Tiszta szívet teremts bennem...1.
(2012. 05. 13.)
„Örülök annak, hogy prédikálhatok nektek akár kemény szavakat is és nem csupán a tejnek italával táplálhatlak benneteket. Bár sokatoknak tejre van szüksége és sokatok a közepesen emészthetőre-, és vagytok páran, akiknek igazán kemény eledelre van szüksége. Minden alkalommal próbálom úgy átadni az üzenetet nektek, hogy mindenki elvehesse belőle azt, ami neki szól. Sőt efelett is elvehettek az üzenetből, mint amit prédikálok, hiszen nem vagytok rám korlátozódva, hiszen a Szent Szellem bennetek van és többet kaphattok egy-egy ilyen alkalmon, mintsem csupán amit én a szavaimmal elmondok. Ha a szíved érzékeny és kész arra, hogy meghalljad Isten Igéjét, akkor bizony elveheted azt, amit Ő készített neked.
A mai nap reggelén, ahogyan kinyitottam a Bibliámat a Példabeszédeken, az első vers megérintette a szívemet és tudtam, hogy ez az Ige az, amit ma elmondok nektek. És most lapozzatok a Példabeszédek 12:1-es versére, olvasom: „Aki szereti az oktatást, szereti a tudást. Aki pedig gyűlöli a feddést, oktalan az.” Jó kis igevers ez, ugye? Számomra ez sokat adott!
A mai tanítás alapigéje a Példabeszédek 4:23-as verse: „Minden féltett dolognál jobban őrizd meg a szívedet, mert abból indul ki minden élet.” Szeretnélek felgerjeszteni benneteket arra, hogy a mai üzenetet meghalljátok! Mert ez az Igevers nem azt mondja, hogy majd valaki más fog vigyázni a szívedre, majd a pásztor fog vigyázni arra, hogy milyen a szíved. Nem is azt mondja, hogy majd Isten vigyáz arra, hogy milyen a szíved, vagy hogy majd az anyu, apu, vagy a férjed, vagy a gyermekeid vigyáznak arra, hogy neked milyen szíved van. És itt egyáltalán nem arról van szó, hogy a fizikai értelemben vett, vért pumpáló szíved milyen állapotban van, hanem a Szellemedről szól, a belső emberedről szól az Ige. Mindig amikor a szívről beszél a Biblia, akkor egyébként a belső emberedről, a Szellemedről beszél, ami te valójában vagy, az igazi éned. És neked ezt őrizned kell, vigyáznod kell rá, és ez egy munka. Ha valamire azt mondja az Ige, hogy foglalkozzál vele, akkor azt a munkát el kell végezned és én garantálom neked, hogy ez egy folyamatos dolog, míg az embernek dolgoznia kell azon, hogy figyeljen arra, hogy milyen a szíve állapota, merre hajlik az és mi a fontos előtte, mit engedsz be, mit nem.
A világban rengeteg olyan undorító dolog van, ami megpróbálja megragadni a figyelmedet és ezáltal a szívedet. Ha erre nem ébredtél még rá, akkor valahol nem ezen a bolygón jársz. Rengeteg dolog van a világban, ami megpróbálja elragadni a figyelmedet Istenről és ezáltal a szívedet is, hogy legyen valami más fontosabb és értékesebb, előrébbvaló Nálánál. És az ördög próbálja megmagyarázni az elmédben azt, hogy helyes az, hogy te helyet engedsz ezeknek a dolgoknak, amik előrébb valók, mintsem az, amire el lettél hívva ebben az életben.
Az igazi életed nem az, ami körülötted folyik. Mert sokszor az egy hazugság, egy máz, egy becsapás egy körítés. Az igazi életed az, ami benned folyik, a szívedben. Azt gondolják az emberek, hogy az az életük, hogy elmennek dolgozni, hogy gyereket nevelnek, hogy gyülekezetbe járnak… Lehet, hogy így van, de figyelj amikor azt mondom, hogy lehet, hogy szinte tökéletesek a körülményeid és minden körülötted látható dolog az tökéletes és jó és mégis lehetsz te boldogtalan és lehetsz mogorva és nyűgös, vagy olyan ember, akivel nem lehet kijönni, mert egyfolytában csak nyafogsz és panaszkodsz. Vagy pedig lehetsz egy olyan ember, akinek nem biztos, hogy tökéletesek a körülményei, nem ott vagy az életszínvonalban, ahol mások vannak, nincsenek olyan befolyásos ismerőseid, nincs olyan fizetésed… De ha odafigyelsz a szívedre és jó a hozzáállásod, akkor akármilyen körülményekben is vagy, mégis lehetsz boldog és kiegyensúlyozott. Mindegy, hogy mi vesz téged körül, hogy mi van a bankszámládon, vagy otthon a házadban, vagy a munkahelyeden, vagy életedben, amit élsz. A szíved a lényeg! Lehetsz boldog, kiegyensúlyozott, és lehetsz győztes a körülményeid felett, ha a szívedben van egy helyes hozzáállás.
Tehát az igazi életed benned van és ezért nagyon fontos, hogy megőrizd a szívedet. Bármi ér, akár jó, akár rossz dolog, az első kérdésem hozzád az, hogy hogyan áll a szíved ehhez a dologhoz, hogyan viszonyulsz ehhez a dologhoz, mi az indíttatás benned azzal a jó dologgal kapcsolatban, ami ért, vagy azzal a rossz dologgal kapcsolatban, ami ért téged. Mi van a szívedben? Mert ha ez rendben van, akkor minden rendben lesz. Tudod sok embert tönkretesznek olyan körülmények, amik jónak mondhatók. A pénz, a siker, az elismerés, a felmagasztalás, előléptetés, lottó ötös olyan dolgok, amelyek jók lehetnek egy ember életében, mégis tönkretehetnek téged, ha a szíved nem tiszta és helyes ebben a helyzetben. Ugyanakkor ennek az ellentéte, tehát a pénztelenség, a sikertelenség, a megaláztatás, keserűség, fájdalom, betegségek tönkretehetnek téged, ha a szívedben nem a helyes irányban mozogsz és nem jó a hozzáállás benned ehhez a helyzethez. Mondani úgy is, hogy élhetsz egy olyan életet, amely teljesen független a problémáidtól és a nehézségeidtől. És ezt úgy tudod élni helyesen és jól, hogy felnövekszel. Mert amikor felnövekszel, akkor nem úgy fogsz viselkedni, mint egy gyermek, akinek minden fáj és minden egyes apró pici probléma a leghatalmasabb problémát jelenti az életben.
Mire gondolok? Arra, hogy Pál apostol azt mondja, mikor a szeretetről beszél az
I. Korinthus 13-11-es versben, hogy: „Amikor gyermek voltam, úgy viselkedtem, mint gyermek. De miután felnőttem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.” Mégis sokan úgy viselkednek keresztényként is apróbb problémák, nehézségek, fájdalmak, sérülések miatt, mint egy piciny gyermek, amikor kidurran a lufija. A világegyetemhez képest a magyar, vagy a világban élő társadalomnak az összdolgaihoz képest, a gazdasági helyzethez, vagy bármihez képest hol áll az a pont, hogy egy piciny gyermeknek kilyukad a lufija? Valahol nagyon hátul áll ez a sorrendben, ugye? Mégis sok ember felnőttként is így viselkedik, amikor éri valami probléma, vagy nehézség.
A Példabeszédek szerint az erős szellem megtartja az embert még a testi fájdalmakban is. És neked nem kell addig várnod, amíg belekerülsz valami problémába, vagy testi fájdalomba, vagy betegségbe, nehézségbe, hogy akkor majd ott te megerősödsz és abból kijössz. Nem kell várnod a megerősödéssel addig, amíg valami tragédia történik az életedben. Légy erős most és készülj fel és legyél tiszta szívű Isten előtt és amikor eljön majd a megpróbáltatás napja (mert eljön, mert jön a vihar), akkor te szilárdan fogsz állni és lepörögnek rólad ezek a dolgok. Sok keresztény azért bukik el sok problémában, mert amikor lett volna lehetősége arra, hogy felkészüljön, hogy megalapozódjon, akkor link volt és lusta volt és nem figyelt arra, hogy Isten mit mond. Amikor volt lehetőséged és szabadidőd (nem rólad beszélek), hogy elővegyél egy keresztény könyvet, vagy elővedd a Bibliádat, vagy eljöjj a gyülekezetbe, akkor nem ragadtad azt meg. Inkább nézted a Barátok közt-öt, meg a Forma 1-et (ami nem baj, ha előtte meg van az igei alapozódásod). Tehát amikor meg volt ennek a keresztény embernek a lehetősége arra, hogy felépítse a szívét, a hitét, hogy erős legyen, akkor nem ragadta meg azt, hanem sodródott a kényelmes, könnyű, habos dolgokkal, amelyekkel a világ is tömi magát. És amikor jött a megpróbáltatás, jött egy tünet a testben, vagy jött egy nagy sárga csekk, vagy jött egy hazug nyelv, gonosz szájú szomszéd, akkor teljesen összetört. És nem tudta azt, hogy ebben a helyzetben mit kell tenni, mit kell kimondani, hogyan használja a hitét. És akkor el kezdett gondolkozni, hogy: most akkor imádkozom és keresztülmegyek ezen a dolgon győztesen és Jézus nevében én a siker embere vagyok! Igen, keresztülmehetsz és legyen ekkor a hited megvallása ekkor! De hidd el sokkal könnyebb a problémákat lerázni magadról ilyenkor, mintsem egy nagy teher alatt, akkor amikor már három zsáknyi súly van a válladon. Érted ugye a különbséget?
Ezek a vasárnapok erről szólnak, és hogy több mint 40 könyv van az asztalon azért vannak, hogy te azokat mindet kiolvasd idővel. Nem akarok senkit lelkiismeret-furdalás alá helyezni, csak felhívom a figyelmedet rá, hogy ez itt van neked lehetőségképpen és nem kell idegen tanításokhoz futkosni, nem kell elmenni a pszichológushoz, nem kell tanácsot kérni a világtól, nem kell elmenni idegenekhez. Istenhez kell futni és most, akkor amikor van erre lehetőséged, amikor van erre időd akkor ragadd meg a lehetőséget és készülj és épülj fel. Mert amit itt nem tudsz megtanulni, és nem tudsz itt megtanulni a földön, akkor azt majd megtanulod ott fent és onnan nagyon messze lesz majd a trónterem és a sornak a hátulján fogsz állni. És lehet, hogy nem érted azt, hogy miről beszélek, de ha hallgatod Jim tanításait, akkor tudod. Jó dolog a mennyben lenni, akárhol is van az ember ott. De Isten akarata az, hogy te felnövekedjél. Mint ahogy Jézus is felnövekedett és megmutatta, hogy hogyan kell élnünk emberként a földön.
Jézus mikor kicsiny gyermek volt, akkor minden évben a szüleivel elment Jeruzsálembe a templomba, hogy ott megjelenjenek Isten színe előtt. Egyszer mikor hazafelé indult a család és nagy rokonsággal voltak körülvéve, és már egy napja mentek, akkor vették észre, hogy nincs ott Jézus. Keresték mindenhol, visszamentek Jeruzsálembe és megtalálták őt a templomba. És Mária és József megdorgálta a pici Jézust, amiért ezt tette velük. Aggódtunk miattad, nem tudtuk, hogy mi van veled?! Jézus olyasmit mondott ami valamit bizonyít.
Lapozzatok a Lukács 2:49-es versére, olvasom: „Ő pedig monda nékik: Mi dolog, hogy engem kerestetek. Avagy nem tudjátok-é, hogy nekem azokban kell foglalatosnak lennem, amelyek az én Atyámnak dolgai?” Mit mutat ez? Ez azt mutatja, hogy amikor elérsz egy bizonyos érettségi fokot, akkor az fog következni, hogy azok a dolgok, amelyek Isten dolgai, az Atyának a dolgai, azok előrébb valóak lesznek, mint az, hogy játszadozzál a többi gyerekkel. Amikor eljutsz egy férfiúi korra, akkor nem kisfiú vagy már, hanem azon a szinten vagy, hogy Isten dolgai fontosabbak. És tedd fel magadnak a kérdést: neked mi a fontosabb?
Ha neked a vasárnap délutáni fűnyírás fontosabb neked, mint az istentisztelet, az azért fontos neked, mert még picinyke vagy. Mert még nem tudod a különbséget, hogy mennyivel fontosabb vasárnap gyülekezetbe jönni, mint a füvet nyírni. Ha az a fontosabb, hogy tanulj az érettségire, akkor még nem fogtad fel, mert még gyerek vagy, hogy az fontosabb, hogy itt legyél vasárnap, mintsem, hogy az érettségire készülj ma. Amikor az érettségnek egy bizonyos fokára eljutsz, akkor bizony Isten dolgai fontosabbak lesznek, mint azok a dolgok, amikről te úgy gondolod, hogy azok milyen értékesek neked. Senkit nem ítélek el azért, mert nincs itt, azért sem itt van, Isten előtt álltok és Isten az, aki a szíveteket látja és egy kis csecsemőt nem dorgálunk meg azért, mert csecsemő. Egy gyereket nem fegyelmezünk azért, mert gyermek. Gyermeknek ilyen természete van. De egy gyermeknek fel kell nőni, vagy hányan akartok gyermekek maradni?
Abban az értelemben gyermekeknek kell maradnunk, hogy érzékenyek legyünk az Úr dolgaira. És könnyen befogadóak és lágy szívűek. Eljuthatsz arra a felnőttségi fokodban, hogy felette élsz a problémáidnak, nem pedig alatta. Oda, ahol csak az Ige van rád hatással, nem pedig a problémák. Mert eljuthatsz oda, arra a szintre a hitben, a szellemednek az erősségében, hogy nincsen semmi rád hatással már, csak az, amit az Ige mond. Szeretnél ide eljutni? Hogy csak az Ige van rád hatással és nem a problémák? Hogy a problémák, a sértések lepörögnek rólad, a gúnyos megjegyzések lepörögnek rólad. Ehhez fel kell növekedned! Hogyan fogsz felnövekedni? Hogy minden vasárnap itt vagy? Csupán ettől nem!
Ahhoz, hogy a szíved lágy maradjon, az Ő jelenlétében kell időt töltened. Hallottam egy prédikátort, aki beszélt arról, amit a háziasszonyok általában tudnak és azok a férfiak is, akik szeretnek konyhában sütni. A húst ugye lehet úgy is puhítani, hogy beteszik páclébe, ott magába szív dolgokat, ízeket és megpuhul. De egy húst lehet úgy is puhítani, hogy klopfolóval ütik. Isten mit szeretne, hogy a te szíved lágy legyen? És hogyan szeretné ezt elvégezni a te életedben? Húsklopfolóval, szétütve téged? Hogy vedd már észre a kemény fejeddel, hogy amit Én mondok az igazság. Egy keményfejű és szívű ember az az életnek a csapkodásait kapja meg a fejére és életére, hogy megpuhuljon. Akkor sem mindig puhul meg. Ahelyett, hogy az Úr jelenlétében lennénk, és ott megpuhulnánk, és érzékenyek lennénk az Ő dolgaira, hogy minden nehézséget, problémát könnyen legyőzzünk, ehelyett az élet puhít meg minket sok dologban. Sok kudarcba nem kellett volna belekerülnünk, sok fájdalmon nem kellett volna keresztül mennünk.
A világban nagy a kísértés arra, hogy a gyermeki egyszerűséget és a gyermeki szívet elhagyván mindenkire gyanakodjál, mindenkiben az ellenséged lásd, és senkiben ne bízz meg. A világban nagy a nyomás arra, hogy ne bízzunk meg a másikban. Mert becsapott egyszer, becsapott kétszer, éveken keresztül. De amikor megkeményedünk a világban ilyen sérelmek miatt, akkor megkeményedhetünk Isten felé is. Pedig a mi keresztény hitünknek a lényege és alapja, hogy megbízunk benne és abban, amit Ő mond. És ahhoz, hogy megbízz abban, amit Isten mond, ahhoz gyermeki szívre van szükség. A hitnek meg kell erősödni, fel kell növekedni és erőssé kell válni és más egy hite egy gyermeknek, mint egy felnőttnek. De azt az egyszerűséget, ahogy egy gyermek elfogadja azt, amit mondanak neki azt meg kell tudnunk tartani.
A büszkeség egy nagy probléma a számodra és Isten számára is. A büszkeség, amely a szívednek az ellensége az egy független, énközpontú szellemre jellemző. A büszkeség azt mondja, hogy én önmagamban képes vagyok ezt megtenni és nincsen szükségem arra, hogy bárkinek a segítségét elfogadjam. Pedig Isten pontosan azt szeretné és azt akarja, hogy te rá támaszkodjál a legapróbb dologban is az életedben. A rutinszerű dolgokban is, abban, hogy reggel egy kávét főzöl. Isten azt akarja, hogy ne legyünk függetlenek azt gondolva, hogy bármit megtehetünk csak úgy önmagunkban. Aztán ha az jól sül el, mert jól sikerül, akkor azt magunknak tulajdonítsuk, hogy az miattunk sikerült olyan jól. Isten nem akarja azt, hogy te tőle függetlenül azt gondold, hogy te bármit megtehetsz és ha az valóban sikerre jut, nehogy azt gondold, hogy az a te érdemed. A siker miatti büszkeség tönkretesz. Leginkább azokat teszik tönkre, akik eleve úgy állnak hozzá a sikeres élethez, hogy amikor az megérkezik az életükbe, akkor azt mondják, hogy: Igen, ezt én megérdemlem és ezért megdolgoztam, kemény munkát végeztem. És lehet, hogy te keményen dolgoztál azért, de Isten előtt vannak olyan emberek, akik egykor alázatosak voltak, de amint sikeressé váltak megváltoztak.
Mert jön egy kis pénz, előléptetés, pozíció, hatalom és máris eltűnt az alázatos szív, amely Istenre mutat, hogy ez az Ő érdeme.
Tudod az emberek sokszor nem mondják ki magukról ezekkel a szavakkal, de mégis ott van ez bennük. És mindegy, hogy te kimondod, vagy nem, de a szívedben ez ott van, ha ott van. És Isten a szívedet vizsgálja. Ezért mondja a Példabeszédek 4:23, hogy minden féltett dolognál jobban őrizd meg a szívedet. Isten keresi azokat az embereket, akiket használhat, felemelhet, kulcspozícióba emelhet, hogy őt képviseljék magas helyeken. Isten fel akar téged emelni, elő akar léptetni és azt akarja, hogy minden szükségessel rendelkezz, nem csak magad, hanem mások számára is.
A legtöbb kereszténynek, ha feltenném azt a kérdést, hogy miért akarsz te nagyobb fizetést, vagy vagyont, több pénzt? Akkor legtöbben azt mondanák, hogy akkor lecserélném a házat, az autót, vennék új ruhát… Nem baj ez, de nem ennek kellene állnia az első helyen. Mondhatom neked, ha ez áll az első helyen, akkor a szíved nem a helyes irányba dobog. Oda kell figyelned ez után a szívedre? Mert a szívedben annak kell lennie, hogy segíts valaki másnak. Az is önzőség, hogy: hát nekem nem kell nagy vagyon, én annyival megelégszem, amennyivel a családom és a saját szükségeimet betölthetem. Ez önzőség, és ennek nincs köze az alázathoz ez bolondság. Mert nem gondolsz azokra, akik szükségben szenvednek, hogy nekik adhatnál. Tudod a motivációd az legyen, hogy segíts valaki másnak. Egyáltalán nem vaj, hogy várod az anyagi áldást. Én minden héten imádkozom efelett. És megáldok minden jelenlévőt, aki adománnyal támogatja ezt a szolgálatot és a szellem munkáját eloldom feletted és angyalokat küldök ki, hogy hozzák be a pénzt hozzád és te számítsál a növekedésre és várd el a pénzügyi áttörést és a sikert. Nem baj, ha várod az anyagi áttörést, de legyél biztos abban, hogy nem csak magadra fogod azt költeni. Legyen a szívedben mindig ott ez a helyes, jó motiváció, hogy másoknak segíteni fogsz azzal, amid van. És az nem igaz, hogy te semmivel nem tudod segíteni azokat, akik körülötted bármiféle hiányt szenvednek. Mert ha nincs is pénzed, de tudsz adni egy kedves mosolyt, egy jó szót a másiknak, azzal már segítettél.
Bármilyen képességed, vagy tehetséged van az nem miattad van, Istentől van az. Ha képes vagy jó fizikummal munkát végezni, hogy a tehetségedből jó tanár, vagy fizikus bármi legyél, az nem tőled van, Istentől van az.
A János 3:27-ben ezt olvassuk: „És felele János és monda: Az ember semmit sem vehet, hanem ha a mennyből adatott néki.” Annyira vágysz a növekedésre, az áttörésre, az új autóra, meg a férjedre, meg a nagyobb fizetésre, előléptetésre. Az Ige azt mondja, hogy Istentől kell neked azt várnod. Nem sok ember van, aki nem kezd túl sokat gondolni magáról, amikor egy magas pozícióba kerül. Úgy is mondhatni ezt, hogy a legtöbb ember elkezd magáról feljebb gondolkozni, amikor valami előléptetést kap. Legyen az munkahelyi, vagy gyülekezeti előléptetés, vagy elismerő mondat nyilvánosság előtt. Ilyenkor az emberek elkezdenek többet gondolni magukról, mint amit kellene. Akkor szeretnek magukról többet gondolni az emberek, amikor elérnek valamit, amikor valamit sikerre visznek.
Azt mondja a Biblia több helyen, hogy Isten felemeli az alázatosokat. Ha te szeretnél felemelést, előléptetést, akkor önmagadat Isten előtt meg kell aláznod. És mond az Ige itt még valamit, hogy: akik magukat felemelik, azokat Isten megalázza. Nagyon kemény dolog ez! Akik magukat előre tolják és büszkék arra, hogy ők mit értek el és mire képesek, azok megaláztatnak.
A Jakab 4:9 mondja azt, hogy Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ád. Miből van bármi, ami hozzád jön a Mennyből kegyelemből, hit által? Hogyan jön az el hozzád? Az alázaton keresztül! Bármit szeretnél Istentől, a te szívedben alázatosnak kell lenned az Igéje felé. Nem előttem kell megaláznod magadat, hanem Isten előtt. És ez mit jelent? Hogy elfogadod azt, amit Ő mond, megbízol abban amit Ő mond. Ez egy tisztelet adás Isten felé. Mondhatni azt is, hogy ez az Igevers egy ígéret. És ígéret az is, hogy aki magát felemeli, az megaláztatik és aki magát megalázza, az pedig felemeltetik. A büszke, fennhéjázó szív az büdös Isten előtt.
A Példabeszédek 16:5 ezt mondja: „Utálatos az Úrnak mindenki, aki szívében felfuvalkodott. Kezemet adom rá, hogy nem marad büntetlen.” Ez nagyon kemény! Nem csak azt mondja, hogy nem valami jól fest Isten előtt az az ember, aki felfuvalkodott, hanem utálatos. Amikor a szíved büszke, azt hiszed, hogy magad miatt vagy áldott és nem Istennek tulajdonítod az érdemet. Amikor a szíved kevély és büszke, azt hiszed, hogy saját magad miatt van jó előremenetel, siker, vagy gyógyulás, amit kaptál és nem Istennek tulajdonítod az érdemet. Mindenki, akinek a büszkeséggel problémája van, az elkezd azonnal rosszul bánni a másikkal is. A büszke embereknek nem sikerül az, hogy szeretetben járjanak, nem működik az életükben, hogy szeretetben járjanak másokkal, mert lenézőek lesznek a másikkal szemben és azt hiszik, hogy többet érdemelnek ők a másiknál. Mert hogy te dolgozol, az a másik meg nem dolgozik és nem is akar, ezért te jobb vagy és te többet érdemelsz… Mi ez? Ez egy büszkeség. Lehet, hogy az a másik nem dolgozik és egy link állat, de neked miért kell arra büszkének lenni, hogy te dolgozol és tudsz kemény lenni. A kettőnek nem kell együtt járnia! Örvendezz és adj hálát Istennek, hogy van jó egészséged és tudsz dolgozni.
És eszembe jut újra Dávidnak a szavajárása, amit ő a szívéből kiáltott el Isten felé, hogy: „Tiszta szívet teremts bennem óh, Istenem!” Ez a Zsoltárokban van és lapozzunk oda. „És az erős szellemet újítsd meg bennem!” Add meg nékem a te üdvösségednek örömét és engedelmesség Szellemével támogass engem!” Hány kereszténynek van a fontossági sorrendben, az első helyen, hogy bárcsak Istent még nagyobb engedelmességben szolgálhatnám! Bárcsak még inkább alázatos lennék Őelőtte!
Ülhetsz itt és hallgathatsz engem és vannak páran, akik az Interneten is hallgatnak és nagyon alázatosan teheted ezt, de senkiről sem mondható el az, hogy nincs benned hajlam a büszkeségre. Benned is és bennem is, mindannyiunkban ott van erre a hajlam, ez a hústestünknek a tulajdonsága, amivel nekünk foglalkozni kell. Ugyanúgy, mint ahogyan a szellemünknek a tisztán tartásával is foglalkozni kell. Minden féltett dolognál jobban őrizd meg a szíved. Ez azt is jelenti, hogy minden féltett dolognál jobban őrizd a szívedet a büszkeségtől, a felfuvalkodottságtól, a kevélységtől és attól, hogy te különbnek gondold magadat a másiknál. És ugye a világban ott van az a gondolatmenet, hogy egymás fölé helyezzük magunkat, hogy én ezt teszem, meg azt teszem, az a másik meg nem azt teszi, vagy nem úgy teszi, hogy rosszabbul teszi, mint ahogy én, ezért én jobb ember vagyok és különb vagyok nála. Ez miből fakad? Ez a kevélységből és a büszkeségből fakad! Minél magasabb a pozíciód a gyülekezetben, vagy a munkahelyeden, minél inkább mások szeme előtt vagy, annál nagyobb az esélyed a felfuvalkodottságra. Minél inkább előtérben vagy, annál nagyobb kísértés, nyomás nehezedik rád, arra, hogy te felfuvalkodj abban a helyzetben és azon a helyen, ahol éppen vagy.
Ha ott énekelsz a gyülekezetben, ahol ülsz most, közel sincs olyan veszélyben a szíved, mint ha itt mögöttem a dicsőítést vezetnéd. Aki előtérben van, rá nagyobb nyomás helyeződik. Lehet, hogy most te hallgatsz itt engem és nem fuvalkodsz fel amiatt, hogy hogyan prédikálsz, de ennek a tekintetében én sokkal nagyobb veszélyben vagyok. Mert én itt állok emberek előtt és így van ez a zenészekkel, az énekesekkel és mindenkivel. Ha előléptetésben vagy, vagy kiemelt pozícióban vagy, vagy mások előtt vagy, automatikusan arányaiban nagyobb rajtad a nyomás arra, hogy a szívedben felfuvalkodjál és kevéllyé váljál.
Sokan szeretnének előléptetést és megbecsülést és elismerést és ezzel nincsen baj. Szeretnének az emberek előremenetelt és szép és jó dolgokat, de imádkoznod kell azt, hogy te akkor kerülj oda, amikor kész vagy azt kezelni. Mert sok ember úgy kerül pozícióba, vagy beosztásba akár egy munkahelyen, vagy egy gyülekezetben, vagy egy társaságban, hogy nem tudják azt a helyet kezelni. És sokan emiatt elbuknak. Sok embernek van képessége és ajándéka ahhoz, hogy elérjenek valamit, hogy eljussanak egy bizonyos helyre, de nem erős a jellemük, hogy ott meg is maradjanak. És lehet, hogy van ajándékot arra, hogy jó vezető legyél, vagy van képességed arra, hogy jól végezd a munkádat, hogy tökéletes munkát adj ki a kezed közül és eljuthatsz így egy magas szintre és mesterévé válhatsz annak, amit végzel. De ha a szívedben, a jellemedben nem vagy óvatos, akkor arról a helyről kieshetsz könnyedén. Minél nagyobb dolgokat cselekszik veled Isten, annál inkább törekedned kell az Isten előtti alázatra. Minél nagyobb dolgokat tesz veled Isten, annál inkább figyelned kell a szívednek a dobbanásait, hogy mit miért teszel, hogy mi benned a motiváció, mi az indíték. Miért teszed azt úgy, ahogy. Jó ha nem felejted el azt, hogy Istentől van, ahová eljutottál.
Tudod úgy van ez Istennél, hogy Ő rádbíz valamit, aztán azt hűségesen kell kezelned és hűségesnek kell magadat abban bizonyítanod, aztán utána Isten felemel a következő szintre, ahol ugyanez a menetrend, ugyanúgy kell magadat bizonyítanod azon a helyen, hogy te nem fuvalkodtál fel és tudod azt, hogy Isten helyezett téged oda. Ha erről elfelejtkezel és elkezdesz bármilyen módon saját magadra tekinteni, hogy te ezt megérdemelted, a te erődből van ez az előléptetés, a sok és kemény, kétkezi munkád miatt van ez a nagyobb jövedelem amit kapsz, mert te ezt igazán megérdemled, akkor belekerültél abba a Példabeszédek-beli Igébe, amely azt mondja, hogy a felfuvalkodás ott jár a bukás előtt.
Az a helyzet, hogy az emberek jó szívvel tesznek jó dolgokat, adakoznak, szolgálnak, segítenek a másiknak, de nem kellene soha azt mondanod ezekre mutogatva, hogy de hát én olyan jó szívű vagyok, olyan jó vagyok. Mondd inkább azt, hogy dicsőség Istennek ezért, amit Ő elvégzett bennem és végez ma is. És köszönöm Istennek a tehetséget, hogy Ő ezeket a szavakat a számba adta, hogy elmondjam neked. És nem kell a látszat-alázat, hogy: hát dicsőség Istennek – én imádkoztam érte, hogy ő meggyógyult! Hányszor hallottam ezt?! Meggyógyult valaki, aki felé imádkozott, vagy szolgált valamelyik keresztény testvér: Óh dicsőség Istennek, meggyógyult, én imádkoztam érte, én tettem rá a kezem, én mentem be hozzá a kórházba, én látogattam meg otthon, az én kitartó imám….. én minden nap imádkoztam érte, olyan munkát végeztem érte! Huj, dicsőség Istennek! – Ebből tisztán kicseng, hogy ez egy látszatdolog és nem őszinte. Szoktam mondani, hogy egy legyet nem tudok meggyógyítani. És az az igazság, hogy semmire nem vagyunk képesek önmagunkban, viszont Őáltala mindenre képesek vagyunk! Nélküle egy karika vagy, ami belül üres. Ugye tudod mi ez? Hát a Nulla! Ne értsd félre, sokra értékellek benneteket! Mert Őbenne megigazulva vagytok szentek és bölcsességgel teljesek, de nélküle nem sok minden vagy! Nem azt jelenti ez, hogy le kell magadat minősítened a föld alá, hogy te utolsó senki vagy! Istennek féltőn szerető tekintete vesz téged körül, mert te az Ő gyermeke vagy és Ő kedvel téged és bizodalma és hite van benned, nagyon szeret téged és minden, ami van és amit elértél és amit el fogsz érni, az Őáltala van.
Minél nagyobb kevélység és büszkeség van benned, annál inkább vagy megcsalatva, annál süketebb és vakabb vagy és annál kevésbé értesz. Minél több benned az alázat, annál tisztábban látod magad, annál többet hallasz meg és annál érzékenyebb vagy a szívednek a rezdüléseire. Tedd fel magadnak a kérdést, hogy hol lennél ma te Isten irgalma nélkül? Nem akarod a választ igazán megtapasztalni sohasem, ugye? Mindannyian úton lennénk a pokolba! És ne mondd semmire, hogy hát én jó voltam, mert ezt, meg azt tettem. A jó cselekedeteid bőven elegendők arra, hogy a pokolba vigyenek. Mert a te önös cselekedeteid, amit saját magadra tekintve teszel, az Isten előtt olyan, mint a szennyes ruha, ami megáll a sarokba olyan koszos. Viszont a jó cselekedetek, Őrá nézve való jó lelkiismerettel, az Ő dicsőségére tekintve ajándékot és jutalmat hoznak neked a mennyben majd.
Az alázat a szívben mindig a valóságot fogja meg. A büszkeség pedig valami hazugságot, ami nem igaz. A büszkeség, a kevélység egyenlő a megtévesztéssel. És a múlt héten olvastam fel a megtévesztésnek a szótár szerinti jelentését. A megtévesztésnek az a lényege, hogy te valami igazságot hiszel el olyan dologról, ami hazugság. Elhiszed azt az igazságot, hogy neked otthon ilyenkor vasárnap délután mosogatnod kell, mert az fontosabb, mint Isten Igéjét hallgatni. És a szemed előtt azt hiszed, hogy te ezzel most az igazságot és jót teszed, mert kitakarítottad a lakást otthon. És megtévesztett vagy ezzel és lemaradsz valamiről! Nem jelenti ez azt, hogy otthon ússzon a ház a szemétben…, de meg van mindennek a maga ideje és helye. És tudod ez a felnövekedésnek egyik jele, hogy az Isten dolgait előrébb helyezed a saját dolgaidnál. Isten dolgait oda helyezed, ahova valók! És Isten megengedi neked, hogy elmenj szabadságra, kihagyjál egy-egy alkalmat akár és pihenjél. Isten nem szőrös szívű szörnyeteg, aki jelenléti ívet tölt ki a gyülekezetben és nem kell rettegned tőle, hogy Isten ezért nem áld meg a héten. Ez bolondság! Ha egyszer nem jössz el ide, akkor is szeretni fog téged Isten. Nem ez az alapja az Istennel való kapcsolatnak. Isten úgy szeret téged, ahogy vagy. Ha szeretnéd birtokba venni mindazt amit Ő megszerzett neked, ahhoz ismeretre van szükséged.
Őbenne a felfelé vezető út a megalázásnak az útja. Ugyanakkor lehetetlen Isten szerinti szeretetben járni, ha nem vigyázol a szívedre. A fő elhívásod az az életben, hogy szeretetben járjál, a férjeddel, gyerekeddel, pásztoroddal, szüleiddel és mindenkivel, akivel kapcsolatban vagy. Ez kell legyen az életed legfőbb célja! Ha nem ez az életed legfőbb célja ma, akkor bátorítalak téged, hogy ezt változtasd meg! Mondhatod, hogy: hát az én legfőbb célom az, hogy végre beköltözhessek a nagy házamba, megkapjam ezt Istentől. Az életem legfőbb célja, hogy le tudjam már cserélni az autómat, vagy hogy jó jövedelmem, jó munkahelyem legyen és jó sok pénzt keressek. A legtöbb embernek ez a legfőbb célja! Keresztényeknek is! Mert nem gondolkoznak úgy, ahogy Isten. És nem töltenek elég időt Isten jelenlétében, ahol megismernék Istennek a szívét, hogy Istennek mi a célja és a szíve vágya.
Óh a legfőbb célom, hogy egy jó vállalkozást vezessek! Miért nem az a legfőbb célod, hogy embereken akarsz segíteni? Ebben nagyon jól tud neked segíteni a jól jövedelmező vállalkozás, egy jó autó, amivel el tudsz menni másoknak segíteni. Lépj túl azon, hogy egy önző életet élsz és tedd azt, amire Isten elhívott! Lehet, hogy nem érted, de Jézus mondta ezt a nagy igazságot, hogy jobb adni, mint kapni. És nem csupán Ámen-t kell erre mondanod, hanem értened is kell, hogy miért van ez így!
Nem kell soha semmi erőfeszítést tenned azért, hogy a szükségeid be legyenek töltve, ha megtanulod azt, hogy mit jelent adni. Mert amikor adsz, akkor azzal gyakorlatilag saját magadról gondoskodsz. Mert amit elvetsz, le is aratod. De miért teszed, amikor azt valamit? Hogy a te szükségeid be legyenek töltve? Nem ezért, hanem azért, mert a szeretet motivál! Lépj túl magadon és az önzőségen és tedd azt, amire Isten elhívott.
Bizony a szolgálatban mindannyiunknak előtérbe kell helyeznünk azt, amire Isten elhívott. Ehhez bizony időnként le kell mondanunk arról, amit mi saját magunk tennénk bizonyos helyzetekben, vagy bizonyos időközönként. A kevély szív csak bajt okoz! Tiszteletlenséget és lázadást okoz bennünk. Kevélység miatt belekerülünk olyan dolgokba, hogy nem kérünk engedélyt olyan dolgokra, amikhez engedélyt kellene kérni. Vannak így a gyermekek a szüleik felé, nem?
Ha szemfüles vagy észreveszed ezt másokban, de magadban észreveszed-e? Nem kell neked a másikat kiigazítanod! A másikban mindig könnyebb észrevenni, hogy mit hibázott. A másikban könnyebb észrevenni, hogy hol rontotta el, hogy mit tett vagy tesz rosszul. De nagyon jól gondold meg, hogy te a másikat valaha is kiigazítod-e ez ügyben. Ritka eset az, amikor Isten azt mondja valakinek, hogy te menj oda a másikhoz és igazítsd őt ki. Előtte töltsél imádságban időt a térdeden állva, vagy a fotelban ülve, hogy valóban neked ezt meg kell-e tenned…, hogy a másikat megszólod, vagy megítéled. Mert nincs ilyen szolgálat a Bibliában, hogy kiigazító szolgálat.
Nagy előszeretettel beleokoskodunk a másik életébe. Bizony az embernek meg kell tanulnia a száját befogni és mindig elmondani a véleményét mindenkiről. Ezt a szülőknek is meg kell tanulni, amikor a gyermekük felnő és már huszon-harmincas éveiben jár, hogy ne próbálják őt mindig minden helyzetben kiigazítani.
Kell legyen benned bizalom az Istenben, hogy Ő képes arra, hogy ezt megteszi. És a kiigazításod, a feddésed, vagy dorgálásod mindig a szeretet nyelvén hangozzon el bármit is mondasz. És azt hiszem, hogy ez a téma olyan jó, hogy a jövő héten ezt fogom folytatni.”