A bölcsesség útja 6.

 

A bölcsesség szava

(2010.10. 17.)

 

 

„Hiszem, hogy az elkövetkezendő hónapok, évek a megsokszorozódásnak a hónapjai, évei lesznek mindenféle tekintetben. Legyél velem ebben egy akaraton. Hányan voltatok itt az elmúlt hetekben hallgatni a bölcsesség-tanítássorozatokat? Hallhattad azt, hogy a bölcsesség kiált, nekünk pedig éheznünk kell Isten bölcsességét, hogy az megtaláljon minket. Hallottad ezt többször, néha egy-egy mondatot, vagy egy-egy mondatot ismételek és ez nem véletlen, azért, hogy újra felelevenedjen benned és meggyökerezzen benned az, amit Isten Igéje mond. Isten Igéje pedig azt mondja a Példabeszédekben több helyen is, hogy a bölcsesség kiált, szól hozzád. És valamelyik alkalommal hoztuk a példát, hogy az anyja keresi a gyermekét, aki elkóborolt a városban, vagy az erdőben, vagy akárhol és kiáltanak egymáshoz, hogy: kislányom, kisfiam merre vagy, hol jársz? És a gyermek is kiált az anyja után, hogy merre van, hol van. Nem ül le az egyik fa tövébe az anyuka megvárni azt, hogy a kisfia majd rátaláljon és a kisfiú sem ül le az erdő szélén valahol, hogy az anyukája majd rátaláljon, hanem keresik egymást. Így van ez a bölcsességgel is. Neked is keresned kell, kutatnod kell azt. Ámen! Ez az elmúlt heteknek a lényegi része a tanításoknak, hogy keresni, kutatni kell, vágyakozni kell utána, éhesnek kell lenned rá. Éhesnek kell lenned Isten bölcsességére. Jézus azt mondja a hegyi beszédben a Máté 5 fejezetben, hogy: akik szomjúhozzák és éhezik az igazságot, azok megelégíttetnek.

 

Ha nem vagy éhes, nem vagy szomjas, akkor nem leszel megelégíttetve. Akkor csak lesznek vágyaid, hogy: de jó lenne ez, vagy de jó lenne amaz, ha megtörténne, de ha nem kutatod, ha nem keresed, nem ásol mélyre benne, abban a témában, ami igazán érdekelne, akkor nem fog a te számodra kinyílni és nem fogod úgy megérteni, hogy az valóban áttörést hozzon a te életedre. A bölcsesség után éhezned kell, hogy az valóban megtaláljon téged.

 

Lapozzatok a Prédikátor könyvére a 3:7 versét olvasom:

 

„Ideje van a szaggatásnak és ideje a megvarrásnak, ideje van a hallgatásnak és ideje a szólásnak.”

 

Amit ma a mai napon ezen Igéből hangsúlyozni fogunk, az az Igének a második fele, azaz, hogy ideje van a hallgatásnak és ideje van a szólásnak. A bölcsességről szóló tanítás egyik lényegi pontja az, hogy te ezt meg tudod különböztetni, hogy neked mikor kell szólni és mikor kell csöndben maradni. Az az ember mondható bölcsnek, mondható Isten Igéjével teljesen felnövekedett érettnek, aki tudja azt, hogy igen már pedig most ezt és ezt, itt és itt szólnom és mondanom kell. Ha pedig állandóan jártatod a szádat, vagy minden alkalommal eltéveszted az időt is és a módját is annak, hogy mit és hogyan kell és kinek kell mondani, akkor nem vagy bölcs. Akkor valamit változtatnod kell. A bölcsességről szóló tanítás lényegi pontja, hogy tudod, hogy mi a különbség a helyes és a helytelen időpont, cselekedet, gondolat, szólás, vagy csöndben maradás között. Tudod azt, hogy mikor mit kell mondani. Mert bölcs vagy, tudod, hogy most ezt kell mondanom. Ha nem tudom mit mondjak, akkor befogom a számat és nem mondok semmit. Ezt a bölcs ember tudja megtenni. A bolond pedig állandóan az érzelmei alapján visszaszól, engedi, hogy az indulatai vezéreljék. És nem úgy mondja, nem azt mondja, ahogyan azt kellene.

 Mert meg van az ideje a hallgatásnak és a szólásnak is. Megmondom neked, ha megsértődsz, ha nem, a legtöbb viszálykodást és veszekedés, amibe belekerültél te és a szüleid, testvéred, férjed, gyermeked, vagy akárkid között, az ebből fakadt, hogy nem tudtad a megfelelő időben azt, hogy mit mondjál, vagy abban az időben nem azt mondtat, amit kellett mondanod. Hanem olajat öntöttél a tűzre és engedted, hogy a tested, a lelked és az indulataid, az érzelmeid felülkerekedjenek a bölcsesség fölé és azt mondtad, ami éppen eszedbe jutott. De a bölcs ember tudja, hogy mikor kell befognom a számat, mikor kell megnyitnom a számat. Függetlenül attól, hogy hogy érzem. A hit az nem érzelmi kérdés. A szeretetben való járás az nem érzelmi kérdés. Ugyanígy a bölcs szólás sem érzelmi kérdés. Az ember nem úgy éli az életét, ahogyan azt saját maga akarja, vagy érzi, hanem úgy éli az életét, ahogyan kell, ha tetszik, ha nem. Ha megtanulod időközönként összeszorítani a fogadat, az indulataid, a mérgedet, adott esetben a vágyaidat hátratenni és leszorítani magadban és engedni, hogy ez a bölcsesség uralkodjon feletted, akkor meg fogod látni, hogy hosszú távon bizony sikerre jutsz, győztes leszel és egyre könnyebben meg tudod majd tenni azt, amit eleinte még nagyon nehezen tudtál megtenni. Mert belekerülsz egy bizonyos szituációba, amikor már ennyi kellene, hogy felgyúljon a nagy tűz otthon, vagy a munkahelyen vagy a gyermek és te közötted, de akkor te már tudod, hogy most van az a pillanat, amikor az asszonynak nem mondok egy szót sem. Mert, ha egy szót akarnék neki mondani, akkor kitörne a csetepaté. Van annyi ítélőképességed, józan eszed, hogy elhiszed Isten Igéjét és elhiszed azt, hogy a bölcsesség ott benned az okosabb, mint te a fejedben. Mondj erre egy Áment! Miért? Mert meg van az ideje a hallgatásnak és meg van az ideje a szólásnak. És ha tetszik neked, ha nem, a mai alkalommal erről fogok neked beszélni egy órát. Addig, amíg meg nem érted, addig, amíg kijelentést  nem veszel ebből. És ha kell, akkor két hét múlva is erről fogok prédikálni, hogy van, amikor be kell tudnod zárni a szádat. És még a fogaidon keresztül sem jöhet ki semmi.

Sok Ige alátámasztja majd azt, hogy Isten okosabb mint te vagy én, vagy mi mind együtt. Ha szeretnél eredményt elérni, ha szeretnél változást, akkor neked is változtatnod kell és legelőször, amit változtatni kell, az új gondolkozásmód és azok az új szavak, amik kijönnek a szádon, ezek pedig a bölcs szavak. Miért? Mert meg van az ideje a hallgatásnak és meg van az ideje a szólásnak.

Mégis vannak, akik beszélnek, beszélnek… és beszélnek, és szómenésük van onnantól kezdve, hogy reggel kinyílik a szemük addig, amíg le nem csukják a szemüket. Csak addig állnak meg, amíg levegőt vesznek és utána megint beszélnek…. És a Biblia azt tanítja, hogy a sok beszédben elmaradhatatlan a vétek. A bölcs ember nem beszél nagyon sokat. A bölcs annyit beszél, amennyit kell. Nem járatja állandóan a száját, nem mond ki mindent ami eszébe jut. Ez az egyik különbség a bölcs és a  bolond között.

Nem mondja ki a rossz érzéseit, nem beszél a látható dolgokról, nem beszél arról, hogy milyen kilátástalannak tűnik a helyzet, hanem valami egészen másról beszél, arról, amit Isten Igéje mond. Ha pedig mégis kijön a száján valami olyan, ami nem igei, akkor azt kitépi gyökerestül a hit szavával és kimondja helyette Isten Igéjét. A bölcs megkülönbözteti, hogy mikor mit kell szólni. Halleluja!

 

Arról beszélünk a mai napon is, hogy hogyan kell Isten bölcsességét megszerezni. Nem mondom magamról azt, hogy én olyan bölcse lennék, hogy soha nem jött ki a számon olyan, ami bolond beszéd lett volna. Bizony nem akarnád látni a listámat, hogy ilyen sok bolondságot mondtam én is az elmúlt időszakokban. Mondom neked, ha valamit nem hitből mondasz, az bolond beszéd. A Biblia ezt erőteljesebben mondja és fogalmazza meg, azt mondja bűn az, amit nem hitből teszel. Nem azért van erről szó, hogy kárhoztatásod legyen, vagy jó vastag Bibliával fejbe legyél verve, és rájöjj arra, hogy te milyen rossz vagy. Arról van szó, hogy te bölcs és okos vagy és nyíljon meg az értelmed erre, mert Isten bölcsessége ott van benned. Ámen!

 

Nézzük a Pb. 18. fejezet 1-2 versét:

 

„A maga kívánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcsesség ellen dühösködik. Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő szíve nyilvánvalóvá legyen.”

 

A maga kívánsága után megy az agyas, bolond ember. A saját maga kívánsága után. Ha ő valamit megkíván, ha akadályoz ez bárkit, ha nem, ha tetszik ez a másiknak, ha nem, ha jó következménye lesz, ha rossz lesz akkor is, csak a saját feje után megy a bolond ember. Nem gyönyörködik a bolond az értelemben….. A bolond ember nem keresi a megértést, csak arra törekszik, hogy az ő szíve kinyilvánuljon. A bolond arra törekszik, hogy az ő véleménye kinyilvánuljon. Ez a célja.

Most mindenki nézzen szembe magával: voltál-e már abban a helyzetben, hogy te valamit valakinek mindenképpen el akartál mondani, hogy ő tudja meg, hogy mi van benned? Pedig nem biztos, hogy ezt neked tenned kell. A bolond azon munkálkodik, hogy mindenképpen az ő véleménye meg legyen szellőztetve és mindenki tudja, hogy ő erről a helyzetről mit gondol, vele mi történt, neki milyen megtapasztalásai voltak ezzel és, hogy ő és ő és ő… és én és én és én. A bolond nem igyekszik, hogy tanuljon valamit se ma, se holnap. Legtöbbször az ilyen emberek nem is tudnak jól figyelni, nem hallják és nem is értik a tanítást, csak szellőztetik a véleményüket, igazából pedig nem érdekli őket az, hogy mi az igazság, sem másnak a véleménye sem érdekli őket. Csak magáról beszél az ilyen ember, csak az övéiről beszél. Hogy ami velem van, az mindenki előtt nyilvánvalóvá legyen. Ezt a Biblia mondja, ne haragudj rám!

 

Olvasom ugyanitt a 4-es és 6-7-8 verset:

 

„Mély víz a bölcs ember szájának beszéde. Buzgó patak a bölcsességnek kútfeje.”

 

„A bolondnak beszédei perpatvart szereznek és az ő szája ütésekért kiált.”

 

Azt mondja a fordítás, hogy: a bolond, amikor megnyitja száját, büntetésért kiált.

 

„A bolondnak szája az ő romlása és az ő beszédei az ő életének tőre. A rágalmazónak beszédei hízelkedők és azok a szív belsejét áthatják.”

 

A rágalmazó szó nem egy előkelő szó, nem olyan kifejezés, ami gyönyörűséges lenne. Ha valakire ezt mondják, az egy rossz értelemben vett kifejezés. Ezek az emberek meg is vetik a kiigazítást és nem szeretik azt, ha valaki az Igét eléjük tárja, a bölcsek pedig nagyra becsülik a kiigazítást és a feddést. Az egész Biblia és az egész Példabeszédek Isten bölcsességéről és a szavakról szól. Ha engedelmes voltál abban a felhívásban, kérésben, amit az első alkalommal mondtam, hogy olvassátok minden nap, akkor láthattad azt, hogy a Pb-ek sokat beszél a bölcsességről és a szavakról és a kettőnek az összefüggéseiről. Mert a bölcsesség mindig kapcsolatos a száddal. Az, hogy a bölcsesség mennyire él benned, az a te szavaidból lemérhető. Vagy abból mérhető le, hogy nincsenek szavaid bizonyos helyzetekben, vagy abban, hogy amikor megnyitod a szádat, akkor olyan dolog jön ki belőle, ami a Szellemtől ihletett. Isten bölcsessége által tudod fegyelmezni a szádat, úgy is mondhatnám, hogy meg tudod fegyelmezni a szádat, hogy mikor szólj és mikor ne szólj. Isten bölcsessége által meg tudod ezt tenni, mindegy hogy hogyan érzed magadat. Van, hogy várni kell, hogy lecsendesedj, hogy lenyugodj, mielőtt bölcsen válaszolsz valakinek. Mert sokszor, ha első felindulásból szólsz, akkor csak a mérgedet közlöd és a saját indulatodat közlöd a másikkal és a saját eszedet közlöd a másikkal és nem pedig azt a bölcsességet, amire a Biblia tanít. Hányszor voltál már úgy, hogy mikor kibuggyant belőled valamilyen szó, vagy mondat, akkor utána legszívesebben visszavontad volna. Mert ez olyan lavinát indított el, amit nem lehetett megállítani. Voltál már így?

Miért van ez így? Mert a sátán ezen munkálkodik, hogy te csak legyél bolond, mert ha bolond vagy, akkor ő meg tud nyilvánulni a te életedben. És ha a sátán nyilvánul meg a te életedben, akkor nem Isten nyilvánul meg az életedben. És akkor az ő gyümölcsei fognak megteremni nálad. De ha vársz a bölcsességre, lehet, hogy elég egy mondat, vagy egy szó és senki és semmi nem állhat meg ellened. Volt úgy egyszer, hogy egy kedves gyülekezeti tag, aki pár hetet járt ide a gyülekezetbe – most már nem jár ide, mert nincs neki megengedve – írt nekem egy üzenetet és amikor azt elolvastam olyan mélységesen felháborodtam, hogy hogy merészel Isten Igéje ellen ilyet tenni és szólni és leírni ráadásul. Az, hogy engem szidalmazott az hagyján, de a gyülekezetet, téged is és magát Istent. Olyan módon nem volt benne tisztelet és olyan zűrzavar volt azokban, hogy úgy felmérgesített, hogy ha akkor válaszoltam volna neki, akkor a hústesti indulatból olyan lett volna, mintha nekiálltam volna vele verekedni és kiszorítani belőle a szuszt. De hát ez a hústest reakciója és válasza. Le kellett csendesedjek és másnap vagy két napra rá írtam neki. Gondolkozzon rajta, hogy miért nem válaszoltam neki azonnal és akkor már máshogyan tudtam neki levelet írni. Azóta az illető nincs közöttünk és nagy zűrzavarban van.

 

Tudd meg, hogy a Példabeszédek 22:11-es Igéje azt mondja:

 

„Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott Ige.”

 

El tudod képzelni ezt? A megfelelő időben a megfelelő helyen elhangzott szó, vagy mondat ilyen. Van úgy, hogy az embernek erre várni kell. Van úgy, hogy az embernek ehhez el kell csendesítenie az elméjét, le kell csendesítenie az indulatait és oda kell figyeljen a szellemére és nem szabad arra figyelni, hogy milyen válaszreakciók zakatolnak az agyamban. Hogyan tudnám most úgy igazán jól megmondani neki és megszégyeníteni őt. El kell csendesedni és valami olyasmit kell Isten bölcsessége által mondani bizonyos helyzetekben, mint amit Jézus is mondott akkor, amikor elé vitték a házasságtörésen kapott asszonyt.

 

A következőkben arról a bölcsességről szeretnék szólni, amit Jézus nyilvánított ki akkor, amikor őt megkísértették.

 

Nézzük a János 8:1-11 versig:

 

„Jézus pedig elméne az olajfák hegyére, kora reggel azonban Ismét ott volt a templomban és az egész nép hozzá méne és leülvén tanítja vala őket. Az írástudók és a farizeusok pedig egy asszonyt vittek hozzá, akit házasságtörésen kaptak és a középre állítván azt mondának néki: Mester ez az asszony tetten kapatott, mint házasságtörő. A törvényben pedig megparancsolta nékünk Mózes, hogy az ilyenek köveztessenek meg, te azért mit mondasz?

Ezt pedig azért mondták, hogy megkísértsék őt. Hogy legyen őt mivel vádolniuk. Jézus pedig lehajolván, az ujjával írt a földre. De mikor szorgalmazva kérdezék őt, felegyenesedve monda nékik: Akik közületek nem bűnös, az vesse rá az első követ. És újra lehajolván írt a földre. Azok pedig ezt hallván és a lelkiismeret által vádoltatván egymás után kimenének a vénektől kezdve mind az utolsóig és egyedül Jézus maradt és az asszony a középen állva. Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem látá az asszonyon kívül monda néki:

Asszony, hol vannak azok a te vádlóid, senki sem kárhoztatott-é téged? Az pedig monda: senki Uram! És pedig monda néki: én sem kárhoztatlak, eredj el és többé ne vétkezzél!” Ámen!

 

Lehet, hogy voltál már olyan helyzetben, hogy hasonlóképpen, mint Jézust is téged is megkísértettek a csúfolók, a vádlók, azok az emberek, akik szkeptikusak és akik bolondnak néznek téged a hited miatt. És feltettek neked keresztkérdéseket, hogy na hát akkor mit kell tenni, mit kell szólni, mit kell csinálni. És egy A és B verziót tárnak fel eléd, mint ahogyan Jézusnak is és próbálnak valahogy téged elkapni, hogy bebizonyítsák neked, hogy te vagy a bolond. Be akarja a világ, a bolond emberek sokasága bizonyítani neked, hogy te vagy a bolond. Láttam egy műsort valamelyik adón Darwin és az evolúció csodálatos nagyságai címmel és teljesen az evolúció szemszögéből volt megvilágítva az egész műsor és minden, ami ott elhangzott. Nem néztem sokáig, mert nem esett jól.  Világi bölcsességgel és világi okoskodással teljesen egyoldalúan bizonyították azt, hogy az evolúció az mennyire bizonyított, mennyire mindenekfelett álló és, hogy a vallás és a természettudományok, meg a hagyományok az egy elavult kis valami butaság és sajnálják azokat az embereket, akik abban hisznek, mert arra nincsen semmilyen bizonyíték. Tehát aki abban hisz az bolond, mert nincs rá bizonyíték. Aki viszont elfogadja az evolúciót, márpedig ezt el kell fogadni, mert erre vannak fizikai bizonyítékok, az az okos és bölcs ember – mondja ezt a saját szemszögéből. De tudod, van olyan tudós a világon, aki nem hívő, aki nem vallásos, nincsenek olyan hagyományai, mint esetleg a te családodnak, vagy akárkinek aki körbevesz téged, és mégis azt mondja, hogy az evolúció az nem áll meg a fizikai bizonyítékok alapján. Mert vérzik a biológia, a kémia, a fizika sebein keresztül, ezer sebből vérzik és olyan ellentétek vannak ebben a teológiában felépítve, amelyek megbuknak. Mondják ezt olyan tudósok is, akik nem hisznek Istenben. Mindeközben a hit arra tanít, hogy nem kell bizonyíték ahhoz, hogy Isten létezik és nem kell kézzelfogható dolog, hogy az ember higgyen őbenne, de a mi számunkra nagyon sok bizonyíték van arra, hogy Isten a földet teremtette. Rengeteg olyan bizonyíték és rengeteg olyan tudományos ág bizonyítja, hogy bizony minden úgy van, ahogyan azt a Bibliában annak idején leírták.

Ha bölcs és a bolond között akarsz különbséget tenni, akkor megláthatod azt, hogy a bolond ember próbál mindig ráhatást gyakorolni a többiekre és elmondani azt, hogy bizony úgy van ahogyan én mondom, ha tetszik neked, ha nem. Ha nem tetszik, akkor bolond vagy. Mondják a hitetlen emberek, a vallási és hitellenesek, hogy ez egy ópium. A nagy Oroszország, a   nagy Szovjetunió is azt mondta, hogy a vallás az emberek ópiuma és meghülyíti az embereket, mert az ember kitalálta Istent, hogy legyen valakije, akit szerethet, imádhat, tisztelhet. De az igazság ezzel szemben az, hogy Isten teremtette az embert és bizony vannak vallások, amelyek teremtettek maguknak olyan isten-képet, amely nem igaz és nem igei.

 

Tehát visszatérve Jézus történetére. Jézust is megkísértették és azt mondták neki, hogy Mózes megmondta, hogy ha valaki rajtakapatik házasságtörésen, akkor ki kell vinni a várfalon kívülre és meg kell kövezni. Kísértették és várták, hogy mit mond. Mert akármit is mond meg tudják vele fogni. És majd azt mondják: te meghasonlottál saját szavaiddal, mert egy hete nem ezt mondtad. És ha így választás elé van állítva az ember te mit mondtál volna ebben a helyzetben.

Ilyenkor az embernek el kell csendesítenie magát és kell várnia a Szellem bölcsességét. Jézus mit tett? Azonnal felpattant, lekevert mindegyiknek két pofont, hogy mit képzeltek ti, hogy engem itt kísérttettek? Nem, Jézus csendben volt. Az ujjával írt, rajzolt a porba. Várakozott. Nem tudni, hogy hány perc telt el, de az tisztán látszik, hogy Jézus nem válaszolt nekik azonnal, hanem várakozott, várt. És amikor megkapta a Szellemtől, hogy mit kell mondania, akkor azt kimondta és nem prédikált nekik egy fél órát, vagy egy órát, hogy…. márpedig Mózes a törvény alatt miért azt, meg miért ezt…. meg én mit csináltam….., hanem egy mondatot mondott nekik a Szellem bölcsességével.  És mi történt? Mindegyik tudta azt saját magában, hogy neki milyen stiklije van. Mert nehogy azt gondold, hogy ezek a vallásos farizeusok nem voltak házasságtörők. Nehogy azt gondold, hogy ők nem csinálták ugyanezt titokban elbújva. Mindegyik tudta azt, sőt tudták a másikról is, hogy milyen dolgaik vannak. És a kövek kihullottak a kezükből és elmentek. És amikor Jézus felegyenesedett, ránézett az asszonyra, azt mondta, hogy hol vannak a te vádlóid? Mindegyiknek ott volt a szívében a lelkiismeret, a vádlás. És mondom neked ez az a lelkiismereti vádlás, ami benned van. Ez az a vádlás, ami megfoszt téged attól, hogy hitben járjál. Ezért, ha valami olyan dolog van, ami miatt vádol a szíved, akkor attól állj el. És nem azért, mert a törvény azt mondja, hogy ezt nem szabad, vagy azt nem szabad, hanem azért, mert ha akármit teszel és tudod, hogy nem jó, akkor békétlenséged lesz. Akkor nem lesz bizodalmad Istenben és nem tudod elhinni Istennek a kegyelmét, nem tudod elfogadni, mert tudod magadról, hogy amit teszel, vagy tettél, az nem jó és hogy mégis szeret téged Isten és megáld. Ezért gyere ki abból, amiben vagy, ha az nem jó és így a szívedben békességed lévén bizalmad lesz Istenben – ahogy írja az Ige.

Tehát odafordult Jézus ezekhez a farizeusokhoz és ezt mondta nekik, azok pedig mind elmentek. Ugyanez a bölcsesség általad is megnyilvánulhat, miért? Mert ugyanaz a Szent Szellem van benned, mint amely Jézusban volt. Jézusban nem egy különleges Szent Szellem, ugyanaz a Szent Szellem volt, aki benned is ott él.

 

Lapozzatok a Jakab apostol  a 3:5-re:

 

„Így a nyelv is kicsiny tag, de nagy dolgokkal dicsekszik. Ímé csekély tűz mily nagy erdőt felgyújt.”

 

Jézus mit tett, amikor megkísértették őt? Mit tett, amikor a pusztában megkísértetett? Mit tett, amikor a farizeusok megkísértették? Szavakat mondott ki, olyan szavakat, amelyek mind őt, mind azokat, akik körülötte voltak, előrébb vitték, előremozdították. Azt mondja itt a Biblia, hogy a szavak a te egész életedet lángba tudják borítani akkor, ha te azokat nem helyesen használod, így a nyelv is kicsiny tag, de nagy dolgokkal dicsekszik. A nyelv dicsekszik magában, hogy én csak pici vagyok, ott vagyok a pici szájban, de az egész életedet tönkre tudom tenni.

A szavak óriási tüzet tudnak gyújtani. Emlékszel arra, hogy a legutóbbi nagy veszekedésed az nem a cselekedetek, hanem az utána elhangzott szavak miatt hágtak a tetőfokára. Most nem nagyon „hallelujáztok”!  Mindenki volt már viszálykodásban (és senkiről nem akarom lehúzni a vizes lepedőt) és a viszálykodás tudod, az a sátán megnyilvánuló formája. A békesség és a szeretet az pedig Isten megnyilvánuló formája. Akkor, amikor viszályban veszekedésbe estél és háborúságba és ajtócsapkodásba, és tányértördelésbe, vagy függönyleszakításba, vagy szék-összetörésbe, vagy csak annyit tettél, hogy megemelted a hangodat és indulatos voltál, az azért volt, mert sem te, sem a másik nem olyan szavakat mondtatok egymás felé, amelyben a szeretet, a megbocsátás, a kitartás, a hosszútűrés, a békesség áradt volna, hanem mondtátok a véleményeteket, az akaratotokat és azt, ami éppen az eszetekbe jutott. De a Példabeszédek 17:14 ezt mondja:

 

„Mint aki árvizet szabadít el, olyan a viszály kezdete. Azért mielőtt kihatna, hagyd el a perpatvart.”

 

Hű de nagy bölcsesség van ebben! Mielőtt a viszálykodás, a haragra gerjedés felcsapna és az indulatok elszabadulnának te akkor fogd be a szádat! Akkor tedd a szádra a kezedet, akkor szorítsd össze a fogadat és ne mondd ki azt, amit gondolsz és amit érzel.

Utána meg lehet búslakodni, bánkódni, hogy óh, miért nem tudtam ezt megtenni. Isten kegyelmes és megbocsát és lehet újra kezdeni. Mondom neked: ha rendszerese veszekedéseid, viszálykodásaid vannak, újra el jön az idő, amikor ebben meg leszel kísértve, hogy újra belekeveredjél. Ha soha semmilyen viszálykodás, vagy haragra gerjedés meg sem közelített téged, akkor is meg lesz a lehetősége, mert meg leszel ebben is kísértve. A Biblia azt tanítja Jézusról, hogy mindenben megkísértetett, ebben is. És mégsem látjuk az, hogy ő elveszítette volna a fejét. Mi kell a tűzhöz? Azt olvastuk a Jakab 3-ban, hogy a nyelv is kicsiny tag és tüzet képes lobbantani. Egy kis szikra kell a tűzhöz. Az első kis lángból, egy szóból, vagy egy mondatból lobban fel a háborúság. Nagyon csendben vagytok ma! Mindenkit megérint ez, ugye?

Mi kell a tűzhöz? Lehet egy szó, egy mondat, lehet egy fancsali nézés, egy „pofavágás”. Elég néhány elejtett szó és nagy vihart lehet vele támasztani. És ne csak erről a bolond oldalról beszéljünk, beszéljünk a bölcs dologról is, amit mi meg akarunk ragadni. Máskülönben pedig elég néhány bölcs szó és elindíthatod a csodáknak az útját az életedben. Érted ezt? Elég egy adott szituációban egy-egy igei kedves mondat, vagy szó, amit mosolyogva mondasz el ahhoz, hogy a másik elolvadjon, hogy valami csoda kezdődjön el kibontakozni. Mert, ha meg van az ördögnek a taktikája arra, hogy hogyan lobbantsa lángra az egész életedet, akkor az Istennek meg van-e az igei válasza erre, hogy hogyan tudja teljessé, békességessé és boldoggá tenni a te életedet? Hogyne volna meg! És akkor szerinted melyik a jobb, az erősebb? Ugye Istené az működni fog, ha az ördög taktikáját működteted, az fog a te számodra működni. Ez a te választásod! Ugyanitt a Jakab 3-ban a 7-8 verset nézzük:

 

„Mert mindenfajta vadállat, madár, csúszómászó és tengeri állat megszelídíthető és meg is szelídíti az ember, de a nyelvet senki sem képes megszelídíteni az emberek közül. Fékezhetetlen gonosz az, halálos méreggel teljes.”

 

Most itt érts meg valamit nagyon világosan! Nem azt mondja  a Biblia, hogy nem lehet megszelídíteni a nyelvet egyáltalán, hanem, hogy nem tudod megszelídíteni a másiknak a nyelvét. Nem azt mondja, hogy te a sajátodat nem tudod megszelídíteni, a sajátodét igenis képes vagy megszelídíteni. Mit mond a 2-es vers ugyanitt?

 

„Mert mindnyájan sok dologban vétkezünk, ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember. Képes az egész testét is megzabolázni.”

 

Igaz ez? Na most képes vagy akkor megzabolázni az egész testedet? Hogyne lennél képes, az szavaid által. A másiknak a nyelvét azt nem tudod bármennyire is próbálod, és bármennyire is munkálkodsz azon, hogy a másik embert megváltoztasd. Nem megváltoztatnod kell a másik embert, hanem jó magokat elvetni abba a kapcsolatba, hogy azok a jó magok felnövekedve gyümölcsöt hozzanak. Érted a különbséget? Ehhez hit kell. A hit beszéde, a szeretet beszéde, amit neked tenned kell, nem pedig erőlködni, hogy az a másik ne beszéljen már így velem. Én többet érdemlek, miért engedi ezt meg magának?

Sokszor van az, hogy az a másik ember az bolond és nincs rá reális esély sem, hogy megváltozik, mert évtizedeken keresztül ebben a bolondságban volt. És úgymond lehetetlen azt az ember megváltoztatni. De amikor te lehetetlen dologgal találkozol, akkor tudod mit kell mondanod? Halleluja! Mert Isten szereti a lehetetlen dolgokat megváltoztatni. Szereti azt, amikor van egy százéves meg egy kilencven éves házaspár és soha az életben nem született gyermekük, szeret nekik gyereket adni, hogy idős korban szülessen gyerekük. Lehetetlen, de Istennél minden lehetséges. Nem azon van a kérdés, hogy Isten akarja-e, vagy képes-e rá, hanem, hogy te el tudod-e ezt hinni. Ha elhiszed ezt, akkor hajlandó vagy-e magot belevetni abba a kapcsolatba? Elvetni a békesség, a szeretet, a hosszútűrés magjait és amikor támadás ér, akkor szeretetben válaszolni. Becsukni a szám, amikor be kell csukni és megnyitni akkor, amikor kell és azt mondani, amit kell. Istennél meg van a győzelemhez vezető út és meg is van világítva. És ma hallod, ráadásul Isten úgy tekint rád, hogy te már győztes vagy, akinek az életében az Ige működik, sőt beteljesedett és valóságos a te életedben. Isten nem úgy tekint rád, amilyen állapotban te tekintesz saját magadra ma. Hanem úgy tekint rád, amilyennek ő lát a hit szemével, amilyen leszel majd sok év múlva.
Hit-Istenünk van, nem olyan aki a láthatóakra és az érzékelhetőekre tekint.

 

Fel kell nőnünk ide, mert ez a kulcsa az egész tested egészségének és ez a kulcsa az egész tested megfegyelmezésének, a szavaid. Ne mondd azt, hogy nekem ott van a hústestem és nem tudok vele mit kezdeni. De tudsz, kezdd el kimondani a száddal, hogy én képes vagyok rá, mert Isten engem megerősít. Akárhány éven keresztül elbuktál, mindig visszasüllyedtél, kezdd el a szavaidat megváltoztatni. Akkor lesz változás. Képes vagyok rá! A szád szavai által, amit kimondasz, képes vagy rá. Ugye te is így gondolod, hogy Istentől több bölcsességre van szükséged?

 

Lapozzatok a Példabeszédek (Pb.)  6 fejezetére a 2-es versre:

 

„Szádnak beszédei által estél tőrbe. Megfogattattál a te szádnak beszédeivel.”

 

A szavak képesek arra, hogy bebörtönözzenek téged? Igen! Sok embernek a szabadsága akkor veszik el, amikor olyan dolgot mond ki, amit nem kellett volna. Megígér valamit, odaszánja magát valamire meggondolatlanul, kezességet vállal valamiért, Istennél ezt nem lehet visszavonni. Ugye sokan vannak a világon, akik most már nagyon bánják azt, hogy nagy valutaalapú hitelt vettek fel, lehet, hogy te is bánod. Megfogattattál a szád beszédeivel, aláírtad, azt mondtad, igen, ez kell nekem. Most már végig kell csinálnod. Dicsőség Istennek, hogy Istennél van természetfölötti adósság-eltörlés, hatalmas növekedés, és Isten képes arra, hogy kihozzon téged minden bajodból! Halleluja!

Amikor pedig keresztülmész ezen győztesen, legközelebb már bölcs leszel. Ismered a világi mondást, hogy okos ember nem a saját kárából tanul. Azok a dolgok, amiken az ember keresztülmegy, azok akár egy életen keresztül végigkísérhetik olyan értelemben, hogy beléd ívódik, hogy na még egyszer ezt a hibát nem fogom elkövetni. Milyen jó lenne bele sem kerülni abba, ugye?

 

Ne arra tekints ma, hogy mid nincs és ne keseregj, hanem arra tekints, hogy mid van.

Áldott ember vagy, akkor is, ha adósságaid vannak. Mert az Úr szeret téged és kiment téged a bajodból. És ma hallod a tanítást, hogy mit kell megváltoztatnod abban, amit idáig tettél.

 

Nézzük a Pb. 10:11-es verset olvasom:

 

„Életnek kútfeje az igaznak szája, a bűnösök szája pedig erőszakot rejteget.”

 

Élet van a bölcs ember szájában. A bolond szájában pedig hazugság és halál. Itt van leírva ebben az Igében, hogy milyen szellemiségben szól az illető ember, akivel éppen beszélgetsz, vagy te, aki éppen beszélsz. Az áldást szólja, vagy az átkot szólja. És minden nyelvben így van ez, a franciában, a románban, a szerbben, az angolban, stb. Minden nyelvben a szavak hordoznak valamit, mint kis edények, valamit hordoznak. Különböző hangnemek, mint kis csészék valamit továbbadnak. Ha valaki más nyelven szitkozódik, káromkodik, veszekszik, még ha nem is érted, de látod ezeken az embereken, hogy ők nem szeretik egymást. Ha látsz két németül veszekedő embert, akik majd egymásnak esnek még a szavak hanglejtéséből is látható és érzékelhető, hogy valami gond van. Bekapcsolsz egy külföldi tévéadót és látsz valami műsort, akkor el tudod dönteni, hogy az milyen hangnemben van. Azért, mert a szavak, a gesztikuláció, a mimikák hordoznak valami üzenetet. A békességben élők ugyanígy észrevehetők.

 

Nézzük a 12-13-as verset ugyanitt:

 

„A gyűlölség viszályt szít, minden vétket pedig elfedez a szeretet.” Halleluja!

„Az eszesek ajkain bölcsesség találtatik, a vessző pedig a bolond hátának való.”

 

Nálam ez a 12-es vers alá van húzva, be van karikázva egy nagy négyzetben van.

 

Lássuk a 14-es verset:

 

„A bölcsek tudást rejtegetnek, a bolondnak szája pedig közeli romlást.”

 

Nézzük a 17-es verset:

 

„A bölcsességet megőrizőnek útja életre van, a tanítást elhagyó pedig tévelyeg.”

 

Volt, aki ebbe a gyülekezetbe járt és ha ma, te vagy én, vagy bárki aki találkozik vele az utcán azt mondja, hogy Isten mondta neki azt, hogy neki ebben a gyülekezetben a helye, de Isten azt mondta neki, hogy most ne járjon ide ebbe a gyülekezetbe, legyen otthon. Amikor először ezt hallottam tőle, azt hittem, hogy valamit rosszul hallottam. Ő nem jár semmilyen más gyülekezetbe, otthon van, de Isten azt mondta neki, hogy most ne jöjjön ide. Bölcs, vagy bolond az ilyen ember? Nem kell pálcát törni senki élete felett, de zűrzavarban van az illető.

 

A 19-es verset nézzük ugyanitt:

 

„A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek. Aki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.”

 

Mi van akkor, ha egy bizonyos helyzetben nem tudod, hogy mit mondjál? Mit kell akkor tenned? Hallgass! Legyél csöndben. Valahol írja az Ige, ha a bolond gyermek is, ha befogja a száját, bölcsnek ítéltetik, mert nem teszi nyilvánvalóvá az ő bolondságát.

 

Lássuk a 21-es verset:

 

„Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek, a bolondok pedig esztelenségükben halnak meg.”

 

Ez így van, az igazaknak az ajkaik sokakat legeltetnek, az igaz felépíti a másikat. Neked is és nekem is az a dolgom, hogy egymást felépítsük szeretetben szavakkal. Az a dolgod, hogy a gyermekedet felépítsed a szavaiddal. A férjedet, feleségedet, a kollégáidat, vagy bárkit, akivel találkozol és kapcsolatba hoz az Úr, fel kell építened a szavaiddal. Ezek sokszor hit szavak, mert nem azt látod, nem úgy érzed, hogy ezt kellene neki mondanod. Mégsem azt kell neked mondanod, amit érzel, vagy látsz, hanem azt, amit kell.

 

Nézzük a 11:9-est:

 

„Szájával rontja meg a képmutató felebarátját, de az igazak a tudás által megszabadulnak.”

 

Mi az, ami megront tehát? A szádból kijövő szavak.

 

Folytatom: 12-13-as vers:

 

„Megutálja felebarátját a bolond, az eszes férfiú pedig hallgat. A rágalmazó megjelenti a titkot, de a hűséges szellemű elfedezi a dolgot.”

 

Itt is a rágalmazóról van szó. Nem akarja senki ugye, hogy rágalmazónak nevezzék? Te szeretnéd? A Biblia azt írja, hogy aki megjelenti a titkot, az rágalmazó. Nem kell neked valakit a háta mögött kibeszélned és csúnyákat mondanod róla, hogy rágalmazónak minősüljél. Ha valaki azt mondja neked, hogy most mondok neked valamit és ez maradjon közöttünk, ne mondd  el senkinek, akkor te hány embernek mondhatod el? Hát a feleségemnek elmondom, hogy tudjunk együtt imádkozni érte. Csak a pásztoromnak mondom el, hogy igazán tudjunk hitben együtt lenni. De annak az egy-két embernek is van még egy ilyen ember, akiről tudja, hogy nem mondja el senkinek. De amikor egy titkot megjelentesz és azt te mégis elmondod, akkor a Biblia szóhasználata szerint te rágalmazó vagy. És bizony vannak dolgok, amiket titokban kell tartanod. Ha valaki megkér téged arra, hogy imádkozz ezért, vagy azért, azt nem biztos, hogy el kell mondanod a férjednek is. Érted ezt?

Elmész egy imakörbe, ahol ott vannak húszan és ott valaki gyülekezeti tagért, vagy valakiért közösen imádkozunk, ha nincs ott a párod, hazamész és az az első, hogy elmondod neki: képzeld ezzel, meg ezzel mi történt?! Nem, mert akkor megjelentesz valamit, amit nem kellett volna! Tudod az igaz, bölcs szívű ember be fogja a száját és nem pletykálkodik. Vannak keresztények, akik aranyos, kedves, szereti az Urat, de semmit nem lehet neki elmondani, csak olyat, minek igazán nincs jelentősége. Mert tudom azt, hogy ha valamit elmondanék neki az olyan, mintha  a rádióba mondtam volna be. Azonnal rohan a többiekhez és azonnal elmondja mindenkinek. Az ilyen ember bizony rágalmazónak ítéltetik a Bibliában. Sokat beszél a Biblia a rágalmazásról és a pletykálkodásról. De tudod az  ilyen emberben Isten nem bízhat meg.

„A rágalmazó megjelenti a titkot, de a hűséges szellemű elfedezi a dolgokat.”

Ebből az Igéből már megértést kapsz. Az elfedezni azt is jelenti, hogy letakarni. Tehát vannak dolgok, amiket te eltakarsz mások elől. Hogy ne tudjanak róla. Elhallgatsz dolgokat. Vannak dolgok, amiket el kell hallgatnod. A hűséges szellemű elfedez dolgokat. Természetesen nem az igazságot, a bölcsességet, Isten dicsőségét kell elfedezni, hanem azokat a dolgokat, amik nem tartoznak másra. Vannak pl. dolgok, amik csak énrám és a feleségemre tartoznak, nem rád. Vannak dolgok, amik csak rád és a párodra tartoznak, nem pedig rám, mert nekem ahhoz semmi közöm. Pl. az égvilágon semmi közöm ahhoz, hogy te mire és hova költöd a pénzedet. Semmi közöm ahhoz, hogy te fizetsz tizedet, vagy nem.

Meg kell tanulni, hogy az ember ne üsse bele más dolgába az orrát.

Ha te össze-vissza fecsegő, lotyogó szómenő ember vagy, állandóan jön belőled a szó otthon, a munkahelyeden és másutt is, semmi közöm hozzá. De ha bejössz a gyülekezetbe és prédikáció közben próbálnád ezt tenni, akkor már van hozzá közöm. Te adtál felhatalmazást rá, hogy foglalkozzak veled. Ha tehetem és a szellem úgy vezet és tanácsot kérsz, akkor megmondom neked, hogy jobb lenne, ha befognád gyakran a szádat, de egyébként nem szólok bele más ember életébe. Tanácsot, bátorítást, kiigazítást akkor tesz az ember, ha erre a Szellem által késztetést kap. Vannak gyülekezetek, ahol megmondják embereknek, hogy milyen ruhát vehet fel, meddig érhet a szoknya, hogyan hordhatja a haját, ideül, vagy odaül, stb.

Ha gyülekezetbe jössz és ezáltal közöm lesz hozzá, akkor hidd el, foglalkozom veled. Jó értelemben és rossz értelemben is foglalkoztam már emberrel a gyülekezetben. Az a jó, ha a gyülekezet ebből általában nem vesz észre semmit sem.

 

Most látom, hogy elrepült megint az idő, pedig még csak most jön a csattanó. De lehet, hogy olyan leszek, mint egy jó rendező egy sorozatban, mindig a legjobb rész előtt hagyom abba egy mondattal és majd a következő részben kell megtudni, hogy mi a lényeg.

 

Tehát, ha valaki azt mondja, hogy ezt ne mondd el senkinek, akkor hány embernek mondhatod el? Egynek sem, különben hűtlen vagy, rágalmazó vagy!

 

Hidd el nekem, hogy sok mindenről lehet szépen és jól beszélni, sok mindenről lehet kenettel prédikálni, még arról is, amit nem a Szellem hoz elő. De az a legjobb, ha telibetalál az, amit hallasz. Tehát, ha mind én, mind te olyan állapotban vagy és az hangzik el a Szellem által, aminek kell a megfelelő időben hitből hitbe, szellemből szellembe, az én szívemből a te szívedbe, Isten szívéből a te szívedbe. Ez a legjobb. Törekszem erre, dicsőséget adok Istennek, mert itt állhatok és az ő ajándéka az, hogy én szolgálhatok és ajándék neked az, hogy itt vagy nem miattam! Ajándék az, hogy van rajtad ruha és ki vannak fizetve a számláid, úgyhogy ne felejtsd el azt, hogy hálás legyél Istennek, hogy van hová lehajtani a fejedet. És nagyon sok minden van, ami miatt hálát adhatsz Istennek. Sőt, ha igazán hitbe hozod magadat, hálát adhatsz Istennek azokért a dolgokért, amely dolgokban majd ez után leszel, amik most még nem olyan állapotban vannak, amilyennek te szeretnéd. Miért? Mert a hit az előre hálát az a válaszért. A hit előre megköszöni azt, amit még nem lát. Köszönd meg Istennek, hogy rengeteg pénzed van és könnyen el tudsz utazni Izraelbe. Ámen!”