A bölcsesség útja 5.

 

Mire tekint a bölcsesség?

(2010.10.10.)

 

„… az emberben van egy kívánság, hogy: egyszer szeretnék eljutni Izraelbe! Jó lenne elmenni oda, ahol Jézus is járt! Ne tekints arra, hogy milyen hosszú az út! Van lehetőség megállni, enni, inni…. Ne félj a repülőtől és semmitől ne félj. Ne engedd meg, hogy az ördög a félelemmel teljes gondolatokat kimondassa veled a szádon. És ne a láthatókra tekintsél. Ez egy dolog a rengeteg dolog közül, amiben a hitedet működtetned kell valami felé. Ha egyszer eljutottál Izraelbe, utána azt fogod kívánni, hogy bárcsak visszamehetnék. És kérdezed, hogy miért mentek annyit Izraelbe? Mi most két hét múlva megyünk a családdal újból. Minek mentek már negyedszer? Mert olyan ez, mintha az ember hazamenne. Van egy vonzása ennek. Megtapasztalod a Szellemi síkját. Van egy olyan vonzás, ami más, mint a Grand Kanon, vagy a tengerpart, vagy a piramisok adhatnak. Az ember egyszer, vagy kétszer látja, akkor azt, mondja, hogy ott már voltam. Izrael az más! Izrael Istennek a szeme fénye. Jó ha tudod, hogy Izraelt nem lehet elpusztítani és lehetne erről prédikációt tartani sokáig, de nem ez a mai tanítás lényege. Azért mondtam csak el, mert listát szeretnék készíteni, ki az, aki jön Izraelbe. Hiszem, hogy jövő őszig még újak is jönnek és velük is fog a létszám növekedni.

És prédikálhatnék ennek kapcsán a hitről is, hogy az hogyan működik, és hogyan kell a hitet ezzel kapcsolatban megélni. Hogy milyen gondolkozásmódodnak kell ezzel kapcsolatban lennie. Most ugyan felbuzdulsz, és felemeled a kezedet, hogy: óh, akarok menni Izraelbe, halleluja, egy év alatt az Úr megadja nekem ezt valahogyan biztosan. Aztán eltelik egy-két hónap és még nincs egy forintod sem erre, neked akkor is hitben kell állnod. Akkor is, ha nincs meg. Bizony a félelem meg fog kísérteni és a kétség: de hát hogyan megyek így el. Már szabadságom sincs, és lehetne tovább sorolni a kifogásokat zsákszámra. Ha valamit eltökéltél magadban, hogy: én márpedig meggyógyulok, akkor akárki akármilyen kifogást hozhat én addig állok Isten Igéjén, míg az valóságba nem jön. Én eltökéltem magamban, hogy: márpedig én ki fogok jönni az adósságból, akkor bármibe is kerül nekem, én azt meg fogom tenni, hogy arról én megértést, kijelentést kapjak, bölcsen cselekedjek, meg fogom azt keresni, hogy mit kell ahhoz tennem, hogy ez valóságba jöjjön az életemben. És lesznek az úton menetközben kísértések és megpróbáltatások és kétségek merülnek fel a elmédben, mert az ördög hozni fogja ezeket. Ha te ezekre nem vagy felkészülve, akkor azt mondod, hogy: …jaj, hát nem sikerült, majd jövőre! Nem mondom kétszer, lehetséges, hogy neked azért, hogy eljussál Izraelbe, áldozatot kell hoznod. Lehet, hogy le kell mondanod valamiről. Valamiről, hogy megvedd és azt Izraelre tett el. Kívánom azt mindannyiotoknak, hogy egy izraeli út mindannyiotok számára aprópénz legyen és szinte ingzsebből ki tudd fizetni, mert mindig van annyi pénz nálad. Azt hiszed ez elérhetetlen? Az elmédnek igen, de tudod Isten szereti a lehetetlen dolgokat, mert Isten szemében a lehetetlen lehetséges. Tehát azt mondja Isten, hogy hit által minden lehetséges. Az is lehetséges, hogy valakinek levágták a négy ujját, vagy a csuklóját. És, hogy kinő újra, az is lehetséges. A fizikai sík alapján nem lehetséges, de Isten szerint lehetséges. Most akkor minek, vagy kinek hiszel? És akkor gondolkozol, elmélkedsz. Van havi 70-80.000-100.000.- Ft jövedelmem. Mennénk a családból ketten, vagy hárman, vagy egyedül. Mennyi pénzt kellene félretennem havonta, mit kéne eladnom, hitelt kéne felvennem és minden eszébe jut az embernek. Ne az alapján hozz döntést, ami eszedbe jut, hanem vizsgáld meg a szívedet, a Szellemedet, hogy mit mond Isten, hogy mit tegyél azért. Ámen!

Ha azt mondja, hogy tegyél félre havonta 20.000.- Ft-ot, akkor gondold végig, mert van még 12 hónap és ha félreteszel havonta ennyi pénzt, akkor összejön a pénz. Istennek sok anyagi csodáját átéltem már. Elmondhatom neked azt, hogy volt olyan, hogy egy nap annyit kerestem, mint más embernek a kéthavi fizetése. Előfordult velem ilyen és volt olyan, hogy még ennél is többet egyetlen egy nap alatt. Úgy, hogy reggel, amikor felkelten, nem volt erre kilátásom, és este amikor lefeküdtem, a kezemben volt. Van olyan ember, akinek több havi fizetése ez. Isten hajlandó és kész, és akar csodát tenni. Ha elvetetted a magot, akkor elvárhatod, hogy csodát tegyen az életedben. És mindannyian magvetők vagytok, mert adakoztok, tizedet fizettek és adtok a rászorulóknak és amikor a Szellem vezet adsz. Ha a Szellem vezet és nem teszed meg, akkor a jövő anyagi áttöréseit fosztod meg magadtól, ha a Szellem mond valamit, hogy tegyed, valamit tegyél. Ha Isten mondja, hogy tedd meg, ne nézd azt, hogy miről kell lemondani érte. Ha a szellem vezet, hogy valamit tegyél meg valamiért vagy valakiért, ne nézd, hogy mennyibe kerül az neked. Ne nézd azt, hogy mennyi pénzed marad utána. Ha az Úr mondja, hogy tedd meg azt, akkor ő megadja hozzá a rávalót is, mert igazságtalan lenne Istentől, ha megkér téged valamire, hogy tedd meg és nem adja meg hozzá a képességet, az ellátást, az anyagi javakat. Igazságtalan lenne Istentől elküldeni az evangelistákat a világba, de se egy normális cipője, ruhája, autója, két garasa sincs éveken keresztül. Isten nem ilyen! Isten amire elhív, ahhoz megadja az ellátást. Ámen!

Maradj a hajón, ne ugorjál ki, kövesd a Szellemet. Maradj a hajón mint ahogyan emlékszel az Ap.csel 27 fejezetében Pál apostol belekeveredett abba a szörnyű nagy viharba. Biztosan olvastad, hogy azon a hajón több mint kétszázan utaztak. Azt mondta Pál apostol a kikötőben a kormánymesternek, hogy még ne induljunk el, mert ez nem jó, volt egy megérzése, kijelentése erről. Isten bölcsessége által történt ez.

A láthatók alapján olyan szépnek, jónak tűnt minden. Jó volt a szélirány, sütött a nap, a kormányos nem rá figyelt, hanem a  hajózási mesteremberekre. És azok azt mondták, hogy menjünk. Mentek is! Utána azt írja az Ige, hogy napokig olyan vihar volt, hogy nem lehetett látni sem a napot, sem a csillagokat. El tudod ezt képzelni?

Milyen vihar volt ez? Iszonyú nagy pánik tört ki a hajón. Olyannyira, hogy kidobáltak mindent a hajóból. A búzát, a gabonát, a felszereléseket, hogy megmeneküljenek valahogyan. Leengedték az árbocot. Aztán a vihar után, a hánykolódás után megláttak egy szigetfélét a félhomályban. Hú engedjük le a mentőcsónakot és menjünk. Ugye ez lenne a világi bölcsesség szerinti út? Végre a hosszú vihar után meglátom a szárazföldet, és kimenekülök. Mit mondott erre Pál apostol? Ha leengeditek a csónakot, mind meghaltok.

Honnan tudta ezt Pál apostol? Onnan, hogy a Szellemére, a szívére nézett. Nem a láthatókra, nem az érzékelhetőkre. Amikor az ember körbe van véve olyan dolgokkal, amelyek nyomást gyakorolnak rá, félelmek és fájdalmak és nehézségek és mindenféle dolog, akkor tudom, hogy nem könnyű nem azokra tekinteni, hogy hol fáj, mi fáj, vagy milyen körülmény van, vagy hogy mennyi van a zsebben. Én is most tanulom ezt. Őszintén mondom neked, hogy nem vagyok ebben tökéletes. De neked akkor is ott van a bölcsesség a szívedben. És ha odafigyelsz, akkor életben maradsz. És akkor jön a teljes ellátás. És mi történt az emberekkel ott a hajón? Mind élve maradtak. Ezután volt, hogy kikötöttek Málta szigetén és jöttek a félbarbár emberek és Pál tüzet rakott és egy vipera a rőzse közül ráragadt az ujjára. Mit csinált Pál? Lerázta a tűzbe. Azok a félbarbár emberek meg várták, hogy mikor pusztul el, mikor puffad már fel. Biztosan utolérte őt valamilyen ítélet, hogy megmarta a kígyó és biztosan meghal. És nem történt vele hosszú időn keresztül semmi és elkezdték őt imádni, mint Istent. Aztán Pál kiigazította őket, aztán elment egyik vezetőjükhöz és meggyógyította Jézus nevében. Mert a Szellemet követte.

 

Ne félj az emberektől, amikor döntéseket hozol! Ezt hallottuk ma Budapesten. A félelem a nem kívánt dolgokat hozza a te életedben! Olyan dolgokat hoz az életedbe, amiket nem szeretnél, hogy megtörténjen veled. A félelem, az aggodalom, a kétség azt hozza rád, amit nem szeretnél, hogy megtörténjen veled. Ennek az ellenkezője a hit pedig azt hozza, hogy azt történik meg veled, amit szeretnél. Feliratkozol erre a bizonyos izraeli listára, aztán eltelik egy-két nap és jön a félelem, hogy mi van akkor ha le kell majd magamat húzzam róla, milyen szégyenbe kerülök akkor. Megkísérthet ez a félelem is. Ha odakerülsz én nem foglak kiprédikálni téged, és akkor is szeretlek. Ne félj ettől, semmitől se félj. Ne félj attól, hogy apuci-anyuci azt mondja, hogy miért ilyen dolgokra költöd a pénzedet? Miért nem veszel rajta inkább valami mást? Miért nem veszel a gyereknek inkább új cipőt meg új ruhát. És az ember a Szellem általi döntéseket nem tudja meghozni, ha emberektől fél és arra tekint, hogy mit mondanak az emberek.

 

Két hét múlva Izraelben leszünk, helyettesítés lesz. Ha van rá pénzed gyere velünk, van még hely. Két hét alatt is összeszedheti még bárki a hitét és a rávalót. Vagy egyszerűen csak oda kell nyúlni a párna alá és kivenni.

Találkoztam már olyan (nem mondom meg honnan kaptam) dohos ötezressel, hogy lehetett róla tudni, hogy ez bizony valami zacskóban, párna alatt, valami takaró vagy akármi alatta el volt dugva, annyira büdös volt. Azt mondják, a pénznek nincs szaga, annak volt. Büdös, dohos, szinte penészes volt. Nem kell így őrizned! Hova őrizgeted? Legyél bölcs! Takarékoskodjál, ne szórjad össze-vissza a pénzt! De hova tartogatod, majd a nyugdíjas éveidre? Ez is nagy bolondság! Nem mondom, hogy ne legyenek megtakarításaid, nem mondom, hogy ne legyen félretett pénzed! Legyen a Krisztusban megtakarított pénzed és legyen a világban is akármilyen befektetésben, bankban, vagy államkötvényben is akár, ha úgy érzed, mert a Szellem arra vezet. Takaríthatsz meg a gyermekednek, hogy mikor felnő, akkor egy bizonyos összeggel tud majd indulni az életben és lehet jó dolgokat a pénzzel kezdeni, de tuti hogy a pénz az csak egy eszköz és nem akar téged az Úr a pénzedből kiüresíteni. Ám azt szeretné, hogy megsokszorozódjon a pénzed. Fel tudod ezt mérni az értelmeddel? Hogy ne 100.000.-Ft-os legyen a jövedelmed, hanem 500.000.- Ft-os? El tudod ezt hinni? Valószínűleg nem egyik napról a másikra történik ez meg veled.

 

 

Lapozzatok a Zsoltárok 34:1-4 versére, olvasom:

 

 

 

„Áldom az Urat minden időben, dicsérete mindig ajkamon van. Dicsekedik lelkem az Úrban és hallják ezt az alázatosak és örülnek. Dicsőítsétek velem az Urat és magasztaljuk együtt az Ő nevét. Kerestem az Urat, és meghallgatott engem és minden félelmemből kimentett engem. Ámen!

 

Kerestem az Urat, meghallgatott engem, minden félelmemből kimentett engem. Hogyan történt meg a minden félelmemből kimentett engem? Úgy, hogy kerestem az Urat, ő meghallgatott és kimentett. Nem fordítva! Kimentett minden félelmemből és akkor el kezdtem Istent keresni. Nem ezt írja Dávid a zsoltáros.

Sokan félnek a haláltól és félnek attól, hogy mi lesz, hogyan lesz a jövőben, de kell-e félni egy kereszténynek a haláltól?  Azt gondolják, hogy a legszörnyűbb dolog az életben a halál, az elmúlás, a fájdalom és a veszteség. De a keresztény számára a fizikai halál azt jelenti, hogy az életének a legrosszabb állomásán túljutott. Onnantól kezdve sokkal dicsőségesebb, jobb dolgok fognak az emberrel történni. Az Úrnál a  mennyben nincs betegség, szegénység, fájdalom, rossz tünetek, kétségek, aggodalmak. Mégis az emberek félnek a haláltól. A világ félhet a haláltól, keresztényként nem kell ettől félni. Ne legyél bolond. Ne dobd el az életedet magadtól, mert nincs ehhez jogod! És ne is gondolj ilyet!

Szoktam mondani a munkásaimnak, az embereimnek, akik az állványon dolgoznak, hogy vigyázzanak magukra, mert ha leesnek és kitörik a nyakukat, akkor felpofozom őket. Vigyázz magadra, mert ha valami olyat teszel magaddal, ami nekem nem tetszik, akkor a kezem közé kerülsz, ezt nyugodtan veheted fenyegetésnek. Lehet, hogy ez nem olyan vicces, habár annak szántam. Ne gondolkozz azon, hogy neked innen el kellene költöznöd, mert Isten tartogat a számodra jó dolgokat. Ragadd azt meg. És ha nem jön el az életedbe egy-két nap alatt az a teljesség, ami másnak eljött, akkor is az úton vagy. Eljön az idő, amikor a te számodra is felragyog a nap. Nem gyönyörködik az én lelkem abban, aki meghátrál – mondja Isten a Zsidó 10:38-ban.

Az ember meghal, kilép a testéből és megy az Atyához. Beszámoltak már többen arról, hogy a mennyben jártak és nem igazán kívánkoztak ide vissza a földre. Akármilyen szép és jó szerető családjuk is volt, sok pénzük, stb. ezek mind elmúlnak. A vagyon is elmúlik, meg az a sok szenvedés is, amin keresztülmentél az életben, az is elmúlik. Emlékezni se fogsz rá. Ne kívánkozzál át oda még, hanem arra kívánkozzál, hogy betöltsd azt, amire elhívattál. Ámen!

Isten Szelleme által gyorsak vagyunk a megértésre. Soha nem kellene azt mondanod, hogy én ezt nem tudom megtanulni, nem tudom felfogni.

 

A Példabeszédek  1:1-4 versig olvasom:

 

„Salamonnak Dávid fiának, Izrael királyának példabeszédei:

Bölcsesség és erkölcsnek tanulására értelmes beszédek megértésére. Okos feddésnek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére. Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudás és meggondolás adására.”

 

 Először is meg kell szereznünk a tudást, hozzá pedig meg kell szereznünk a megértést. Gondolkozzunk el ezen egy kicsit. Van a Bibliából, az Igéből megszerezhető tudás és van megszerezhető megértés ugyanarról, de a kettő nem ugyanaz. És a bölcsesség az e fölött áll, ami képessé tesz téged arra, hogy mindezt tudd használni. Példát hozok most erre. Tehát van ismereted arról, hogy Jézus eljött a földre. Erről még a világnak is van valamiféle ismerete. Ez az ismeret a fejedben. És mi a megértés? Hogy megérted azt, hogy miért jött el és mit tett érted, hogy milyen hatalmat adott neked az életben. Tehát van az ismeret, van a megértés, hogy megérted azt, amit Jézus tett érted és van a bölcsesség, ami mindezek fölött áll, ami képessé tesz téged arra, hogy ezt a saját érdekedben használd is. Az egy dolog, hogy az embernek van ismerete arról, hogy Jézus eljött, hogy hatalmat adott nekem Krisztusban a betegség és a sátán minden ereje felett. Hiába van erről kijelentésed, ha ezt bölcsesség által nem kezded el használni. Akkor fog a számodra működni, ha ezt használod.

Ha egy betegre teszed a kezedet, akinek fájt a dereka mi lesz a következő dolog, amit tenned kell vele? Rángasd fel a székből hittel teljesen és hajoltasd le a földig és emeltesd fel a karját az ég felé, aztán újra és újra. Cselekedjen a hite alapján, különben hiába imádkoztál érte. Onnantól kezdve már a te hited és az ő hite, hogy mihez kezd azzal, ami elvégződött a hitimádságon keresztül. Nem véletlenül tornáztatjuk az embereket a gyógyító sorban amikor felkelnek. Amikor imádkozol valakinek a szeméért, akkor vedd le a szemüvegét és egy apróbetűs papírt tegyél a szeme elé és mond neki, hogy olvassa fel. Ő azt mondja: nem látok, nem tudom elolvasni. Olvasd fel!!! Ez a hit szava!

De nem tudom kinyújtani az ujjaimat, úgy be vannak gémberedve. Akkor fogd meg az ujjait, és amikor ropognak, recsegnek, akkor is nyújtsd ki neki a Jézus nevében! Én hallottam olyan asszonyt, aki, amikor Jim odaállt elé alig bírt a színpadra felvánszorogni. Mindenféle izületi meg egyéb gondjai voltak a vállával, derekával és az egész testével, és akkor Jim megragadta (akit nem érdekelnek a kifogások és nem  érdekli az sem, hogy milyen problémái vannak az illetőnek, és nagyon jól csinálja), fogta a hölgyet és felemelte úgy a karját ennek a 80-90 kg-os  alacsony hölgynek, hogy szinte hallottam, hogy recsegnek, ropognak a csontjai és az asszony a fájdalomtól sikított. És eltelt kb. 5-6 másodperc és egyre könnyebben mozgatta a kezét, a vállát, derekát és ezt mondta: meggyógyultam!

Ez a hit cselekedet, ha ezt nem teszed meg, hiába imádkoztál az illetőért, nem fog magától felkelni. Hit nélkül ezt ne tedd meg!

Nézz a kezeidre, emeld fel az arcod elé őket. Nézz a kezeidre és mondd: ezek a kezek azok, amiket Isten felkent, hogy betegekre helyezzem, hogy azok meggyógyuljanak Jézus nevében! Ámen!

Bizony, Jézus mondta, hogy: tedd a betegekre a kezedet. Nem kell ahhoz pásztornak, vagy prédikátornak, vagy apostolnak lenni, és címkéket aggatni magunkra, hogy én ez vagyok, az vagyok, meg amaz vagyok. Krisztusban hívő vagy? Akkor tedd a betegre a kezedet, hogy az meggyógyuljon. És kövesd a Szellemet abban, hogy mit mondjál, hogyan mondjad neki. Bizony, ha valaki felé imádkoztál, akkor, ha olyan a betegség tünete, hogy meg tudod mozgatni, akkor mozgasd meg! Nem tudom kivenni senkinek a szívét, meg a gyomrát, hogy megmozgassa, hogy meggyógyult, de hitben állunk. És az ember le tudja mérni az emberekben a hitet, hogy miben van a hitük, mert a szájuk elárulja őket. Téged is elárul a szád, hogy miben hiszel.

Jézus mondta Péternek: Péter, téged a te beszéded elárul! Szavaink árulkodnak rólunk. És úgyis arról fogsz beszélni, amiben hiszel, hiába próbálod  magadat másnak mutatni, ami vagy. Ezért töltsd meg a szívedet az Igével és amikor valami kétségben, vagy valami kérdésben vagy, hogy mit kell tenned, akkor mondd: Uram, mutasd meg, hogy mit tegyek. Isten bölcsessége bennem van, ezért megvallom, hogy a bölcsesség által jó döntést fogok hozni és tisztán fogok hallani Istentől. És jelentsd ki ezt magadról, hogy: márpedig tisztán meg fogom hallani Isten hangját. Nem fogom eltéveszteni, határozott leszek és egyértelmű a Jézus nevében! Ez ne beképzeltség! Így támogatod az Igét! Akkor vagy beképzelt és öntelt, amikor úgy gondolod, hogy te ezt saját magadtól tudod ezt megtenni. Isten bölcsessége, a mindenható Isten bölcsessége benned van, hozzád jön és a te szellemeden keresztül jön elő hozzád. Ez úgy működik, mint a kijelentés. Kijelentésből jön ez, nem úgy, hogy az értelmedben ezt fel tudnád fogni, vagy gondolkozol rajta két hetet és akkor majd megérted. Sokan nem tudják egyébként, hogy mi a különbség a kijelentés és aközött, hogy az ember valamit jól tud az elméjében. Nagyon jó dolog az, ha sok mindent tudsz az elmédben és tudod, hogy mit mond Isten Igéje, mégis a Szellemet kell követned, nem pedig az elmédnek a gondolatait. Sokszor van úgy, hogy a Szellem vezetése megegyezik azzal, amit gondolsz, de van úgy, hogy nem. Most akkor mit döntesz? Rá kell ilyenkor jönnöd, hogy a bölcs az nem te vagy, hanem Ő a bölcs, aki benned él. És ez a hatalmas Szellem, aki benned él helyrehoz és helyreállít a te életedben mindent. Ez Isten bölcsessége. Képes rá, hogy Isten bölcsessége helyreállítson az életedben mindent, ami elromlott. Meg van benne az erő, a képesség, az Igében meg van a képesség, hogy mindent helyreállítson. Egy kificamodott, vagy megütött lábat, vállat, derekat, mellkast Istennek nem probléma helyre rakni. Az orvosok azt mondják bizonyos dolgokra, hogy nem tudjuk, hogy mi a probléma, a gond. Vagy megneveznek bizonyos tüneteket és betegségeket. Gondolj csak bele, a világ változik, amit 500 évvel ezelőtt nem tudtak gyógyítani a világban, azt ma már tudják. Ami régen biztos halálhoz vezetett, az ma egy félórás rutinműtéttel megoldható. A világ változik, vannak dolgok, amikben jó irányban változnak, de akkor sem lesz tökéletes sohasem.

Isten azokra a dolgokra is gondot visel, amire az orvostudomány azt mondja, hogy vége, mert nem lehet mit tenni.

Nem úgy jön hozzád a bölcsesség, hogy erőlteted az agyadat egész nap, hogy mit tegyél, hanem kijelentés által. A bölcsesség nem más, mint Isten útmutatása, Istennek a vezetése, kijelentései, terve a te életedben. Az ő bölcsessége a szellemedből, a szívedből jön el hozzád. A szellemedből, szívedből jön föl és úgy nyilvánul meg az elmédben, az agyadban, a gondolatvilágodban és nem pedig kívülről jön. És ha hiszed, ha nem Istentől minden így jön el hozzád. Nem kívülről jön, külső behatásokra és nyomásra, hanem belülről el hozzád. A szellemeden, a szíveden keresztül.

 

Nézzük a Példabeszédek 1 fejezet 2-3 versét:

 

„Bölcsesség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére. Okos feddésnek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére.”

 

Ugye sokat kell azt tanulni, hogy Isten bölcsessége hogyan jut el hozzánk. Ezt meg kell tanulni, keresni kell, kutatni kell. Vágyakozni kell utána.

 

 

Tovább a Pb. 1:4-5 versre:

 

„Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudás és meggondolás adására. Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, az értelmes szerezzen érett tanácsokat.” Halleluja!

 

Van itt valami, amit most láttam meg. Hazaértünk Budapestről és egy háromnegyed óra alatt írtam 3 oldalnyi jegyzetet és most értettem csak meg, hogy mit is tesz a bölcs ember? Meghallja Istennek a hangját, a vezetését.

 

A bölcs meghallja, a bolond meg akarja hallani. Ostoba a bolond ember és mégis téged néz bolondnak, hogy te miért vagy Bibliában a kezedben itt a gyülekezetben, minek jöttél ide, miért nem pihensz inkább otthon, vagy nézed a legjobb sorozatodat.

A bolondok nem látják az útmutatásnak értékét. A bölcs embernek kell látnia a bibliai, igei és szellemi útmutatásnak az értékét. Kell lássa a tanácsnak az értékét, mert Isten mindig szól hozzád, vezet téged. Sokszor a tanításokon keresztül, ahogy a pásztorod prédikál és tanít. Vannak dolgok, amikről nincs elképzelésem, hogy miért kell ezt nekem elmondani.  A Bibliából kitűnik, hogy a bölcs ember éhezi a bölcsességet és egyre többet akar belőle. A bölcs éhezi azt, amit Isten adni tud neki. A bolondnak pedig nincs ideje rá. Nem akarja, hogy ilyenekkel zaklassák. Hányszor hallottad már, hogy meghívtál valakit Istentiszteletre és azt mondta: nincs időm erre. Azt is a biblia mondja, hogy aki ilyesmiket mond, az bolond módon viselkedik. Nem akarok senkit leszólni. Ha engem nem ragadott volna meg az Úr és nem cibált volna ide a gyülekezetbe, magamtól én sem kerestem volna soha. A szellemnek kell vonzani az embereket a gyülekezetbe, mert nem lehet senkire sem rá erőltetni ezt. Az embernek van választása. A bolondnak nincs ideje rá és nem akarja, hogy ilyesmikkel zaklassák, neki ez unalmas és meg van neki a világi elfoglaltsága. És bizony korán meghalnak a bolondok, a kapcsolataik megszakadnak, elveszítik azokat a lehetőségeket, amik benne vannak az életükben, a karrierben vagy akármiben. Elveszítik ezeket, mert nem hoznak bölcs döntéseket Isten szíve alapján. Mit tesz a bölcs? Hallani akarja, meg akarja tanulni, szereti az oktatást és az utasítást is.

 

Először tudásra kell szert tenned, utána pedig megértés kell, hogy tudd azt használni.

 

Nézzük a Pb. 1:6-os verset:

 

„Példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.”

 

Mit is jelent ez? A bolond ember számára minden csak egy találós mesének tűnik, nem érti meg. A bolond nem érti Isten Igéjét. A bölcs embernek adatott meg az, hogy megértse azt, amit Isten mond az ő Igéjében.

 

Tovább a Pb. 20-22-es versre:

 

„A bölcsesség kint az utcán kiált. A tereken zengedezteti az ő szavát. Lármás utcafőkön kiált a kapuk bemenetelein, a városban szólja az ő beszédeit. Míglen szeretitek ó együgyűek az együgyűséget és gyönyörködnek a csúfolók a csúfolásban és gyűlölik a balgatagok az ismeretet.”

 

A bolondok azok csúfolódnak, azok balgatagok és gyűlölik az ismeretet és szeretik az együgyűséget. A bolond nem akar tanulni, nem akar ismeretet szerezni és nem is szereti az ismeretet.

 

Nézzük a 23-as verset:

 

„Térjetek az én dorgálásomhoz. Ímé közlöm veletek az én Szellememet, tudtotokra adom az én beszédeimet néktek.” Halleluja!

 

Te magad döntöd el, hogy bölcs leszel, vagy bolond. Szoktam mondani, hogy a hit az nem egy érzelmi kérdés. A hitnek semmi köze az érzelmeidhez, hogy te hogyan érzed magadat. Teljesen mindegy hogy érzed magadat, a hit az egy választási kérdés. Hogy el akarod-e azt elhinni, vagy nem akarod elhinni. Akarsz abban hinni, vagy nem akarsz abban hinni. Ennek semmi köze nincs az érzelmekhez. Lehet az érzéki hited érzelmekkel befolyásolni és lehet az érzelmeket felkorbácsolni, de a bibliai hitnek semmi köze ahhoz, hogy te éppen hogyan érzed magadat. A bibliai hit azt mondja, hogy én beteljesedtem Isten tökéletes akaratának ismeretével, hogy Krisztusban minden lehetséges nekem. Mindegy hogy hogyan érzi magát, vagy mennyi pénze van a bankban. Gazdagnak nevezi magát, miért, mert elhiszi azt amit Isten mond róla. Márpedig Isten azt mondja rólad, hogy te áldott vagy. Na most itt az a kérdés, hogy te érzed azt, hogy áldott vagy, vagy nem érzed. És én azt mondom, hogy teljesen mindegy, hogy mit érzel. Ha hiszed ezt, akkor az meg van neked. Nem kell azt érezni, Isten akkor is szeret téged, ha te éppen adott nap azt nem érzed. Mindegy, mit érzel. Az ember sokszor érzi az Ő szeretetét. De van úgy is, hogy az embert körbeveszi az életnek a vihara és nem látszik a nap, és a csillag a felhőktől. Az Isten akkor is szeret téged. Ez a hit, amely ezt mondatja veled. Érted ezt?

A bolond embert az érzelmei és a teste irányítja. A hitembert pedig az, amit Isten Igéje mond.

 

Lapozzatok a Zsidó levél 12:5 versre, olvasom:

 

„És elfeledkeztetek-é az intésről, amely néktek, mint fiaknak szól? Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha Ő dorgál téged!” Halleluja!

 

Van itt még valami: Ne beszélj arról, hogy milyen nehézségekben, megpróbáltatásokban vagy. Ne beszélj folytonosan arról, hogy milyen próbákban, milyen fájdalmakban, gondokban vagy. Ne élj abban, hogy arról beszélsz állandóan, hogy milyen nyavalyáid vannak! Miért? Mert a Biblia nem ezt tanítja. Azt tanítja a Jakab 1:2-ben, hogy „Teljes örömnek tartsátok atyámfiai, hogy különféle kísértésekbe estek”. Halleluja!

Érdekes az Isten Igéje, teljesen másképp gondolkozik, mint a világ. Nem mondom, hogy tökéletességre jutottam volna ebben és nem azért prédikálok én itt, mert én tökéletesen tudnék mindent. Értsd meg, nem tudok mindent tökéletesen, azt sem, amit prédikálok, ez az őszinte igazság.

Ha mindent olyan tökéletesen tudnék, mint ahogyan beszélek róla, akkor hatalmas nagy szellemi ember lennék. Gyakorlom, teszem, élem. Valamikor nem úgy sikerül, ahogyan Isten szeretné, de szeret engem és megyek tovább.

 

Nézzük a Zsidó 12:5-ös versét, olvasom:

 

„Elfeledkeztetek-é az intésről, amely néktek, mint fiaknak szól. Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha Ő dorgál téged.”

 

Ugye a fenyítés leggyakrabban a szülő kezében van, amikoris gyermekét kiigazítja. Kell-e egy gyermeket kiigazítani? Igen! Arra gondoltál-e már, hogy te Isten gyermek vagy? És akkor téged is ki kell igazítani. Időről időre a kiigazításra szót kell fogadni.

Jimtől hallottam azt a tanítást, hogy számára mennyire döbbenet volt az, hogy amikor hallotta azt, hogy a repülőgép felszáll a repülőtérről és elmegy pár ezer kilométert,  milyen sokszor kell kiigazítani az útirányt. Azt gondolná az ember, hogy azóta, mióta robotpilóta van és mindent gép csinál, a pilóta csak ott ül és figyeli, hogy hogyan működik a robot. De ez nem így van. Ha kézi vezérlés van akkor is, és ha robotpilóta van akkor is egy ilyen útvonalon sokszor van apróbb iránymódosítás. Mert minden alkalommal mindig mások a légköri viszonyok, kicsit alacsonyabban, magasabban szállnak és mindig van valami ami az útirány befolyásolja, el akarja téríteni a gépet attól az iránytól. Mindig automatikusan úgy van beprogramozva a robotpilóta, hogy a cél irányába mindig kiigazítja saját magát. Tehát, he elutazunk majd Budapestről Izraelbe, de cikkcakkban fogunk utazni. Igazából ez nem látszik. Ha felnézel az égre és látsz egy repülőgépet elhaladni, akkor sem cikkcakkban látod ezt, mert ezek csak pici kiigazítások. Mi történik akkor ha egyszer-kétszer nincsen kiigazítás? Ha mondjuk Budapesten az indulás után 5 perccel egy fokot eltér a menetúttól, a céltól a repülőgép? Mire odaér hosszú kilométerekkel arrébb fog megérkezni. Egy pici kis fok és valahol máshova érkezik. A te életed ugyanilyen. Ha célba akarsz érni, a helyes célba, akkor időről időre ki kell magadat igazítanod. Ne gondold azt, hogy mindent úgy kell csinálni, ahogy tegnap tetted. Vannak dolgok, amiket úgy kell tenned, és a járt ösvényt kell taposnod, ami már bevált, de vannak dolgok, amikor a Szellemet kell követned. És azért kell a kiigazítás, hogy mire felnősz, akkor olyan emberré váljál, amivé Isten szeretné szellemi értelemben. Fizikai értelemben, ha szeretnéd, hogy a gyermeked értékes emberré váljon, akkor kiigazítod egész pici korábban és nem hagyod neki, hogy visszafeleseljen, nem engedsz meg neki bizonyos hangnemeket, nem engeded, hogy bárhol hisztit csapjon. Ha ezt nem teszed meg vele pici korában, ahogy növekszik nehezebb lesz vele bánni, akkor az történik, hogy ő fogja megemelni a kezét terád. A gyermeket ki kell igazítani, ugyanakkor ne feledkezz el arról, hogy lehet, hogy a te nevelési módszeredet is ki kell igazítani, és az enyémet is. De mint szülő kaptál Istentől megőrzésre egy szellemi életet, egy gyermeket pár tíz évre. Ámen!

A te felelősséged az, hogy őt elindítsd az úton. Ehhez el kell engedned őt magadtól, hogy élje a saját életét. A fészekből előbb-utóbb a kis madárnak el kell repülni, ha nem akar menni, akkor ki kell lökni. Az a szülő, aki erőszakkal magához köti a gyermekét az bolond. Aki manipulálja, zsarolja és nyomást gyakorol rá és magához láncolja, az az ember önző szülő. Az az ember, aki felnőtt már, közel 40 éves koráig még mindig anyuci-apuci befolyása alatt él  (az egy dolog, hogy közös háztartásban), de hogy mindig a szellemi, lelki terror és befolyása alatt él a szüleinek, az a gyermek is bolond. Ismerek ilyen embert, aki nem akar elszakadni, pedig nagyon rosszul él otthon a szüleivel és állandóan panaszkodik, hogy senki társ nem megfelelő, mindenkit elmartak mellőle, felnőtt létemre is apám megver és panaszkodik és nyafog. És elmehetne otthonról, mégsem teszi.

Ha valami rossz, azt ki kell igazítani és ha valamit ki kell igazítani, akkor azt Isten Igéje alapján kell tenni.

 

A másik pedig a visszafelé irányban a tisztelet volt Jimnek, és nagyon megérintett az alkalom legvégén, hogy Isten határozta el, hogy kik lesznek a te szüleid. Nem te választottad őket. A tiszteleted az ő irányukban az meg kell legyen, meg kellene, hogy legyen. Nem úgy kell elválni és eljönni a szülői házból, hogy mindent felrúgok otthon és nagy patáliával és felfordulással, de bizony tisztelettel teljesen kell megtenni. Erről időről-időre prédikálok és beszélek.

Kint voltunk Romániában, akkor is feljött ez bennem. Egyáltalán nem volt sem jegyzetben, sem tervemben, hogy én erről prédikálni akarok. De a jó szülő készül arra, hogy a gyermekét idővel elengedje magától. Nem azért, mert nem akar vele foglalkozni, vagy nem akar már rá költeni. A bölcs szülő készül arra, hogy gyermekét olyan állapotba hozza, hogy az képes megállni a saját lábán. Amíg magadhoz kötöd a gyermekedet, addig a gyermeked rád szorul mind érzelmileg, mind lelkileg, anyagilag. Tudnod kell tehát elkülönítened magadtól a gyermekedet.

A bölcs szülő arra neveli gyermekét, hogy nem az, hogy kilöki a fészekből, de elküldi otthonról, hogy: menjél, állj meg a lábadon, mert eljön az idő, amikor én már nem leszek a te számodra. Optimális esetben a szülők meghalnak majd 140 évesen és lesz idő, amikor te nem tudsz a szüleidre rászorulni, mert nem lesznek már neked. Nem akarok senkit egyébként idő előtt temetni, azért mondtam ezt a 140 évet.

Éljenek a szüleid még tovább is!

 

Az Úr gyermekei vagyunk és ő minket bizony időről időre kiigazít. Ha pedig valamiféle kiigazítást ad az Igéből, akkor neked azon nem kell megsértődni. És ne sértődj meg azon sem, hogy azt mondom neked, hogy szükséged van az életedben kiigazításokra. Szükséged van a gondolkozásmódodban, hozzáállásodban kiigazításra. Nem vagy tökéletes. Köszönjük Istennek, hogy ő vezet minket az ő útján. Ha azt mondod, hogy neked ne mondja meg senki, akkor azt gondolod magadról, hogy te mindent tudsz és mindent egyben tudsz tartani te magad is. Mi is a gyermekeknek az egyik jellemző beszéde? Én már nem vagyok gyerek! Ugye? Engem ne oktass, ne mondd meg, hogy mit csináljak! Nem is kell egymásnak megmondani, hogy mit csináljon. A szülő-gyermek kapcsolat az más, de egymásnak nem kell megmondani, hogy mit csinálj, a Szellem hangját kell követned és legyen benned az a készség, ha valami olyasmit hallasz, ami akaratoddal ellentétes, vagy az érzelmeiddel ellentétes, akkor is megteszed. Sok-sok kapcsolat, házasság nem futott volna zátonyra, ha csak egyetlenegy Igén alapul vesznek a sok közül, ami pl. azt mondja, hogy köze a hívőnek a hitetlenhez. Bibliai jó tanács tőlem neked az Ige által: ha társat keresel magadnak Krisztusban újjászületett, Szellemmel beteljesedett ember legyen az. Ez az alap. Lehet még ilyen bölcsességeket mondani, de nem az én bölcsességem ez.

Még egy bölcsesség: ne vegyél fel hitelt! Nem vagyok 100 %-osan hitelellenes, de úgy hiszem, hogy nagyon kevés esetben szabad ezt a dolgot meglépni. Ha a szükséges pénzt használni akarod, akkor arra figyelj, ha megveszed és el tudod adni, vissza tudod fizetni a hitelt, akkor zöld utat kaptál a dologban. De minden egyéb másban kötöttséget hozol magadra. És szolgává teszed magad afelé, akitől a pénzt felvetted. Mit mond a Példabeszédek? A kölcsönvevő szolgája a kölcsönadónak.  Sokan ha erre figyelmeztek volna, akkor nem lebegne sok embernek az, hogy elveszítheti a lakását Magyarországon a devizahitelei miatt. Isten ennél sokkal nagyobb teljességben akar téged látni és tudni. Ő szeret téged. Ha adósságod van, akkor is szeret téged és megadja neked a kimenekülést. Ámen!

 

Ha nincs elég időd arra, hogy megtedd, amit az Úr mutat, akkor valahol elfecsérelted az idődet. Ez van a jegyzeteimben. Ha nincs elég időm arra, hogy belekezdjek a mai napra szóló tanítás jegyzeteibe, akkor elprédikáltam az időt valami másról. De nem baj, jövő hétre is meg van már az üzenet. Most kezdtem volna neki a mai alkalomra szánt igesornak. Néha igazán megtehetnénk azt, hogy nem ragaszkodunk ehhez a két órához, ami itt rendelkezésünkre áll, hanem valóban a Szellemet követjük és annyi prédikáció hangzik el, amennyinek el kell hangoznia. És én is megtehetném azt, hogy nem akkor fejezem be, amikor odaért az óramutató, hanem amikor a Szellem azt mondja, hogy most vége! Ha egy tanítás valóban a Szellem által van, akkor két óra hossza is úgy el tud röppeni, hogy teljesen frissen, üdén veszed magadhoz és élvezed. Én nem akarok senkire semmit ráerőltetni és rengeteg időnk van még és amit itt a földön nem tanulunk meg, azt majd megtanuljuk a mennyben. Ezért a tanítást most nem folytatom, legyen ennyi mára! Ámen!”