Bereczky Kálmán szolgálata - A feltámadt Jézus

A feltámadt Jézus

Bereczky Kálmán szolgálata

(2015.11.08.)

Fábián Attila:

Kálmán barátomról tudni kell, hogy ő egy evangelista szolgáló és ennek megfelelően evangelista kenetben szolgál. Többször volt már itt közöttünk, ismeritek azt, hogy ő hogyan szolgál. Aki most van itt először, most fogja őt megismerni. Kálmán pedig már otthon érezheti magát itt közöttünk.

Bereczky Kálmán:

Az a Jézus, akiről énekelünk ma is a gyógyító jókedvében van! Ez a Jézus, akit ma itt dicsérünk, Ő ma is a szabadító jókedvében van! Ez a Jézus, akit ma dicsérünk, és ennek a Jézusnak az Atyja és az a drága Szent Szellem, aki megjelent ma közöttünk, akar nekünk valamit adni ma! Mindegy, hogy milyen idős vagy, kopasz vagy, vagy hosszú, rövid hajad van…. A kérdés az ma, hogy akarod-e ezt a Jézust befogadni? Akarod-e ezzel a Jézussal élni az életedet, akarsz-e ehhez a Jézushoz szólni és a barátja lenni? Akarod-e, hogy ez az Atya Isten megváltoztassa az életedet?

Nagy öröm, hogy ma itt lehetünk Szekszárdon, délután döntöttük el, hogy így teszünk, és jól döntöttünk, hogy itt vagyunk! Dicsőség legyen Istennek azért, hogy megismerhettük Őt. És mivel ismerjük Őt és prédikálunk Róla, mások is megismerhetik Őt. Azt a Jézust, aki engedelmes volt a halálig, a keresztfának a haláláig. Szeretnék egy picit „erről” a Jézusról prédikálni ma! Szeretnék ahhoz a részhez menni a Bibliában, amikor Jézus úton volt a kereszthez. Mert amikor Ő a keresztre ment, akkor úton volt, hogy kifizesse az árat a bűneinkért.

Nagyon sok szabadtéri alkalmunk volt ezen a nyáron és voltak olyan hetek-hónapok, hogy folyamatosan mentünk a munkába és szolgáltunk 14-15 napokat és utána talán egy napot pihentünk…. Nagyon sok csodát láttunk megtörténni. Láttunk bénult kezeket mozogni, láttunk olyan embereket, akik rákos daganatokkal küszködtek és a műtétjük elmaradt… Annyi csodát láttunk, hogy nem is tudjuk felsorolni és nem is tartjuk számon. Néhány csoda, ami bennünk maradt, azt elmondjuk, de nem tartjuk nagyon számon ezeket a csodákat, hogy mit tett Isten, hiszen Ő folyamatosan cselekszik.

A pásztorok, amit megszoktam – és ebben az évben megfigyeltem – hogy még egy héttel azután, hogy eljöttünk küldik utánunk a levelet, hogy mi az amit Isten még megtett és milyen változások jöttek az életükben embereknek. És nem azért, mert mi ott voltunk, hanem mert az élő Jézust prédikálva megjelenik Isten ereje, amerre megyünk. És ez Isten dicsősége! És Isten dicsőségét megismerni, az megváltoztatja az életeket.

Láttunk néhány helyen olyan éhséget az emberekben, hogy mikor összepakoltunk már minden szerszámunkat, zenefelszerelésünket, erősítőt, akkor is özönlöttek az emberek, hogy imádkozzunk értük. Voltak emberek, hogy amikor elindultunk és tolattam ki a szűk utcából, még akkor is, az ablakot lehúzva emberekért kellett imádkoznom. Azért mert Ő él! Azért, mert Jézus feltámadt a halálból és azért, mert Isten Szent Szellemének az ereje itt van ma is közöttünk! És a Szent Szellem vonzza az elveszetteket! Nem mi teszünk magunkról bizonyságot, hanem Isten az, aki bizonyságot tesz az Ő Igéje mellett és megadja, hogy jelek és csodák történjenek.

Kaposváron voltunk kétszer és az első összejövetel az nem a legjobb helyen volt megszervezve, bár sok gyülekezeti tag jelen volt, de újak nem nagyon voltak. És mondtam a drága testvérnek, aki szolgált, hogy máshova próbáljon alkalmat szervezni, oda, ahol sok ember van, ahol sok elveszett jár-kel az utcán.

Visszamentünk, és valóban megszervezte ott, ahová Isten rendelt minket. És ez volt az a rész, hogy voltak emberek… egy lány például, aki meggyógyult a sorokban és hívta az édesanyját, aki légzési problémákkal és különféle nehézséggel küszködött, hogy induljon el busszal Kaposvárra, hogy tudjunk érte imádkozni… Jézus él! Jézus feltámadt a halálból!

De amíg Jézus ment a keresztre, Őt megkorbácsolták.

Máté 27.27-

„Akkor a helytartó vitézei elvitték Jézust az őrházba és odagyűjték Hozzá az egész csapatot. És levetkeztetvén Őt, bíbor palástot adának reá és tövisből font koronát tettek a fejére, és nádszálat a jobb kezébe és térdet hajtva előtte csúfolják vala őt mondván: Üdvöz légy zsidóknak királya! És mikor megköpdösék Őt, elvevék a nádszálat és a fejéhez verdesik.

31-es vers:

„ És miután megcsúfolták, levevék Róla a plástot és  a maga ruháiba öltözteték és elvitték, hogy megfeszítsék Őt.

Kifelé menve pedig találkozának egy ciréniai emberrel, akit Simonnal hívnak vala, ezt kényszeríték, hogy vigye az Ő keresztjét. És amikor eljutának arra a helyre, amelyet Golgotának, azaz Koponya helyének neveznek, méreggel elegyített ecetet adának Néki inni és megízlelvén nem akart inni.

Miután pedig megfeszítették Őt, eloszták ruháit sorsot vetvén, hogy beteljék a próféta mondása: Megosztozának az Én ruháimon és az Én köntösömre sorsot vetének.

Látjuk, hogy Jézus fejére töviskoronát tettek. Olvashatod, hogy Jézust leköpdösték. Jézus nagyon sokat szenvedett, amíg eljutott a kereszthez. Jézust csúfolták, a nádszálat elvették Tőle és a fejéhez vágták. És Jézus mindezt némán tűrte! Tudod, miért?

Mert szeret engem és téged!  Jézus némán tűrte, mert szeret minket! Azt mondja a Biblia, hogy Ő engedelmes volt a halálig, a keresztfának a haláláig.

36-os vers:

„És leülvén ott őrzik vala Őt és feje fölé illeszték kárhoztatásának okát, oda írván: Jézus, a zsidók királya. Akkor megfeszítének vele együtt két latrot, az egyiket jobb keze felől, a másikat bal kéz felől. Az arra menők pedig szidalmazák vala Őt fejüket hajtogatván és ezt mondván: Te, aki lerontod a templomot és harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magad, ha Isten fia vagy! Szállj le a keresztről!

Hasonlatosképpen a főpapok is csúfolódván az írástudókkal és a vénekkel egyetemben ezt mondják vala: Ha te vagy Isten fia, szállj le a keresztről! Te, aki megnyitottad a vakok szemeit, felegyenesíted a meggörnyedteket… hát szállj le a keresztről!”

De Ő engedelmes volt, mert szeret minket. Mert szereti azt az embert, aki soha nem gondolt rá. Az életét adta azokért is, akik mindig el fogják Őt utasítani… Jézus vére értük is folyt! Ez a drága Jézus ma is él!

Ezt a drága Jézust keresztre feszítették, aztán eltemették. És egy picit előre fogunk itt lépni, mert nem fogom az egész hosszú részt felolvasni.

48-as vers:

„És egy közülük azonnal odafutamodván fogott egy szivacsot és megtöltvén ecettel és egy nádszálra tűzvén, inni ád vala Néki. A többiek pedig ezt mondják vala: Hagyd el, lássuk eljön-é Illés, hogy megszabadítsa Őt!

Még mindig gúnyolódtak Jézuson!

Jézus pedig ismét nagy fennszóval kiáltván, kiadá Szellemét. És ímé a templom kárpitja a tetejétől az aljáig kettéhasadt és a föld megindula és a kősziklák megrepedezének és a sírok megnyílnak és sok elhunyt szentnek teste feltámada.

És kijövén a sírokból, Jézus feltámadása után bementek a szent városba és sokaknak megjelenének. A százados pedig és akik ővele őrizték Jézéust, látván  a földindulást és amik történtek, igen megrémültek. Mondták: Bizony, ez Isten fia volt!

Sok asszony volt pedig ott, akik távolról szemlélődnek vala, akik Galileából követék Jézust szolgálván néki. Ezek közt volt Mária Magdaléna és a Mária és a Jakab és József anyja és a Zebedeus fiának anyja.

57-es vers:

„Mikor pedig beesteledék, eljöve egy gazdag ember Aramiteából, név szerint József, aki maga is tanítványa volt Jézusnak. Ez Pilátushoz menvén kéri vala Jézus testét. Akkor parancsolá Pilátus, hogy adják át a testet. És magához vévén József a testet, begöngyölé azt tiszta gyolcsba és elhelyezé azt a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott és a sír szájára egy nagy követ hengerítvén elméne.

Ott volt pedig Mária Magdaléna és a másik Mária, akik a sír átellenében ülnek vala.

Olvassuk, hogy Jézust megkorbácsolták, Isten Igéje szerint töviskoronát tettek a fejére, leköpdösték, kigúnyolták, csúfolták, a nádszálat hozzávágták a fejéhez – és Ő némán tűrte mindezt. Aztán olvassuk, hogy Jézust eltemették. És ennél a résznél vagyunk, mikor Jézust eltemették… és ekkor mit tettek a farizeusok? Őrséget állítottak.

62-es vers:

„Másnap pedig, amely péntek után következik, egybegyűlének a főpapok és a farizeusok Pilátoshoz, ezt mondván: Uram, emlékezzünk, hogy ez a hittető még életében azt mondotta volt, harmadnapra feltámadok. Parancsold meg azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, nehogy az Ő tanítványaik odamenvén éjjel ellopják Őt és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból - és az utolsó hittetés gonoszabb legyen az elsőnél.

Pilátus pedig monda nékik: Van őrségetek, menjetek, őriztessétek amint tudjátok. Ők pedig elmenvén, a sírt őrizet alá helyezék, lepecsételvén a követ az őrséggel.”

Kivonult az őrség, lepecsételték a követ és vártak.

28.1-es vers:

„A szombat végén pedig a hét első napjára virradólag kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. És ímé nagy földindulás lett, mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből és odamenvén elhengeríté a követ a sír szájáról és reá üle arra. Tekintete pedig olyan volt, mint a villámlás és ruhája fehér, mint a hó. Az őrizők pedig tőle való féltükben megrettenének és olyanokká lettek, mint a holtak. Az angyal pedig megszólalván monda az asszonyoknak: Ti ne féljetek, mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincs itt! Mert feltámadott! Amint megmondotta volt: Jertek, lássátok a helyet, ahol feküdt az Úr!

Menjetek gyorsan és mondjátok meg az Ő tanítványainak, hogy feltámadott a halálból és ímé előttetek meg Gallileába, ott meglátjátok Őt! Ímé megmondottam néktek!”

8-as vers:

„És gyorsan eltávozván a sírtól, félelemmel és nagy örömmel futnak vala, hogy megmondják az Ő tanítványainak. Mikor pedig mennek vala, hogy megmondják az Ő tanítványainak, ímé szembe jöve velük Jézus mondván: Legyetek üdvözölve! Azok pedig hozzá járulván megragadák az Ő lábait és leborulnak előtte. Akkor monda nékik Jézus: Ne féljetek, menjetek el, mondjátok meg az én atyámfiainak, hogy menjenek Gallileába és ott meglátnak engem.

Ami alatt pedig ők mennek vala, ímé az őrségből némelyek bemenvén a városba, megjelentének a főpapoknak mindent, ami történt. És egybegyülekezvén a vénekkel együtt a tanácsot tartván sok pénzt adának a vitézeknek ezt mondván: Mondjátok, hogy az Ő tanítványai odajövén éjjel, ellopák Őt, mikor mi aluvánk. És ha ez a helytartó fülébe jut, mi elhitetjük őt és kimentünk titeket a bajból.

Azok pedig fölvevén a pénzt, úgy cselekedének, amint mondták nékik. És elterjedt ez a hír a zsidók között mind e mai napig.

A tizenegy tanítvány pedig elméne Gallileába, a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. És amikor meglátták Őt, leborulának Előtte, némelyek pedig kételkedének.”

Jézus útban volt a farizeusoknak amíg élt, akkor is amikor már a sírban volt, és még nagyobb útjukban van, hogy feltámadt a halálból. De valóban, a sír üres és Jézus él! Jézus él, ezért mi is élhetünk! Tudjátok az emberek mindig különböző félelmekkel élik az életüket. Nemrégiben Alsónémedin jártunk és egy 40-50 év körüli ember állt ki a sorba, aki először jött és azt mondta, hogy őt elátkozták. Az emberek különböző félelmekkel vannak megbénítva az életükben. Aztán egy-két szóban elmondtam neki, hogy mi az, amit Isten ad neked ezek helyett az átkok helyett.

Az én Bibliám tanítja, hogy amit az emberek elvetnek, azt le is kell aratni. Ha az emberek átkokat vetnek, akkor átkokat kell, hogy arassanak. Tudom, hogy sok jó tanítást hallotok hétről-hétre és nagyon áldottak vagytok, hogy hallgathatjátok Isten felkent Igéjét!

Nem vagytok elveszettek, hanem jól táplált, Isten emberei vagytok! Dicsőség Neki! De azért beszélek ma Jézus feltámadásáról, mert vannak, akik ma vannak először közöttünk, és azok pedig akik régóta keresztények vagyunk, szükségünk van arra, hogy halljuk, hogy Jézus feltámadt és él, hogy Jézus felett nem uralkodott a halál. Nézd meg, amikor Jézus feltámadt a halálból, mit tettek? Lefizették a katonákat, hogy mondják azt, hogy az Ő tanítványai vitték el a testet. Mert hogy ez a „hittető” azt mondta még az életében, hogy harmadnak fel fog támadni!

És képzeld el, ahogy ezek az emberek – és ma is vannak ilyen emberek -, megnéznek minket és látják, hogy Isten milyen csodákat tesz és mégis a szemüket becsukva mennek tovább és élik a vallásos életüket. Élik azt az életet, ami semmit nem terem, mert a vallásos élet önmagában semmit nem terem. Szoktam nektek arról beszélni, hogy mi ne csak kibírjuk a kereszténységünket, amíg itt ezen a földön élünk. Ne kibírjuk azt, hogy mi keresztények vagyunk, hanem éljük meg Isten Igéjét, ahogy a Bibliában le van írva! Hiszen Jézus ma is él! Ő nem a kereszten van és nem a sírban van! Ő Úr a halál felett!

Azt mondja a Biblia, hogy lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, megszégyenítette – mondja az Ige a Kolosse levélben – és nyilvánosan mutogatta őket. És az embereknek nincsen másra szükségük, csak arra, hogy felismerjék azt, hogy szükségük van a Megváltóra. Mondom nektek, hogy a Mohamed, meg a Buddha régen halottak. Jézus Krisztus viszont ma is él! És azért, mert Ő ma is él, lehetőséged van arra, hogy meggyógyulj a testedben, lehetőséged van arra, hogy a pokol helyett a mennybe menny, hogy már itt a földön megéljed azt az életet, amit Jézus élt. Jézus is szembenézett nehézségekkel, találkozott a farizeusokkal és tudta, hogy hogyan gondolkoznak Őróla. Lehet, hogy rólad is gondolkodnak a farizeusok…

Nem felejtem el, egy kis Tolna megyei faluban (Németkéren talán) az alkalom végén odajött hozzám egy ember és megkérdezte, hogy befejeztétek? Mondtam, hogy be… Azt mondta, hogy már megfájdult a fejem tőletek! Kérdeztem őt, hogy hiszed-e, hogy Jézus feltámadt a halálból? És erre azt mondta el nekem, hogy ő milyen vallású. És újra nekiszegeztem a kérdést, hogy hiszed-e hogy Jézus feltámadt a halálból? Újra elmondta nekem, hogy milyen vallású!

Egy dolog – amiben biztos vagyok -, hogy a Biblia és az Atya sehol nem kérdezi azt, hogy milyen vallású vagy. A tanítványok, amit kérdeztek, hogy hiszed-e, hogy Jézus feltámadt a halálból, hiszed-e, hogy Jézus az Úr?! Ez a nagy kérdés az emberek felé, az elveszettek felé,akik Jézus nélkül élik az életüket. És ahogy megnézem Jézus útját, a Jézus megkorbácsolását, a halálát, a feltámadását, ez engem arra indít, hogy még jobban szeressük Őt! Mert ha neked és nekem kellett volna elszenvedni azokat a sebeket, amiket Ő elszenvedett, szerintem egy kis bab szemnyit sem szeretnénk belőle megízlelni. És Jézus azért szenvedett a kereszten, hogy neked ne kelljen betegnek lenni, Ő kifizette az árat azért, hogy te meggyógyulhass. És tudjátok, kifizette az árat azért, hogy te a mennybe mehess. És mindig az  embereken áll a dolog, hogy mi az amit tesznek, hogy hogyan válaszolnak Isten hívására, hogyan reagálnak Isten hívására.

Hát, hallottam már erről az Istenről… úgy gondolom erről az Istenről, hogy egy bottal jár körbe és keresi, hogy mikor verhet az én fejemre!

Az az Atya, aki elküldte az Ő egyszülött fiát, Ő nem jár bottal! Ő a legdrágábbat adta érted! A legdrágábbat adta azért, hogy te élhess, hogy a te életed megváltozhasson, hogy a te életed változásnak induljon. Nem fog minden egyik napról a másikra megváltozni, de ha ma vagy először, azt tanácsolom, amit nekem tanácsoltak és amit én hallottam a pásztortól, hogy ne nekem higgyél, hanem higgyél abban, ami a Bibliában le van írva. Higgyél abban, ami Isten Igéjében le van írva! És az valóban le van írva, hogy aki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván az igazságnak éljünk, akinek sebeivel  gyógyultatok meg. Ez múlt időben van!

Az Ő sebeiben te meggyógyultál! Azt mondja, hogy ha te a száddal vallást teszel az Úr Jézusról és a szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta Jézust a halálból, akkor örök életet nyersz. Nem a vallásod által, nem a gyülekezethez való tartozás által, nem a vízkeresztség által! Hiszed-e, hogy Jézus feltámadt a halálból? A szívedben hinned kell és a száddal vallást kell tenned Jézus nevéről!

Ne mondd azt, hogy én vallásos vagyok! Én…én olyan jó vagyok, én majd bejutok a jóságom által! – annyi ilyen ostoba, téves dolgot hallottunk már emberektől! És ezek a dolgok nem állnak meg Isten Igéjén és nem működnek!

Isten feltámasztotta az Ő fiát a halálból és amikor találkozott a tanítványokkal, akkor mondja a 18-as versben, hogy hozzájuk menvén Jézus szóla nékik mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.

19-es vers:

„Elmenvén azért tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és Szent Szellemnek nevében tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit Én parancsoltam néktek és ímé én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Még egyszer mondom: Én tiveletek vagyok minden napon, a világ végezetéig!”

Kell nekünk ennél nagyobb ígéret?! Ő velünk van! Tapsoljunk neki bátran! Szenvedett azért, hogy neked ne kelljen! Elment a pokolba, kifizette az árat, hogy neked ne kelljen odamenned. És mire van szükséged? Arra, hogy igent mondjál ma neki, arra hogy válaszolj ma az Ő hívására.

Isten már nem tud többet adni, mindent odaadott. És ebben a jézusi munkában minden neked adatott. És persze ez nem úgy működik, hogy mos rózsaszirmokat fognak eléd szórni, mikor innen kimész és nem fog semmi próba jönni az életbe… De tudjátok, azért fontos a gyülekezetbe járni, hogy megtanuljuk azt, hogy ezekben a megpróbáltatásokban hogyan álljunk meg a hitben, hogyan gyakoroljuk azt a hatalmat a hitünkben, amit Isten nekünk adott a Jézus nevében.

Néhány nagyobb gyülekezetben, pl. Kecskeméten, Szegeden és Nyergesújfalun pár hónapja és mindenhol arról prédikáltam, hogy a Jézus nevében hatalmad van. A Jézus nevében a hívőknek hatalma van! És ha ezt megtanuljuk és ezt gyakoroljuk az életünkben, akkor fognak jönni a változások. Ha erre csak úgy gondolunk, hogy hát…hatalmam van… igen, ezt mondta a pásztor…hallottam az evangelistától is, hogy azt mondta, hogy hatalmam van Jézus nevében… De amikor a probléma jön, akkor tudod-e mondani, hogy Jézus nevében hatalmam van ebben a helyzetben is! Tudod-e a győztes kiáltást mondani a probléma közepette is? Ezért kell a gyülekezetbe járni, hogy a hited felnövekedjen.

Tudjátok beszélünk Jézusról, gondolkodunk Jézus felől. És azért szeretem ezt a történetet felolvasni és otthon is olvasni, mert ez megmutatja, hogy milyen engedelmes volt a mi Urunk Jézus Krisztus. Hogy mi az, amin végig kellett mennie azért, hogy a mi életünk jó legyen ezen a földön, hogy az ürességet betöltse az Ő dicsőségével, az ürességet, ami az emberekben lakozik, a kételkedés, a félelmek helyére örömöt és boldogságot hozzon, hogy a reménytelen helyzetekben reményt adjon. Jézus él!

Jézus kezeit és a lábfejeit a szögek átlyukasztották, Jézus vére folyt és Ő szenvedett azért, hogy neked ne kelljen. És most hallod Isten Igéjét, hallod, hogy hatalmad van és veled van minden napon a világ végezetéig… és mégis holnap szembesülsz egy problémával és letaglóz az téged, akkor csak hallottad, amit prédikáltunk. De amikor a probléma jön, Jézus nagyobb a problémánál! Ahogy mondtam, ne csak kibírjuk a keresztény életünket, hanem élvezzük is azt! Halleluja!

Élvezzük azt, hogy keresztények vagyunk! Az egy kiváltságos dolog, hogy Jézus benned él! Hú! Jézus Krisztus benned él és lakozást vett! Egy kiváltságos dolog az, hogy te Isten gyermeke lehetsz! Ez az, a végén még a focimeccsen érzem magam! Kiváltságosok vagyunk ezen a földön, mert ismerjük azt, aki Úr a halál felett!

Tudjátok Pál és Silás milyen helyzetben volt? A börtön legmélyére tették őket és beszorították a kezeiket és lábaikat. És ők akkor is tudták Isten dicsérni. Mi pedig, ha jön egy nagy csekk, akkor elálmélkodunk, hogy most mi lesz. Vagy ha hallunk a tévében egy rossz hírt, akkor azon gondolkodunk… Ne gondolkodj rajta! Azon gondolkozz, hogy Isten Igéje mit mond rólad! Azon gondolkodjál, hogy ki vagy te Jézus Krisztusban! Hogy te szólhatod az életet Jézusban!

Figyelj rám! A te szavaid megelevenítik a halott helyzeteket! Óh! Amikor te szólod a Jézus nevét, a halál helyett élet jön! Amikor te szólod a Jézus nevét, a halál helyett élet fog jönni! Tapsolj bátran neki! Ő megérdemli, hogy dicsérjük Őt! Az élet a te szádban van! Mert Jézus Krisztus maga az élet! Ő az út az igazság és az élet! Senki nem mehet az Atyához, csakis Jézus által! Miért akarnak az emberek mégis különbözőféle módokon bejutni?  Miért gondolják, hogy olyan jó vagyok… és én megyek a mennybe. Én annyira szeretem a családomat, én megyek a mennybe… Az én vallásom által bemegyek a mennybe!

Az én Bibliám azt mondja, hogy Jézus az út a mennybe. És ezt prédikáljuk mi az utcán és ahogy prédikáljuk, emberek életét látjuk megváltozni. Ahogy az emberek éhezik az életet, ahogy a kezünket rájuk tesszük, látjuk, ahogy élet árad rájuk. Látjuk, hogy az örök szellemi halál helyett szellemi élet jön. Neked az életet kell szólni! És ha Jézus bennünk él akkor tudnunk kell az életet szólni! A te szád életet adó! A problémákra megoldás jön! Mi az amit legelőször mondunk a problémában? Óhh, hát tudtam, hogy ez lesz! A Jézus nevében életet szólok felette!

Tekintsünk hit által a dolgokra! Isten azt mondta, hogy szólt és meglett! Neked is ezt kell tenned! Szólnod kell és meglesz! De amikor nem vagyunk tisztában azzal, hogy mi a mi hatalmunk Jézusban, akkor nem tudunk szólni, vagy nem tudunk hitben szólni. És ha nem tudunk hitben szólni, akkor nem fogjuk látni a valóságban a dolgokat megtörténni.

Nagy-nagy öröm, mikor látjuk, hogy az emberek életét Isten megérinti. És olyan öröm és boldogság ez, ami feljön ilyenkor az emberben, mikor látjuk, hogy az emberek érintést kapnak. Hogy arra jött és hallott minket és csak úgy jön oda, hogy kipróbálja, hogy mi az ami itt történik… és elesik Isten ereje alatt és soha eddig az életében nem tapasztalta ezt meg.

Kecskeméten egy 50 éves asszonnyal beszéltem és mondtam neki, hogy tapasztaltad-e már valaha Isten jelenlétét? Nem! És mondom, valaha megtetted-e Jézust életed Urának? És azt mondta nekem, hogy soha nem hallotta, hogy ezt meg kell tennie. Ötven évet leélt az életéből és nem hallotta azt, hogy Jézus az út, az igazság és az élet. Ez szomorú ebben az országban! Ekkor még jobban kezdtem kiabálni a mikrofonba! Kiáltottam, hogy Jézus az egyetlen üdvözítő! És a Jehova tanúi a másik sarkon álltak! Két szombaton ott voltunk… és amikor elkezdünk az emberekért imádkozni az utcán, az betette „náluk” a kaput.

Dicsőség Istennek, hogy megtehetjük azt, amit Isten Igéje mond, hogy megtegyünk. Ha ma először jöttél, akkor nagyon jó helyre jöttél, mert megtanulhatod ebben a gyülekezetben Isten élő Igéjét és az életed felnövekedhet és  meg fogod a hatalmadat tanulni és a helyzetekben használni. Nem fogsz az egyik napról a másikra megváltozni, de ha a változások útjára lépsz, akkor eljössz ide ebbe a gyülekezetbe. És a tanítások által szabaddá fogsz válni. Az Isten Igéjének a hallgatása által a hited egyre növekedni fog és meg fogod látni a változásokat az életedben.

Tudjátok én ’97-ben kezdtem ezt az utat és az már nem most volt. Nem volt túl régen, de nem is most volt. Azóta sok mindent láttunk már megtörténni. És egy valamit el tudok mondani, hogy ez a Jézus, aki feltámadt a halálból, Ő kész arra, hogy tegyen a te életedben is, hogy legyenek jó dolgok az életedben! Szerinted a televízióban elmondják, hogy jó dolgok történjenek az életedben? Nem erre tanít a televízió, hanem arra, hogy milyen gyógyszert és milyen hitelt kell felvenned.  A gyülekezetben pedig azt tanulod meg, hogy hogyan élhetsz hit által. Úgyhogy ez a Jézus, akinek a nevében ma itt vagyunk, Ő ma is él!

Ő azt mondta, hogy velünk van minden napon a világ végezetéig! És ti pedig az életet adó szátokkal szólhattok. Ámen?!”