A boldogság kulcsa

A boldogság kulcsa

(2016.11.20.)

„A mai napon egy olyan dologról szeretnék beszélni, ami mindannyiunkat érint. Ez pedig a kérdés, ami talán nem is fogalmazódott meg benned így, de mindenkiben ott van az igény, az elvárás, a reménység arra, hogy boldog legyen. Mindenki szeretne boldog lenni, mindenki szeretné azt, hogy elégedett legyen és hogy beteljesedett legyen az élete. Én úgy gondolom, hogy ez bele van teremtve az emberbe, hogy keresse a boldogságának a kulcsát. És Istennek van egy útja ehhez, illetve van egy eszköze, egy kulcsa ehhez és a világnak is van ehhez egy kulcsa és egy válasza. Ha mi keresztények vagyunk, akkor nekünk ismernünk kell azt az utat, azt a választ, amit Isten nyújt, kínál fel, hogy mitől lehetünk boldogok.

Az a boldog ember, aki elégedett. Ha valakinek van pénze, egészsége, szép gyermekei, családja, nagy háza, de ennek ellenére elégedetlen, akkor a boldogságérzése nincsen meg neki. Ugyanakkor ha valakinek nincs meg az a mértékű vagyon, vagy az a méretű ház, vagy az a méretű család úgy, ahogy annak a másik illetőnek – ennek ellenére lehet boldog és elégedett és lehet kiegyensúlyozott az élete. Tehát nem szabad a boldogságot és a pénzt, vagy a boldogságot és az elért eredményeket olyan összhangba hozni, hogy mindenképpen egyik a másiktól függjön. Mert amitől függ a te boldogságod, az nem más mint a te szívednek az állapota.

Ha a te szíved állapota rendben van, akkor teljesen mindegy – és ezt hangsúlyozom és bátran mondom -, hogy mennyi pénz van a zsebedben. Nem jó ha az ember szegény! Az ószövetség a szegénységet átoknak nevezi és a hiány az nem Isten természetével összeegyeztethető. Tehát nem Isten akarata és terve, hogy bárki szegény legyen, vagy hiányban szenvedjen! Ugyanúgy, ahogy az elmúlt hetekben a betegségről, illetve a gyógyulásról beszéltünk, a betegség sem egyeztethető össze Isten személyével, hiszen Ő a gyógyító, aki önmagában az egészségnek a megformálója, Ő az, aki jó dolgokat ad nekünk. És mindannyian tudjuk, hogy a betegség az nem jó dolog, nem egy áldás. A betegséget szintúgy az ószövetségben a törvény átoknak nevezte. Tehát a betegség, mint átok és a szegénység is mint átok szerepel a zsidóknak írt törvényben.

Az újszövetségben nem vagyunk a törvény alatt, mégsem mondhatjuk azt, hogy ezek a dolgok megváltoztak és jó dolgokká váltak volna. De az ó- és újszövetségben is és az egész emberiség számára is az volt a törekvés, hogy a társadalmak boldogan éljenek és egy gyarapodó, fejlődő civilizáció működjön.

Isten azt akarja, hogy boldog legyél! El tudod ezt fogadni? Isten azt akarja, hogy te boldog legyél! És ehhez adott neked egy olyan szívet, amely viszont a te kezedben van, mert a te szíved állapotát te saját magad tudod irányítani a boldogság felé, vagy pedig azok felé a dolgok felé, amik nem tudnak megelégíteni bármennyire is az érzékei testet megelégítik azok.

Példabeszédek 4.23

„Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet!”

A Biblia nagyon sok helyen említi az ember szívét. Isten szeretné azt, ha tudnád és értenéd, hogy Ő amikor a szívre gondol, akkor a szív elrejtett emberére, a belső emberre gondol, arra a szellemi lényre, aki vagy te valójában. Aki Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve. És erre mondja itt az Ige, hogy minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet!

Pb.12.1 vers:

„Aki szereti az oktatást, szereti a tudást. Aki pedig gyűlöli a feddést, oktalan az.”

Ugye a gyermeket nevelni kell folyamatosan hosszú éveken keresztül, míg el nem jut arra a korra, amikor már igazából olyan jellegű hatást nem tudsz rá gyakorolni, mint amikor tudsz akkor, mikor még pár éves, vagy még tinédzser. És az Ige szól hozzánk, hogy mi Isten gyermekei vagyunk és Ő szeretne bennünket tanítani és elvezetni azokra a dolgokra, amely dolgokban mi az Ő szíve szerint tudunk járni és akkor a Ő szívét megelégítjük azzal, hogy mi boldogok leszünk. Mert azt mondta Jézus, hogy azzal dicsőítitek meg az én mennyei atyámat, hogy sok gyümölcsöt teremtek. És amikor te gyümölcs-termő vagy, amikor vannak eredményeid, amikor fel tudsz mutatni Isten dicsőségére dolgokat, akkor az Atya Isten számára egy megelégedettség, öröm és boldogság. Ha te boldog vagy, akkor Őt teszed ezzel boldoggá! Mert amikor te látod a saját gyermekedet, hogy boldog, az téged is boldogsággal tölt el. És amikor látod, hogy a te gyermeked boldogtalan, az téged is szomorúsággal tölt el. Az Atya ugyanígy van ezzel, hiszen mi az Ő képére lettünk teremtve.

Amikor gyermeket nevelünk meg kell tanítanunk a gyermekeinket arra, hogy a szívükre figyeljenek nagyon oda, mert addig amíg hajlandóak tanulni és megfogadni az oktatást és szeretni az oktatást, addig nagy probléma nem lehet. De abban a pillanatban, amikor meggyűlöli valaki a feddést és az oktatást, akkor ott elindult egy olyan irányba, amely egyenes út a boldogtalanság felé. Aki szereti az oktatást, szereti a tudást. Aki pedig gyűlöli a feddést, oktalan az.

Dávid egy olyan ember a Bibliában, a történelemben, akiről nagyon sokat tudunk. Amikor Isten elhívta Dávidot, akkor azt mondta róla, hogy találtam a szívem szerint való embert, aki engem szolgál. Azért mondhatta ezt Isten Dávidról, mert Dávidnak a szíve hozzáállása, a szíve indítéka, szíve minden rezdülése Isten szíve szerint való volt. Nem azért lelte kedvét Isten Dávidban, mert szép vörös haja, szakálla volt és ki volt gyúrva a teste, vagy mert sok pénze volt, vagy mert királyi leszármazott lett volna…, hanem azért, mert a szívével meg tudta érinteni Istent. És ahogy a Zsoltárokat olvassuk, nagyon sok esetben betekintést nyerünk Dávidnak a szívébe és a szívének az indítékaiba, szándékaiba.

Tudjuk azt Dávidról, hogy nem volt tökéletes. Nagyon sok mindent nagyon jól csinált hosszú ideig, de azt is tudjuk, hogy ő is férfi ember lévén a hústest indulatából olyan dolgokat is elkövetett, amire mi azt mondanánk, ha valaki ilyesmit tenne körülöttünk, hogy ez a legszörnyűbb, a legmocskosabb világon, ami ember elkövethet egy másik ember ellen. Ismerjük a történetet Dávidról, akinek volt ugyan felesége, de szemet vetett egy másik asszonyra, aki ráadásul férjnél volt. És ő, mint a király azt a férjet elküldte a háborúba a legelső sorban, hogy meghaljon, hogy annak asszonyát Dávid magához tudja venni. Ezt az asszonyt Betsabénak hívták, akitől később született egy gyermeke is.

Ahogy a próféta egyszer elé állt és elmondta neki azt, hogy mit is tett Dávid igazából ezzel, akkor ráébredt arra, hogy ez valóban súlyos dolog volt és akkor hangzik el a szájából az, amit az 51-es Zsoltárban olvasunk a 10-11-12-es versben, hogy: Tiszta szívet teremts bennem, óh Isten! És az erős szellemet újítsd meg bennem! Ne vess el engem a te orcád elől és a te Szent Szellemedet ne vedd el tőlem! Add meg nékem a te üdvösségednek örömét és engedelmességnek szellemével támogass engem!

Az egész fejezetet, vagy a Zsoltárok egészét olvasod, akkor sok helyen betekintést kaphatsz abba, hogy Dávidnak mi volt a szíve indítéka és ő hogyan áldotta Istent, hogyan tért meg, illetve milyen ítéletet kapott azért, amit tett.

Azt szeretném itt kiemelni, hogy azt mondja az Ige, hogy tiszta szívet teremts bennem óh Istenem és erős az erős szellemet újítsd meg bennem! …Az engedelmesség szellemével támogass engem! Úgy is mondhatnánk ezt, hogy Uram, segíts nekem, hogy mindig engedelmes legyek annak, amit Te mondasz nekem, hogy mindig, mindenkor azt csináljam, minden körülmény ellenére azt csináljam, ami Neked kedves, ami a Te számodra kedves!

A Példabeszédekből olvastam azt is az előbb, hogy minden féltett dolognál jobban őrizd meg a szívedet, mert abból indul ki minden élet… És itt az Ige felszólít téged erre! Nem a pásztorodnak kell vigyázni a te szívedre, nem az anyukádnak, a férjednek, nem a szomszédodnak, nem a feleségednek… és még csak nem is Istennek kell vigyáznia a te szíved állapotára! Azaz nem Istenen múlik az, hogy te boldog leszel vagy nem! Nem Istenen fog múlni sohasem az, hogy te elégedett életet élsz-e vagy nem, mert Ő megadott már mindent ahhoz, hogy te elégedett és boldog legyél. Ha te a szívedben ezt megérted, és megtanulod a téged ért körülményeket, hatásokat megfelelő módon kezelni, és megfelelő módon hozzáállni, akár bibliai példákat alapul véve, követve az ottani embereket, akik példát hagytak nekünk,hogy ők hogyan csinálták… akkor ez segíteni fog neked.

Tehát neked kell őrizned a szívedet és ez egy folyamatos munka. Azért mondom ezt munkának, mert rengeteg dolog van a világban, amely megpróbálja a figyelmedet megragadni és ezáltal a szívedet is megragadni magának. Megpróbálja lekötni az elmédet, a gondolataidat, a koncentrációdat, hogy mire összpontosítsál és ezáltal el tudja a szívedet vinni Isten Igéjéről, az Ő beszédéről. De mindig, minden körülmények között Isten Igéje az igaz, minden örömben, bánatban. Isten Igéje igazság és fel van kenve arra, hogy valóságba jöjjön a te életedben. És mindig, minden körülmények között igaz az, hogy Ő szeret téged és soha el nem múló szeretettel fog mindig is szeretni! Ez mindig is igaz volt és igaz is lesz!

És rá kell jönnöd arra ezeknek a fényében, hogy az igazi életed nem az, ami körülötted folyik, hanem az, ami benned folyik! Az a te igazi életed, amiben a szívedben élsz! A szíved hozzáállásában, a szíved indítékaiban! Lehet, hogy szinte tökéletesek a körülményeid és mégis boldogtalan vagy. Lehet, hogy szinte tökéletesek a körülményeid, új autó, új ház, sok pénz, jó vállalkozás, szép feleség, engedelmes gyerekek – úgy tűnik -, mégis mogorva vagy, nyűgös vagy, mégis nehezen lehet veled kijönni és mindig csak egyfolytában önmagadat sajnálod, vagy sajnáltatod.

Ugyanakkor lehetsz olyan valaki, akinek nem biztos, hogy tökéletesek a körülményei, de ha odafigyelsz a szívedre és jó a hozzáállásod, akkor lehetsz boldog, kiegyensúlyozott és élhetsz gyümölcsöző életet, annak ellenére, hogy nem minden úgy van, ahogy szeretnéd, hogy majd egy év múlva legyen…

Tehát az igazi életed benned van, nem pedig körülötted és ezért nagyon fontos arra figyelni, hogy megőrizd a szívedet. Bármi ér, jó vagy rossz, az első kérdés mindig az, hogy hogy áll a szíved ezzel a dologgal kapcsolatban?! Pl. jön valami betegségtünet, akkor hogyan reagálsz erre? Egyből ott van a vád benned Isten felé, hogy ezt miért engedted meg, miért történt ez velem, ott a keserűség, a tanácstalanság, a panaszkodás?! De lehet ez egy anyagi probléma, vagy egy rossz házassági kapcsolat miatt, vagy egy engedetlen gyermek miatt… vagy egy bunkó főnök miatt… Hogyan reagálsz erre? Mert ha rendben van a szíved, akkor minden rendben lesz, ha pedig nincsen rendben a szíved, akkor hiába kapsz fizetésemelést, vagy hiába mondja azt az asszony, hogy mégsem válok el tőled…

Példabeszédek 18.14-es Ige, azt mondja, hogy az erős szellem megtartja az embert a testi fájdalomban is. Ne várj addig, amíg valami probléma történik, erősödjél meg előtte! Ne várj a megerősödéssel addig, az erős belső emberednek, a szívednek a megerősödésével addig, amíg valami probléma felüti a fejét! Légy erős, tartsd tisztán a szívedet Isten előtt mindig és akkor ellened támadhat bármi, te szilárdan meg fogsz tudni állni abban. Mert mindig vannak, amik ellenünk jönnek. Valaki mondhatja azt, hogy hat éve nem volt már semmiféle nehézsége, problémája az életben? Ha van ilyen közöttetek, akkor alkalom után üljünk már le egy picit beszélgetni, hogy hogyan csinálod… Most ez vicc volt, mert nem arról beszélek, hogy mindenféleképpen kell lenni valami nehézségnek az életben, hanem arról beszélek, hogy mint a szél úgy fúj végig az életen nehézségek. Kormányok jönnek-mennek, szomszédok, autók jönnek-mennek, az eladók is változnak a boltokban, az egyik kedves, a másik kevésbé kedves… Ezeket neked le kell reagálnod valahogyan. Nekem nem nagyon sikerült ma lereagálnom egy eladó hozzám való viszonyulását, akinek a hozzám való válaszában éreztette, hogy mennyire utálja azt, hogy vasárnap neki dolgozni kell, hogy velem foglalkoznia kell és különben is miért oda álltam a pultnál őhozzá és miért nem öt méterrel arrébb, és egyáltalán miért kell engem kiszolgálnia, és mindez benne volt a nézésében. Legszívesebben elküldött volna más boltba vásárolni, amit a viselkedésével érzékeltetett. Ez engem nagyon rosszul érintett, miközben próbáltam kedves maradni vele és semmi sértőt nem mondtam neki! Mégis bántott utána még percekig, mert igazából sajnáltam őt.

De ilyenek történnek az emberrel akkor is, ha jól éli az életét, és akkor is ha rosszul éli azt. Akkor is, ha mindent tökéletesen csinál, akkor is, ha nem… Tehát ez mindenkivel előfordul, hogy pl. korán keltél, és imával kezdted a napot és lehet, hogy már két napja böjtölsz, imádkozol és a Szellem vezetésében éled az életedet és minden rendben van veled, és beállsz a Tescoban a pénztárhoz a sorban és az a sor megáll… és amikor kicserélik a pénztárost, akkor kifogy a pénztárszalag… és amikor kicserélik a pénztárszalagot, akkor elmegy az áram… és amikor visszajön az áram, akkor azt veszed észre, amikor célba érsz, hogy jaj… nem vettem meg valamit, amiért igazából bejöttem a boltba. Tehát csinálhatsz te mindent jól és mégis történhetnek veled olyan dolgok, amelyek próbára tesznek téged, a szíved. És akkor mit csinálsz, akkor hogyan szólsz, hogyan reagálsz, és erre mondja az Ige, hogy őrizd meg a tisztaságot, az igazságot magadban, a béketűrést, a kedvességet és ne felejtkezz el arról, hogy mindig Istenre nézz! És ha választ vársz valahonnan, akkor az Tőle várd!

Eljuthatsz oda, hogy felette állsz minden problémádnak, nem pedig alatta! Oda is eljuthatsz, ahol az Ige olyan hatással van rád, hogy minden probléma lepörög rólad. Bármilyen nagy nehézség is üti fel a fejét, az téged nem üt meg, hanem egyszerűen egy kihívásnak tekinted, egy lehetőségnek, hogy… de jó, van hova fejlődni és növekedni! Elmondok egy egyszerű példát a saját életemből. Nekem a vállalkozásom úgy növekszik, hogy nem férek el azon a telephelyen, amely nekem Budapesten van, és dupla méretű helyet kell már bérelnem. Dicsőség Istennek! Ez nagyon jó dolog, de dupla akkora a költség is! Az ember gondolkozhat, hogy ehhez hogy áll hozzá. A látásodat ki kell terjesztened, hogy Isten tudjon téged dolgokban növelni. És ha Ő növekedést ad neked, akkor mindent meg fog hozzá adni. A dupla költségeket is fedezni tudod majd és a dupla költség is triplán fog bejönni. Tudsz-e ebben hinni? Én mielőtt ebbe a helyzetbe kerültem volna, előtte szólt már az Úr a szívemhez, hogy a mellettem lévő területet béreljem ki és szinte perlekedtem az Úrral, hogy minek fizessek pluszban, miközben nem kell az, mert azt én használhattam időnként ingyen is, mert ismertem őket, megengedték. De az Úr felkészített erre mégis és azon gondolkoztam, hogy miért nem léptem ezt meg előbb. És tudom azt, hogy a bizonytalanság miatt történt ez, mert nem hittem el, hogy az Úr mondja ezt. Pedig igazából tudtam, csak mégsem voltam engedelmes… Pedig az Úr előtt milyen jól festett volna az én szívem! Uram, azt mondtad béreljem ki, hitben előreléptem… Mostanra már egy kicsit kényszerűségből kellett meglépnem ezt, de az Úr így is örvendezik felette. De Ő már előbb felkészített erre.

Tehát mindannyiunkat érnek hatások és néha rugdalózunk ellene, néha nem akarjuk, néha nem akarjuk a változást. Pedig a változások, ha Istentől jönnek azok jó dolgok! Amikor belesüppedünk az egyhangúságba, akkor belesüppedtünk a vallásba. Amikor nincs változás az életünkben, a személyes keresztényi életünkben, a hitéletünkben, akkor vallásossá váltunk és ez nem jó! Akkor a szíved kezd elzsírosodni. Az ószövetség Igéje úgy fogalmazza ezt meg bizonyos zsidó vezetők felé, hogy a szívük megkövéredett, zsírossá vált. Frissnek, üdének kell lenni, pattogósnak, tüzesnek… ha az Úr azt mondja, hogy menj, akkor menj! Ne variálj rajta annyit! Persze nem kell mindig azonnal dönteni, mert ha az Úr eltervezett a számodra valamit, akkor egy év múlva is valószínűleg az lesz az Ő akarata a te életedben – az elhívásodról beszélek most.

Mert van egy akarata Istennek veled, amit Ő eltervezett a te számodra és az egy év múlva ugyanaz lesz. Egy év múlva lehet, hogy odaérsz végre, hogy abba belelépjél, de lehet, hogy két év, vagy három év kell hozzá, mire felfogod az elmédben, a szívedben, hogy most már ideje lenne ennek engedelmeskedni.

Ahhoz, hogy a szíved lágy maradjon, hogy a szívedben legyen igazán készség és hajlandóság arra, hogy az Őtőle hallott szavakat, mondatokat, cselekvésre buzdító felhívásokat megcselekedd, ahhoz az Ő jelenlétében kell időt töltened! Úgy is mondhatnám, hogy amikor az Ő jelenlétében időt töltesz, attól puhul meg és attól lesz lágy a szíved. És minél inkább lágy a szíved, egyre inkább tudsz az Ő jelenlétében egyre inkább elmélyülni. Ha ez kimarad az életedből, hogy Vele időt tölts, akkor a szíved keménnyé válik, az Úr dolgai felé pedig érzéketlen leszel. És akkor az fog csak érdekelni, amit te elgondoltál, amit te szeretnél, ami a te kívánságod. De tudjuk azt a konyhaművészetből, hogy a húst, ha bepácoljuk, az megpuhul, az magába veszi a fűszereket és finom omlós lesz… De ehhez idő kell. A te szíved,mint egy jó hús, egy jó föld Istennek a kezében vajon milyen lágyságot kíván, hogyan szeretnél meglágyulni Isten előtt? Hogy Vele időt töltesz bepácolódva, érlelődve, vagy pedig szeretnéd azt, hogy bizonyos dolgok megüssenek téged, hogy végre felfogd, hogy Isten szól hozzád. Nem Isten fog téged agyon ütni és puhítani jobbról-balról erőszakkal, mert ez nem az Ő természete. Egyszerűen saját magadat olyan helyzetbe hozod, amikor már nem fogod jól érezni magad azon a ponton, azon a helyen, azon a módon úgy és lehet, hogy sérülésed is lesz emiatt, az érzelmeidben, a lelkedben, mert nem voltál elég „puha”.

Ha kemény fejű és kemény szívű vagy, akkor könnyen lehet, hogy az élet csapkod meg téged és attól fogsz majd megpuhulni. De azt senki nem szokta megköszönni… Óh Uram, köszönöm az életnek a nagy pofonjait, olyan jól estek!

Nagyon nagy kísértés van a világban arra, hogy a gyermeki egyszerű szívet elhagyjuk. Ismerjük Jézus örök érvényű szavait: engedjétek hozzám a gyermekeket, mert ilyeneké a mennyeknek országa. Ha nem váltok olyanokká, mint a gyermekek, semmiképpen nem mehettek be abba. Egy gyermeknek a szíve befogadó, lágy mindaddig, amíg a külső hatások, vagy mi keménnyé nem tesszük, amíg sok sérülés nem éri. Akkor tud egy gyermek szíve megkeményedni, ha keserűségek és keménységek, és akadályokba ütközve fájdalmak érik és ez nem jó dolog.

Amikor a gyermek gyermeki szívvel él, akkor nem gyanakszik senkire. Nem látja a másikban az ellenséget, a haragost. Amikor a kemény szívet öltjük fel magunkra, akkor bizalmatlanok vagyunk, akkor senkiben nem bízunk, mindenkire gyanakszunk és ez nem jó. Mert Isten azt kéri tőlünk, hogy mi bízzunk meg Őbenne. Ezért is mondja Jézus, hogy legyetek gyermeki szívűek, mert utal erre a fajta bizalomra, erre a fajta lágyságra, hogy még ha nem is értjük, akkor is bízunk benne. Még ha nem sok értelme van a dolognak úgy, akkor is hiszünk és bízunk benne. Még ha nem is a mi elképzelésünk szerint történnek dolgok, mi akkor is hiszünk benne, mert Ő azt mondta. És amit Tőle hallottunk, akkor az úgy van.

Nagy probléma, nagy akadály a büszkeség a te számodra, az én számomra és Isten számára is! Istenben nincsen büszkeség, de az Ő számára akadály, ha benned van büszkeség. Azt gondolnánk, hogy a büszkeség az egy teljesen jó és egészséges dolog, hiszen mennyire büszke vagyok arra, hogy „ez” vagyok, „az” vagyok, mit értem el, milyen nemzetiségű vagyok, vagy olyan vagyok… De az az igazság, hogy a biblia értelemben vett büszkeség az egy „büdös” dolog. Nincs azzal baj, ha a szülő büszke a gyermekére, akár a származására, csak ne legyen ez túl misztifikálva, ne legyen magasabb helyre emelve, mint ahol annak a helye van. Mert be kell látni, hogy ahova te születtél, vagy ahogy születtél az nem tőled függött, nem te határoztad azt meg. Ráfoghatod a szüleidre, hogy apu-anyu, az ő hibájuk, vagy az ő érdemük…

Isten azt akarja, hogy Őrá támaszkodjunk, mert a büszkeség az egy független énközpontú szellemre jellemző. Mikor az ember büszke, akkor azt mondja,hogy nekem nincsen szükségem arra a másikra, és senkire, és Istenre sem… Isten meg pont azt akarja, hogy mi érezzük az Ő szükségességét. Jézus azt mondta, hogy nálam nélkül semmit sem cselekedhettek, nélkülem semmit nem tehettek. És ahogyan erről beszéltem a múlt héten, Jézus nélkül nincsen jövőd, semmi! Jézus nélkül semmik vagyunk! Isten azt akarja, hogy ne legyünk függetlenek azt gondolva, hogy bármit megtehetünk, bármit csinálhatunk, aztán ha jól sül el a dolog, akkor majd verjük a mellkasunkat, hogy hát ezt én csináltam, ez az én érdemem volt. A siker miatti büszkeség, az bizony könnyen tönkreteheti az embert. Isten olyanokat keres, akiknek alázatos a szívük, olyanokat, mint amilyen Dávid volt. Aki tudta azt, hogy honnan jött, hogy Istennek köszönhet mindent, amit elért.

Vannak olyanok, akik alázatosak voltak, aztán sikeressé váltak, vagy elértek valamit és aztán megváltoztak. Nem tudom, ismersz-e ilyeneket? Vannak olyanok, akik szegény sorsból származtak és eljutottak valahova és pénzügyileg megerősödtek, gazdagok lettek és most már nem olyanok, mint amikor még nem volt semmijük. Most már különbnek érzik magukat, olyan tíz centivel magasabban hordják az orrukat és a mellkasuk és feljebb van és mindenki alattuk van, mert nekik több pénzük van. Vagy mert nekik van olyan dolguk, ami a másiknak nincs… De egy alázatos szívű ember mindig tudja azt, hogy a fölfelé vezető út a megalázásnak az útja. És ha minél több van neked, annál inkább képes vagy arra, hogy Isten használjon téged. Az egy jó dolog, ha az embernek pénze van, vagy vagyona van, csak tudd azt helyesen használni és kezelni. Az sem baj, ha vágyakozol arra, hogy meggazdagodjál, mert a gazdagsággal nincsen baj. Azzal van baj, ha zsugorivá válsz, ha nem a megfelelő helyre teszed a pénzedet, nem jól osztod be, visszaélsz vele… Hiszen hogyan tudnál embereket, gyülekezeteket, alapítványokat, vagy csoportokat, gyermeki közösségeket támogatni, ha nincs hozzá pénzed?! Ne mondd nekem, hogy a pénz az rossz dolog!

Ha azt mondod, hogy az van a szívedben, hogy szeretnél támogatni és megáldani másokat, pénz nélkül hogyan fogod ezt megtenni? Ha szegény vagy, akkor ezt nem tudod megtenni, vagy kölcsönt veszel fel ehhez?! Jézus nem volt szegény! Ő nagyon sok embert támogatott. A vallás festi Őt le elénk egy ütött-kopott ruhában, ágról szakadt kinézetű, kócos, szakállas embernek, akin rongyokban lóg a ruha és ezzel az alázatát mutatja… De nem! Nem így nézett ki Jézus! Jézusnak olyan jó ruhája volt, hogy a római katonák sorsot vetettek rá, a kereszt lábánál. Nem egy ágról szakadt senki volt Ő, saját háza volt Kapernaumban, aminek a tetejét megbontották, hogy az ágyhoz kötözött bénát leengedjék. Nem egy szegény, csóró volt Ő! Éveken keresztül tizenkét tanítványát etette-itatta, szállásolta mindenfelé, egész Júdea vidékén. És ez mind pénzbe került! Nem csórók voltak ők, ez egy vallásos hazugság! Tanítják ezt azok a vallási vezetők, hogy legyél szegény, akik nagyon drága autóval járkálnak és aranyozott a wc-jük a mellékhelyiségben. Tanítják azt, hogy te csak adakozzál és maradj szegény, mert ezzel az alázatodat meg tudod mutatni.

Nem akarok kifigurázni senkit, még ha úgy tűnik is, de ha nyitva a szemed és nem dugod a fejed a homokba, akkor láthatod, hogy ez egy visszás dolog és ez elárul valamit az ő szívükről is és a mi szívünkről is…

Egy kis hatalom, egy kis siker, egy kis pozíció, egy kis pénz és máris el tud tűnni az alázatos szív az emberből, ami eredetileg ott volt. Egy kis előléptetés, egy kis vállba veregetés nyilvánosan, egy kis elismerés, egy pár szól, hogy más is hallja és máris a büszkeség eluralkodott az illetőn, és ez nagyon szomorú. Isten keresi az olyanokat, akiket használhat, felemelhet, kulcs pozícióba léptethet elő, hogy képviseljék Őt. Isten fel akar emelni, elő akar léptetni, azt akarja, hogy minden szükségessel rendelkezz, ne csak a magad számára, hanem a körülötted lévők számára is, a szeretteid számára is. Hogy ne az legyél, aki rászorulsz a másiknak a könyöradományára, hanem te legyél az, aki a másiknak tudsz adni. Ha mást nem, egy bontott csirkét, vagy meghívod egy fagyira, vagy adsz neki egy autót, vagy veszel neki egy házat… Ámen!

Nagyon tetszett pénteken Joe Christian prédikációja Kecelen, ami arról szólt, hogy Isten egészen másképpen gondolkozik, mint ahogyan mi. Isten más dimenzióban gondolkozik és olyan gondolatokat, szavakat is használhatna, amiket mi nem is ismerünk, mert Ő Isten és Ő egészen máshol van, mint ahogyan mi. Ő mégis a mi szintünkre jön le, hogy tudjuk minket vezetni és irányítani valahogy. Igazából nekünk kellene felemelkedni Őhozzá, nem neki lejönni és lehajolni. Amíg nem leszünk ott nála és nem leszünk a mennyben, soha nem fogjuk teljesen látni azt, hogy Ő milyen. Isten így tervezte, így akarja, hogy mi hitben járjunk anélkül, hogy látnánk Őt és megtapasztalhatnánk kézzel foghatóan sok mindent belőle.

Tehát Ő egy olyan más gondolkozásmódban van, amely a mi földhöz ragadt és a láthatók miatt befolyásolt gondolkozásmódunkat teljesen übereli. Tehát Őt nem kötik meg azok az általad tényeknek nevezett dolgok, hogy de hát nekem ennyi a havi bevételem! Mert téged ez beköt egy skatulyába… Ennyi a nyugdíjam, ennyi a havi fizetésem, eddig tudok nyújtózkodni… és ez téged egy dobozba rak bele. De Isten nincs ilyen dobozba berakva. Látja azt, hogy mennyid van, de Ő efölött gondolkozik felőled és szeretné azt, hogy te is dugd ki a fejed a papírdobozból és nézzél picit messzebbre… Mert neki semmi sem lehetetlen! Mert ami neked lehetetlen, az neki lehetséges!

Nincs baj azzal, ha előléptetést kapsz, vagy várod akár az anyagi áldást, de biztos kell legyél abban, hogy nem csak magadra fogod azt költeni, fordítani. Olyan dolgot tettem a héten, amit már húsz éve nem. Nem mondom, hogy ti is ezt kövesd… de bementem a postára csomagfeladás miatt. Én szerencsejátékokban nem veszek soha részt, akkor sem terveztem ezt, de a csomagfeladás során a postás hölgy ajánlott nekem életbiztosítást, termékeket, kaparós sorsjegyet, stb. Azonban mégis jött egy indítékom onnan belülről, hogy veszek mégis egy kaparós sorsjegyet. Az a lényeg, hogy ezzel nyertem 6000,- Ft-ot és az egészet elvetettem magként, mint első zsengét. Ha valamibe belekezdesz, valami vállalkozásba, vagy új munkahelyet kezdesz, az első fizetés, az az első zsenge. Ha ezt az egészet elveted, akkor az egészre kihatással lesz a jövőben. Én azt, amivel foglalkozom most, mint vállalkozó, úgy kezdtem az egészet, hogy kicsi dolgot vettem, azt eladtam és annak az egészét elvetettem, mint magot. Én nem gondoltam volna, hogy az az elvetett mag, mint első zsenge ilyen nagy mértékben kihatással lesz az életemre, hogy most már csak ezzel foglalkozom, hogy adok-veszek, bérbeadok, kereskedek, mint egy „jó zsidó”. (Nem vagyok zsidó, csak vicceltem.)

Ezt azért mondtam el, mert mindig ott van a szívedben a lehetőség arra, hogy ha valami jó dolog történik veled, azzal valami jót kezdjél. Ha meg valami rossz történik, akkor is jót kezdjél azzal. Ne keseredj el ilyenkor, nem szabad megengedned, hogy azon elmélkedj, hogy ez hogy történhetett meg.

Ha valahogy nem úgy megy, ahogy te azt szeretnéd, akkor ne add fel, menj tovább és te a saját szívedre figyelj, hogy te azt jól csináld! Ami a te dolgod azt te jól csináld, te tedd bele magadat, tedd bele a szívedet. Te a te részedet tedd meg! A többi, még ha nem is alakul minden úgy, ahogy várnád, nem biztos, hogy a te felelősséged, vagy a te dolgod! Te a saját szívedre figyelj és legyél azzal elégedett és boldog, ahol vagy!

Ugyanakkor áraszd ki a hitedet, hogy Isten növekedést adó Isten és mész előbbre és növekedni fogsz!

János 3.27

„Felele János és monda: Az ember semmit sem vehet, hanem ha a mennyből adatott néki.”

Ezt Keresztelő János mondta és egy nagy isteni igazságot szólt ezzel. Mire gondolt itt János? Bármilyen képességed van, bármilyen tálentumaid vannak, bármilyen tehetséged van, az nem miattad van! Hallottad?

Amit Isten beléd helyezett, ami benned van születésedtől, a fogantatásodtól benned, az nem tőled van, azt Isten adta. Azt, hogy a feleségem szépen énekel és van tehetsége a zongorázáshoz, az, hogy a Zsuzsa dobolni tud, hogy a Zoli gitározni, és Ági is virtuóza a szintetizátornak… és lehetne sorolni ezt mindenkiről. Tehát az, hogy milyen képességeid, ajándékaid vannak, az nem tőled van, azt kaptad! Akkor miért vagy rá annyira nagyon büszke? Az, hogy mihez kezdesz vele, mennyit foglalkozol vele, mennyire keresed, kutatod, mennyire mélyedsz el benne, mennyire gyakorol egy zenész, mennyire képzi a hangját… mennyire mélyedsz el az Igében, hogy hogyan lehetne azt még fejleszteni és hogyan lehetne még előrébb menni, az a te felelősséged!

Akinek sokat adtak, attól többet kérnek viszont – ahogy olvassuk a példázatokban. Mit szeretne Isten? Ha azt megsokszoroznád! És Isten hogyan néz arra, aki a belé ültetett ajándékot elássa a földbe és nem kamatoztatja az Ő számára?

Istentől vannak benned ajándékok és azok azért vannak ott, hogy te azt Isten dicsőségére megsokszorozd, azaz mások számára áldás legyél, azzal gyümölcsöt teremjél! A hangoddal, a tehetségeddel, az üzleti érzékeddel, a pedagógiai érzékeddel, az ügyes kezeddel, hogy tudsz hajat vágni, vagy értesz a kémiához és gyógyszereket tudsz előállítani, vagy nem remeg a kezed, miközben a szikét használod, mert orvos vagy és sebész… ki milyen ajándékot és tehetséget kapott Istentől azt kamatoztassa és tudja Istennek a nevét megdicsőíteni.

Nem sok ember van, aki nem kezd túl sokat gondolni magáról, amikor előléptetést, vagy pozíciót kap, vagy dicséretet emberek előtt, vagy elér valamit. Szeretnélek emlékeztetni mindannyiotokat, hogy a Biblia mondja, hogy Isten felemeli az alázatosokat és akik magukat felemelik, azokat Isten megalázza. Tehát ha szeretnél felemeltetést, akkor ahhoz a felemelkedéshez vezető út, hogy te önmagadat megalázod Isten előtt. Tehát nincs baj azzal, hogy felfelé akarsz jutni, csak az utat ne téveszd el!

Aki nagy akar lenni köztetek, legyen mindenki szolgája – mondta Jézus. Ebből láthatod, hogy a szolgáló szívű emberek mind nagyok akarnak lenni! (Ez csak vicc volt!) Sokszor tehát nem azért teszünk dolgokat, hogy mindenképpen azért valami elismerést kapjunk, hanem mert az alázatos szív azt teszi és nem vár érte cserébe semmit, az embertől legalábbis. De Isten az, aki megjutalmaz! Isten viszont nem fog téged jutalmazás nélkül hagyni, ha alázatos vagy!

Jakab 4.7

„Vessétek hát alá magatokat az Istennek, álljatok ellen az ördögnek és elfut tőletek.”

Ez egy ígéret!

Olvasom az ez előtti verset is:

„De majd nagyobb kegyelmet ad, ezért mondja: az Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad.

Vessétek hát alá magatokat az Istennek, álljatok ellen az ördögnek és elfut tőletek!”

Beszéltem már erről nem egyszer és nem kétszer. Mindenki szeretné azt, hogy ennek az Igének a vége valóság legyen, hogy az ördög elfut tőle. Azaz, ha jön bármiféle tünet, azonnal egy hitmegvallással, egy rövid imádsággal azonnal tűnjön el, vagy mint egy nagy csekk, amire azonnal van pénz, vagy jön bármi nehézség, viszály, az azonnal simuljon el és legyen békesség… De van előtte valami, amit neked be kell teljesíteni! Vessétek hát alá magatokat az Istennek! Ezt követi az, hogy álljatok ellen az ördögnek és elfut tőletek. A régebbi fordítás nekem jobban tetszik, amely azt mondja, hogy: Engedelmeskedjetek Istennek! Legyél engedelmes és akkor abban a pozícióban, abban az állapotban leszel, hogy szólsz és a sátán futva menekül, mert látja mögötted a Mindenható Istent! Amikor te a saját erejéből akarsz megállni, akkor az ördög kiröhög!

Példabeszédek 16.5

„Utálatos az Úrnak mindenki, aki szívében felfuvalkodott. Kezemet adom rá, hogy nem marad büntetlen.”

Amikor a szíved büszke, azt hiszed, hogy magad miatt vagy áldott és nem Istennek tulajdonítod az érdemeket. Ez egy nagyon rossz állapot, ekkor a szíved rossz állapotban van ilyenkor. Mindenki, akinek problémája van a büszkeséggel, az elkezd rosszul bánni másokkal, mert lenéző lesz, azt hiszi, hogy többet érdemel a másiknál… És ülhetsz itt velem szemben, vagy ezen a helyen is állhatsz, vagy hallgatnak minket élőben az interneten – mindenkire igaz, hogy senkiről sem mondható el, hogy nincs bennük, bennünk, hajlandóság a büszkeségre. Minél magasabb a pozíció a gyülekezetben, a munkahelyen, vagy egy közösségben, minél inkább mások szeme előtt vagy, minél inkább a „rivalda fényben vagy”, annál nagyobb az esély arra, hogy felfuvalkodsz, mert annál nagyobb a kísértés. Tehát nagyon oda kell erre figyelni! Ha ott énekelsz a gyülekezeti kórusban, vagy a vokálban, vagy ott vagy legelöl és az egész gyülekezet lát téged és utána még meg is dicsérnek, akkor az ember könnyen gondolhatja, hogy hát igen… ez én vagyok. Heteket, hónapokat gyakoroltam, hogy ez így szóljon… igen ez én vagyok! De ez nem te vagy!

Én hiszem, hogy minden egyes prédikátornak el kell jutnia oda, és minden egyes szolgáló szívű embernek el kell jutnia oda, hogy amikor szolgál azzal az ajándékkal, amit Istentől kapott, akkor rájöjjön arra, hogy ő ezt saját magától nem tudná így csinálni.

Vannak képességek, vezetői képességek emberekben, prédikátorokban és vannak olyanok, amiket Isten belehelyezett emberekbe, van, akikbe nem, mégis jól csinálják, mert ott van felettük Istennek a kegyeltsége. Tehát nehogy azt gondold, hogy azért, mert a fiad, gyermeked olyan magasra vitte és sokra vitte, az csak és kizárólag a te érdemed, mert olyan jó nevelést adtál neki. Dicsőség Istennek, hogy tőled megkapta azt, amit meg kellett kapjon! Halleluja, hogy Isten téged tudott ebben használni! De nehogy azt gondold, hogy hát én, az én nevelésem…

Minden jó adomány felülről való és a Világosságok Atyjától száll alá! Dicsőség Istennek! Amikor „odabiggyesztjük” az imáinknak a végére azt, hogy Jézus nevében és Dicsőség Istennek, azt ne felejtsük el komolyan is gondolni! És erre rendszeresen magunkat emlékeztetni kell!

Ha problémád van ezzel, akkor nyugodtan gyere hozzám, én szívesen emlékeztetlek, számíthatsz rám! Ámen!”