A fejlődés útja

A fejlődés útja

(2013.11.03.)

„Jó az Úr az övéihez! És jó újra itt állni előttetek! Örülök annak, hogy itt vagytok és hogy vannak, akik nem olyan túl régóta, de visszajárók! Isten hozott benneteket és külön köszöntöm azokat, akik ma vesznek részt először alkalmunkon. Hiszem azt, hogy az Úr Szelleme fog megérinteni benneteket. Úgy imádkoztam magamban a dicsőítés alatt – miközben a helyemen voltam -, hogy maga a Szellem legyen az, aki kijelentést ad neked a mai napon, ne pedig én akarjalak téged meggyőzni bármiről is, vagy ne az én akaratom érvényesüljön, hogy én mindenképpen el akarom mondani neked azt, amivel készültem, hanem a Szellem legyen ebben benne és Ő győzze meg a te szívedet. Mert én kiprédikálhatom a bensőmet és órákat is beszélhetek neked, kiabálhatok, suttoghatok neked, ha a Szellem nincs ebben benne, nincs ott a kenet, Isten jelenléte, hogy Ő bemenjen a te szívedbe, hogy ott át tudjon téged formálni, akkor hiába való minden erőlködésem. És nem is akarok erőlködni. Egyszerűen el szeretném mondani a mai napon azt, ami a szívemen van.

Erről valamikor fél éve beszéltem utoljára, és hiszem, hogy a Szellem és a kenet árad ebben a dologban. Ma rólad prédikálok és magamról!

Példabeszédek 24:29:

„Ne mondd ezt: amiképpen cselekedett énvelem, úgy cselekszem ővele. Megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.”

Itt az ószövetség keretein belül már arra figyelmeztet a Biblia, hogy van egy igazságosan ítélő bíró. Van valaki, aki jobban látja a te helyzetedet, és a te kapcsolataidat, kapcsolatrendszeredet, a problémádat, mint te saját magad. És itt azt mondja a Szent Szellem Bölcs Salamonon keresztül, hogy ne mondd azt semmiképp, hogy amiképpen az az ember cselekedett velem, én is úgy fogok vele cselekedni. Ne mondd azt, hogy megfizetek annak az embernek aszerint, amint ő bánt velem.

Erről szeretnék beszélni a mai napon, arról, hogy amikor magunkat keresztényeknek nevezzük, az azt jelenti, hogy Krisztushoz hasonlóak vagyunk és úgy cselekszünk helyzetekben mint ahogyan Ő cselekedne. A szeretetről már rengeteg tanítás elhangzott, mégis van egy fontos dolog itt, amiről elfelejtkezünk. Mégpedig az, hogy ezt meg is cselekedjük. Elméletben olyan jól tudjuk idézni az Igéket, és lehet, hogy az I. Korinthus 13-at felolvassuk minden nap akár, lehet, hogy hallottunk jó kis tanításokat is erről, ugyanakkor az Ige minket bátorít és buzdít, sőt felhívja a figyelmünket, hogy az ebben lévő hited akkor él, ha vannak cselekedeteid. A hited is szeretet által munkálkodik. A szeretet az az erő, ami működteti a hitedet.

Ez az igevers arról szól, hogy hajlamosak vagyunk úgy viszonyulni emberekhez, másokhoz, ahogy azok viszonyulnak hozzánk. Ki az, aki ismeri ezt az érzést? Hogy ő ezt adta nekem, én is ezt adom neki vissza. Miért bocsátanék meg neki, hisz ő igazságtalan volt velem, miért tennék én vele jót, hiszen ő nem ezt a jót érdemli, hanem azt a büntetést, amit érdemelne a rossz cselekedete alapján. És úgy érezzük néha, hogy az az igazságtalan, hogy én megbocsátok neki és az az igazságos, hogy jól megmondom neki a magamét, és jól megfizetek azért, amit tett velem és ellenem.

De tudd meg és lásd meg, halld meg, hogy ez mind-mind a hústestünk természete, ez a gondolkozásmód.

Róma 12:14-21:

„Áldjátok azokat, akik titeket üldöznek. Áldjátok és ne átkozzátok. Örüljetek az örülőkkel és sírjatok a sírókkal. Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek. Ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek ti magatokban. Senkinek gonoszért gonoszt ne fizessetek. A tisztességre gondotok legyen minden ember előtt. Ha lehetséges, amennyire rajtatok áll, minden emberrel békességben éljetek. Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak, mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek – ezt mondja az Úr.

Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie, ha szomjúhozik, adj innia. Mert ha ezt teszed, eleven szenet gyűjtesz az ő fejére. Ne győzettessél le a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd le!”

Kell-e hallanunk erről? Szükséged van-e, hogy erről hallj a mai napon, vagy te annyira jól képben vagy már ezekről a dolgokról, hogy ezt már tökéletes szintre fejlesztetted magadban, hogy bármiféle megpróbáltatás ér azzal kapcsolatban, hogy valakire haragudjál, megsértődjél, akkor te azt könnyedén lerázod és tudsz továbblépni szeretetben és mindig a kedvesség szavát válaszolod az ellenségeskedőnek?! Ki az, aki tökéletes ebben? Őszintén vagytok, örülök neki!

I. Péter 3:8-12:

„Végezetre mindnyájan legyetek egyértelműek, együttérzők, atyafiszeretők, irgalmasak, előzékenyek. Nem fizetvén a gonosszal a gonoszért, avagy a szidalommal a szidalomért, sőt ellenkezőleg. Áldást mondjatok tudva, hogy arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek. Mert aki akarja az életet szeretni és jó napokat látni, tiltsa meg nyelvét a gonosztól és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot. Forduljon el a gonosztól és cselekedje a jót, keresse a békességet és kövesse azt. Mert az Úr szemei az igazakon vannak és az Ő fülei azoknak könyörgésein, az Úr orcája pedig a gonoszt cselekvőkön.”

Igazából a mai napon nem készültem arra, hogy ezeket az Igéket szavakra bontsuk és minden egyes szavát értelmezzük és így kialakuljon egy tanítás. Azért olvastam ezeket el, mert nagyon sok Ige van a Bibliában, ami azzal foglalkozik, hogy neked keresztényként hogyan kellene viselkedned. Hogy neked keresztényként mik azok a cselekedetek, amelyekkel be tudod mutatni azt, hogy valóban Jézus ott él a szívedben. És nagyon jól tudjuk, hogy mi kegyelmet hirdető gyülekezet vagyunk, én nem vagyok bűnprédikátor, és önthetném a nyakatokba sok mindent, amivel benneteket le lehetne terhelni. Azért nem teszem ezt, mert a Biblia sem ezt teszi. A Biblia felszólít arra, hogy mi az amit tegyél. Ez a helyes, ez az amit tett Jézus és ezt kell neked követned. A te szíved joga a választás. A te cselekedetet az, ami eldönti azt hogy mit csinálsz, nem én és nem Isten Igéje dönti el helyetted, hogy te mit csináljál. A te szíved választása, hogy bizonyos élethelyzetekben mit teszel, hogyan teszel, hogyan hozod meg a döntéseidet. És mindig minden alkalommal, amikor a reggeli, hajnali órákban felébredsz, akkor úgy ébredsz fel, hogy azon a napon bizony neked döntéseket kell hoznod. És mindig azzal a lehetőséggel kelsz fel – ha hiszed ha nem, ha tudod, ha nem – hogy előfordulhat, hogy aznap lesznek olyan helyzetek az életedben, amik neked nem fognak tetszeni. Lesznek olyan emberek, akik rosszul néznek rád, rosszul szólnak hozzád, megbántanak, megsértenek – akár még a gyülekezetben is. Ez is előfordul, mert a gyülekezetben is emberek vannak. És elárulom neked, hogy a pásztor is ember és nem tökéletes – bármily meglepő ez.

Amikor különböző vizsgákról, tesztekről beszéltem az elmúlt időszakokban, akkor mindig hozzátettem azt, hogy Isten szeretne minket felemelni és szeretné azt, hogy te egy magasabb szintre emelkedjél az életed minden területén.

Szeretnél nagyobb békességben élni, nagyobb egzisztenciális körülmények között élni. Szeretnél több pénzt, fizetést, megbecsülést, nagyobb tiszteletet, szeretnél nagy szolgálatot és ez mind rendben van akkor, ha te tudod azt, hogy bizony ahhoz, hogy Isten legyen az, aki téged felemel, ahhoz neked bizonyos teszteken keresztül kell menned. És ha nem érted, hogy miről beszélek, akkor most egyértelmű leszek.

Hányan kaptatok jogosítványt anélkül, hogy előtte ne kellett volna a vizsgázni? Senki nem úgy vette a jogosítványát, ugye? Tehát bizonyos teszteket le kellett tenned és be kellett bizonyítanod a tudásodat, az ismeretedet ahhoz, hogy megkapd azt a papírt, ami jogosít téged arra, hogy azon a helyen megállj, amire jogosít téged. Mert csak úgy neme lehet jogosítványt kapni.

Istennél is a fokozatok, hogy ki hol áll és kire mi van rábízva így működik, bizonyos teszteket el kell végezni és helyesen kell azt elvégezni. És az egyik ilyen, amivel rendszeresen szembesülsz, akár heti, vagy akár napi szinten az az, hogy hogyan reagálsz arra, amikor téged megbántanak. Az az, hogy hogyan reagálsz arra, amikor valami nem úgy történik az életedben, ahogy te azt elképzelted, vagy eltervezted akkor, mikor reggel kinyitottad a szemed. És mondom neked, mindig lesznek olyanok az életben, akiknek nem tudsz megfelelni, akik nem fognak szeretni. Főleg, ha az evangéliumot hirdeted, akkor mindig lesznek olyanok, akik kinevetnek, bolondnak néznek, leszektáznak és kigúnyolnak!

És mindig lesznek olyanok, akik elfogadják mindazt, amit mondasz és olyanok, akik közé jó lesz elmenni és jó kapcsolatba kerülni. De az is előfordulhat az évek alatt, hogy valaki olyasvalaki bánt meg, akiben előtte megbíztál. Tehát fennáll a lehetősége annak, hogy valakiben csalódsz. Csalódtál-e már valaha valakiben? Hú de sokan bólogattok! Hogy lehet ez?

Tudd meg, ha szeretnél feljebb lépni és remélem, hogy van benned ez a kívánság, amit Isten helyezett oda, ne fojtsd el magadban. Ha szeretnél előrébb lépni, akár nagyobb pozíciót, nagyobb fizetést, vagy előléptetést, ha szeretnéd, hogy Isten jobban használjon, hogy Isten többet bízzon rád, akkor mondom neked – ha tetszik ha nem, ha akarod, ha nem – meg leszel ebben próbálva. Mert a pici csecsemőre nem lehet rábízni a kormánykereket, csak a játékautót. Ahhoz, hogy valaki felelősségteljes pozícióba kerüljön, hogy valaki gyülekezetet vezessen, hogy valakinek sok pénz menjen át a kezén, ahhoz bizonyos teszteket Isten előtt ki kell tölteni, vagy meg kell cselekedni. Isten egyébként tudja azt, hogy te milyen vagy, még a teszt írás előtt. De Ő ezt mégis így tervezte, akarja és Jézus is átment sok ilyenen, ha hiszed, ha nem, ha gondoltad ha nem… Ott volt a vízkeresztsége után, hogy viteték a Szellemtől a pusztába és háromszor megkísértetett. Mi volt ez? Ez egy nyomásgyakorlás volt Jézusra, az érzelmeire, a testére. Negyven napig nem evett, nem ivott… negyven nap után végre megéhezék – írja az Ige.

Isten nem kísért téged, soha nem kísértett semmivel és soha nem is fog semmilyen gonosz dologgal kísérteni, de megengedi, hogy különböző dolgok történjenek veled az életben. Azért – és ez itt a lényeg -, hogy előjöjjenek belőled azok a dolgok, amiknek elő kell jönni… Olyan magasról szeretjük saját magunkat nézni időnként, olyan ideakép van saját magunkról sokszor… Van a lónak ez az oldala, amikor magunkat olyan tökéletesnek képzeljük és azt gondoljuk, hogy én már mindent tudok. A másik meg az az oldal, mikor az ember keveset gondol magáról és van a középút, amikor is (Róma 12:3) mindenki úgy gondolkozzák magáról, mint ami a valóság. Ami akárhogy is van, de a  valóságot ragadja meg, az alázat mindig a valóságot ragadja meg.

Szóval, amikor valaki megbánt, rosszul szól hozzád, megsért, vagy olyan történik veled, amit nem szerettél volna, akkor ki fog belőled jönni az, ami igazán van benned. A szavaidból sugározni fog mindaz, amit te hiszel. A tetteidből, szavaidból ki fog buggyanni mindaz, amilyen hozzáállásod van neked ahhoz a helyzethez és ahhoz az emberhez. Ez elő fog jönni belőled és akkor meglátod, hogy milyen vagy valójában. Érted ugye, miről beszélek?

És ez nem azért fájdalmas, mert utána megbánjuk, hanem, ha eltűrjük, hogy ez így legyen és így maradjon. Ha azt mondod, hogy én ilyen vagyok, így neveltek, nem tehetek róla, ezt örököltem.

Beszéltem egy kedves hölggyel a héten és panaszolta a dolgait és ahogy beszélgettünk mindig visszakanyarodott oda, hogy ő nem volt ilyen, de a családja, meg a neveltetése, meg mindenki… ellene fordult. És sorolta, hogy milyen sérelmeket kellett elviselnie ezelőtt a múltban 10-20 évvel ezelőtt. És lehetett érezni a szavaiból, hogy a viselkedését ráfogja arra, hogy azért van az a helyzet és azért viselkedik úgy, mert ő nem kapta meg azt gyermekkorában, amit meg kellett volna kapnia. Az illető egyébként sok év óta keresztény már.

Ha kifogásokat hozunk a viselkedésünk ellen és nem nézünk szembe azzal, hogy mit tettünk és hogyan, akkor nem fogunk előrébb jutni, akkor a következő ugyanilyen helyzetben ugyanazt fogjuk tenni, mint amit a zsidók tettek a heggyel, amikor a pusztában voltak. Kerülgették a hegyet, jött a nehézség, zúgolódtak, másokra mutogattak, más a hibás és ezzel azt tették, hogy megkerülték megint a hegyet… Eltelt megint egy hét, egy év… újra jöttek a nehézségek és ott volt a lehetőség a tesztre, hogy bebizonyítsák, hogy hisznek Istenben és hajlandóak Őrá nézni… És mit tettek? Mentek körbe-körbe és ezt csinálták negyven éven keresztül.

Lehet, hogy van a te családodban is olyan helyzet, ami már nagyon régóta úgy van, ahogy… És a megoldás helyett csak kerülgetitek azt a problémát ahelyett, hogy megoldanátok.

Jakab 1:2-3:

„Teljes örömnek tartsátok atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe esetek, tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez. A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek, semmiben hiányt ne szenvedjetek.”

Más fordításban ez így hangzik: Testvéreim, örüljetek, mikor különböző megpróbáltatásokat kell elszenvednetek. Miért? Mert ezek a nehézségek a hiteteket teszik próbára. Ha pedig hitetek kiállja a próbát, az kitartóvá tesz benneteket. De a türelemmel való kitartásban jussatok el egészen a tökéletes tettekig. Így lesztek tökéletesek és teljesek, akikben nincs semmi hiányosság. Halleluja!

Ezek olyan Igék, amiket elmélkednünk és gondolkoznunk kell. A próbák, nehézségek, a tesztek bizonyos élethelyzetekben, amikor nyomás nehezedik rád, akkor kihoznak belőled dolgokat az előtt, mielőtt te türelmessé válnál, tökéletessé válnál azzal a dologgal kapcsolatban. Hányszor volt már, hogy rosszul szóltak hozzád, és te felháborodtál, kikeltél és visszaszóltál? És bizonyára ilyenkor eljutottatok már bizonyos dolgokkal kapcsolatban arra a szintre, hogy megláttátok azt, hogy igen, ez olyan helyzet, mint ami volt a múltkor is, és most másképpen fogok reagálni, most befogom a számat, most csöndes leszek és kedvesen szólok – nem szólok semmit. És ezzel a türelmedet erősíted, a hitedet erősíted.

Mert egy keresztény embernek nem úgy kell viselkednie, ahogy érzi magát, hanem azt kell tennie, ami helyes, akkor is, ha nincs hozzá semmi kedve. És erre tanít a Biblia, az Ige és a Szellem a mai napon, hogy úgy viselkedj, ahogy helyes, ahogy azt a Szellem tanítja és mutatja és mondja neked, mert ez fogja kiformálni benned azt a keresztényi jellemet, amire elhívattunk. Ha nem vagy hajlandó megtanulni most itt a földön, hogy türelmes legyél, akkor majd a mennyben kell megtanulnod…

Sehogy máshogy nem tudsz a türelemben kifejlődni, csak úgy, ha az a türelem meg van próbálva. Nem tudsz a béketűrésben, a hosszútűrésben, a kedvességben és a szeretetben fejlődni, csak akkor ha lehetőséged van arra, hogy a másikat tedd. Csak úgy képes az izmod erősödni, ha valamiféle erőt fejt ki. Ha ülsz és fekszel egész nap, akkor azok az izmok el fognak sorvadni. Ha szeretnéd, hogy erős legyél, akkor mozognod kell, tornáznod, futnod, sportolnod kell… Tehát próba alá kell az izmaidat helyezni és a hiteddel ez pontosan így van, erre tanít a Biblia, hogy ne ijedj meg attól a tűztől, ami keletkezett az életedben. Mert ugyanaz a tűz, ami megpróbál elégetni, ugyanaz képessé tehet téged arra, hogy még erősebb váljál akkor, ha van egy helyes jó hozzáállásod és azt mondod, hogy én ezen keresztül megyek, nem adom fel, az Úr az én erősségem, Őrá nézek, neki hatalmában áll, hogy megtartson engem ebben a helyzetben! Ámen! Ez a nehezebbik, mert könnyebb szabadjára engedni az érzelmeinket…

Mondják emberek, hogy milyen erősek, de a saját érzelmeiket nem képesek uralni. Ha az érzelmeidet nem vagy képes uralni, akkor ki uralkodik feletted?!

Sok minden van benned, aminek a létezéséről nem is tudsz, hogy mi van igazán benned. És ez velem kapcsolatban is így van. Amikor jön egy kísértés, pl. felajánlja valaki neked, hogy kapsz százmillió forintot, csak ne gyere ide vasárnap a gyülekezetbe. Most nevetsz?! De aztán elkezdesz agyalni, hogy: ki tudnám fizetni a törlesztésemet, a gyerek lakását, iskoláztatását… Videón úgyis vissza tudom nézni, élőben meg tudom hallgatni és ezen agyalsz… és nem is veszed észre, hogy nyomás alá kerültél. Valamiféle kísértés alá kerültél és még a végén az ördög azt is elülteti a fejedben, hogy ez az Istentől jövő áldás, Isten meg akar téged áldani, micsoda útjai vannak Istennek! De ez egy nagy megtévesztés!

Sok minden van benned, ami akkor derül ki, amikor nyomás alá kerülsz. Hogy pl. egy ilyen helyzetben mit teszel? Azt mondod, hogy ilyesmi megkörnyékező bűnt visszautasítanék, dehogy tennék ilyet. De akkor, amikor ebbe a helyzetbe belekerülsz, akkor derül ki, hogy mi van benned ezzel kapcsolatban. Nem most, hogy mit mondasz, vagy én mit gondolok rólad, vagy te mit gondolsz saját magadról, abban a helyzetben derül ez ki, hogy mit teszel.

Tudom, ez egy szélsőséges példa volt, mert az ördög nem olyan hülye hogy felajánljon ennyi pénzt neked…, de ezt vonatkoztathatjuk bármi másra az életben, sokkal egyszerűbb dolgokra is. Egyébként ha ez így szóba jött, akkor az ördögnek egy folyamatos munkája az, hogy a keresztényeket az Ige hallásától távol tartsa. Mert ahogy Chris pásztort hallgattuk ma az autóban, aki egy nagyon jó prédikátor azt mondta, hogy Isten nem azt akarja, hogy új munkahelyed legyen, hogy a tested meggyógyuljon, hogy több pénzed legyen, hanem azt akarja, hogy az Igéje a szívedbe kerüljön – és ez Isten legfőbb vágya és szándéka veled. Ha ez meg van, akkor mindent hoz maga után. És az ördög ezt szeretné elvenni tőled, hogy ne hallgasd az Igét. Ugye milyen könnyű távol maradni az Ige hallásától?

Az emberek nyomás alá kerülnek és ez kihoz belőlük dolgokat, ezért folyamatosan keresztül megyünk olyan dolgokon, amelyeket nem szeretünk, nem szeretnénk, de keresztülmegyünk olyan dolgokon addig, amíg ki nem alakul bennünk az a jellem, amit Isten szeretne, amíg nem kezdünk el Isten szerinti módon élni. És lesznek az életben olyan helyzetek, amikor az emberek megbántanak, tesznek olyan dolgokat, amelyek neked nem tetszenek. Lesznek olyan emberek, akik nem értenek meg téged, nem értik meg a te szándékaidat, a te jóságodat és kedvességedet. Nem értik meg azt, amit te teszel… Lesznek olyanok, akik csalódást okoznak neked, vagy úgy árulnak el téged, mint ahogy Jézust elárulta Júdás. És ez olyan biztos, mint ahogy te ott ülsz ma a székeden én meg itt állok ezen a helyen. És ez nem egy rossz megvallás, rossz prófécia, egy hitetlen kijelentés a számból, hanem egy figyelmeztetés arra, hogy neked erre fel kell készülnöd. Mert ezek az élethelyzetek jönnek ha akarod, ha nem, ha hiszed, ha nem, ha fel vagy rá készülve ha nem. De ha fel vagy rá készülve lehetsz olyan, mint a szilára épített ház, ami nem mozdul el, ha jön a vihar. És lehetsz olyan, mint a föveny, felborulsz és nagy lesz a romlásod. És ezt ki dönti el, hogy te milyen leszel? Az az alapozáson múlik – mondom neked. Én az építőiparban dolgozom, tudom, hogy az alapokon múlik, hogy el van-e a szívedbe ültetve az az alap, amire te fel tudod építeni az életedet.

Amikor megbántanak, megsértenek, akkor tudnod kell, hogy a prédikátor beszélt neked a megbocsátásról. Emlékeztetned kell magadat, hogy nem a prédikátor mondta ezt neked, hanem a Szellem készített fel arra, hogy ebben a helyzetben neked tudnod kell megbocsátani. És bizony a megbocsátásról hallanunk kell, mert ez egy olyan nagy kihívás az életünkben. Egy nagy kihívás a te életedben, hogy megbocsáss azoknak, akik megbántottak téged, azoknak, akik nem érdemlik meg azt, hogy te megbocsáss. És ugye mondtam az előbb, hogy igazságtalan megbocsátani – gondolhatod – mert igazából büntetést érdemelne. De neked nem a másik büntetésére kell összpontosítanod, és nem amiatt kell aggódnod, hogy a másik mit érdemel, hanem saját magadra kell gondot fordítanod, saját magad miatt kellene aggódnod igazából, hogy te hogyan viselkedsz abban a helyzetben. Mert sokkal fontosabb az, mint az, hogy a másik mit tett ellened.

Sokkal fontosabb mindennél, hogy te hogyan reagálsz, mit szólsz, hogyan cselekszel és hogyan állsz a dologhoz. Ha megbántanak, ne töltsd az időt azzal, hogy bántod magad amiatt, hogy megbántottak! Az emberek annyira szeretik sajnálni, sajnáltatni magukat, hogy mennyire megbántották… És amiatt szomorkodnak, hogy megbántották őket. Nem is a bántás és a sérelem az, ami fáj nekik, hanem, hogy őt megbántották, hogy ő abba a helyzetbe került, hogy ő a megbántott. És szeretnek úgy saját magukra tekinteni, hogy elvárják a másiktól azt a megbántott helyzetükben, hogy a másik vele együtt sírjon amiatt, hogy őt megbántották. Mert hogy neked mennyire igazad van és az a dolog, ami történt, az mennyire igazságtalan. És valóban, lehetséges, hogy az a dolog, a sértés igazságtalan, lehet, hogy az, amit kaptál, ahogyan viselkedtek veled, az igazságtalan. De, felolvastam az Igét és ezeken az Igéken áll ma a tanítás, hogy: neked nem arra kell összpontosítanod, hogy hogyan tudsz válaszolni arra a sértésre, hanem arra kell összpontosítani, hogy Isten hogyan tud válaszolni arra a kérdésre. Neked arra kell összpontosítanod, hogy te hogyan viselkedsz abban a helyzetben, mit szólsz, mit reagálsz.

Ezért, amikor megbocsátasz, akkor magadnak teszel szívességet! Minden helyzet, amikor megbántottak, igazából az a dolog rólad szól, nem pedig csupán a helyzetről és arról, aki megbántott téged.

Bizonyára az érzelmeid megsérültek és az érzelmeidnek ez fáj, és elégtételt akarsz és próbálod a cselekedeteiddel viszonozni mindazt, amit kaptál, de ez nem helyes…

Jézus a kereszten mit imádkozott? Az Atyához imádkozott és azt mondta, hogy bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek. Pedig igazságtalan volt az, amit Ő kapott, vagy jogosan szögezték a keresztre, mert annyira bűnös volt. Ugye nem?

Azokért az emberekért szenvedett, akik Őt keresztre küldték és őértük imádkozott.

Néha az emberek annyira hozzászoknak bizonyos dolgokhoz, viszályokhoz, ellentétekhez, hogy eszükbe sem jut, hogy rendezni kellene azt a helyzetet. Van egy rossz kapcsolat főnök és beosztott között, férj és feleség között, fennálló viszály, ellentét hetek, hónapok évek óta és annyira hozzászoktak ehhez, hogy azt hiszik, hogy az a természetes, hogy az így fennáll, az így van. És nem jut eszükbe az, hogy ezt rendezni kellene. Isten maga legyen az, aki leleplezi a szíveteket, hogy meglássátok van-e valami ott… a szívedben, aminek nem kellene ott lennie. Van-e valami meg nem bocsátás benned bárki felé, aminek nem kellene ott lennie? Isten legyen maga az, aki a leplet lerántja a te szívedről.

Vannak olyan kapcsolatok, amelyek igazi próbatételek, mert az illető, akivel kapcsolatban vagy, vagy muszáj vele kapcsolatban lenned, az kifejezetten irritál. Az illető személyisége az a típusú ember, aki neked nem szimpatikus, az az ember, akitől ha csak meglátod, vagy meghallod a hangját, már feláll a szőr a hátadon… Van ilyen ember a kapcsolatrendszeredben?! Hogyne volna, ugye?! Mert az az illető bánt téged, sért téged és ugye mindannyink életében vannak ilyenek. Olyanok ők, mint egy smirgli papír, ami csiszol bennünket…

És igazából, ha mély szellemi megértést kapsz róla, akkor idővel nem szomorkodni fogsz amiatt az ember miatt, hanem hálát adsz Istennek az ő életéért. Megmondom miért. Azért, mert az a kapcsolat megtanít téged arra, hogy hogyan viselkedj isteni szinten. Ha nem lenne ez az ember, nem lenne aki ellened van, akkor hogyan tanulnád ezt meg?

Emlékezetembe jut Kenneth Hagen egyik könyve, a Szeretet az út a győzelemhez című, melyben arról tesz bizonyságot, hogy hosszú évekig volt egy asszony, aki nagyon sok kárt, üldözést és szenvedést okozott neki és ezért az asszonyért sok-sok év után hálát adott Istennek, és megköszönte, hogy ő jelen volt az életében, mert rengeteg időt töltött miatta térden állva imádságban. Rengeteg időt töltött azzal, hogy a saját maga kis testét megfegyelmezze, hogy helyes hozzáállása legyen és megfelelő időben, megfelelő módon szóljon hozzá. És ha nincs ez ez illető, akkor soha nem tanulja ezeket meg.

Szeretjük a gyermekeinket egy burokban felnevelni, hogy semmilyen hatás ne érje őket. Bizonyos értelemben jó ez, de szükségük van arra, hogy kapjanak hatásokat az életben, hogy arra tudjanak helyesen reagálni, erre meg lehet őket tanítani. De nem tudsz mindent megtenni helyettük. És helyetted sem tud megtenni Isten mindent és meg kell tanulnod, hogy bizonyos helyzetekben hogyan kell viselkedni, még így tíz-tizenöt évnyi kereszténység után is van mit tanulnod! Ugye? Vagy nem?! Miért érzem úgy, hogy ez mindenkinek szól ma?!

Nem megy minden simán bizonyos emberekkel, de mégis sok időt kell eltöltened vele, mert ő a kollegád, ő a te főnököd, anyósod, apósod, vagy akár a házastársad… Nem megy minden simán vele és bizony sokszor kell megbocsátanod. Egyszer azt mondta nekem egy férfiember sok-sok évtized házasság után, hogy Attila ha hosszú házasságot akarsz, akkor sokszor kell megbocsátanod… És ez bizony így van! Nem csak nekem, de neked is és mindenkinek!

Ha most nincs is ilyen ember a közeledben, akinek meg kell bocsátanod, akkor tudd meg, hogy előbb utóbb lesz. Akinek újra és újra meg kell bocsátanod, aztán újra és újra… És ha azt mondod, hogy nem igaz már, hogy meddig és hányszor kell megbocsátanom neki, akkor ne tedd így fel a kérdést, inkább azt, hogy az Isten neked hányszor bocsát meg egy nap, egy héten, egy évben? Ő milyen türelmes hozzád, Ő hogyan tekint rád azok után, ahogyan te viselkedtél és cselekedtél, és még mindig nem értetted meg és Ő még mindig türelmes veled és még mindig szeret téged és gyönyörködik benned. Így tekints magadra és a helyzetre!

Péter is feltette a kérdést, hogy hányszor kell megbocsátani a Máté 18:21-es Ige:

„Ekkor hozzá menvén Péter monda: Uram hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni és néki megbocsátanom? Még hétszer is?”

Honnan vette Péter a hetet, miért nem azt kérdezte, hogy tízszer is, vagy kétszer, vagy háromszor is…? Lehet, hogy pont hetedik alkalommal bántotta meg az egyik tanítvány, egyik kollega, aki megbántotta és megsértette? Talán már itt tartott, a hetediknél, mikor ezt kérdezte.

A 22-es versben válaszol Jézus: „Nem mondom néked, hogy még hétszer is, hanem még hetvenszer hétszer is.”

Ugye a hetes szám a tökéletességnek a száma  a Bibliában, de Jézus gyakorlatilag azt válaszolta ezzel a hetvenszer hétszer is, hogy annyiszor kell megbocsátani neki, ahányszor csak kell.

 És ezt meg kell hallanod ma! Egyszerűen nem engedheted meg magadnak, hogy keserű legyél, hogy neheztelj, nem engedheted meg magadnak a meg nem bocsátást. Mert ezek olyan hatást gyakorolnak rád, amit nem szeretnél, amely hatásokat nem kapja az az illető, akire neheztelsz és ez csak neked árt és csak ellened munkálkodik és csak a te szíved az, ami a kárát vallja ennek. Mert az Istennel való kapcsolatodban lesz problémád, de azzal az illetővel, ha nem bocsátasz neki, vagy fújsz rá akkor sem változtatsz a helyzeten semmit – általában a helyzet csak mérgesedik. Aki haragra haraggal reagál abból nem lesz békesség. A szeretettől még soha nem lett senki boldogtalan! Micsoda hatalmas kijelentés ez!

Máté 5:8:

„Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent.”

És a tiszta szívről sokat beszéltem már az elmúlt hónapokban. Volt egy olyan tanítás aminek az volt a címe, hogy Tiszta szívet teremts bennem Uram – ahogy Dávid imádkozta a Zsoltárokban - és a Példabeszédek 4:23 pedig azt mondja, hogy minden féltett dolognál jobban őrizd meg a szívedet, mert abból indul ki minden élet. És mi történik akkor, amikor meg nem bocsátás van benned?

Mi történik akkor, mikor keserűség, neheztelés van benned valaki felé, amikor a szíved nem tiszta? Azt akadályozza ez, hogy sokkal nehezebben hallasz Istentől! Nem az üdvösségedet veszítetted el és ne aggódj emiatt. Istennek az áldásai és a kegyelme feletted van, nem vonja vissza tőled az Ő jóságát. Arról van szó, hogy nehezebben hallasz Tőle és nehezebben leszel érzékeny Isten jelenlétére és nehéz lesz igazán közeli kapcsolatot kialakítani vele, mert ott van benned ehelyett valami más, ami a neheztelés, keserűség, fájdalom, önmarcangolás, sértettség, és ezeket a gondolatokat forgatod magadban, hogy: hogy tehette velem, miért tette velem, mivel érdemeltem ki, hogy ezt tette velem, miért ezt kapom én!?

Vajon benned, az elmédben megfordultak-e már ezek a gondolatok valaha? Hogy miért pont én?! De neked ezt nem kellene megkérdezned! Egy igazán bölcs ember, érett keresztény azt mondja ilyenkor, hogy hálát adok Istenem azért, hogy ezzel a helyzettel szembesülhetek, mert itt meg tudom mutatni a te dicsőségedet. Ehhez jól hozzáállok, elengedem magamtól, nem az érzelmeim vezetnek, hanem átadom ezt teljesen Neked és Te vagy, aki gondomat viseled, Úr vagy az érzelmeim felett, segítesz nekem a Szellem által az érzelmeimet is kordában tartani. Húha, ez nehéz, ugye?! Nem lehetetlen!

Persze az ember nem tudja ezt egyik percről a másikra megtenni és jön az önvád, mert már megint elrontottam, visszaszóltam, megint megkerültem a kis hegyemet, megint nem jól csináltam – és az ördög szeretne ebbe beletuszkolni, hogy de hát már 20 év óta keresztény vagy és még mindig nem tudod ezt?!

De nem így kell magadra tekintened! Úgy kell magadra tekintened, mint ahogy Isten tekint Jézusra. Egyszerűen fel kell kelni és továbbmenni. És nem amiatt aggódni, hogy már hányszor elrontottad… Soha nem kellene azon aggódnod, hogy már hányszor elrontottad! Kelj fel és menj tovább!

Igazából én ki merem jelenteni, hogy nincs azzal gond, ha valami problémába belekerülsz, vagy valami nehézségbe kerülsz. Akkor van a probléma, ha nem tudod, hogy hogyan gyere abból ki és nem tudod arra a megoldást! Na ez a gond, ez az igazi probléma, nem az, amivel szembesültél. Ha nem tudod, hogy mit kell ebben a helyzetben tenni, hogy hogyan használd a hiteted, hogyan járjál szeretetben, hogyan válaszolj és hogyan legyél kedves és szelíd…Ha nem tudod, hogy mit tegyél, hogyan oldjad meg, ez neked nagyobb gond, mint az, amivel szembesültél. Mert ha tudod, hogy mit kell tenned, akkor ott van a győzelem és előre hálát adhatsz Istennek, hogy Köszönöm Uram a választ, a helyreállítást és azt, hogy Neked gondod van rám! Halleluja!

Van úgy, hogy az embernek a szívében ott van egy óriás, amit úgy hívnak, hogy meg nem bocsátás. Ott van, ott él egy óriás és beleköltözött oda, fészket vert és bebútorozott már oda, és ezt úgy hívják, hogy keserűség… Tudod, ezt ki lehet az ember szívéből gyomlálni, csak a kérdés az, hogy hogyan és mikor kell ezt megtenni. Sokan műveltek kertet és tudjátok, hogy a gazt könnyebb kihúzni akkor, amikor még gyenge, mert amikor már megerősödött, akkor neki lehet feszülni, hogy ki legyen szedve onnan. Az ecetfa sem jó semmire, mégis úgy nő, mint a gomba és ha kivágod a törzsét egy évben háromszor, meg is öntözted gázolajjal, mégis kinő… szinte elpusztíthatatlan, teljesen gyökerestül kell azt kiirtani, hogy ne tudjon újra feléledni. A szívedben az a keserűség, meg nem bocsátás, harag a másik ellen ugyanúgy ott van. És táplálhatod ezt, vagy pedig éheztetheted ezt!

Ha egy kiscicát szeretnél odacsalogatni magadhoz, akkor minden nap adnod kell neki tejecskét, így szokik oda hozzád. De ha nem akarod ezt, akkor ezt nem teszed. Vagy hozhatnék más példákat is. Nem akarod, hogy patkányok legyenek az ajtód előtt, akkor nem teszel ki nekik táplálékot minden reggel: gyere kis patkányka, úgy szeretlek téged – ez ugye nevetséges példa! Pedig a keserűség, a harag, a neheztelés a szívedben az ugyanilyen dolog és mivel táplálod azt, időt töltesz vele, simogatod, sajnáltatod magad és sajnálod magad, akkor ezzel az ott marad.

A Biblia nem mondja sehol, hogy Isten küld egy embert neked, aki vigyáz a te szívedre. Nem mondja, hogy a pásztor azért rendeltetett Istentől, hogy őrizze a te szívedet. Hanem azt mondja, hogy te legyél az, aki minden féltett dolognál jobban megőrzi a szívedet, mert abból indul ki minden élet… ez a te felelősséged és meg kell tanulnod azt, hogy őrt állsz, amikor be akar költözni a szívedbe valami, ami nem oda való. Azt kell tenni ilyenkor, amit Isten mond, amit felolvastam az alkalom elején: imádkozz az ellenségedért, bocsáss meg, engedd el a sérelmeket – ezt kell tenned, nem pedig etetned!

És ne mondd azt, hogy: jajj, ez annyira nehéz! Mert ha ezt mondogatod, akkor a hited ebben fog felépülni… És egy nagy hitember leszel abban, hogy ez annyira nagyon nehéz! Mondd az ellenkezőjét: Jézus által én ezt meg tudom tenni! Őáltala győztes vagyok! Azt mondd, amit szeretnél, hogy megtörténjen – nem olyan bonyolult ez. Többé ne gondolkozz rajta és ne beszélj róla! Minél gyorsabban eldobod, elfelejted, annál könnyebb lesz, minél inkább engeded, hogy gyökeret verjen a szívedben, annál nehezebb lesz.

Mikor kísértésed van arra, hogy haragudjál, hogy ne bocsáss meg valakinek, akkor az elején kell ezt letisztáznod magadban. Mert ha már egy hete, hónapja, éve már ezen gondolkozol és forgatod magadban, utána már nehezebb azt elengedned. Remélem érted ezt! Ha már hosszú idő óta benned van egy tüske és bánt, hogy valaki mit tett veled, ellened, vagy mit nem tett meg valaki érted hosszú évek óta, akkor harcolnod kell ez ellen. Nem tudod olyan kihúzni ezt olyan könnyen, mint egy pici gazt, vagy szálkát az ujjadból, szint már odanőtt, eggyé vált veled. És lehet, hogy ehhez te már annyira hozzászoktál, hogy azt mondod, hogy jól van ez így! Ez nincs jól és nem engedheted meg magadnak, hogy neheztelés legyen benned bárkivel kapcsolatban is!

Tudod mit mond a Biblia? Azt, hogy arról ismerjük meg, hogy Isten gyermekei vagyunk, hogy szeretjük a mi Atyánk fiait! Erről ismered meg a keresztényeket, hogy szeretetben járnak – ezt János apostol írja az I. levelében. Nem tudom, hogy te hogy voltál vele, de bennem az első természetfeletti megtapasztalás az volt újjászületésem után, hogy nincs bennem gyűlölet és nem utálom és nem gyűlölöm azokat, akiket előtte ki nem állhattam. Nem azt mondom, hogy kedvemre öleltem őket, de a szívemből eltűnt az a gyűlölet, az a harag… és ha valakinek a szívében gyűlölet van, akkor az az ember újjá sem született! Ne aggódj! Te újjászülettél! Az a kis harag, ami benned van, az a te lelkedben van, az érzelmeidben van, a testedben van és szeretne oda berendezkedni, hogy lakozást vegyen ott. Neked pedig harcolnod kell ellene!

Ha ezt nem harcolod meg, nem fogod élvezni Istennek a jelenlétét! Pedig nincs semmi fontosabb annál a számodra, mint Istennek a jelenléte! Isten jelenlétét úgy tudod érezni, hogy igazán tiszta vagy ezektől a dolgoktól!

Zsoltárok 17:15:

„Én megigazultságban nézem a Te orcádat, megelégszem a Te ábrázatoddal midőn felserkenek.”

Azt mondja itt maga Dávid, hogy igazságban nézem a Te arcodat és megelégszem azzal. Sok ember, keresztény azzal elégedne meg igazán, ha az az illető, aki megbántotta őt, elnyerné méltó büntetését. De Dávid azt írja itt, hogy megelégszem azzal, hogy nézem a Te ábrázatodat… azzal, hogy reggel, mikor felébredek, akkor Téged nézlek. Ez kielégítő a számomra! Ez Istennek a jelenléte! És erre van szükséged, nem pedig arra, hogy azon agyalj, hogy hogyan lehetne az illetőnek visszavágni, hogy hogyan lehetne rá hatást gyakorolni, hogy megváltozzon.

Ne mondd azt, hogy nem gondolkoztál még így sohasem, hogy hogyan lehetne az illetőt megváltoztatni! Elárulom neked a titkot! Nem tudunk embereket megváltoztatni, de Isten képes rá! Van egy világi mondás, hogy kutyából nem lesz szalonna, kivéve, ha Isten nem csinál belőle szalonnát – ez az én hozzáfűzésem ehhez a mondáshoz.

Te is megváltoztál mióta ide jársz!? És az elmúlt negyven évben miért voltál olyan, amilyen. De mióta ide jársz megváltoztál! És miért? Miattam? Nem! Ez Isten Igéje, aki benned munkálkodik és a Szent Szellem ereje, és a Szellem vonzása, ami ide hozott ma téged! Bizony!

Máté ev. 6 fejezetéből, a Miatyánkból szeretnék felolvasni azzal a hozzáfűzéssel, hogy sokan fel sem fogják, hogy mit imádkoznak, mikor ezt imádkozzák, mert nem ezt szeretnék…

„És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek.”

Azt mondja az Ige, hogy Istenem, Te aszerint bocsáss meg nekem, ahogy én is megbocsátom mások bűneit, amit ellenem elkövettek. De az emberek nem ezt szeretnék, mégis ezt imádkozzák. Ők azt szeretnék, hogy én nem bocsátok meg a másiknak, de Te bocsáss meg nekem Istenem. Pedig az Ige nem ezt írja…

Feltűnt ez neked valaha, hogy az Ige azt mondja, hogy bocsásd meg a mi vétkeinket, amiképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeznek, abban a mértékben, abban a formában. Ezzel gyakorlatilag azt mondják, hogy ha nem bocsátok meg a másiknak, akkor Istenem Te se bocsáss meg nekem. Ez érdekes, nem?

És ezt Jézus tanítja, ami egy ószövetségi imaminta és nem is szoktuk mi ezt szó szerint imádkozni, mert Jézus a törvény alatt szolgált és nem azt mondta nekünk, hogy ezt imádkozzuk, hanem, hogy így imádkozzatok és egy mintát mutatott ezzel nekünk.

Ha pedig előre haladunk az időben, akkor pedig azt mutatta a tanítványoknak, hogy eljön majd az idő, mikor majd az én nevemben fogtok imádkozni, most még semmit sem tehettek az én nevemben, de majd fogtok az én nevemben kérni az Atyától és Ő megadja majd néktek. Tehát mi az újszövetségben az Atyát kérjük Jézus nevében, ha szeretnénk valamit – mert ezt tanította nekünk Jézus még az ószövetség keretein belül.

Ezt a történetet azért mondtam el, hogy jól meg kell tanulni megbocsátani, mert ez nem egy egyszeri próba, nem egy olyan dolog, ami egyszer fordul elő velünk az életben, mikor 18 évesek vagyunk és utána nincs vele gondunk…

Ez egy olyan dolog, ami sokszor előfordul velünk és ne gondold azt, hogy a gyülekezetben nem érhet téged sérelem, vagy akár a pásztorodtól nem érhet téged sérelem, vagy azoktól, akik sok év óta melletted állnak valami okból nem sértenek meg… Nem azt mondom, hogy erre készülj és legyél mindenkivel bizalmatlan, hanem azt mondom, hogy ha valami sérelem ér, akkor gyorsan tedd túl magad rajta és előre nézzél! És ne engedd meg magadnak, hogy azon sok időt töltsél el, saját magadat beletaszítva abba, hogy rágódsz rajta és időt töltesz vele, ahelyett, hogy Isten jelenlétében lennél! Ámen!”