A te legnagyobb ellenséged: Büszkeség 1.
A szíved állapota
(2013.02.03.)
„Az Úrnak egy különleges jelenléte van ma itt közöttünk. Nem csak azért, mert tapsoltuk és ujjongtunk, hanem már amikor ide beléptem, még az alkalom kezdete előtt itt volt ez a jelenlét és hiszem, hogy ez még inkább kiteljesedik ma közöttünk! Ámen! Valakinek a bal szeme gyógyult, a bal szeme….
(Szokásos megvallásunk következik.)
Rengeteg jegyzet van előttem, de a múlt héten is így volt ez és amikor ideálltam a dicsőítés után, akkor választottam, illetve választott az Úr egyet, hogy miről is kell szólnom. És akkor végül folytattam az elmúlt hetekben elkezdett tanításokat és a mai napon is van előttem a Szellem vezetésével kapcsolatban kigyűjtve egy-két Ige a hozzá tartozó magyarázatokkal… Azonban a mai napon nem azt fogom folytatni amit három héttel ezelőtt elkezdtem. Lehet, hogy egy új sorozatba kezdünk – nem is tudom – majd meglátjuk, hogy mi alakul ki ebből, hiszen menet közben alakul sokszor.
Az a tanítás, ami most elhangzik, annak a jegyzetei már a múlt héten is a rendelkezésemre álltak és igazából ezeket a dolgokat, amiket az elmúlt hetekben prédikáltam, tanítottam és amiről ma is szó lesz, már hallottátok, nem újdonságok ezek. Vannak közöttünk azonban olyanok, akik egy-két hete, hónapja járnak közénk, ezért az ő számukra ez új lesz és azoknak is, akik nem hallották az elmúlt
hetek-hónapok tanításait, illetve nem hallgatják vissza rendszeresen. Ezért prédikálom nagy bátorsággal Isten Igéjét úgy, hogy közben ismétlünk is.
A témakör, amibe a mai napon belekezdünk az a te szívednek az állapotáról szól és arról szól, hogy hogyan hozhatod magadat egyenesbe Isten előtt, hogyan kerülhetsz abba a helyzetbe, amikor Isten az Ő áldásait árasztja rád. Kíváncsiak vagytok-e erre? Érinteni fogjuk hogy hogyan kerülhetsz abba a helyzetbe, hogy Isten ellenáll neked. A Példabeszédekben nagyon sok igevers foglalkozik az embernek a szellemével, a szívével, a kimondott szavainkkal és azzal, hogy összehasonlítsa a bolond embert a bölcs emberrel. Ugye mi mindannyian bölcs embereknek akarunk látszódni Isten előtt és nem csak hogy látszódni akarunk annak, hanem azok is akarunk lenni! Bölcs embernek akarjuk magunkat tudni Isten előtt! Ámen! Vagy hányatok mondja azt magáról, hogy én egy nagy bolond vagyok. Ha ezt mondod, akkor csak úgy értheted ezt, hogy az Úrnak vagy a bolondja, mert az Úr a világ bolondjait választotta, hogy a világnak a bölcseit megszégyenítse. Így vállalom azt, hogy az Úr bolondja vagyok. De a bibliai értelembe véve ezek a bolondok, akik az Úrban bolondok, tehát elfogadják azt, amit Ő mond, ezek igazából azok a bölcsek, akiken megnyugszik Istennek a jelenléte, kenete és akiket Isten használni tud, akiket Isten használni tud, tudott és tud majd a jövőben is.
Szeretnél-e olyan állapotban találtatni Isten előtt, hogy Isten tud téged használni?! Igen! Akkor pedig szükséged van arra, hogy a szívedet megőrizd abban az állapotban, amelyben egy piciny gyermeknek a szíve van, amikor még megszületik és kicsiny. Meg kell őrizned azt az egyszerűséget és bizalmat, amely van egy piciny gyermekben, akiben nem épültek ki még a világi sérelmek miatt azok a gátak, falak, amelyek nem engednek oda be semmit. Mert egy piciny gyermeknek, ha mondasz valamit, akkor az megbízik abban, amit mondasz neki, nem kételkedik benned, tényként kezeli amit mondtál és elfogadja. És nincs benne kérdés és nincs benne kérdőjel, az úgy van, ahogy te mondtad. Az embernek a szellemében – felnőtt emberekről beszélek – sokszor ez kiirttatik. Kiirtja azt a világ belőlünk, hogy megbízzunk annak a személynek a szavában, akit nem látunk, aki a Mindenható Isten és hogy ne fogadjuk el azt, amit Ő mond nekünk úgy, ahogy azt Ő mondja. Mert kiépülnek bennünk olyan falak, gátak, ellenérzések, hogy bizalmatlanná válunk. Bizalmatlanná válunk egymás felé, a hírek és információk felé, afelé, amit Isten mond és nem fogadjuk el tényként, hogy úgy van, ahogy azt Isten mondja. Az, hogy emberekkel kapcsolatban jó érelemben vannak fenntartásaid, tehát nem bízol meg feltétel nélkül minden emberben csak azért, mert ő keresztény – ez így rendben van. Sőt, ez egy támogatandó dolog és ne legyél bolond, mert a bolond embert lehet kihasználni.
Nem kell neked feltétel nélkül mindenkinek a szavát elfogadnod. Egyedül Isten szavát kell elfogadnod feltétel nélkül, hogy az úgy van, ahogy azt Ő mondja. Ha valaki mond neked valamit, vezetni, tanácsolni, segíteni akar, akkor vizsgált meg a bibliai Igéknek a tükrében azt, hogy az úgy helyes-e, elfogadható-e, illetve emellett vizsgáld meg a szellemedet. Pl. egy üzletnek a megkötésénél, vagy egy tanácsadásnál vizsgáld meg a bensődet, hogy ez a te szellemedben egy békességet hordoz-e, hogy a szellem figyelmeztet-e téged valamire, vagy pedig van benned egy stop tábla, egy ellenérzés, egy felkiáltó jel, hogy ne fogadd el annak az embernek a szavát, bármennyire jónak is az. Mivelhogy az embert a világban becsapják és becsapták és van úgy, hogy a szülők csapják be a gyerekeiket. A gyerekek, mikor felnőnek, elérik a tizenpáréves kort, akkor már rájönnek arra, hogy amit az anyu, meg apu mond, az nem úgy van és ezért ellene fordulnak és a szülők meg nem értik, hogy miért nem olyan a gyerek, amilyennek lennie kell. A gyereket addig tudod megvezetni, amíg a kis értelme ki nem nyílik. Mert mondod neki azt, hogy ne részegeskedjél fiam, ne dohányozzál, ne hazudjál, ne beszélj ilyen csúnyán édesanyáddal, miközben te pontosan ugyanazokat teszed, amiket tiltasz neki. Egy idő után a gyermek azt fogja tenni, azt fogja követni, amit látott nálad és nem azt amit te mondtál neki. Úgy is lehetne ezt mondani, hogy azt fogja a gyermek követni az életében példaként, amilyen mintát lemásolt rólad és nem azt, amit te prédikáltál neki.
Így tehát az emberek próbálnak ilyen-olyan módon hatást gyakorolni emberekre, érnek csalódások akár családon belül is, családon kívül is, a munkahelyről is, tönkremennek házasságok, emberi kapcsolatok és az emberek bizalma, feltétel nélküli bizalma meginog. Biztosan találkoztál már olyan emberekkel, akik úgy vannak ezzel, hogy azt mondják pl., hogy soha többet nem akarok férjhez menni, soha többet nem akarok megnősülni, mert minden férfi csak „azt” akarja, és gonosz és mindegyik átver, meg minden nő csak a pénzemre utazik – találkoztatok már ilyen emberekkel, akik megcsömörlöttek bizonyos dolgoktól, mert elutasítással, vagy visszautasítással szembesültek. És azért beszélek most erről itt a bevezetőben, mert ezek a hatások, amik érnek minket ezek hatással lehetnek az Istennel való kapcsolatodra is, ha te a szívedet nem őrzöd meg úgy, ahogy azt a Példabeszédek 4:20-23-as Ige mondja és mutatja neked: „Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédeimre hajtsad füledet. Ne távozzanak el a te szemeidtől, tartsd meg ezeket a te szívedben. Mert életük ezek azoknak, akik megnyerik és egész testüknek egészség.
Minden féltett dolognál jobban őrizd meg a szívedet, mert abból indul ki minden élet…”
Az emberek hajlamosak nyolc lakatot felrakni az ajtóra, háromféle különböző biztonsági rendszert beépíteni az autóba és képesek óvintézkedéseket tenni azért, hogy az otthoni páncélszekrény körbe legyen véve mindennel, hogy nehogy kiraboljanak minket az értéktárgyainkból, azokból, amik számunkra értékesek. De az emberek nem fordítanak figyelmet arra, hogy a te legértékesebb részed az a te szíved, a te Szellemed és erre neked jobban kell vigyáznod, mint az aranygyűrűre, ami az ujjadon van. És a Biblia azt mondja, hogy nem a pásztorodnak kell vigyáznia a szívedre, nem az anyukádnak kell vigyáznia a szívedre, mégcsak nem is Istennek kell vigyáznia a te szívedre, hanem te saját magadnak. Tehát neked vigyáznod kell, őrizned kell a szívedet, hogy az milyen állapotban van. Hogy az alázatban van, Isten felé elfogadásban van, vagy felfuvalkodott kevélységben van, büszkeségben van. Neked őrizned kell és ez egy munka, olyan munka, ami folyamatos. Nem úgy van ez, hogy foglalkozok vele január első két hetében, utána egész évben nem kell vele foglalkoznom. Ez egy folyamatos munka.
Nagyon sok undorító dolog van a világban, ami próbálja megragadni a figyelmedet és ezáltal a szívedet. Próbálja megragadni a figyelmedet, az elmédet és ezáltal arra összpontosítasz, koncentrálsz. És tudod a keresztények is hajlamosak arra, hogy bekapjanak olyan dolgokat akár a tévéből, amit a világ is megeszik. És lehet sorolni a komédiákat, a vígjátékokat, amelyekben sokszor istentelenség van és az a vicc és az a poén és a nevetség tárgya, hogy hogyan csalja meg az asszony a férfit és az a nevetséges, hogy milyen úton-módon tudja becsapni. És ezen nevetnek, még a keresztények is! Ez egy példa csak a rengeteg közül, de sok minden a te figyelmedet az Igétől próbálja elvonni és próbálja ráirányítani azokra a dolgokra, amelyek olyan könnyűek, olyan habosak, amelyekhez neked nem kell semmiféle erőfeszítést tenned, amely olyan könnyen elérhető, egyszerű, olyan gyors…
Az igazi életed az nem az, ami körülötted van. Az igazi életed nem az, ami a munkahelyeden, a családodban, a gyülekezetedben folyik – nem csupán ez a körítés a te életed. Az igazi életed benned van, ahogy te mindezt megéled, ahogy te mindezeken átmész. Ahogy átmész az örömökön, átmész a bánatokon, a sikereken, győzelmeken, ahogy átmész ezeken a dolgokon – ezek a te szívedet valamilyen irányban próbálják félrevezetni. A sikerek és a győzelmek is ugyanúgy, mint ahogyan az esetleges veszteségek vagy kudarcok. Próbálnak téged félrevezetni attól az úttól, amely út a Jézus Krisztus útja.
Lehet, hogy szinte tökéletesek a körülményeid, és lehet, hogy a körülötted lévő dolgok rendben vannak és szép ruhában jársz és új autód és lakásod van, munkahelyed és egészséged, mégis lehetsz boldogtalan, lehetsz mogorva és nyűgös valakivel, akivel „nem lehet kijönni”, mert egyfolytában önmagadat sajnálod.
Hány emberrel találkoztál, aki állandóan panaszkodik, nyafog és állandóan önmagát sajnálja, miközben rengeteg ember van a világon, akinek a körülményei sokkal rosszabbak, a látható életfeltételei sokkal rosszabbak… És mondom nektek, hogy közületek a legrosszabb sorban élők is sokkal gazdagabbak mint egy nigériai szegénytelepen élő színes bőrű családnál. Sokkal nagyobb teljességben és gazdagságban éltek egyesével külön-külön mindannyian, mint Tibetben, Kínában, vagy Észak-Koreában bizonyos emberek vagy családok, akik az éhhalállal küzdenek, a nyomorral küszködnek, akik Isten Igéjének világossága nélkül élnek…
Tehát nem mindig az a lényeg, ami körbevesz minket, hanem az, hogy mindaz amiben élsz, azt te a szívedben hogyan éled meg. Lehetsz olyan valaki, akinek nem biztos, hogy tökéletesek a körülményei, akinek az anyagi helyzete az utcában a legrosszabb, de minden körülmény ellenére, ha te odafigyelsz a szívedre és abban a helyzetben, amiben vagy van egy jó hozzáállásod, akkor boldog, kiegyensúlyozott és gyümölcsöző lehetsz. Gyümölcsöző, boldog, kiegyensúlyozott lehet ma Magyarországon egy kisnyudíjas is! Egy olyan vállalkozó is, akinek kevés megrendelése van lehet boldog! Minden ember lehet boldog azon a szinten, ahol van. Ez csakis és kizárólag a te szíved állapotán múlik, hogy milyen a szíved Isten előtt. Mert az a piciny gyermek, aki egy szegény családban nő fel 1 évesen nagyon boldog, ha a szülei szeretettel veszik körül, és ugyanígy egy gazdag családban lévő 1 éves gyermek sem boldogabb nála… Érted, ugye? Az anyagi dolgok persze fontos dolgok és szükségünk van pénzre és én hiszek a növekedésben és a gazdagságban…! És hiszem azt, hogy a több pénz az jobb, mint a kevesebb! Hiszem azt, hogy a húszezres az jobb mint egy ötezres. Tudod miért? Mert a húszezres tartalmazza az ötezrest és még afelett…
De a boldogságot azt nem a rendelkezésre álló anyagi készlet, az éppen körülötted lévő látható valóság határozza meg, hanem az, ami a szívedben van! Tehát az igazi életed benned van és ezért fontos nagyon megőrizni a szívedet. Bármi ér, jó vagy rossz dolog, az első kérdésem hozzád, hogy hogy áll a te szíved. Mert ha ez rendben van, akkor minden rendben lesz! Ha a te szíved rendben van, akkor nem fogsz kétségbeesetten a kötél gondolatával foglalkozni akkor, ha elbocsátanak a munkahelyedről. Ha a szíved rendben van, nem fogsz vonat elé feküdni, ha elhagy a feleséged, vagy csődbe megy a vállalkozásod, vagy bármiféle negatív hatás ér. Ugyanakkor ha a szíved rendben van, akkor nem fogsz felfuvalkodni, mikor valami nagy győzelmen mész keresztül. Ha a szíved rendben van, akkor nem fogsz elbukni azért, mert előléptettek. Tudod nagyon sok emberben benne van a nagyságnak a magja, hogy betöltsön bizonyos magas pozíciókat és eljusson valamilyen helyre. De nagyon kevés ember van, akiben meg van az a jellem, hogy ott is tudjon maradni. Hogy ne mondja azt, hogy igen, ezt én értem el, ez az én érdemem. Az embernek a szíve az meghatározza az embernek a jellemét.
Tehát olyan vagy, amilyen vagy a szívedben, a szellemedben. A külsőség az egy körítés mindannyiotokban, bennem is. Hogy mi van körülöttünk, az egy külsőség és nem az az igazi énünk Isten előtt, mert mi mindezt itthagyjuk, mindez itt marad. Amikor ebből a testből kiköltözöl, mind a ruhád, mind az autód, akár jó volt az, akár rossz, ha nagy bankszámla, ha kis bankszámla… minden itt marad és mész az Úrhoz!
A Példabeszédek 18:14-es vers szerint: „A férfiú szelleme elviseli a maga erőtlenségét. De a megtört szellemet ki viseli el?” Egy másik fordítás ezt úgy adja vissza, hogy az erős szellem megtartja az embert a testi fájdalmakban is. Vagyis, ha helyes és jó hozzáállásod van, ha van a szívedben egy megfelelő irány, amit tartasz Isten felé, ha erős a szellemed, a belső embered, alázatban vagy. Ez a belső ember képes téged megtartani, még ha a tested beteg is, keresztül tud téged vinni ez az erős szellem a testi fájdalmakon is! Halleluja! Még a gyenge, a megtört szellemű….? Azt ki viseli el – kérdezi itt az Ige? A megtört, gyenge ember, aki nyafog, kesereg, panaszkodik, aki csak a körülményekben bízik, és abban hisz, amit lát, azt ki viseli el? A férfiú szelleme elviseli a maga erőtlenségét, de a megtört szellemet ki viseli el?
Ne várj addig a megerősödéssel, amíg tragédia nem történik. Légy erős, maradj erős, tartsd tisztán a szívedet Isten előtt és amikor ellened támad valami, nem lesznek rád ezek hatással. Ámen! Tehát légy erős, tartsd magad tisztán, a szívedet tartsd tisztán Isten előtt, erősödjél meg a szellemedben és amikor rád támad valami, rád támad az ellenség, a fájdalom, a félelem, a munkanélküliség, a szegénység, a betegség, tünetek, akkor te azokat lerázod magadról, mert erős vagy. És sokszor ez sokszor fel sem tűnik neked, mert olyan erős vagy, hogy nevetve keresztülmész azon, hogy pl. elbocsátottak a munkahelyedről. Az első hited megvallása az, hogy Isten nekem egy jobbat fog adni! Halleluja! És nem agyalsz és nem gondolkozol, hogy jaj most mi lesz velem és nem a félelem fog felülkerekedni rajtad, hanem a bizodalom Istenben, hogy amit Ő mondott az Igében, az úgy van. Márpedig ha Ő azt mondta, hogy Ő betölti minden szükségemet feljebb, hogy nem mint kérném, vagy elgondolnám, akkor én mitől aggódjak, mitől, vagy kitől féljek?
Eljuthatsz oda, hogy felette élsz a problémáidnak, nem pedig alatta. Eljuthatsz eddig, hogy a problémáid felett élsz. Nem kell azt az ideát elképzelned, hogy eljutsz majd arra a szintre, amikor soha semmilyen kísértés, megpróbáltatás és nehézség nem fog téged érni és soha semmilyen vihar nem akar majd ledönteni a lábadról, mert ilyen nem lesz. Ezt Jézus maga ígérte meg neked. És ezen nem elkeseredni kell, hanem azt kiáltani, hogy dicsőség neked Atyám, én Jézus Krisztusra építettem az életemet, ezért bármi vihar jön, bármi nehézség jön, én szilárdan megállok. Bármi nehézség, fájdalom ér engem, a szívem egyenes, alázatos Isten felé, elfogadom, amit Te mondasz, nem kételkedek abban, amit Te mondasz és az úgy van, ahogy azt Te mondod és ezért nem inogok meg semmiben.
Eljuthat oda az ember – hiszem -, hogy bármilyen probléma jön jobbról balról, elölről hátulról, azok nem lesznek rád hatással, mert te erősen megállva győzelmet aratsz felettük. Ahhoz, hogy a szíved lágy maradjon ezekre a dolgokra és hogy erős legyél, az Ő jelenlétében időt kell töltened. És a múlt héten említettem már azt, hogy a húst lehet pácolni hogy megpuhuljon és lehet klopfolóval ütni is, így is úgy is megpuhul az. Te mit szeretnél? Hogyan legyen a szíved megpuhítva, hogyan legyen a jellemed megpuhítva? Ha keményfejű és kemény szívű vagy, az élet fog megcsapkodni, hogy te megpuhulj és azt nem nagyon fogod megköszönni.
Nagyon fiatalon, egy-két éves keresztény voltam, amikor próbáltam bizonyságot tenni felnőtteknek (voltam ekkor 18-20 éves talán) a munkahelyemen egy asszonynak és egy férfinek bizonyságot tenni arról, hogy az Úr a szívemben van, nem félek semmitől, erős vagyok és mondtam mindazt, ami bennem volt nagy buzgósággal. Ők meg a nagy „gőgvilági” bölcsességükkel leráztak, hogy: ahh, fiatal kis taknyos kölyök, majd kapsz egy-két pofont az élettől, aztán nem leszel majd ilyen nagyon bátor és akkor majd megváltozik az életed, mert a pofonokat úgysem tudod kikerülni, úgyis megcsapkod majd az élet! És nem igazán tudtam ellenük semmit tenni, mondani, nem is biztos, hogy kellett akkor, abban az időben mondani valamit. De arra emlékszem hogy ők ezzel így voltak. Tehát ha jön az életben egy-két pofon, az az embert megtépázza, leszakítja egyik felét, leszakítja a másik felét, megszaggatja a ruhámat, az anyagi életemet, az egzisztenciámat, kiveszi alólam a vállalkozásomat, az autót és az embernek egy-kétszer pofonba kell belefutnia, mert az életnek ez a velejárója… De én ebben nem hiszek, hogy ennek így kell lennie. Az élet próbál pofozkodni és próbál minket lenyomni a víz alá és próbál megtépázni… De abban a példabeszédben, amit Jézus mondott, a bolond embernek a jellemzője az, hogy jön az élet vihara és mikor elvonult, akkor az ember úgy mint akit teljesen széttéptek és agyontapostak és nagy lesz annak a kára. De az erős, aki a sziklára építette az Ő életét, az szilárdan megáll és nincsen vesztesége. Ámen! Így is keresztül lehet menni azokon az életpofonokon, amelyek próbálnak bennünket jobbról, balról megcsapkodni. Nem kell nekünk veszteségeket elérnünk!
A hitünknek az alapja az a bizalom Istenben! Néha nem is értjük azt, amit Isten mond. Ha a Szellemet követjük, néha nem sok értelme van annak, amit teszünk a Szellem vezetésére. Vannak úgy dolgok, hogy nem az elképzelésünk szerint történnek és most ez a mai alkalomnak egyik fő mondanivalója. Hogy bizony vannak az életben olyan dolgok, amelyek nem úgy alakulnak, mint ahogyan mi azt előre elképzeltük. Vannak az életben olyan dolgok, amik nem úgy alakulnak, mint ahogy azt mi előre elterveztük. Nem úgy alakul az előremenetelünk, a házasságunk, a gyermekünk születésének időpontja és lehetne sorolni… És mindebben a büszkeség az egy nagy probléma a számodra és Istennek is az, hogy te ezzel hogyan foglalkozol. Hogy foglalkozol-e vele egyáltalán, vagy hogyan reagálsz mindarra, ami hatás ér téged a világban. Mert a büszkeség az egy független énközpontú szellemre jellemző. Az egy olyan szellemre jellemző, aki azt mondja, hogy én meg tudok állni önmagamban, egyedül, erősen, nincsen szükségem a másikra. Nincsen szükségem arra pl. hogy gyülekezetbe járjak, hogy legyen egy pásztorom, hogy kiigazítsanak, hogy megmondja más, hogy mit tegyek. És persze, ha az ember a helyén kezeli a dolgokat és a Szellemtől vételezi a dolgokat, akkor a Szellem vezeti. De ha te mindenben saját magad akarsz előre jutni és mindent a saját terveid és a fejed után szeretnél megtenni és elérni akár a családodban, a gyermeknevelésben, a párkapcsolatodban, a munkahelyeden, vagy az iskolában, vagy bárhol, akkor önmagadra támaszkodsz és nem az Úr Jézusra, a mennyei Atyádra, a Szent Szellemre, aki vezet téged mindabban, amit tenned kellene. Isten azt akarja, hogy te mindig Őrá támaszkodjál, mindenben! Még abban is, amikor már hatvannyolcadik alkalommal főzöd meg a húslevest ugyanúgy és mindig bevált, akkor is Őrá támaszkodjál azon a napon, hogy: az Úr segít nekem ezt a húslevest elkészíteni – persze ez csak egy példa volt. Tehát vannak olyan dolgok, amiket olyan rutinszerűen, megszokásból végzünk és kihagyjuk belőle az Urat, mert ez eddig is így működött, ezután is biztosan működni fog nekem. Persze Isten nem fog megsértődni azon, hogy most három csipet sót raksz a húslevesbe, vagy kettőt.
Isten azt akarja, hogy ne legyünk függetlenek azt gondolva, hogy bármit megtehetünk, aztán ha az jól sül el, akkor magunknak tulajdonítjuk a sikert. Az Isten nem akarja tőle függetlenül azt gondoljuk, hogy mi bármit tehetünk vagy így, vagy amúgy és ha jól sikerül, akkor tudjuk verni a mellkasunkat, hogy ezt nekem lehet tulajdonítani, mert ezt én olyan jól csináltam!
A siker miatti büszkeség az tönkretesz. Legalább annyi ember elbukik a siker miatti büszkeségből, mint a veszteség miatti büszkeségből. Én ismerek olyanokat, akiknek alázatos szívük volt, de amint sikeressé lettek, megváltoztak. Ismerek olyan szolgálatokat, szolgálókat, akiknek volt egy alázatos szívük, akik az Urat tették az első helyre életükben és amint kaptak egy nyilvános dicséretet, onnantól kezdve azt hitték, hogy a világ körülöttük forog. Mert azt mondta neki valaki, hogy ezt az alkalmat olyan jól megszervezted, hogy a jobb kezeddel megveregetheted a bal válladat és ez nagyon jó volt és ezt nyilvánosan tette. És az illető elkezdte ezt mondani naponta ötször mindenkinek, ami egy idő után már unalmas volt. Jaj de jól megszerveztem az alkalmat, de dicsőség Istennek, Ő az, aki munkálkodik bennem…. De én milyen jól megcsináltam ezt!! Ez egy látszat alázat, ami egy biztos mutatója, hogy az illető a pusztulás, vagy legalábbis a bukás felé megy. Egy kis hatalom, egy kis siker, egy kis pozíció, egy kis pénz és máris eltűnt az alázatos szív…
Hallottam egy ifjú pásztorról, aki elég rossz körülmények között élt, de az Urat szolgálta, engedelmes volt az Úrnak, tette amit tennie kellett és egy imaválaszra kapott egy biztonsági őr állást, ahol egész nap öltönyben, fehér ing-nyakkendőben kellett lennie. Ez a tény, hogy ő megjelenik valahol szépen biztonsági őrként, vagy akármiként is, teljesen kivette alóla a lovat, vagy úgyis mondhatnánk, hogy teljesen felült a lónak a nyakába, olyan magasra, amilyenre csak lehet. És azt mondta, hogy hát igen, én vagyok valaki…! Hova tűnt az alázatos szíve? Nagyon szomorú dolgok ezek!
Isten keresi az olyanokat, akiket használhat, keresi azokat, akiket felemelhet, akiket kulcspozícióba tehet, hogy Őt képviseljék ott. Isten keresi azokat, akiket előléptethet vezető beosztásba, hogy ő ott Istennek a nevét képviselje. Isten fel akar emelni, elő akar léptetni téged és azt akarja, hogy minden szükségessel rendelkezzél, nem csak saját magad számára, hanem a szükségben lévők számára is. Tehát mondhatnám ezt úgy is, hogy hétköznapibb, megfoghatóbb legyen, hogy Isten szeretné azt, hogy te meggazdagodjál. Azért, hogy te a gazdagságodból tudjál segíteni a rászorulóknak. Nem csak azért, hogy neked jó autód, lakásod, öltönyöd legyen, hanem azért, hogy azt, amit kaptál Istentől másoknak a segítségére használd.
Hinned kell a bővölködésben és ahhoz, hogy másoknak segítsünk, ehhez sokszor pénzre van szükségünk. Egy evangélistának pénzre van szüksége ahhoz, hogy megtankolja az autóját, hogy elmenjen száz kilométerrel arrébb, hogy ott az evangéliumot hirdesse és lehetne sorolni. Neked is pénzre van szükséged ahhoz, tudjál venni a melletted ülőnek öt kg cukrot a befőzéshez… Nincs baj azzal, ha várod az anyagi áldást. Tudjátok, hogy én hiszek a növekedésben, tanítottam is erről sokat. De biztosnak kell lenned abban, hogy nem csak magadra fogod azt költeni. Ámen!
Most egy olyan pontra érkeztünk, ahol az embernek a szíve meg kell maradjon abban az állapotban, amely állapotban kérte a növekedést, a gyarapodást, az előléptetést, a gazdagságot. Szeretünk kérni nagy dolgokat kérni Istentől alázatosan. Óhh Uram, úgy várom, hogy a te áldásaid teljessége megnyugodjon rajtam. Aztán mikor oda megérkezel, ha megérkezel abba a pozícióba, akkor hajlamosak vagyunk elfelejtkezni arról a szívről, amely szívvel kértük azt.
Pásztorok kérik, hogy óhh Uram, hadd’ prédikáljak kétszer ennyi embernek, tízszer ennyi embernek, aztán mikor oda érkeznek, hogy három fővel több ember van a gyülekezetükben, mint a szomszéd gyülekezetben, akkor mondani kezdik, hogy ohh, nekem nagyobb gyülekezetem van, mint neked! Miért akarsz nagyobb gyülekezetet? Azért, hogy tudjál versengeni a másikkal, vagy pedig azért, mert Isten dicsőségét keresed?! Ez egy nagy kérdés és a pásztoroknál ez egy nagy buktató. Azt gondolják, hogy azzal, hogy több embernek prédikálnak, azzal ők jobbak, mint az a másik. Hallottam olyat pásztortól, aki pont az ellenkezőjéről tett tanúbizonyságot. Panaszkodott, hogy pár embernek prédikál csak, elment egy szomszéd gyülekezetbe és ott is ugyanannyian voltak, lehet, hogy még kevesebben is és akkor megnyugodott, hogy ott is olyan kevesen vannak…. Megnyugodott, hogy ő is boldog lehet ezzel a pár emberrel. Ez is nagyon rossz hozzáállás. Mert mi közöd neked a másikhoz? Miért az alapján ítéled meg magad, hogy a másik milyen állapotban van? A te identitásod Isten felé az egy személyes dolog, annak kell lennie. Egy olyan dolog ez, amikor Tőle hallasz és neki akarsz megfelelni.
Amikor elkezdtük a lassú dalokat énekelni, leültem a kis székemre és ezeket a mondatokat írtam fel magamnak. Ebben a pár mondatban az áll, hogy ellen kell állnom a nyomásnak, hogy megfeleljek nektek, mert ti itt vagytok és elvárjátok, hogy egy jó tanítást halljatok, és hogy fel legyetek emelve, fel legyetek építve, hogy meg legyetek elégítve és elvárod, hogy jóllakjál – és ez rendben is van és jó ez az elvárás. De annak a nyomásnak, ami felőled érkezik, nekem ellent kell állnom, mert nekem nem neked kell megfelelnem, hanem Istennek! Érted ezt? És ha én arra figyelek, hogy nehogy valamit úgy mondjak, hogy téged megsértselek, hogy te azt félreértsed, hogy te rossz néven vegyed, akkor már elvesztettem a látást és a célt és azt, hogy Istennek szolgálok. Istennek szolgálok és mindezt úgy, hogy felétek teszem.
Nagyon jó az, hogy éhes vagy, várd el a csodát, legyen elvárásod, és nekem sokkal könnyebb így prédikálni, hogy te most valami jót fogsz hallani, hogy most felépülsz és neked ez az egész hétre jóllakat. Ugyanakkor nekem figyelnem kell arra, hogy az én szívemet azt ne te szabályozd, ne te határozd meg. Hogy én ne azért prédikáljak, hogy neked megfeleljek, hogy te azt mondd nekem az alkalom végén, hogy hú pásztor, te milyen jól beszéltél, hogy hú de jó ide járni! Az kell legyen, hogy az Úr előtt a tiszta szívem megmaradjon, hogy Neki szolgálok és Tőle várom az elismerést, az előléptetést, a szükségek betöltetését, stb.
Bármilyen képességed, tehetséged, ajándékod van, az nem miattad van. Ha úgy ítélnek meg téged a fiatal embere, hogy nagyon szép vagy, az nem kifejezetten tőled van. Ha úgy ítélnek meg a munkahelyeden, hogy tehetséges szakmunkás, vagy tanár vagy, vagy jó beszédű ügyvéd vagy, az nem tőled van eredendően, az ajándék Istentől. És ha ajándék, akkor miért fuvalkodnál fel rá?
A János 3:27-ben János ezt mondja: „Felele János és monda: Az ember semmit sem vehet, hanem ha a mennyből adatott néki.”
Nagyon sok ember van, aki nem kezd túl sokat gondolni magáról, amikor magas pozícióba kerül, vagy nem kezd magas lóról gondolkozni, amikor elér valamit és megmarad a szíve alázatban. A Biblia azt mondja, hogy Isten felemeli az alázatosakat. Akik magukat felemelik, azokat pedig Isten megalázza. Az előbb ugye azt mondtam, hogy kevés az az ember, aki magas pozícióban megmarad alázatosnak. A hitemet szólom, amikor azt mondom, hogy sok ember van, aki megmarad alázatosan magas pozícióban is. Aki év-év után, évtized után is a szívében meg tud maradni olyan állapotban, hogy az Úr előtt a szíve tiszta.
A Jakab 4:7-ben ezt olvassuk: „Vessétek hát alá magatokat az Istennek, álljatok ellen az ördögnek és megfut tőletek.” Ez egy ígéret. „De majd kegyelmet ád, ezért mondja az Isten: a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad.” A büszke és felfuvalkodott szív az büdös Isten előtt. Mikor a szíved büszke, akkor azt hiszed, hogy magad miatt vagy áldott és nem Istennek tulajdonítod az érdemet. Az ember könnyen belekerülhet ebbe, ha elfelejtkezik arról, hogy honnan jött.
A Példabeszédek 16:5-ben ezt olvassuk: „Utálatos az Úrnak mindenki, aki szívében felfuvalkodott. Kezemet adom rá, hogy nem marad büntetlen.” Huhh! Ez egy nagyon kemény igevers. Utálatos az Úrnak mindenki, aki szívében felfuvalkodott. Mit jelent az, ha valaki a szívében felfuvalkodott? Hogy nem fogadja el sohasem a kiigazítást, azt hogy másnak is lehet igaza és nem csak neki. Amikor a szíved büszke, azt hiszed, hogy magad miatt vagy áldott, hogy te saját magad képessége, ereje, szépsége, kitartása, türelme, ereje miatt vagy áldott és nem Istennek tulajdonítod az érdemet. És jó ha emlékezetedben tartod, hogy mindenki, akinek problémája van a büszkeséggel, az elkezd rosszul bánni másokkal. Mert elkezd velük lenéző lenni, elkezdi az orrát magasra tartani…és azt hiszi, hogy többet érdemel másoknál. Ülhetsz itt velem szemben, hallgathatsz engem alázatos szívvel, lehetsz évtizedek óta itt akár, de egyikőtökről sem mondható el, hogy nincs benned hajlam a büszkeségre. Mert mindannyiotokban benne van ez, egyikőtök sem kivétel ez alól. Ezzel Jézusnak is szembesülnie kellett. Jézust is próbálták királlyá tenni, megkoronázni, felemelni idő előtt, de Ő ezeknek ellenállt. Tudta, hogy milyen időben, hol van neki a helye.
Minél magasabb a pozíciód, akár egy munkahelyen, vagy a gyülekezetben, vagy minél inkább vagy mások előtt, minél inkább vagy mások előtt, ahol figyelnek téged, annál nagyobb az esélyed arra, hogy felfuvalkodjál. Ha a gyülekezetben itt állsz ezen a helyen, a pulpitus mögött, vagy itt énekelsz mögöttem, dicsőítésvezető vagy, zenész vagy, vagy énekelsz, akkor sokkal nagyobb veszélyben vagy, veszélyben van a szíved a felfuvalkodásra, mint azoknak akik ott ülnek a gyülekezetnek a soraiban, mert akik itt vannak, azok előtérben vannak és a gyülekezet őket látja. Aztán amikor a gyülekezet megsokszorozódik, akkor meg méginkább…
Az embernek a szívét meg kell tartania abban az alázatban, mely alázatban elkezdte azt a munkát. És nem csak, hogy alázatban kell maradnia, hanem ebben az alázatban fejlődnie kell, mert ez az alázat folyamatosan támadásokat kap, hatásoknak van kitéve, hogy te kiessél abból, hogy te elfelejtkezzél arról, hogy az a tehetség, az a kiváltság, hogy te ott állhatsz, ott lehetsz azon a helyen, abban a pozícióban, az nem csupán a te érdemed. És mondhatod azt, hogy én sokat tanultam, azért vagyok vezérigazgató, mert én képeztem magam, én anyagi áldozatot hoztam, éjszaka fennmaradtam és fejlesztettem magam és könyveket olvastam. És a gyülekezetben is ugyanígy mondhatja a pásztor, hogy éjszakánként imádkozott és kazettákat és cd-ket jegyzetelt ki és ezt meg azt tett… De ez akkor sem ok a felfuvalkodásra.
Ugyanakkor a másik napirenden lévő probléma ma Magyarországon az, hogy én honnan származok, honnan eredek, hogy én pl. magyar vagyok. És verem a mellkasomat, hogy én vagyok a nagy magyar, vagy a nagy akármilyen nemzetiségű. Nagyon jó dolog az, ha jó értelemben az ember büszke arra, hogy honnan származik, de ez nem ok arra, hogy kevélykedjél vele. Hol rontották el a második világháborúban a németek?! Jó dolog az, ha az ember azt mondja magáról, hogy én németnek születtem, de erre kevélykedni az egy utálatos dolog Isten előtt. És ők azt mondták, hogy különb vagyok a többinél. És ma a világban ez ugyanúgy jelen van, mint száz évvel ezelőtt jelen volt az, hogy a fehér ember azt gondolja, hogy a barna bőrű ember az másodosztályú. És aztán gondolja a barna bőrű, hogy nem én vagyok az igazi, az a fehér ember az kiirtani való, én vagyok a különb… És nem értik az emberek, hogy ilyen nincs a földön, mert mindannyian egy vérből vagyunk, mindannyiunknak az őse visszavezethető Ádámig. De ha odáig nem is tudod visszavezetni, mert volt az özönvíz, akkor visszavezetheted Noéig.
Gondolják magukról emberek, hogy ők különbek a másiknál és kevélykednek, hogy én szőke vagyok, meg kék szemű és nekem nagyobb jogaim vannak, én vagyok a kiválasztott. De ez egy bolondság, egy ördögi, gonosz bolondság. Tudod, hogy Lucifer min bukott el? Nem azon, hogy sok pénzt akart, hogy a mennyei kincstárból lopni akart valamit, hanem arra tekintett, arra a helyre, ami nem az övé és azt akarta magának megszerezni, sőt még afelett. Azt gondolta, hogy van ő is olyan szép, olyan okos és ügyes, mint Isten és nem csak gondolta, hanem mondta is, hogy a saját magam ülőszékét felemelem Isten trónja fölé. Isten hogyan foglalkozik az ilyennel, a büszkeséggel? Nem volt évtizedekig tartó lázadás és háború a mennyben, bár az angyalok egyharmadát Lucifer megbolondította és becsapta és a teremtett angyalok egyharmada fellázadt Isten ellen Luciferrel együtt és Jézus elmondja azt, hogy mi történt a mennyben. Egy szempillantás alatt, mint egy villámlás, egy pillanat műve volt Isten részéről, amit megtett Luciferrel és ki lett vetve, ki lett rúgva a mennyből. Azok az angyalok ma is meg vannak láncon kötözve, ezek nem a démonok, akik itt vannak a földön, ezek láncon vannak a mai napon is – írja a Júdás levél.
Mindez a büszkeségből ered, mert arra nézett Lucifer, hogy neki mi van és azt gondolta, hogy ez az ő érdeme, pedig Isten teremtette őt olyanná, amilyen volt. Isten adta neki a szépséget, az előléptetés, hiszen ő volt a mennyei angyali seregeknek a dicsőítésvezetője és ez magas pozíció a mennyben, hiszen ott napi huszonnégy órában zajlik a dicsőítés. Angyali seregek kiáltják együtt a mennyei zenekarral Isten dicsőségét – a mennyben egyébként ugye nincs huszonnégy óra, mert nincs idő. Tehát egy nagyon magas pozícióba lett Sátán helyezve sok angyal fölé és azt gondolta, hogy ő a valaki.
Utálatos az Úrnak mindenki, aki szívében felfuvalkodott. Kezemet adom rá, hogy nem marad büntetlen.
Van egy igevers, amely azt mondja, hogy „A pusztulás előtt kevélység jár és a bukás előtt felfuvalkodott szellem.” Ezen el lehet gondolkozni egy picikét! „Jobb alázatos szellemmel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni kevélyekkel.”
Sokan szeretnének előléptetést, megbecsülést, elismerést és ezzel nincsen is baj, hogy szeretnél bizonyos jó keretek között dicséretet, mert az embernek van lelke és ennek része az érzelmek és az érzelmi szükségleteket is ki kell elégíteni. De neked az érzelmi szükségleteid kielégítését nem emberektől kell várnod. Mondta nekem valaki évekkel ezelőtt, hogy neki oly nagy szüksége van arra, hogy őt mindig megdicsérjék, elismerjék abban, amit csinál. Szüksége van arra, hogy megveregessék a vállát és nyilvánosan is elismerjék, hogy azt amit tesz, azt jól csinálja. De miért? Mert a szívében lévő kevélységet, büszkeséget akarta ezzel megelégíttetni, jóllakatni, de az soha nem fog jóllakni. A büszkeség soha nem fog jóllakni a dicsérettel, csak még inkább felfuvalkodik. Jó a dicséret, kell a megfelelő keretek között. De a legnagyobb ellenséged lehet, ha téged nagyon sokat dicsérnek. Aki engem nagyon ajnároz azt én leállítom és mondom neki, hogy nem vagyok abban a helyzetben, hogy nekem erre szükségem lenne. Az embernek persze jól esik az, hogy elismerik, megdicsérik. De ha te engedsz annak, hogy sok dicséret érjen téged, akkor elfelejtkezhetsz arról, hogy azt a dicséretet továbbítsd Istennek. Mert az a hely, amit csak Őt illeti, azt én nem érinthetem, nem érinthetem az Ő dicsőségét. Nem mondhatom azt, hogy azért prédikálok ilyen jól, mert nagyon készültem az alkalomra, vagy hogy olyan nagyon tehetséges vagyok. Mindez azért van, mert Isten felkent engem arra, hogy prédikáljak, és ennyi, ez egy ajándék. Ajándék az, hogy amikor beszélek, akkor te megértést kaphatsz róla (van aki meg nem).
Jó ha az ember őszintén imádkozik akár, hogy akkor kerüljön vezető beosztásba, előléptetésbe, akkor érjen oda arra a helyre, amire a szíve vágyik, amikor készen áll már arra, hogy tudja is azt kezelni. Én úgy hiszem, hogy ezt nyugodtan kérheted Istentől, hogy ez akkor jöjjön el az életedbe, amikor te azt kész vagy kezelni. Mert sok embernek van képessége arra és ajándéka ahhoz, hogy elérjen valamit, eljussanak egy helyre, de nem túl erős a jellemük, hogy ott meg is maradjanak. Minél nagyobb dolgokat cselekszik veled Isten, annál inkább törekedned kell az Isten előtti alázatra. Minél inkább cselekszik rajtad keresztül Isten nagy dolgokat, annál inkább törekedned kell az Isten előtti alázatra. Van úgy, hogy az ember beleesik a hibába és azt mondja, hogy az én imám volt az, ami felemelte azt az embert a betegágyról. Az én hitem volt az, ami keresztülvitte a családomat azon a nehézségen, amin keresztül kellett menni. És lehet, hogy valóban a te hited nagy részben jelen volt ebben, lehet hogy az imádat használta Isten, de akkor is Ő végezte el és nem te, akkor is Ő gyógyítja meg a beteget és nem te, Ő ad áttöréseket és nem te. Az, hogy Isten használ minket ebben, azt megköszönjük és hálásak vagyunk ezért és azt mondjuk, hogy köszönjük Uram, hogy használsz engem. Hol lennél Isten irgalma nélkül?
Tudd és mondd, hogy Istenem tudom, hogy nélküled semmi vagyok! Minden sikerem miattad van!
A legrosszabb dolog, amit az ember tehet, hogy elveszi Istentől a Neki járó dicsőséget. Minél több kevélység, büszkeség van benned, annál inkább vagy megcsalatva, annál inkább vagy süketebb, vakabb és annál kevésbé értesz. Minél nagyobb alázat van benned, annál tisztábban látod magad, annál többet hallasz meg, annál érzékenyebb vagy a szívednek a rezdüléseire. Hol lennél te, vagy én, hol lennénk mi Isten irgalma nélkül? Őbenne a felfelé vezető út az a megalázásnak az útja, nála ez így működik. Jézus azt mondta, hogy aki megalázza magát, én felmagasztalom azt, de aki felmagasztalja magát, én megalázom azt. Sok embert láttam én már, aki fel lett emelve és látom is az ő életében az alázatot. És látok sok embert, aki lefelé zuhant. Lefelé a szolgálatban, anyagi értelemben, családját tekintve és sok érételemben szétestek, mert azt gondolták, hogy ők valakik. Őbenne a felfelé vezető út a megalázás útja. Ugyanakkor lehetetlen Isten szerinti szeretetben járni, ha nem vigyázol a szívedre, mert a fő elhívásod az, hogy járj szeretetben, ez mindennél fontosabb és ez kell legyen az életed legfőbb célja. Ha ma nem ez a legfőbb célod, akkor változtasd meg a célodat. Járj szeretetben mindenkivel és ez nem azt jelenti, hogy mindenkire mosolyogsz és mindenkivel puszi pajtásként viselkedsz, ez egy elhatározás, egy döntés ez, egy magatartásforma és nem egy érzés. És ha szeretetben járunk az emberekkel, annak semmi köze az érzelmekhez. Az égvilágon semmi köze a te érzelmeidnek ahhoz, hogy te szeretetben jársz-e valakivel, vagy sem. Vannak utálatos emberek, politikusok, de akkor is járhatsz velük szeretetben, ha egyáltalán nem értesz velük egyet. Az a te részed, hogy te ezt megtedd! És tisztelned kell azt a helyet, amelyen ők vannak.
Mondhatja az ember, hogy az én első számú célom, hogy legyen egy jól működő
Kft-m, egy férjem, három gyerek, nagy lakás, kifizetve az adósság, új kocsi… Az embereknek miért nem az első számú céljuk, hogy más embereken segítsenek? Azért, mert az emberek önmagukra néznek és önzőek. Azonban segíteni tud egy jól működő vállalkozás, jól működő család, egy jó jövedelem, hogy az embereknek segítsél. Lépj túl saját magadon, az önzőségen, azon, hogy csak magadra gondolsz és tedd azt, amire Isten elhívott téged. Ez pedig az, hogy másokról gondot viselsz. Nem feltétlenül anyagi értelemben, bár ha van rá módod, akkor úgy. Imádkozzál értük, legyél velük kedves, hosszútűrő, kitartó, bocsáss meg nekik – és ez nem érzelmi kérdés, ez egy döntéshozatal a te részedről.
A kevély szív sok bajt okoz. Tiszteletlenséget és lázadást okoz bennünk. A kevélység miatt van az, hogy az emberek belekezdenek olyan dolgokba, amelyre nem kértek engedélyt, mert túl magabiztossá váltak, mert a saját képességeiket tekintik és azt mondják, hogy ez nekem eddig is működött. Arrogánssokká válnak, indokolatlanul merészek lesznek a kevély, büszke emberek és ennek semmi köze a hithez. Belekezdenek olyan dolgokba, amelyekbe nem kellene belekezdeni, nem kérnek rá engedélyt Istentől. Ha szemfüles vagy, észreveszed ezt másokban. De saját magadban észreveszed-e ezt?
Nem kell neked másokat kiigazítanod, mindenki foglalkozzon saját magával. De a másik emberben olyan könnyen észrevesszük a hibákat. Hogy hogyan beszél, miket mond, észrevesszük a másikban a felfuvalkodást, a kevélységet és olyan könnyen megítéljük őt! Magunkban pedig ezt a látszat alázatot nem vesszük észre. Amikoris arra vagyunk olyan nagyon büszkék, hogy mi milyen alázatosak vagyunk. Érted-e? Olyan alázatos vagyok, minden dicsőséget az Úrnak adok…miközben ezek üres szavak. Isten látja a szívedet, látja, hogy mi van belül, hogy honnan jöttél, hová tartasz, Ő ad neked jó előmenetelt, Ő az, aki megáld téged, megáldja a kezed minden munkáját. De te tudd, hogy Őáltala van ez! Nála nélkül semmi vagy! Tudd, hogy Őbenne viszont bármit elérhetsz, amire Ő elhívott mindent meg tudsz cselekedni.
Tehát van az emberben egy jó értelemben vett kettősség, mikor az ember tudja, hogy önmagában semmi, de Istennel együtt viszont senki nem állhat ellene! Halleluja! Most akkor mihez igazodjak? Ahhoz igazodjál, hogy Istennel bármit el tudsz érni és senki nem állhat ellened, de maradj alázatban ebben a helyzetben.
És még egy gondolatom van számotokra: az ördög le van győzve! Halleluja! Nem írja a Biblia egyetlen egy helyen sem, hogy neked harcolni kellene az ördöggel. Azt mondja a Biblia, hogy te foglald el azt a helyet, mely a hatalomnak a helye, amely helyről érvényre juttatod a győzelmet a Sátán felett! Dicsőség Istennek! Állj arra a helyre, vagy ülj, vagy térdelj arra a helyre, ahol hatalmat gyakorolsz a Sátán felett! Nem kell harcolnod vele, le van győzve! Ámen!”