Akarom gyógyulj meg!

Akarom, gyógyulj meg!

(2016.10.30.)

„A mai napon a gyógyulásról szeretnék beszélni. Az elején szeretném elmondani nektek, hogy tudjátok azt, hogy Isten akarata az, hogy meggyógyuljunk. Mivel ebbe a gyülekezetbe jártok évek óta, tudjátok, hogy mi erről a meggyőződésünk. A Biblia hatalmaz fel minket arra, hogy nyugodtan lehet ebben a hitünk, a meggyőződésünk, mert ebben vettünk alapot és ez az, amiben az Igék minket támogatnak, hogy Isten akarata az, hogy meggyógyuljunk.

Jézus szolgálatának a jelentős részében nagyon sokat tanított és foglalkozott a betegekkel és gyógyította őket. Ez a két dolog tette ki a szolgálata idejének nagy részét. És azt írja a Zsidókhoz írt levél 13.8, hogy Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz…, akkor ez azt is jelenti nekünk, hogy Ő ma is ugyanezt teszi. Az Ő szolgálata ma is ugyanaz, az Ő szolgálata nem változott meg. Ha Ő kétezer évvel ezelőtt az idejének nagy részét azzal töltötte, hogy betegek felé szolgált, hogy azok meggyógyuljanak, akkor ezt ma is így kell tennie a ő gyülekezet testének. Ha megnézzük a vallásos világot, nem látjuk ezt, ha nézzük a karizmatikus evangéliumi köröket, akkor ez már látszik. A Szellemmel teljes gyülekezetek sokat foglalkoznak a gyógyulás témájával.

Tehát Jézus szolgálatának az idejét a gyógyulás szolgálata tette ki, az töltötte ki a szolgálatának jelentős részét. Az evangéliumok mindegyikéből végig követhetjük, hogy Ő milyen sokat foglalkozott a betegekkel, gyógyította őket. Tudjuk azt is az Igéből, mégpedig a Zsidókhoz írt levélből, hogy Jézus Krisztus nem más, mint az atya Isten dicsőségének a visszatükröződése. Azaz, ha látod Jézust, akkor látod az Atyát, azaz ha látod Jézust, hogy Ő miket tesz, akkor láthatod azt, hogy az Atya miket tesz. Jézus kijelentette saját magáról, hogy semmit sem cselekedhetem saját magamtól. Azt mondta, hogy nem a saját forrásából, saját magából merít, hanem azt mondja, azt szólja, amit az Atyától hall és azt teszi, cselekszi és ki is jelentette, hogy nem is tehet mást. Azt teszem, amit Tőle kaptam parancsként, utasításként, hogy mi az amit tennem kell. Láthatjuk azt, hogy Jézus földi szolgálata, amit a fizikai testben tett meg, amit mondott, ahogy mondta, akik felé szolgált, ahogy szolgált az Istennek a megnyilvánulása volt. Tehát amit Jézus tett és ahogy tette, az az Isten akarata.

Zsidó levél 1.3

„Aki az Ő dicsőségének visszatükröződése és az Ő valóságának képmása, aki hatalma szavával tartja fenn a mindenséget, aki minket bűneinktől megtisztítván ül a felségnek jobbjára a magasságban.”

Itt nagyon sok Ige van még arról, hogy Ő annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt azoknál és elhangzik az, hogy szereti az igazságot és gyűlöli a hamisságot, Isten ezért felkente Őt örömnek olajával az Ő társai fölé… Sok minden elhangzik itt – sorolhatnám. De az a lényeg, hogy az Ő szolgálata és élete az egy képmása annak, amit az Atya Isten képvisel a mennyben. És Ő valóban megcselekedte azt, hogy ahogyan a mennyben van, úgy legyen itt a földön is, Ő az életével, szolgálatával ezt bemutatta. És mivel Ő tegnap, ma és mindörökké ugyanaz, ezért ma is nagyon fontos része az Ő szolgálatának mindaz, amit kétezer évvel ezelőtt tett. Tehát amit ma Ő tenni akar, azt úgy akarja tenni, hogy azon a módon, ahogy kétezer évvel ezelőtt tett. Nem úgy szolgál Ő itt ma közöttünk, mint kétezer évvel ezelőtt, mert a gyülekezet növekszik, változik és változnak az idők… De voltak dolgok, amiket Jézus kihangsúlyozott és voltak dolgok, amikről nagyon kevés szót ejtett és voltak dolgok, amikről nem beszélt. Voltak dolgok, amiket Ő hangsúlyozott és nem felnagyította, hanem egyszerűen sok időt töltött vele és sokat foglalkozott vele. Az egyik ilyen a gyógyulás volt. Mert abban az időben is, mint ahogyan ma is, voltak emberek, akik betegek voltak. És sokan mondják azt, hogy a Biblia elavult dolog, a modern technológia korát éljük, ennek már nincs igazán olyan jellegű üzenete a mai ember számára, mint ami volt az ókorban…, amikor nem volt vezetékes víz és áram, és nem volt okos telefon, meg internet. De az alapvető szükségek azok ugyanazok voltak kétezer évvel ezelőtt is és ezer évvel ezelőtt is, mint most. És ez így lesz még egy jó darabig, hogy az alapvető szükség az ellátása a te életednek, testednek és a gyógyulás. Szükséged van arra, hogy egyél és igyál, mert különben a tested meghal… És a testeddel kell foglalkoznod még akkor is, ha az orvostudomány rendkívüli módon fejlődött, mert ugyanúgy itt vannak a betegségek, ugyanúgy vannak ma is olyan betegek, akikre az orvosok azt mondják, hogy nem tudok vele mit kezdeni, véget ért az ismeret és nem tud az orvos továbblépni ezen. És ilyen volt kétezer évvel ezelőtt, mert akkor is voltak orvosok, akik betegeket gyógyítottak a természetes szinten és ma is ugyanez történik. És akkor is voltak betegségek, amelyekre az orvosok széttárták a karjukat és azt mondták, hogy nincs mit tenni, gyógyíthatatlan… És ma is vannak ilyen betegségek.

Vannak olyan betegségek, amelyek akkor voltak, ma nem léteznek, mert meg van rá a gyógymód, ma viszont vannak újak, amik akkor nem léteznek. Vannak modernkori betegségek…, más világot élünk ami igaz. És olyan gyorsan változik a világunk, hogy még a gyermekkorunkhoz képest is hatalmas a változás és a szüleinkhez, nagyszüleinkhez képest meg ég és föld… De az alapvető szükségleteink azok ugyanazok!

Szükséged van arra, hogy ellátásod legyen anyagi, testi értelemben és szükséged van gyógyulásra ma is, ugyanúgy, mint kétezer évvel ezelőtt! És mivel Isten nem változott meg, ezért hálásak lehetünk Neki azért, hogy ha kétezer évvel ezelőtt Jézus bemutatta azt, hogy ezekből a bajokból, betegségekből hogyan, miként lehet meggyógyulni, akkor tudhatjuk azt, hogy nekünk ugyanúgy lehetőségünk van ma is meggyógyulni, mint ahogyan a kétezer évvel ezelőtti embereknek is.

Az ördög sem változott meg, az emberi szükségletek sem változtak meg és Isten sem változott meg. Ha olvasod az evangéliumokat, mind a négyet párhuzamosan, akkor látható, hogy vannak gyógyulások, gyógyító történetek, amelyek több evangéliumban is le vannak írva. Ahogy Máté, Márk beszél egy gyógyulásról, ugyanúgy, vagy hasonlóképpen beszél róla Lukács is. És van amelyikről csak egyik beszél, van amelyikről a másik kettő… De az a lényeg, hogy kb. 19 gyógyulás van részletesen leírva a több ezerből, vagy százezernyiből, amit Jézus elvégzett és tett. Tehát nagyon sok gyógyulás volt Jézus szolgálatában és azt olvassuk több helyen, hogy Őt sokaság követte, ami több ezer, vagy akár több tízezer embert jelenthetett. És a történet ott van az, hogy Ő mindegyikőjüket meggyógyította. Tehát Jézus több ezer ember felé szolgált a három-három és fél év alatt. Több tízezer embert meggyógyított, szinte egész Izraelt és a környékben lévőket, akik felé szolgált.

És ahogy abban az időben és a mai napon is, ha valami látványos gyógyulás történik, arra az emberek felkapják a fejüket. És Jézus idejében ez hatványozottan igaz volt, mert nem volt olyan erőteljes az ellenpropaganda és az ellenmédia - hiába mondták a farizeusok, hogy jaj nem szabad szombat napon gyógyítani -, de az emberek csak mentek Jézus után, keresték Őt, és Jézus csak azért is meggyógyította őket… És 19 eset van leírva a négy evangéliumban, ahol ki van fejtve részletesen az, hogy hogyan, milyen körülmények között, milyen betegséggel mentek hozzá, Jézus hogyan szolgált feléjük, milyen módon. Ez a tizenkilenc eset elmondja nekünk azt, hogy mi, a mai XXI. században hogyan gyógyulhatunk meg Isten által. Ami az Igében le van írva, annál többre nincsen szükségünk, mert ebben minden meg van, ami számunkra szükséges lehet. A Biblia nem rejt el semmit előlünk, hogy hogyan gyógyulhatunk, meg, hogyan vehetünk magunkhoz gyógyulást. Sok helyen írja az Ige azt, hogy mindannyian meggyógyultak. És a mai napon is ugyanúgy működik a gyógyulás, mint ahogyan nekik működött.

A mai napon megnézünk egy történetet a Bibliából, mégpedig, amikor Jézus a leprással foglalkozott. Jó ha tudod, hogy ha van valami betegségtünet, vagy probléma a testedben, akkor jó helyen vagy ma! Mert amikor az Ige elhangzik, az Ige képes arra, hogy a szívedben alapot vegyen és elkezdjen munkálkodni az életedben és képes arra, hogy helyreállítsa a te testedet! Úgyhogy a betegséged már most, itt veszélyben van! Halleluja!

Emlékeztetlek benneteket arra, hogy a 19 részletesen leírt gyógyulás többségében az emberek a saját hitük által gyógyultak meg. Ezen gyógyulás többségében Jézus felhívja a meggyógyult ember figyelmét arra, hogy a te hited tartott meg téged, azaz azok az emberek a saját hitük által gyógyultak meg. Úgy is mondhatnánk, hogy rajtuk, az embereken múlott az, hogy meggyógyulnak vagy nem, nem pedig Jézuson. És ha akkor úgy volt, akkor ma hogy van szerinted? Ugyanúgy van! Ha akkor Jézus azt mondta a többségnek, hogy a te hited volt, ami megtartott téged…, nem pedig az, hogy az én nagy isteni mivoltom, a szellemi erőm, a kenetem, az én jó és irgalmas szívem az, ami meggyógyított téged, borulj le előttem és adj hálát nekem ezért… Azt mondta, hogy a te hited tartott meg téged! Az angolban ez lefordítva úgy hangzik, hogy a te hited tett teljessé téged. Tehát a hited éppé és teljessé tud téged tenni.

A mi szolgálatunkban Jézus szolgálata folytatódik, mert minden igei, bibliai gyülekezet Jézus szolgálatának folytatása, kiterjesztése. Mert Jézus semmit nem tud elvégezni a földön, csak az Ő Testén keresztül. Mint ahogy a te fejedben megszülető gondolat, elképzelés, szándék nem fog megvalósulni a te tested nélkül. Még az sem, ha akarsz enni egy falatot a hűtőben lévő tortából, mert oda kell menned és a lábaid visznek oda, ki kell nyitnod a hűtőt, a kezet tudja ezt megtenni… és még a szádat is ki kell tátani a szádat, hogy bekapd azt. És ugye Jézus a fej, mi pedig a Teste és ahogy te nem tudsz a fejedben lévő elképzelésből, vagy szándékból semmit végrehajtani a tested nélkül, úgy Ő sem. És ahogy mi alkotjuk Krisztus Gyülekezeti Testét, a mi igei, bibliai szolgálatunk az Jézusnak a szolgálata. Tehát Jézus használni akar minket, hogy bevégezze azt, amit Ő akar elvégezni a földön.

Amikor itt volt testben, akkor Ő elvégezte egy személyben azt, amit Ő el tudott végezni. Most Ő a mennyben van, megszületett a gyülekezet, Krisztus Gyülekezeti Teste és most már sokkal több lehetősége van arra több helyen egyszerre akár, hogy Ő szolgáljon emberek felé – akár a gyógyulással. Ezért fontos megértenünk, hogy a mi szolgálatunk az egy kiterjesztése annak, amit Jézus akar elvégezni itt a földön.

Minden, amit Jézus tett, vagy mondott, az egy közvetlen szándékos kijelentése Isten akaratának itt a földön. Tehát jött Jézus és amit mondott, vagy tett, kijelentett, az Isten akarata volt, amit Ő megjelentett a földön. Semmit nem mondott azon kívül, vagy azzal ellentétbe, mint amit Isten akart. Vagy mondott-e valaha olyat, ami nem volt összhangban azzal, amit az Atya akart, vagy szándékozott? Nem! Nem tudunk ilyenről! Minden, amit Jézus tett, vagy mondott, az Isten akaratának a kijelentése minden ember számára, minden időben! Mert Ő ezt nem csak a kétezer évvel ezelőtti ókori Izrael népének mondta és az akkor ott lévő pogányoknak, hanem a mai napon is érvényesek az Ő szavai és nekünk is mondanak a kijelentések valamit arról, hogy mi Isten akarata.

Tehát, amikor látjuk, hogy Jézus meggyógyított valakit, akkor látjuk Isten kijelentett akaratát mindenki számára minden időben. Minden amit látunk a négy evangéliumban, hogy mondott, tett Jézus, az Isten kijelentett akarata.

Máté 8.1,2,3

„Mikor lejött a hegyről nagy sokaság követé Őt. És ímé eljövén egy bélpoklos, leborula előtte mondván: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem! És kinyújtván kezét megilleté őt Jézus mondván: Akarom, tisztulj meg! És azonnal eltisztult annak poklossága.”

Mit látunk ebben az Igében? Isten kijelentett akarata ez, hogy az a leprás, az a beteg meggyógyult.

4-es vers:

„És monda néki Jézus: Meglásd, senkinek se szólj, hanem eredj, mutasd meg magad a papnak és vidd fel az ajándékot, amelyet Mózes rendelt bizonyságul nékik.”

Tudod-e, hogy az ókori Izraelben volt törvényi rendelkezés arra, ha valaki gyógyíthatatlan beteg volt. A III.Mózes 13-14 fejezetében van leírva mindazon rendelkezés, hogy hogyan kellett a bánni a papnak és a népnek azokkal az emberekkel, akik fertőző betegségben szenvedtek. És ha valami úton-módon megtisztultak a betegségből, akkor milyen rendszeren keresztül lettek leellenőrizve, hogy visszajöhessenek az akkori hétköznapi társadalomba. A lényeg, hogy ha rajtuk a lepra tünetei jelentkeztek, akkor el kellett őket különíteni a városon kívül messze mindenkitől. Fertőző, halálos betegségről beszélünk, amire nem ismerték a gyógymódot, ezért a törvény azt írta elő, hogy távol mindenkitől. Ez egy borzasztó dolog! Ha neked valaki azt mondaná, hogy menj ki a szőlőhegy mögé és ott éljél egy elzárt tanyában és senki a közeledbe nem mehet és te sem mehetsz senkinek a közelébe. Az életed itt véget ér… egy élő halál ez. Hogy el vagy különülve az emberektől, az egy dolog… van aki szeret elkülönülve lenni az emberektől. De ha a tested állapota egyre csak romlik és az érzékek, érzékelések elhalnak ebben a betegségben és gyakorlatilag véget ér az egzisztenciád, a munkalehetőséged, a családoddal való közösséged… vége mindennek. És nem csak hogy rászorulsz arra, hogy mások ellássanak, esetleg ételt tegyenek eléd, hanem még a közelükben sem lehetsz – ez egy borzasztó dolog!

Ennek az embernek meg volt tiltva, hogy emberek közé menjen, mert ha ilyesmit rajtakapatott, akkor azonnali halál várt rá, akkor nem kellett megvárnia, hogy a betegség végezzen vele, mert ott azonnal kivégezték, megkövezték. Ez jó öklömnyi kövekkel való megdobálást, rádobálást jelent addig, amíg volt az illetőben lélegzet. És ez az ember nem távolról kiáltott Jézushoz.

Mikor lejött a hegyről nagy sokaság követé Őt. És ímé eljövén egy bélpoklos, leborula előtte mondván: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem! Ez az ember hitt valamiben, hitt abban, amit hallott Jézus felől, mert az Ő híre terjedt, még a kívülállók és a „szőlőhegy” mögötti részen is, hogy Ő betegeket gyógyít és meg lehet nála gyógyulni. És ez az ember hitt abban, hogy ez a Jézus képes őt meggyógyítani.

Lukács 5.12

„És lőn, hogy mikor az egyik városban volt, ímé volt ott egy poklossággal teljes ember és mikor meglátta Jézust, arcra borulva kéré Őt mondván: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem! Jézus pedig kinyújtván kezét illeté azt mondván: Akarom, tisztulj meg! És azonnal eltávozék tőle a bélpoklosság.”

Lukács orvos volt, és ő még pontosabban leírja az ember állapotát, mert azt írja, hogy teljes volt a leprával. Egy poklossággal teljes ember. Ez a mai szóhasználattal élve olyan, mint amikor teljesen eluralkodott rajta a betegség. Ez olyan mint amikor valaki daganatos betegségben szenved és azt mondja neki az orvos, hogy teljesen szétterjedt mindenfelé ez a testében, vagyis „áttétes” ez. És ilyen állapotban volt ez a leprás ember is.

14-15-ös vers:

„ És Ő monda, megparancsolá néki, hogy azt senkinek ne mondja el, hanem eredj el, úgymond mutasd meg magadat a papnak és vigyél áldozatot a megtisztulásodért, amint Mózes parancsolta bizonyságul őnékik.”

A hír azonban annál inkább terjedt Őfelőle és nagy sokaság gyűle egybe, hogy Őt hallgassák és hogy általa meggyógyuljanak az ő betegségeikből.”

Az, hogy nagy sokaság gyűle egybe, hogy hallgassa Őt, ez több ezres tömeget jelent. Nagy sokaságról van szó és azért gyűltek ezek az emberek össze, hogy hallgassák Őt és hogy általa meggyógyuljanak az ő betegségeikből. Az első az tehát, hogy hallgassák Őt! Fontos-e hallani Jézusnak a tanításait? Igen, fontos, mert így jön a hit! Nincs más út arra, hogy hited épüljön, csak ha hallod Őt, ha hallod az Ő Igéjét. Ha nem hallod, akkor nem képes a hited felemelkedni. Ez történik ma is közöttünk minden időben, amikor az Igét halljuk, akkor a hitünk épül, akkor ha nincs bezárva a szívünk és az elménk.

Márk 1.40

„És jöve hozzá egy bélpoklos kérvén Őt és leborulva előtte és mondván néki: Ha akarod, megtisztíthatsz engem! Jézus pedig könyörületességre indulván kezeit kinyújtván megérinté őt és monda néki: Akarom, tisztulj meg! És amint ezt mondja vala, azonnal eltávozék tőle a poklosság és megtisztula.”

Ez az ember egy valóságos ember volt. Ez nem egy példabeszéd, nem egy olyan történet, amiben Jézus hoz egy példát, hogy mi történhetett volna, ha ez történt volna velem… hanem ez egy valóságos ember és hiszem, hogy ez valójában megtörtént így, ahogy le van írva. Hányan hiszitek ezt? Örülök neki!

Ha veszed az időt otthon és a III. Mózes 13-14 fejezetére lapozol és olvasod, akkor láthatod, hogy hogyan kellett a leprást elkülöníteni és hogyan jöhetett vissza a leprás az emberek közé. Azért mondta minden esetben Jézus azt a leprásnak, hogy menj el, mutasd meg magadat a papnak, mert ez volt a mózesi rendtartás, ez volt a törvény.

Ha megtisztultál, akkor bizonyos próbákat elvégzett rajtad a pap, áldozatot vittél és ajándékot vittél, azután visszajöhettél az emberek közé a normális életbe. Ezért mondja itt Jézus a Lukács és a Máté evangéliumában is, hogy menj el a paphoz és mutasd meg magadat neki!

Az ember nem megy oda leprásként a paphoz megmutatni magát, hacsak meg nem gyógyult.

Hányan tudjátok, hogy mivel jár a leprás betegség? Felolvasom a jegyzeteimből, hogy mi az pontosan: Hegek, göröngyök terjednek az egész testen, elveszti az ember az érzékelését és deformálódik a teste. Ez egy gyulladásos ragályos betegség, ami eltorzítja az embernek a külső kinézetét is. Az idegek elhalnak és érzéketlenné válnak.

Hányan tudjátok, hogy ez az ördögtől van? Ez egy szörnyű dolog! Ugye érted azt, hogy a betegség nem lehet Istentől?! Mindenkinek kellene értenie ezt keresztényként, de nem minden keresztény gondolkozik így. Vannak, akik azt gondolják, azt hirdetik és hiszik, hogy vannak betegségek, amelyeket Isten ad. Vannak, akik ajándéknak veszik a betegséget, mert úgy gondolják, hogy a szenvedésükkel megdicsőítik Istent. Úgy gondolják, hogy az ő szenvedésük, az megtanítja őket arra, hogy hogyan legyenek alázatosak, vagy hogyan éljenek szentségben.

Az az igazság, hogy a bibliai Igék nem támogatnak minket abban, hogy mi ebben higgyünk. Több oka van annak, amiért ezt mondom. A teremtésnél, amikor Isten megteremtette az embert, semmiféle betegség nem volt ott jelen. Nem volt jelen a lepra és Éva nem volt félszemű és csonka, Ádámnak nem volt három lába és nem hiányzott az egyik karja… Ádám nem volt náthás sem és nem volt gyomorrákja sem, nem volt tüdődaganata és sánta sem volt, meg pikkelysömör sem volt a hátán… Mert a Biblia nem ezt írja, hanem azt mondja, hogy minden, amit teremtett Isten, az jó volt! Most tegye fel a kezét, aki ki meri jelenteni azt, amikor beteg, hogy de jó állapotban vagyok most! Olyan jó dolog ez, hogy én most ezekkel a tünetekkel rendelkezem! El se akarom, hogy múljon ez! Így nem beszél senki! Mert az ember tudja magában legbelül mélyen, hogy a betegség az egy ellenség. És a betegséggel nem flörtölünk, nem bújunk oda hozz, nem dörgölőzünk hozzá, hogy jaj de jó, de aranyos vagy! Egy kis megfázás, egy kis nátha! De jó, kiír az orvos engem az iskolából, kiír táppénze, nem kell mennem dolgozni! De jó! Különösebb nagy bajom nincsen, nem halok bele abba, hogy az orvos kiír… Annak idején diákként ki az, aki nem ment el a dokihoz, mikor dolgozatot kellett írni? (Adrienn nem, feltette a kezét…) Vannak kivételek, akik erősítik a szabályt!

Előfordult egyszer-kétszer azonban témazáró előtt, hogy hirtelen megfájdult a torkunk és igazából nem is fájt, de jó lenne, ha a doktor bácsi azt mondaná, hogy ma nem kell iskolába menni, maradj otthon két napot… Nagyon mosolyogtok!? Ez nem helyes! Azt gondolnánk, hogy ez egy diákcsíny, de ez mégis az ellenséghez való odabújás. Mert a betegség ellenség, és amikor egészséges vagy, akkor ne mondjad már azt, hogy beteg vagy azért, hogy bizonyos előnyöket élvezz, mert nem kell bemenned dolgozni, vagy nem kapok egyes történelemből…

Egyszer előfordult az évekkel ezelőtt, hogy valaki befizetett engem és családomat mindenestől Izraelbe és mehettünk volna hármasban, meg volt a repülőjegy, szállodafoglalás. Adrienn akkor dolgozott „egy helyen” és a főnöke nem engedte el arra az egy hétre, nem kapott szabadságot. És valaki azt mondta erre – keresztény, aki még szolgál is -, hogy ő biztos elment volna a dokihoz és kiíratta volna magát egy vagy két hétre. Ez őt nem érdekelte volna, nem szúrtak volna vele ki.

Én nem értettem ezzel egyet, csak annyit mondtam, hogy mi ezt nem csináljuk. Én mentem el egyedül akkor Izraelbe. (De jó volt nekem! )

Nem tehetjük tehát meg, hogy így állunk a dolgokhoz. Az, hogy 2,4 vagy 2,2 bar nyomásra pumpálod fel a téli kerekedet az tök mindegy szinte, nincs befolyása semmire. Nem zavarja a hitedet, legfeljebb az aszfalton lévő tapadás egy picivel más, de nem halsz bele. Abba se halsz bele, ha kiír az orvos táppénzre, de sérül a hited és sérül a lelkiismereted és a gondolkozásmódod és te magad mindenestül fogva sérülsz. Ezt nem szabad megengedni, mert a betegség az egy ellenség! És ha Jézus mindig ellene volt a betegségnek és a betegeket meggyógyította, akkor mi ne dolgozzunk azon, hogy betegek legyünk! Ez egyértelmű ugye, és ne mondjuk azt, hogy de jó, hogy beteg vagyok!

Óh Istenem, nem tudom mit akarhatsz ezzel a betegséggel, vagy ezzel a csapással! Óh a férjem azért lett ágyban fekvő beteg ember és azért kell nekem forgatnom éveken keresztül az ágyban, hogy engem alázatra tanítsál! Hogy megtanítsd nekem azt, hogy ne vállaljak olyan sokat és a családommal törődjek! Vannak, akik ezt így kijelenik!

Hallottam embert, akinek a hangszálai megbetegedtek, megműtötték és utána csak suttogni tudott, elveszítette a hangját és azt mondta, hogy nem tudom, Isten miért adta ezt nekem?! Bizonyára azért, hogy a nagyon pörgő, hajszolt életemből visszavegyek és hogy ráébredjek arra, hogy vannak fontosabb dolgok is, mint hogy annyira hajtsak és pörögjek…Azért adta ezt Isten nekem, hogy észhez térjek és kicsit lelassítsak.

Elmondom neked, hogy Isten nem ad neked ilyet! Istennek sokkal jobb eszközei vannak arra, hogy téged észhez térítsen. Még egy példa jött most az emlékezetembe, ami olyan logikusnak tűnik keresztény emberek számára. Egy sajnálatos baleset következtében arra értek haza keresztény emberek a házukhoz, hogy húsz méteres lángokban ég az egész házuk. Biztosítás volt a házon, nem volt olyan túl fényes, szép és nagy ház, de abban éltek, kicsi gyermekeik voltak. Az a lényeg, hogy minden elégett, használhatatlanná vált minden. A biztosító elég jó pénzt adott nekik és így lett végül is egy másik házuk, és az nagyobb lett, szebb lett, mint ami volt. Az a lényeg, hogy végül is ebből jó dolog sült ki. Ebből kifolyólag mondta egy másik keresztény ismerősöm, hogy lehet, hogy Isten gyújtotta fel a házukat, hogy így legyen nekik egy jobb, szebb és nagyobb. Mert ez olyan logikusnak tűnik, nem lehet ez? Én azt mondtam neki, hogy ha te a gyerekednek szeretnél egy nagyobb házat, vagy egy jobb játékot, akkor a régit jól összetöröd, megalázod és felgyújtod és semmissé teszed, hogy sok sírás és kesergés és munka és hitelfelvétel, meg minden egyéb dolgon átverekedve szerezzen magának egy jobbat, szebbet és nagyobbat?

Istennek meg vannak az útjai, meg van a módszere, de az nem az, hogy elpusztít bármit is! Jézus nagyon határozottan elmondta ezt, amikor a János 10.10-benkijelenti, hogy a tolvaj nem egyébért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bővölködjenek. Ezt Jézus mondja rád, rám és mindannyiunkra. Ha valami elpusztít valamit az életedben rossz értelemben, akkor nehezen fér bele a fejembe, hogy hogyan gondolhatják azt keresztények, hogy Isten ezzel akart valamit… Az igaz, hogy ha valami rossz dolog történik, akkor Isten a legrosszabból is a legjobbat tudja kihozni a te számodra! A legnagyobb sorscsapásban is, amikor úgy érzed, hogy minden ellened van Isten a legjobb dolgot tudja előhozni a te számodra! Ez igaz! De nem Ő az, aki pusztít! És nem Ő az, aki romba dönt és meglop téged! Nem Ő az, aki meglop a gyermekedtől, vagy ellopja a férjedet, mert megbetegszik, vagy balesetbe hajszolja bármelyik családtagodat… Ő nem gyilkol! Nem Ő az! A sátán az! A sátán gonosz! Itt van ebben a világban és amikor valami rossz dolog történik és kérdezik tőlem, hogy miért történt ez – és én nem tudom persze a választ – azt mondom, hogy a sátán gonosz és ebben a világban van!

És a lepra nevezetű betegség is egy gonosz dolog volt, egy ördögtől való, gonosz dolog. A teremtésnél nem volt jelen és ha Isten akart volna ilyet a teremtésnél, akkor teremt ilyet és azt mondja, hogy Ádám, a te jobb feled legyen leprás – ímé milyen jó az! De nem mondott ilyet, mert az nem jó! Éva nem volt torzszülött, a gyermekeik sem voltak azok és nem voltak deformált szerveik. Isten őket tökéletesnek teremtette!

Szomorú, hogy emberek milliói hiszik azt, hogy Istentől jönnek a betegségek. És elmondom neked, hogy az Istenben hívő embereknek a többsége ezt így gondolja a világban! Többen hiszik azt, hogy ha meghalt valaki pl. fiatalon, vagy tragikus hirtelenséggel Isten miért vette őt el? – ez az első sóhajuk. És ez abból fakad, hogy nem ismerik Istent, az Igéket meg végképp nem és elhitték az ördögnek ezt a hazugságát. Istenem, miért tetted ezt velem? Miért van ez az istencsapás rajtam? Miért verte el a jég a szőlőmet? Istenem miért adtad ezt nekem? Miért vádolják Isten gonoszsággal az emberek? Azért, mert nem ismerik Őt!

Elmondom neked, hogy a leprás, aki odament Jézushoz ő ugyanígy gondolkozott, nem tudta, hogy Jézus akarja-e azt, hogy ő meggyógyuljon vagy sem, mindannak ellenére, hogy ő hitte azt, hogy Jézus képes arra, hogy őt meggyógyítsa. És ez az ember alázatban volt, mert leborult előtte, odaborult a lábai elé. Mi ez, ha nem az alázatnak az egyik legmagasabb megnyilvánulási formája? Leborult Jézus lábai elé és azt mondta, hogy ha akarod, meggyógyíthatsz engem! Ez az ember hitt Jézusban! Hitte azt, hogy van képessége, ereje és lehetősége arra, hogy őt meggyógyítsa. De nem tudta, hogy Ő vajon akarja-e ezt. És ez a fajta tudatlanság, ez a „ha” kérdőszócska pontosan elegendő volt arra, hogy neki ne legyen megfelelő hite a gyógyulásban. Azaz Isten akaratának az ismeretének a hiánya pontosan elegendő arra, hogy ne legyen hited abban a dologban. Azaz ha nem tudod, hogy Isten mit akar, akkor nem tudsz benne hinni. A hit ott kezdődik, hogy ismered Isten akaratát azzal kapcsolatban! Addig a hited nulla azzal a dologgal kapcsolatban! Nem lehet hited, ha nem tudod, hogy Isten azt úgy akarja.

Ez az ember a mai szóhasználattal élve mondhatnánk azt, hogy vallásos istenfélő ember volt. Leborult Jézus elé és azt mondta, „ha” te képes vagy arra, hogy meggyógyíts engem… És hányan imádkoznak így a templomokban, világszerte mindenfelé. Ha ez a te akaratod, akkor gyógyíts meg engem! Imádkoznak és imádkoznak és elmondanak mindent helyesen és jól az Ige alapján, de a végére odabiggyesztik, hogy „ha” ez a te akaratod. De ez így teljes mértékben helytelen, mert nem imádkozhatod ezt, mert ez nem igei, nem bibliai! Mert ez ellentétes azzal, amit az Ige mond. Mert amiről Isten kijelenti, hogy ez az én akaratom, azzal kapcsolatban ne imádkozz úgy, hogy ha az a te akaratod! Az Ő akarata az, hogy te meggyógyulj! Ezért nem imádkozhatod azt, hogy Uram, itt fáj, ott fáj, amott fáj, úgy akarom, hogy meggyógyuljak és pénzt kell keresnem, csekkeket kell fizetnem, gyermekemet kell nevelni, és a hitelt kell törleszteni és tudod, hogy szükségem van ezekre, kérlek gyógyíts meg engem – ha ez a te akaratod!Olyan abszurd ez az egész, mégis így teszik, és így hisznek ebben emberek!

A gyarapodással kapcsolatban is ugyanez a helyzet, pontosan ugyanez! Szükségem van pénzre az előbb felsorolt dolgok miatt, hogy mi mindenre kell a pénz – mint ahogyan kétezer évvel ezelőtt is szüksége volt az embereknek pénzre – és nem rossz dolog, hogy van pénzed és szükséged van a pénzre, hogy kifizesd a csekkjeidet! És imádkozod azt, hogy Uram, kapjak a főnökömtől fizetést, ha ez a te akaratod! Ha nem akarod, hogy ő kifizessen, akkor ne fizessen ki! És mégis ezt teszik az emberek. Abszurd ez! Ebben a butaságban az emberek meggyőződve tudnak hinni. Meggyőződve tudnak hinni az emberek az ostobaságban.

Vannak dolgok, amelyekkel kapcsolatban nem ismerjük Isten akaratát. Ilyenkor neked keresned és kutatnod kell, hogy mit akar Isten tőled. Keresd, kutasd, ismerd meg az Ő akaratát, utána pedig azzal kapcsolatban tegyél megvallásokat! Nézd meg, hogy te mit akarsz, keresd Isten akaratát, hozd a kettőt összhangba és ennek feszülj neki. Az sem helyes dolog, amit az emberek sokasága tesz, hogy elindulnak valamelyik irányba, elhatároznak valamit, hogy én abba az irányba fogok menni. Ha végig tudok menni az úton, akkor Isten akarata volt az, ha leesek róla, vagy falba ütközöm, vagy vissza kell fordulnom, akkor nem volt Isten akarata, hogy arra menjek. Igen?! Jövő hét vasárnap így jöjjek istentiszteletre közétek? Hát Uram én elindulok, de ha lesz egy defekt az autón, akkor Te nem akarod, hogy jöjjek! Akkor fordulok is vissza! Vagy jön egy sugallat, egy álmosság, egy kávé illat a lépcsőházba, akkor visszafordulok és iszok egy kávét és nem jövök… mert akkor ezek szerint nem akarod, hogy menjek… azt akarod inkább, hogy igyak egy jó kávét! Az emberek ezt komolyan gondolják.

Egy pásztor mondta nekem évekkel ezelőtt, amit mai napig nem felejtek el, hogy van egy táborozási lehetőség egy másik gyülekezet felekezetközi táborozásra hívja a gyerekeket, felnőtteket… és kérdezte, hogy mit gondolok én erről. Mondtam neki, hogy nekem ez nincs a szívemen, hogy oda elmenjek, se én, se az a gyülekezet, amit Isten rám bízott. Aztán ők úgy döntöttek, hogy mennek, de mégsem indultak el…. És azt mondta erre, hogy ez nem is volt Isten akarata. És kérdeztem, hogy előtte ezt nem tudta, hogy mi Isten akarata?! És ha el tudsz menni és sikerül buszt kölcsönözni és ki tudjátok fizetni és a szervezés összejött volna, akkor Isten akarata lett volna, hogy elmenjetek?

Tehát ha a körülmények úgy alakulnak, hogy minden rendben van, akkor Isten akarata, ha meg rosszul alakulnak és akadályba ütköznek, akkor meg nem Isten akarata?! Ezt nem lehet kijelenteni!

Ugyanakkor vannak helyzetek, esetek, amikor Isten közbeavatkozik és nem engedi azt, hogy a rossz úton végigmenjél és Ő akadályozza meg azt, hogy te beleüsd a fejedet a falba és Ő zár be előtted ajtókat! És van, amikor Ő nyit előtted ajtókat. És kinyitja Isten előtted az ajtót, viszont ott van az ördög, aki meg becsukja azt előtted, akkor mit teszel? Berúgod az ajtót, vagy inkább ha be van csukva, akkor hátat fordítasz és elmész? Tehát Isten kinyitja, az ördög bezárja, akkor be kell rúgni az ajtót és úgy kell menni, mert Isten nyitotta azt meg. Neked tudnod kell, hogy Isten mit akar! Ha Isten becsukta, az ördög azonban kinyitotta, akkor megfordulsz! Vannak, akik nem ismerik Isten akaratát és amit Isten becsukott, azt is berúgják és csak azért is mennek arra. És a végén persze rájön, hogy pofára esés van belőle és sérülés és fájdalom és miért engedted ezt meg Uram, hogy történhetett ez meg, én Téged szolgáltalak, Téged követtelek!? Hát nem, nem Őt követted!

Álmodból felébresztve is tudnod kell, hogy Isten szeret téged és azt akarja, hogy meggyógyulj! Nem majd valamikor egy év múlva, tíz év múlva, mikor már a szentségnek a tökéletes fokára eljutottál, mikor már hiba nincs benned, hanem most akarja, abban az állapotban, amiben vagy! Viszont ott van az is, hogy legyen néked a te hited szerint! A te hited megtart téged!

Ahhoz, hogy a hited jól működjön, ahhoz nem kell neked tökéletesnek lenned! Ezt ugye tudod? Mert ha arra várunk, hogy tökéletesek legyünk, akkor soha nem működne a hitünk soha, semmiben. És ha a sok ezer ember közül Jézus minden beteget meggyógyított, akkor logikusan gondolkozva feltételezhetjük azt, hogy azok között az emberek között is voltak olyanok, akik nem voltak tökéletesek. Lehet voltak közöttük házasságtörők, paráznák, gyilkosok, tolvajok, hűtlenek, zsinagógába járók, templomba járók, templomba nem járók, szitkozódók, a tízparancsolat ellen tevők… és voltak olyanok is, akik igaz szívvel éltek – mégis betegek voltak. És Jézus nem válogatott, hogy téged, aki meg vagy eléggé jól szentelve, téged meggyógyítalak, téged, aki nem vagy olyan tökéletes, téged majd kicsit később, amikor megváltozol, a viselkedéseden módosítsál és akkor majd meggyógyítalak… Jézus nem mondta ezt, nem tette ezt, akkor mi miért tennénk? Jézus minden beteget meggyógyított!

Amikor Isten megteremtette Ádámot és Évát, azt mondta, hogy ímé igen jó, amit teremtettem, és mindenre, amit teremtett ezt mondta. És te nézel egy daganatos betegségre, amit esetleg ki is tudsz tapintani a testedben, hogy hú ímé ez milyen jó!Nem nézel így a torokfájásra, semmilyen gyulladásra, fekélyre, még egy pattanásra sem nézel úgy, hogy ímé milyen jó, de jó hogy ott vagy az orromnak a hegyén (és ekkora vagy), de jó! Nem teszed ezt, mert tudod, hogy az nem jó. Nem mondod azt, hogy jaj de jó, hogy hat dioptriás szemüveget kell hordanom…, vagy egy tolókocsira nézve nem mondhatod, hogy jaj de jó, te ülhetsz egész nap! Nem mondom egy láthatóan beteg emberre azt, hogy jaj, de jó állapotban vagy, de jó, hogy te ebben vagy, de szép kiütéseid vannak – mert tudod, hogy az nem jó.

A betegség nem Isten akarata! Itt van a földön, de nem Isten akarata! Lehet, hogy itt van a testedben, de az nem Isten akarata, Ádám bűne miatt van itt. Ádám Istennek a hasonlatosságára lett teremtve és Isten tökéletes. Tehát Ádám olyan volt, mint Isten, egy földi képmása volt Istennek és Ádám nem volt beteg és Istenre sem gondolunk úgy, hogy úgy ül a trónteremben, hogy remeg a keze a botjára támaszkodva és fáj a dereka… Nem így gondolunk Istenre, mert ez összeegyeztethetetlen az Ő természetével, jellemével, mivoltával. Hátulról az angyalok nem masszírozzák Istennek a vállát, mert biztos elzsibbadtál! És zsebkendők sincsenek kitéve kis pódiumra, hogy abba fújja az orrát! Mégis emberek ezt mondják, hogy Isten a betegséget adta nekünk, hogy azzal valami munkát elvégezzen bennünk. Mert mi nem jól csináljuk és Istennek valahogy meg kell minket nevelnie és valahogy el kell, hogy kapjon minket.

Miért tudjuk olyan határozottan kijelenteni, hogy Isten nem deformált, hiányos, nem fújja az orrát, nem kiütéses, nincs fájdalmakkal tele és nem beteg? Azért, mert a betegség nem egyenlő és összeegyeztethető Istennek a természetével, az Ő személyével. Senki nem gondolja ezt így, még az sem, aki hisz a betegségekben, hogy azt Isten adja. Ő sem gondolja azt, hogy Isten beteg, vagy öreg, vagy szódásüvegalj szerű szemüveg van rajta, mert olyan öreg, hogy nem lát… Mégis hívők ezrei összefüggésbe hozzák a betegségeket Istennek a személyével. Hogy Ő betegséggel megtanít nekünk dolgokat, betegséggel kifejleszti a személyiségedet, a betegséggel kifejleszti a szentséget benned, megmutatja azt, hogy neked hogyan kell igazán viselkedni. De nincs Ige a Bibliában, amire ezt alapozhatnánk.

Valahol valamikor mondta Jézus bárkinek, hogy most nem érek rá arra, hogy téged meggyógyítsalak? Mondta-e valakinek azt, mikor hozzá ment gyógyulást keresve, hogy most nem… Nincs ilyen a Bibliában. Olyan volt, hogy mentek hozzá a sokaságok és Ő elvonult és imádkozott és közösségben volt, de senki nem utasított vissza, hogy imádkozzon érte, senkit nem lökött el magától. Senkinek nem mondta azt, hogy nem gyógyítalak meg, mert most még nincs itt az idő arra, hogy meggyógyulj! Akik betegségben szenvednek tudják meg, hogy Isten nem mondja és nem mondta soha azt, hogy én meggyógyítanálak téged, de nem most majd még később, majd egy hónap, egy év múlva, majd ha rendbe hoztad a dolgaidat – mert ilyen nincs a Bibliában. Lehet, hogy erre az okos agyunk következtetéseket hozna, de akkor sem így van ez. Ehelyett inkább azt olvassuk a Bibliában, hogy Jézus az Atya Isten dicsőségének a visszatükröződése, hogy az Ő sebeiben meggyógyultunk, Ő a mi betegségeinket hordozta, és azt olvassuk, hogy Akarom, gyógyulj meg!

Jézus azt mondta, hogy én vagyok a jó pásztor, aki gondot visel a nyájról, eteti, táplálja, védelmezi, meggyógyítja. A tolvaj azért jön lopjon, öljön, pusztítson. Tudd meg, hogy a gyógyulás az életnek a megnyilvánulása a testben, a betegség pedig a halálnak, az elmúlásnak, a végetérésnek egy bizonyos fajta megnyilvánulása. Mint utolsó ellenség lesz legyőzve a fizikai halál. És tudjuk, hogy mindannyian egyszer a fizikai hallállal szembesülni fogunk, 150 év múlva nem leszel itt és én sem! Ez az épület lehet – sőt biztosan – nem fog már itt állni. És valószínűleg 150 év múlva már a gyermekeid sem lesznek itt a földön… A fizikai halál, mint az utolsó ellenség lesz eltéve az útból. Jézus megszerezte nekünk azt, hogy örök életet nyertünk és a fizikai halállal csak kiköltözünk ebből a testből, szellemi testben leszünk majd… De itt, amíg a fizikai világban élünk, e testben szükségünk van arra, hogy a testünk meggyógyuljon, ha valami betegség, vagy tünet éri. És amikor erről a földről elmész, akkor sem követelmény az, hogy te betegségben halják meg. Mint ahogyan az emberek nagy százaléka úgy megy el erről a földről, hogy a teste valamiféle betegségtől szenved. Egyszerűen el lehet aludni úgy, hogy a tested egészséges és kilépsz a testedből. Nem tudom, ki hogyan vágyakozik elköltözni erről a földről, én így! Mindenféle fájdalom és kínlódás nélkül!

A betegség az egy tolvaj, meglopja az idődet, a pénzedet, meglopja a békességedet, kifosztja a férjeket a feleségektől, feleségeket a férjektől, gyerekeket a szülőktől… A betegség tolvaj és pusztít és nem teszi szebbé Isten teremtett lényét, az embert! Egy beteg emberre nem mondjuk azt, hogy milyen jól áll neked ezt a betegség, milyen szebb lett tőle az arcod! Mert a betegség az rombol! Hogyan lehetne akkor Istennek a tetszésére? Az ember bukásának az eredményeként jött ez a világba! De Isten ma is gyógyít!

Márk 1.40

„És jöve hozzá egy bélpoklos kérvén Őt és leborulván előtte: Ha akarod, meggyógyíthatsz engem!”

Van valami, ami követendő példa ennek a leprásnak a hitében és van, valami, ami nem követendő. Neked hova kell menned ha beteg vagy, ugyanúgy, mint ez a leprás, Jézushoz kell menned! Ha valaki előtt leborulsz, azzal megalázod magad előtte és a büszkeség megakadályoz téged és a te hitedet, hogy az működjön. Jó, ha erre odafigyelünk! Te hogyan fogadod el a gyógyulást? A hit nem könyörög, nem koldul, az teljesen Istenen függ, Őrá támaszkodik, tehát neked Ő a forrásod, a te teremtőd, a gyógyítód… És ez az ember tudta, hogy a többiek undorral tekintenek majd rá, ha észreveszik. Ez az ember tudta, hogy ő számkivetett, de ez az ember odaveti magát Jézus elé és imádja Őt, leborul Előtte. És az előbb olvastam valamelyik igesorban, hogy Jézus megérinti őt, egy olyan embert, akitől te viszolyognál, nem hogy még megérinteni őt. Koszos volt, piszkos volt…lehet büdös is volt… de fertőző beteg volt, akihez ha hozzáérsz, akkor elkapod a betegséget. De Jézus megérintette őt!

A „ha” kérdőszócska a kételkedés szava. Ennek az embernek van némi hite, de nem teljes. Hitt valamiben, egy másik dologban pedig nem. Hitte, hogy képes meggyógyítani Jézus őt, de nem hitte, hogy Jézus ott vele akarja azt. Ha hiszed azt, hogy Isten valóságos, de nem hiszed azt, hogy Ő akarja azt, hogy te meggyógyuljál, akkor nem tudod elfogadni a gyógyulásodat.

Emlékezetembe jön egy evangelizációs alkalom, ahol volt egy gyülekezetbe járó asszony és azt mondta neki Benny Hinn több tízezer ember előtt, hogy ha azt hiszed, hogy Isten tette rád ezt a betegséget, akkor nem tudok érted imádkozni sem, nem tudok neked segíteni. És ez egy nagy igazság, mert addig amíg ez van az emberekben, hogy Isten tette a betegséget rájuk, addig gát, akadály van az ő hitük és a mi hitünk között. Mert az a fajta hit teljesen legátolja Istent, mert az ellentéte az, amit Isten akar és szándékozik. Nem lehet segíteni egy olyan emberek, aki egészen más dolgokban hisz és nem hajlandó fontolóra sem venni azt, hogy nincs igaza.

Lehet erős a hited abban, hogy Jézus visszajön, de nem tudsz hinni a bővölködésben. Lehet erős a hited abban, hogy Jézus itt járt és képes sok mindent megtenni, de nem hiszel a gyógyulásban… Valakinek nagyon könnyű elfogadni a gyógyulást, de egyszerűen nem képes az elméjébe befogadni azt, hogy ő anyagilag jól is élhetne… Van aki anyagi értelemben elképesztő sikereket ér el, mert megértette és gyakorolja a magvetést és az aratást, és tud elfogadni Istentől, de a gyógyulást meg nem tudja elfogadni. Ez az ember bátorságot vett magára, elhagyta azt a helyet, ami számára ki volt jelölve, az elkülönülést helyét és az ő erős hite kimozdította őt a komfort zónájából és olyat tett, amit előtte nem. Hitt Jézusban, hogy képes arra, hogy őt meggyógyítsa, ugyanakkor mégis ott volt benne egy nagy gát, mégpedig a „ha” kérdőszó. És addig, amíg Jézus ezt a „ha” dolgot nem tette egyértelművé, addig nem volt képes elfogadni a gyógyulását! De Jézus segített ezt a gátat felszabadítani és eltűnt a betegség az életéből!”