Az aggodalom ellenszere a hit

Az aggodalom ellenszere a hit

(2016.10.23.)

„Kérlek benneteket, lapozzatok a Máté 6.25-34-es Igére, amelyek Jézus szavai, amelyek szóltak hozzánk, szólnak hozzánk és hiszem, hogy még egy darabig szólni is fognak hozzánk:

„Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti életetek felől, mit egyetek és mit igyatok, sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet, hogy nem az eledel és a test, hogy nem az öltözet.

Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak és a ti mennyei atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál?

Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal? Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek. Nem munkálkodnak és nem fonnak, de mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy. Ha pedig a mezőnek füvét, amely ma van és holnap kemencébe vetik így ruházza az Isten, nem sokkal-é inkább titeket, ti kicsiny hitűek?

Ne aggodalmaskodjatok tehát és ne mondjátok mit együnk, vagy mit igyunk, vagy mivel ruházkodjunk, mert mindezeket a pogányok kérdezik.

Mert jól tudja a ti mennyei atyátok, hogy mindezekre szükségetek van. Hanem keressétek először Istennek országát és az Ő igazságát és ezek mind megadatnak néktek. Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől, mert a holnap majd gondoskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.”

Ismerős Igék ezek, sokszor hallottuk és olvastuk, prédikációk sorát hallhattunk már erről, mégis olyan könnyen elfelejtjük, amiket itt Jézus mondott. Menjünk végig ezeken a sorokon és elmélkedjünk rajta egy kicsit, mert életünknek a hétköznapjait befolyásolják ezen Igék ismerete, vagy a nem ismerete, egészen pontosan nem is az ismerete, hanem annak megcselekedése, illetve nem megcselekvése. Azért azt mondom néktek, ne aggodalmaskodjatok a ti életetek felől, mit egyetek és mit igyatok sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet, hogy nem az eledel és a test, hogy nem az öltözet. A legnagyobb kísértés, amivel szembesülhet az ember az élete folyamán az az, hogy aggódik, aggódik az élete felől, ha nem is amiatt,hogy mit fog enni holnap, mit fog inni holnap, de aggódik. Mi aggódunk amiatt, hogy hogyan fogjuk megtankolni az autót, hogyan ruházzuk a gyereket, hogyan fizetjük ki a gázszámlát, az autó biztosítását, a felmerülő költségeket… És az ember aggódik, hogy miből és miből, hogyan fogom én ezt megtenni?

Az ember aggódik az egészsége miatt, a pénze miatt, a gyerekek miatt, a pozíciója miatt, a vállalkozása miatt, a munkahelye, a gyülekezete miatt. És el lehet képzelni, hogy mi minden felől képes az ember aggódni, azért is, hogy a másik ember mit tesz érted, vagy mit nem tesz meg érted. Aggódnak az emberek afelől, hogy a másikban milyen benyomás van rólam, vagy rólunk, ők hogyan gondolkoznak rólam… és emiatt is tudnak aggódni az emberek, hogy mit gondol az a másik. És annyi minden van, ami miatt aggódik az ember, hogy ez nem jó!

Jézus itt határozottan az aggodalommal megy szembe és nem véletlenül hangsúlyozza hosszú Igéken keresztül ezt, mert tudja azt, hogy az aggodalmaskodásnak hatása van az emberre. És ez a hatás, amit az aggodalom hoz rád, ez az, amit Jézus szeretne meggátolni. Az aggódásnak következményei és hatásai vannak, és ez alól szeretne Jézus téged felmenteni. Mert az aggodalmaskodás rossz dolgot hoz neked, az egy bizonyos fajta félelem és egy bizonyos fajta bizalmatlanság Isten felé. Úgy is mondhatjuk ezt, hogy amikor aggodalmaskodunk, akkor levesszük a figyelmünket és a hitünket Istenről és belehelyezzük abba a dologba, ami felől aggódunk, mert abban a dologban nagyobb hitünk van, hogy az tud nekünk ártani… hogy az sárga csekk, az a másik ember, a tanár, vagy szomszéd, vagy a politikus ártani tud nekem… és levesszük a figyelmünket arról, hogy Isten sokkal nagyobb, mint a pénzhiány, vagy a betegség, bármi, ami miatt aggódunk.

És hoz Jézus a természetből példákat, próbálja hangsúlyozni azt, hogy tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrben nem takarnak és a ti mennyei atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál? Elmondom neked, hogy annak idején még nekem is és talán neked is úgy tanították az iskolában biológia órán, hogy az ember fejlődött együtt az állatokkal és az állatvilágból kiemelkedve igazából a mai napon is az ami megkülönböztet minket az élővilágtól, hogy mi magasabb szinten tudunk kommunikálni egymással. Tehát a beszéd és a társalgás az, ami minket az állatvilág fölé emelt. Elmondom neked, hogy ez egy hazugság. Jézus is beszél arról, hogy te sokkal több vagy, mint egy állat, mint egy aranyos kis cica és kis kutya (senkit nem akarok megbántani, állatvédőket meg kiváltképpen nem). Te sokkal több vagy, mint egy aranyos kis panda mackó és sokkal értékesebb is vagy – akármilyennek is mondják ezt a védett állatkát. És én nem vagyok az állatvédelem ellen és elítélem az állatkínzást… De tudnod kell, hogy Isten szemében és a saját magad szemében is tudnod kell, hogy te az állatvilág fölött állsz. Nem azért, mert te beszélsz és intelligensebb vagy, hanem azért, mert Isten azok fölé teremtett téged, hogy te uralkodj felettük. Úgyhogy ha én úgy gondolom, hogy elmegyek horgászni, a halat megölöm és megeszem, akkor nekem nem kell lelkiismeret furdalásomnak lenni amiatt, hogy ezt megtettem. Vagy ha lelövök egy állatot, mint egy vadász, akkor azt is megehetem. Természetesen szórakozásból nem ölünk állatot – de nem is erről beszélek!

Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrben nem takarnak és a ti mennyei atyátok eltartja azokat. Az állatvilág, amely sokkal alacsonyabb rendben van, mint az ember, és őket Isten eltartja. Ahogy Joyce Mayer prédikációjában mondta egyszer, hogy ő nem látott még madarat a fán gyomorgörccsel reszketve aggodalmaskodik, hogy mikor jön a következő kukac, amit megehet és nem stresszel. Persze nem azt mondom, hogy az állatok élete habkönnyű lenne… mert meg kell küzdeniük a hideggel és sok kemény dologgal… és ilyen értelemben valamilyen munkát kell végezniük persze, de Isten eltartja őket. Jézus azt mondta, hogy tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrben nem takarnak és a ti mennyei atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különben vagytok-é azoknál? Mi a válasz erre? Hát nem… éppen csak az különböztet meg, hogy én tudok beszélni és kommunikálni veled… Persze, hogy nem így van!

Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal? Ki az, aki szeretne magasabbra nőni, vagy kisebb lenni és az aggodalmaskodásával ezt el tudja érni? Mutass egy valakit! Ki az, aki eléggé erőteljesen és jól tud aggódni azért, hogy kisebb legyen a gázszámlája, vagy a távfűtés költsége?! Ki az, aki aggodalmaskodásával el tudja érni azt, hogy a gyermekei jó úton haladjanak az életben? Ki az, aki az aggodalmaskodásával helyre tud állítani kapcsolatokat? Ki az, aki megnövelheti termetét egy arasszal?

Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok – kérdezi Jézus -, vegyétek eszetekbe a mező liliomait mi módon növekednek. Nem munkálkodnak és nem fonnak! Jézusnak ezek a pirosbetűs szavai! Van olyan Biblia, ahol úgy nyomtatták az újszövetséget, hogy Jézus szavai pirossal vannak kiemelve (nekem is van ilyen Bibliám). Nem szoktam olvasni, mert nem magyar nyelvű, de van… A lényeg az, hogy pirossal vannak a betűk szedve, tehát fontos, különösen fontos dolgot emelnek ki vele.

Mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy – mondja Jézus a virágokra. És elmondja azt, hogy ez a virág él, növekszik, aztán elszárad és a tűzre vetik, lesz belőle energia, füst és megfő rajta az étel, vagy meleget ad, de semmivé lesz az egész… Mégis nagyobb dicsőségben pompázik, mint Salamon a teljes vagyonában.

Ha pedig a mezőnek füvét, amely ma van és holnap kemencébe vetik, így ruházza az Isten, nem sokkal-é inkább titeket, ti kicsinyhitűek? Ne aggodalmaskodjatok tehát és ne mondjátok mit együnk, vagy mit igyunk, vagy mivel ruházkodjunk, mert mindezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei atyátok, hogy mindezekre szükségetek van. Jézus ezt a zsidóknak mondja, azoknak, akiknek szövetsége volt Istennel, akik ismerték Isten tanításait, míg a pogányok nem nagyon ismerték azt. Mert a zsidóknak volt lehetőségük arra, hogy az igaz Istenben higgyenek és az Ő ellátásában és hozza a párhuzamot, hogy a pogányoknak nincs ilyen Istenük, mint nektek… ők kérdezgetik azt, hogy miként, hogyan lesz, miből lesz… A pogányok kérdeznek, a kívülállók, de a ti atyátok tudja azt, hogy mire van szükségetek! És a 33-as versben van a dolog csattanója: „Hanem keressétek először Istennek országát és az Ő igazságát és ezek mind megadatnak néktek!”

Itt kapásból le lehet lőni azokat a kritikusokat, akik azzal vádolnak esetleg minket, hogy az aggodalmaskodás jó, mert arra késztet téged, hogy valamit tegyél az ellen a dolog ellen, ami felől aggódsz és nem hagy téged ellustulni és képes arra, hogy valamit előre mozdíts a helyzetedben. De Jézus sem mondta azt, hogy te semmit ne csinálj, lusta legyél és vond meg a vállad és azt mondd, hogy majd Isten gondoskodik rólae és hátra dőlhetsz, hanem elmondja azt, hogy mit csinálj. Elmondja, hogy mit ne csinálj, utána pedig, hogy mit csinálj helyette. És én úgy hiszem, hogy ez egy alap dolog az életünkben, hogy ha valakit kiigazítunk, vagy valakinek véleményt mondunk, valakit kritizálunk, merjük a szánkra venni a megfeddését, ha valamit nem jól csinál… Olyan könnyű elmondani,hogy „te” mit nem csinálsz jól… de hozzá kellene tenni, hogy hogyan kellene helyesen tenni és mit csinálj inkább helyette – ezt sokan elhagyják. Olyan könnyű meglátni a másikban, hogy mit csinál rosszul, de hogyan csinálhatná jól, azt elmondod-e neki?! Ha nem, akkor inkább ne kritizálj senkit! Mert észt osztani mindenki tud könnyedén! A kocsmában is értenek mind a focihoz, mind a politikához és mindenhez. És ne süllyedjünk le kocsmai beszélgetések szintjére! Kiosztjuk a feleségünket, férjünket, gyermekünket, anyósunkat… hogy ezt nem jól csinálod. Igen, de hogyan lehet jól csinálni? Jézus elmondja! Nem azt mondja, hogy ne aggodalmaskodj és pont, hanem keresd először Istennek az országát és az Ő igazságát és ezek mind megadatnak néktek. Nem hagy téged a part szélén és nem mondja, hogy ne aggodalmaskodj, mert az rossz, hanem továbbmegy és be is fejezi. Keressétek először Istennek országát és az Ő igazságát és ezek mind megadatnak néktek! Úgy nem aggodalmaskodni, hogy ezt nem tesszük meg, nem lehet hosszú távon.

Mivel te az Ő Igéjében keresed az Ő igazságát, mikor vele közösségben vagy, ezért tudod azt, hogy Ő gondoskodik rólad. És van benned egy bizonyosság, egy Vele eltöltött idő miatt egy erő, ami képesség tesz téged arra, hogy ne aggódj. Ha nincs a Vele eltöltött idővel eredményeképpen erő jelen az életedben, akkor aggódni fogsz, akkor csak a fejedben lesz információ arról, hogy ezt nem így kellene csinálni, már a pásztor is mondta hogyan kellene… A bensődnek fel kell növekednie arra a szintre, hogy hatalmat tudjon venni a külső tényezők felett, a láthatók és az érzékelhetők felett és ez csak az Igében való közösségből meríthető, máshogyan nem! Ne becsüld le, ha van időd egyedül lenni! Ezeket a „magányos” időszakokat jól ki lehet használni a Vele való közösség építésére, ekkor lehet elmélkedni, gondolkozni és jó tanításokat hallgatni.

34-es vers:

„Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől, mert a holnap majd gondoskodik a maga dolgai felől, elég minden napnak a maga baja.”

„Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek. Miért nézed a szálkát, ami a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, amelyik pedig a te szemedben van nem veszed észre…”

(Az evangélium, a levelek, a Biblia nem úgy lett írva, hogy mondatonként meg lettek számozva, hanem folyamatában és ezt az utolsó Igét is folyamatában mondta Jézus.)

Ne aggodalmaskodjatok tehát, mert ha aggodalmaskodsz, akkor hamar kijönnek a ráncaid és öregebbnek fogsz kinézni, mint ami vagy valójában. Vannak, akik meglátják a tanárt, vagy a postást, a pásztort, vagy a politikust és már aggódnak… Feltehetik az emberek a kérdést, hogy de hát, ha túl sok problémám van, akkor nem jogos az, hogy aggódok miatta? Visszakérdezek: Miért lenne jogos? Az elmúlt egy-két év, mióta amiatt aggódsz, az a helyzetedet, az ügyedet előremozdította valamennyire, segített az neked, vagy hozott valami változást? Az aggodalmad hozott valami plusz pénzt, vagy segített befizetni a csekkeket, vagy az aggodalmad azt generálta, hogy a bankszámládon a pénz megduzzadt, vagy a gyülekezetbe többen jöttek be…

Az aggodalom nem segít neked és nem hoz megoldást, és az aggodalom miatt nem fog neked segíteni senki. Miért mondja tehát Isten azt, hogy ne aggódjunk? Azért, mert az aggodalom az hat ránk. Ha nem hatna ránk, akkor nem érdekelné Istent annyira.

Ha rosszul mennek a dolgok, akkor az emberek elkezdenek aggódni. De Isten nem akarja ezt az aggodalom ránk gyakorolt hatása miatt. Mert az aggodalom létrehoz egy mágneses erőt úgy, mint a félelem és bevonzza mindazt, ami felől aggódsz! Az aggodalom lényege az, hogy félsz attól a dologtól, ami felől aggódsz. Félsz a gyermeked, vagy az unokád egészsége miatt, vagy a tanulmányai miatt… És ahelyett, hogy a hitet gyakorolnád és hitben állnál és örvendeznél a hitben az aggodalom közepette is, te aggódsz és ez megfoszt téged attól, hogy megtapasztald a győzelem ízét.

Az aggodalom a negatív lehetőségektől való félelem. Az aggodalom azt akarja, hogy a te gyomrod folyamatosan görcsben legyen, Isten pedig azt akarja, hogy ezt hagy abba. Hagyd abba azt, hogy magadhoz vonzod a negatív lehetőségeket és hagyd abba azt, hogy megtörténté teszed azokat, amelyek egyébként nem történnének meg, de az aggodalmad miatt azt bevonzod. Félsz és rettegsz, hogy valami baj történik, mert soha nem lehet tudni, mi történik… Ez egy rossz hozzáállás az élethez! Mert a hitnek az oldaláról úgy is hozzá lehet állni a dolgokhoz, hogy valami jó fog történni az életemben, nem aggódom, mert az Ő kegyelme nagy felettem és várom azt, hogy mikor történik valami jó dolog velem. Az aggodalom pedig attól fél, hogy mikor történik valami rossz…

Ha túl sokat vagyok az utakon, akkor biztos, hogy nekem előbb utóbb a nagy számok törvénye szerint balesetet kell szenvednem… De nem! Ne higgyél ebben! Vagy ahogy korosodsz, azt gondolod, hogy előbb utóbb valamilyen betegségnek fel kell ütnie a fejét a testedben – ne higgy ebben! Azt mondjad, hogy ez nem történhet meg velem és nekem jogom van ahhoz, hogy soha ne legyenek baleseteim! Soha!

Ha beengeded az elmédben, hogy azon gondolkodj pl., hogy jön a pénztelenség, a kilátástalanság, a betegség, a gyengeség, az, hogy elhagynak… akkor nagyon oda kell figyelned magadra, hogy miket engedsz be az elmédbe és mit forgatsz magadban.

Nagyon sokszor kell a szádra vegyed azt, hogy ez nem történhet meg velem! Sátán fogd be a szádat Jézus nevében! Ne is hozz ilyen képeket az elmémbe, ellenállok ezeknek a képeknek, ezeknek a hamis próféciáknak, amik leperegnek a szemem előtt! Ellenállok ezeknek a Jézus nevében! Nem tudom, te hogy vagy vele, de nekem ezt nagyon sokszor meg kell tennem!? Mert nem vagyok hajlandó félelemben, aggodalomban és rettegésben élni az életemet és ezért ezt megteszem és megy is egy darabig… Utána megint visszajön és utána megint megteszem… Előbb-utóbb meg kell, hogy unja, mert én nem vagyok hajlandó megunni azt, hogy ezt megtegyem. Nem vagyok hajlandó aggódni és nem vagyok hajlandó rossz képeket magam elé engedni, hogy azon elmélkedjek hosszú távon. Inkább keresem azt, hogy Isten milyen képeket akar festeni elém. Látom magam abban az autóban, abban a házban… látom magam abban a helyzetben… és próbálom Istentől elvenni, hogy Ő milyen képet fest elém és azon gondolkozom és elmélkedem.

Tehát Isten képére lettél teremtve, más szavakkal ugyanúgy működsz, mint Isten és Isten is ugyanígy működik. Elképzelt dolgokat és azt a hitével, a szavával valóságba szólította. Neki nem kellett kérnie semmit, hogy gyertek angyalok, álljunk körbe, fogjuk meg egymás kezét és imádkozzunk… olyan sötétség van a föld felett, imádkozzunk, és törjük meg ennek az erejét! Gyere Jézus, te is fogd meg a kezem!... Gyertek angyalok segítsetek, adjatok imatámogatást, együtt erősebbek vagyunk! Furcsa kifejezések ezek, ugye? Istennek nem kellett ezt tennie! Isten egyszerű elgondolással és a szavaival létrehozta azt, amit akart, amit látott, amiben hitt és ezt te is megteheted! Nem vagyok a közös imádság ellen és az ellen sem, hogy egymás kezét megfogjuk és a hitünket összetegyük, mert ez igei és bibliai – nem ez ellen beszélek. De a te képzelőerőd az egy képesség benned és ez ha rossz dolgokra vetül ki, akkor rossz dolgokat fog eredményezni neked. Ha azt látod, hogy idővel neked tolószékbe kell kerülnöd, akkor nem akarlak elkeseríteni, de ha ebben hiszel, akkor az könnyen megtörténhet veled! Miért forgatod ezt az elmédben? Mert ezt mondta az orvos?! És Isten, Ő mit mondott neked!? Isten milyen képet festett le rólad? Ebben higgyél inkább!

A szavak, amiket az emberek kimondanak, azok rendkívül nagy erővel teljesek – és ez alapjába véve nem baj, az sem baj, ha az orvos szava erővel teljes, amikor mond neked valamit. De Isten Igéje az mindenható és az orvosnak a beszéde, a bankárod, a könyvelőd és mindenki szava felett áll. Te tedd meg a te részed, és Isten megteszi az Ő részét. De ehhez az kell, hogy az Ige éljen benned!

Az aggodalom segít elképzelni a rossz dolgoknak a bekövetkeztét. Az aggodalom és félelem segít neked elképzelni azt, hogy hogyan fog megtörténni az a rossz dolog veled. Nem fognak felvenni abba az iskolába, nem találsz időben albérletet… nem lesz annyi pénzed, hogy kifizesd a rezsit, nem tudod teletankolni az autót, nem tudsz elmenni ide,vagy oda… nem lesz meg a párod… nem születik gyereked, vagy túl sok gyereked születik… - ki mitől szeret, vagy nem szeretne félni.

Tehát az aggodalom segít elképzelni a rossz dolgok bekövetkeztét, a negatív lehetőségeket. A hit pedig bármilyen furcsán hangzik is, segít neked elképzelni azt, hogy milyen jó dolog fog veled történni. És a te kezedben van a választás! Választhatsz, hogy hitben, vagy félelemben jársz. És az a jó, ha úgy járunk hitben, ha abban hiszünk, amit Isten mondott nekünk, tehát azt a képet hozzuk valóságba, amit Isten mutatott, nem amit mi vetítettünk a saját vágyainkból magunk elé. Mert álmodozhatsz arról, hogy lesz egy tengerjáród, egy luxus yahtod…, lehet, hogy meglesz, de nagy valószínűséggel inkább nem. Óhh, de hát én annyira hiszek benne! Először higgyél abban, hogy ki tudod fizetni az albérletedet! És amikor van saját lakásod és már sok mindent meg tudsz magadnak venni, ami fölötte van a szükségeidnek, akkor talán hihetsz majd abban, hogy lesz neked valami… hacsak nem Isten valami különleges módon előre ki nem jelentette neked azt, hogy hova fogsz majd valamikor eljutni.

Az emberek szeretik becsapni magukat, hogy nekik milyen nagy hitük van, és Isten milyen nagy dolgokra elhívta őket, de a saját anyagi szükségeiknek a betöltése is gondot jelent nekik. Mindezzel összhangban lehet, hogy Isten elhívta őket nagy dolgokra… mert a legtöbb nagy prédikátor úgy kezdte, hogy alacsony szintről és szegényen és nagy dolgokra hívta el őket Isten. De ezek nem az egyik napról a másikra történtek, nem is egyik hónapról a másikra… Tehát az embernek nem úgy kell megtanulnia a lépcsőn felmenni, hogy hármasával szökell felfelé, hanem egyesével. Azt is lehet gyorsan, de akkor is végig kell járni.

Az aggodalom segít tehát elképzelni a rossz dolgok bekövetkezését, a hit pedig a jó dolgok bekövetkeztét. A képzeleted meg tudja világítani és teljessé tudja tenni a félelmeidet. Ugyanígy teljessé tudja tenni a hitedet és békességedet is. Az aggodalom azt segíti elő, hogy a félelmednek a tárgya bekövetkezzen, hogy bekövetkezzen az, amitől félsz.

Filippi 4.6-7

„Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.”

Az egyszerű fordítás szerint így hangzik az Ige: Ne aggódjatok semmi miatt, bármely helyzetben vagytok is, imádkozzatok! Kérjétek Istentől, amire szükségetek van, de amikor imádkoztok, mindig adjatok hálát Istennek! Isten békessége megőrzi majd szíveteket és gondolataikat a Krisztus Jézusban. Ez a békesség olyan hatalmas, hogy minden képzeletet felülmúl.

Miért kell hálát adni Istennek, amikor imádkozom, amikor kérek tőle valamit? Azért, mert a hit az így cselekszik! Amikor azért imádkozol, hogy hulljon eső a földre, mert szárazság van és hitben jársz, akkor viszel magaddal esernyőt. A hit képes arra, hogy előre hálát ad azért, amit szeretne és úgy tekint rá, hogy Uram ezt meghallgattad és az meg van nekem, köszönöm! Köszönöm, hogy meggyógyultam, hogy meg van neked az, amit kértem, amire vágyom, amire szükségem van! Halleluja! És arra nézek, hogy Ő megadta!

Ha arra nézek, hogy még mindig hiányom van és még mindig ott a csekk, amit be kell fizetni a hűtőre mágnesezve, akkor az aggodalmaskodásnak az egy táptalaj. Ha arra nézek, hogy hiszem azt, hogy Isten betölti a szükségeimet, akkor az segít neked. Tehát tagadd meg az aggodalmat, javítsd azt ki és fordítsd azt hitté! És meg kell tanulnod mondani, hogy megtagadom azt, hogy aggodalmaskodjak! Ha nem is így szó szerint, de valamit, ami igazán szívből szól, azt meg kell tanulni a szádra venni. Nekem ez az ami nálam már nagyon jól működik már évek óta. Kijelentem, ha valami aggodalom, vagy félelem jön, kimondom hangosan, hogy ez nem történhet meg velem! Nem nevezem meg, hogy mi „az”, a sátán nagyon jól tudja, mert ő hozta a fejembe azt a képet. Isten is nagyon jól tudja, nem kell elmagyaráznom senkinek sem, de magamat erősítem, bátorítom és tudom, hogy ha a hitemet kijelentem, akkor az úgy van. Amit én mondok, az úgy van, az megtörténik! Ezért azt mondom, hogy az a dolog nem történhet meg és ez úgy van. Nekem ez segít abban, hogy az aggodalom elmenjen tőlem. Nem történhet meg az a dolog, ami miatt félek, aggódok, vagy az a kép, álom… Valamit alkalmaznod kell neked is az életedben, valamit a szádra kell venned!

Mondd ki, hogy megtagadom az aggódást! Ha megtámad az aggodalom, nehogy azt hidd, hogy el fog menni, ha csak a gondolataidat megváltoztatod, mert mondani kell, ki kell azt mondani, amit ki kell mondani, mert az aggodalom egy szellem, a félelem egy szellem és nem egy érzés!

Azt gondolja a pszichológia és a tudomány, hogy ez egy érzés, ami valahonnan csak úgy sitty-sutty belülről, kívülről, akárhonnan, de megszáll minket. De ez egy szellem és olyan, aki suttog a füledbe és be akar járni az agyadba állandóan és fészket akar verni. Oda akar ülni egy királyi trónszékre és ő akar ott uralkodni és ha te ezt megengeded, akkor meg fogja tenni. Királyként a szívedben Jézus az Úr, Ő ott ül bent, de a fejedben, az elmédben te döntöd el, ki fog uralkodni. És ha engeded az aggodalmaskodásos gondolatoknak, hogy teret nyerjenek, akkor nem fogsz éjszaka aludni, forgolódni fogsz, későn alszol el, korán ébredsz, egész nap ezen jár az agyad, nem tudsz összpontosítani a munkádra és arra, ami fontos lenne, imádkozni sem tudsz rendesen, dicsőíteni sem tudsz rendesen, mert állandóan ez forog a fejedben és teljesen leural téged.

Tudom, hogy nem egyszerű, de foglalkozni kell ezzel! Azt szokták mondani, hogy az idő sok mindenben segít és valamilyen szinten ez így van, de ahhoz hogy ez gyorsan lezajlódjon benned, hogy hamar lezárd ezt a dolgot, a szádra kell venned valamit és felkészült kell lenned. Bármi megkísért, te tudd azt mondani, hogy nem, én ennek ellenállok és nem engedem, hogy ez megtörténjen! Én ilyenkor nem szoktam kijelenteni azt, hogy mi az, ami ne történjen meg azért, hogy ne halljam azt, hogy mi az ami megtörténhet… Ha hallok valamit, akkor az hatással van rám, ezért nem mondom ki, hogy nem történhet meg az a betegség velem, gyermekemmel, feleségemmel… nem mondom ki, mert aki illetékes az úgy is tudja és nekem elég a hitet hallani és nem kell hallani azt, hogy mi az ami esetleg még meg történhetne.

Ugyanakkor időnként, ha valami felől nem eléggé specifikus a hited, akkor jó ha tudod azt, hogy mivel is állsz szembe pontosan. Arra gondolok,hogy pl. tudod, hogy a testedben valami nem úgy működik, ahogy működni kell, érzed, tudod, tapasztalod és nem tudod pontosan, hogy mi az, ami ellen kellene menned a hiteddel, mert érzed, hogy kiver a víz, vagy szédülsz, vagy bármi bajod van… akkor csak tanácsolom, hogy nyugodtan vegyél igénybe egy természetes úton valakit, egy orvost, egy vizsgálatot, aki megmondja neked azt, hogy mi specifikusan a te testedben az, amivel probléma van. És miután ezt tudod, akkor a hitedet oda tudod összpontosítani arra az egy dologra, arra az egy szervre és akkor azt nevezd meg, hogy te itt megszűnsz, elsorvadsz, meghalsz, kipusztulsz, eltűnsz a Jézus nevében!

Tehát ha megtámad az aggodalom bármi felől is – nehogy azt gondold, hogy az csak úgy elmegy azért, mert te elkezdesz valami virágos kertre gondolni és valami békességgel teljesre és akkor repkednek a pillangók és az aggodalom elszáll… Valakinek lehet, hogy ez a fajta meditációs gyakorlat segít, de én ebben nem hiszek, én Isten Igéjében hiszek és hiszem azt, hogy az Igét kell a szánkra venni ebben a helyzetben. Az égvilágon semmi gond azzal, ha kifekszel egy virágos kertbe és nézed a pillangókat, mert ez nagyon szép dolog. De a lényeg, hogy az aggodalom egy szellem és a szellemnek van füle és hallja, amit mondasz. És az angyalok is annak tudnak engedelmeskedni, amit hallanak. Ha az Ige kijön a szádból, azt tudják az angyalok megcselekedni, véghezvinni a te érdekedben. A Zsoltárok írja, hogy a szolgáló szellemek engedelmeskednek az Ő hatalmas szavának megcselekvésére. Tehát mondjad, szóld az Igét, ezt hallják az angyalok – nem csak gondolni kell rá, hanem ki kell mondani, meg kell cselekedni. Olyan ez kicsit, mint az Ézsaiás 1.19-es Igében, hogy ha hajlandóak és engedelmesek lesztek, e föld javaival éltek.

Sok ember hajlandó arra, hogy megtegye azt, amit Isten mond neki, de nem engedelmes, azaz végülis nem teszi meg. Itt két dolog van. Hajlandónak lenni, ami jelenti azt, hogy van benned egy helyes hozzáállás, egy jó motiváció, egy engedelmes lelkület, egy kívánság, egy akarat, hogy megtedd azt, amit Isten mond, de ha nem cselekszed meg, akkor az egész nem ér semmit.

Olyan ez, hogy azt mondod, hogy én úgy kívánok gyülekezetbe járni, annyira odavágyik a szívem, annyira mennék, olyan éhes vagyok rá… de nem jössz el, akkor mit ér az egész? Jó, hogy ott van benned ez a kívánság és ez jó, de ez egy része és a másik az engedelmesség, amikor ezt megcselekszed. Ha hajlandóak és engedelmesek lesztek, a föld javaival éltek.

Efezus 6.16

„Mindezekhez vegyétek fel a hitnek pajzsát, amellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megoldhatjátok.”

A gonosznak a tüzes nyila többek között az, ami a hited ellen van és sokszor ez az aggodalmaskodás. Ha felveszed a hitnek a pajzsát, akkor ezeket az aggodalmaskodós nyilakat el tudod hárítani.

17-es vers:

„Az üdvösség sisakját is felvegyétek és a Szellem kardját, ami az Isten Igéje.”

A Szellem kardja az Istennek a beszéde a te szádban, egyszóval meg kell magadat védened. Ha tetszik, ha nem meg kell magad védened. Nem én foglak megvédeni, nem az én imáim, Isten az, aki megvéd – persze összekapcsolódhatunk –, de neked meg kell tenni a te részedet.

Ha elküldenek valakit a háborúba és nem hajlandó felvenni a golyóálló mellényt, a sisakot, és nem veszi a kezébe a fegyvert és úgy rohan ki az ellenségre védelem nélkül és lelövik, akkor nem mondhatja, hogy parancsnok, miért nem védtél meg… Mert azt mondja a parancsnok, hogy miért nem védted te meg magadat?! És miért mentél oda, miért nem voltunk együtt, miért nem támadtunk egyszerre és miért nem volt rajtad védőfelszerelés, amit én adtam neked.

13-as verstől:

„Annakokáért vegyétek fel az Istennek minden fegyverét, hogy ellenállhassatok ama gonosz napon és mindent elvégezvén megállhassatok. Álljatok hát elő, körülövezvén derekatokat igazsággal és felöltözvén a megigazultság mellvasába. És felsaruzván lábaitokat a békesség evangéliumának készségével. Mindezekhez vegyétek fel a hitnek pajzsát, amellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megoldhatjátok. Az üdvösség sisakját is felvegyétek és a Szellem kardját, amely az Isten Igéje. Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a Szellem által. És ugyanezen dologban vigyázzál minden állhatatossággal és könyörgéssel minden szentekért.”

Tehát, ha felvetted a páncélt és a fegyvert, akkor lendülj támadásba! Felolvasom ezt az egyszerű fordítás szerint is: Ezért szükséges, hogy vegyétek fel és használjátok mindazokat a fegyvereket, amiket Isten ad nektek, így lesztek képesek ellenállni azon a gonosz napon, így tudtok majd mindvégig harcolni és megállni a gonosszal szemben.

Tehát álljatok erősen és vegyétek fel derekatokra az igazság övét, melletekre az igazságosság páncélját kössétek fel! Legyetek állandóan készen rá, hogy a békesség örömhírét mindenkinek elmondjátok, ez legyen a saru a lábatokon! Mindezek fölé vegyétek a hitet, ez legyen a pajzsotok, amellyel eloldhatják a gonosz minden tüzes nyilát. Vegyétek fel az Isten szabadítását, ez legyen a sisak a fejeteken! Vegyétek kezetekbe a kardot, amelyet a Szent Szellem ad, ez a kard az Isten beszéde.

Szólj, hogy megtagadom a félelmet! Miért? Azért, mert azt mondta a Filippi 4.6, hogy semmi felől ne félj! Tehát jelentsd ki azt, amit akarsz és ne csak ülj aggódva, problémázva, hogy mi az, ami bántja a szívemet és annyira nyomaszt engem. Jelentsd ki azt, amit akarsz, ezután adj hálát Istennek, mert Ő megtette!

Hogyan tudsz békességben lenni a gondok közepette! Hát így! Szóld és jelentsd ki amit akarsz és adj hálát azért, amiért Ő megtette! Ez egy nagyobb, magasabb gondolkozásszintet kíván tőled, mint ami a világban elterjedt. Ez nem egy keleti vallásnak a misztériuma, vagy spirituális gyakorlata, ez Isten Igéjének a megcselekvése!

Vannak, akik szeretik, ha mások látják, hogy ők aggódnak. Azt hiszik, ha nem látszik rajtuk, akkor nem veszik őket komolyan, akkor ők bizonyára felelőtlenek.

Az aggodalom az nem egy alkotó eleme az életünknek. Ha Isten összerakott minket kockákból, akkor egyikre sincs ráírva az, hogy aggodalom. A Bibliában ezeket a kockákat építőköveknek nevezzük, és ez alkot minket, ez Istennek az Igéje, Istennek a beszéde! Az Igével bármit meg tudsz tenni! Isten, amikor a vizek fölött sötétség volt, akkor az Igét szólta és ez a képesség benned is ott van! Ha valami felől aggódsz, vagy félsz, akkor szóld az Igét és csakis azt!”