésben, hogy bővölködjetek az elvárásban  a Szent Szellem ereje által. Ha hitben vagy örömben és békességben vagy. Az életedben ezekre nagyon kell figyelned, mert ha ezek lemerülnek, mint az elem, akkor jön a kételkedés. De ha a hited erős, akkor fel vagy töltve ezekkel. Mondhatod az Igét, de lehet, hogy a félelem kiül az arcodon és az aggodalom összehúzza a gyomrodat. Lehet, hogy az Igét mondod a száddal, de a félelem mégis ott van az arcodon, kiül rád az aggodalom és a gyomrod összeszorul. Ha hitben vagy, akkor felsóhajtasz és megkönnyebbülsz. Ez a hitemberek jellemzője, hogy nyugodalomban, békességben vannak.

Isten gondot visel rólam, nem kell nekem aggódnom! Nem kell azon aggódnom, hogy hogy lesz férjem, gyermekem, házam, lakásom, gyógyulásom, akármim. Nyugodt vagyok, Isten gondoskodik rólam!

 

Minél erősebb a hited, annál erősebb a békességed! Mi, akik hiszünk, belépünk a nyugodalomba. Néha az emberek a sírás határán vannak és mondják, hogy óhh én hiszek az Úrban! De ha hitben vagy úgy hiszed, hogy minden jóra fordul, és ez örömöt ad neked! Vannak élethelyzetek, amelyek nagyon rosszak, szomorúak a láthatókban, de abban a helyzetben is az ember lehet békességben. Adósság közepette is lehet az ember nyugodt, mert tudja, hogy Isten gondoskodik róla. Miközben az ember beadja saját magának az inzulint, vagy a vérnyomáscsökkentőt beveszi kijelentheti és megvallhatja azt, hogy Jézus sebeiben meggyógyultam, és a vérnyomásomat tökéletesnek nevezem, 120/80-nak. Nyáron valaki megmérte a vérnyomásomat, mert sápadtnak találta az arcomat. Én mondtam, hogy ez rám jellemző, a lányom, feleségem sem egy vörös arcú kislány. Mondtam neki, hogy én tudom, hogy mennyi lesz az! „Százhúsz per nyolcvan”! Megmérte és pontosan ennyi volt!

 

Zsidó levél 4:1-2., 10-11:

„Óvakodjunk tehát, hogy mivel meg van az Ő nyugodalmába való ígéret, nehogy közületek valaki későn jöttnek számítson. Mert nékünk is hirdettetett az evangélium miképpen azoknak, de nékik nem használt a hallott ige, mivel nem párosították hittel azok, akik hallották.

Mert aki bement a nyugodalomba, az maga is megnyugodott a cselekedeteitől, amiképp Isten is a magáétól. Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugodalomba, hogy valaki a hitetlenségnek ugyanazon csapdájába ne essék.”

 

Bemenni a nyugodalomra olyan munkára való felszólítás az újszövetségben feléd, amin kívül nincs is más, amire felszólíthat, hogy cselekedjél. Vallások felszólítanak, hogy cselekedj az üdvösségedért és cselekedjél mindenfélét, hogy Isten áldását elnyerd, de mi nem azért cselekszünk jót, mert a törvény előírja nekünk, hanem mert erre vezet minket a Szent Szellem. Itt az Ige felszólít valamire, hogy munkálkodjál valamin. Azon munkálkodjál, „erőlködjél”, hogy bemenj a nyugodalomba, hogy saját magadat békességbe hozzad. Ne azon fáradozz, hogy Isten nélkül saját magad megoldd a problémádat, és kimunkáld a választ, hanem azon fáradj, hogy hitbe kerüljél és bemenj a nyugodalomba, hogy békességed legyen! Mert aki bement az Ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott a cselekedeteitől, miképp az Isten is magáétól.  Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugodalomba, hogy valaki a hitetlenségnek ugyanazon csapdájába ne essék.” Amikor bent vagy a békességben, akkor nem keresed már, hogy hogyan kellene hitben állni, mert már benne állsz. Az öröm és békesség elválaszthatatlan a hitélettől...”