A hit szavai 4.
Karácsonyi alkalom
(2013.12.22.)
„Örülök, hogy tele van a terem, erről volt egy látásom, hogy sokan eljöttök – és örülök, hogy ez így is lett. Ezért Istennek adok dicsőséget és meghatódott a szívem a dicsőítés alatt, hogy Isten megengedte azt nekem, hogy nektek itt prédikálhatok, hogy szolgálhatok felétek, ez nagy kiváltság és megtiszteltetés nekem.
Karácsony közeledik és még kettőt kell aludni, hogy 24. legyen, aztán még egyet, hogy 25. és aztán még egy nap múlva 26. lesz és a karácsony jön, megünnepeljük és el is megy, és ahogy az idő telik, úgy Szilveszter napja lesz és új évet kezdünk. Ebben az évben lesz még egy alkalmunk, az újév előtt és akkor találkozni fogunk, és hiszem, hogy akkor is mind itt lesztek, sőt többen.
Karácsonyi alkalom lévén nem kifejezetten karácsonyi üzenettel készültem, hanem azt a sorozatot szeretném folytatni, amit már három hete elkezdtem, mégpedig a Hit szavai sorozat 4. részét fogod ma hallani. Mivel, hogy mégis csak ünnepi alkalmunk van és úrvacsorát is fogunk venni és szólt az Úr a szívemhez, ezért beszélek arról, hogy amikor kétezer évvel ezelőtt a zsidók a törvény alatt rendszeresen áldozatokat, véráldozatokat mutattak be – ezek voltak a szegényebbeknek kis madárka, tehetősebbeknek bárány, vagy a még gazdagabbak bikát, borjút áldoztak – de a papnak, a főpapnak rendszeresen véresáldozatot kellett bemutatni és a bárányokat pedig csak példaképpen, ha hiszed, ha nem arra nevelték a születésüktől kezdve, hogy áldozati állatok legyenek. Amikor megszülettek a pici báránykák – és ahogy ma hallottuk Jimtől – jászolba rakták a pici bárányt is, becsomagolták, szinte vigyázták, óvták azért, hogy nehogy megsérüljön, mert az áldozati báránynak tisztának, szeplőtelennek, sérülés mentesnek kellett lennie. Nem lehetett rajta olyan, hogy elesett, megütötte a kis térdét és horzsolás, vagy sem van rajta, teljesen tisztának és tökéletesen egészségesnek és épnek kellett lennie, és ezért vigyáztak ezekre a bárányokra. Mikor megszülettek és egészségesek, és szépek voltak, külön karámba helyezték őket, mint áldozati bárányokat és külön, mint egy kis csoport fel lettek nevelve arra, hogy áldozatként be legyenek mutatva az Úrnak. Tiszták voltak, szeplőtelenek, érinthetetlenek. És nem véletlenül hívja a Biblia a mi megváltónkat áldozati báránynak. Mert mindez egy előképe volt annak, amit Jézus elvégzett értünk. Jézus is el volt különítve, választva. És utánanéztem az I. Korinthus 2:7-es Igében, hogy a világ teremtetése előtt, az idők kezdetén Isten kiválasztotta és elválasztotta, különválasztotta Jézust azért, hogy értünk feláldozza majd. Mint ahogyan a pásztorok kiválasztják a pici bárányt miután az anyukája a báránymama megszülte, kiválasztották külön nevelték, ápolgatták, vigyáztak rá, ha megsérült kivették a bárányok közül és megúszta, hogy áldozati bárány legyen. Természetesen megúszta, akkor az nem áldozati bárány lett belőle, hanem vacsora. De az áldozati bárányok tiszták és szeplőtelenek, érinthetetlenek voltak és képesek voltak arra a bakok és a bikák vére – mondja a Zsidó levél – hogy egy évre elfedezte a zsidó embere bűnét. Amikoris a főpap bement a földi szentélybe és ott a frigyládát és a bent lévő tárgyakat ezzel a vérrel meghintette. Ezzel egy évre Isten előtt el voltak fedve ezek a bűnök, nem kaptak ezért ítéletet a zsidó emberek. De mivel másnap, vagy két napra rá, ha a zsidó ember bűnt követett el, akkor a lelkiismerete már vádolta őt. Akkor a lelkiismeretében jelen volt a holt cselekedet, a bűntudat, a kárhozat, mert nem volt képes a bakok és bikák vére arra, hogy a lelkiismeretet megtisztítsa. Nem volt képes arra, hogy a bűntudatot, a kárhoztatást, az önvádlást kiemelje az ember szívéből.
Zsidó 9:11:
„Krisztus pedig megjelenvén, mint a jövendő javak főpapja, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel csinált, azaz nem e világból való sátoron keresztül és nem bakok és tulkok vére által, hanem az Ő tulajdon vére által ment be egyszer, s mindenkorra a szentélybe örök váltságot szerezve. Mert ha a bakoknak és a bikáknak a vére, meg a tehén hamva a tisztátalanokra hintetvén megszentel a testnek tisztaságára, mennyivel inkább Krisztusnak a vére, aki örökkévaló Szellem által önmagát áldozta fel ártatlanul az Istennek, megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek. És ezért Ő az új szövetség közbenjárója.”
Amikor arról megértést kapsz, hogy Jézus Krisztus vére a te bűneidet eltörölte a múlt, jelen és jövő vonatkozásában, akkor felszabadulsz abból, hogy Istentől bármit el tudjál fogadni. Ha ezt nem érted, ha az elmédben, a lelkivilágodban, az érzelmeidben van egy gát és azt hiszed, azt gondolod, hogy te bűnös ember vagy, mert valami rosszat elkövettél, akkor ez neked mindig egy akadály lesz abban, hogy Istentől elfogadjál. Amikor megérted azt, hogy az áldozati báránynak a vére eltörölte a bűnproblémát az életedben, akkor képes vagy arra, hogy odaszánd magadat Istennek és a cselekedeteidben is egyre inkább elváltozzál és a cselekedeteid megszentelődjenek akár és hogy kívülállóként is úgy lássanak téged, hogy valóban, igazán erkölcsös, jó életet élő keresztény ember vagy.
Lehet ezt a másik irányból is csinálni, úgy hogy elkezdesz jó cselekedeteket véghezvinni azért, hogy Isten előtt a te jogosságod, igazságod, a te nagyságot vagy a te kegyelmed megnőjön, hogy Isten adjon neked valamit és Isten válaszolja meg neked az imáidat és el tudd fogadni azt, amit neked ő adott. De nehogy azt gondold, hogy te bármit tudsz tenni azért, hogy Isten megáldjon téged! Nehogy azt gondold, hogy a te cselekedeted az többet ér, mint Jézus vére. Nehogy azt gondold, hogy amit kapsz Istentől azt azért kapod, mert te azt megérdemled. Te azért kapod, mert Jézus Krisztus vére ezt lehetővé tette a számodra. Ne vedd le soha a figyelmedet arról, hogy Ő az, aki elvégezte a munkát teérted, nem pedig te vagy az, aki elvégzed a munkát magadért.
Egy ilyen helyes hozzáállás ha van benned, akkor tudsz úgy Isten előtt állni, hogy nem az önigazultságodat, a mellkasodat verve mondod azt, hogy: én jó vagyok és ezt megérdemlem, hanem azt, hogy Ő jó volt, tökéletes, szeplőtelen tiszta volt, az Ő vére hibátlan volt, Ő szerezte meg a számomra és ezért hálás vagyok és köszönöm és elfogadom! Erről megértésednek kell lenni, mert így karácsony ünnepén is tudd, hogy a megtestesüléssel, Jézus eljövetelével mi volt az Atya szándéka és az akarata. Nem csupán az, hogy lássunk szent képeken a jászolban egy kis csecsemőt, és úgy hívjuk, hogy Jézuska. És hogy mi vallásos szokásból erről megemlékezzünk. Egyébként a Bibliában nincs felszólítás arra, hogy ünnepeljük Jézus születését. Természetesen semmi baj ezzel azonban, hogy ezt tesszük és hogy most, december vége felé tesszük. Bár Jézus születése nem decemberben volt. Ha a Gergely naptárt nézzük, akkor valamikor szeptember 10. körül volt ez. De talán a jövő hétre összeszedem az ezzel kapcsolatos tudnivalókat és beszélek erről.
Beszéltem nektek hetekkel ezelőtt arról, hogy a szavainknak a gyümölcse az, amit megeszünk, a szánk beszédei által tudunk tőrbe esni, a beszédeink azok, amit minket fel tudnak szabadítani és meg tudnak kötözni. Ha olvastad már valaha a teremtés könyvét, akkor láthattad az ember teremtésénél azt a mondatot, az I.Mózes 1:26-ban, hogy Isten az embert arra teremtette, hogy uralkodjon… Elolvasom nektek: „Monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön és a földön csúszó mászó mindenféle állatokon. Teremté tehát Isten az embert az Ő képére, Isten képére teremté őt férfiúvá és asszonnyá teremté őket. És megálda őket Isten.”
Arra lett teremtve az ember, hogy uralkodjon. Gyakorlatilag Ádámnak az volt a feladata, hogy az egész földet birtokába vegye, a birtoka, uralma alá helyezze a szájának a beszédeivel, a hitnek a szavaival. Hogy minden az éden kertben kiterjedjen az egész földre, mert nem az egész föld volt az éden kertje, hanem a közel-keleten Jeruzsálem és környéke – az én elképzelésem és hitem szerint.
És Isten azt a feladatot adta Ádámnak, hogy hajtsa uralma és birodalma alá az egész földet, tehát terjessze ki az éden kertjét az egész földre.
Ismered ugye a történetet, hogy Ádám evett a tiltott gyümölcsből… Azt szokták mesélni a gyerekeknek helytelenül, hogy Ádám és Éva evett az almából, de a Biblia nem beszél semmilyen almáról, a Biblia gyümölcsről beszél és nincs megnevezve az, hogy az milyen gyümölcs. Nekem van egy elképzelésem és egy látásom erről. Nem tudom most nektek Igékkel alátámasztani ezt, de én úgy hiszem, hogy ez füge volt. A fügefa levelekkel takarták is el magukat és sok minden a fügefával kapcsolatos, a Bibliában ez végig vonul – de ne ez legyen, ami megragad téged a mai alkalommal kapcsolatban.
A lényeg, hogy Ádám evett a tiltott gyümölcsből, így az erőszakból, gonoszságból, gyűlöletből, mert megszerezte a tudást, hogy hogyan tud a szájával gonoszt szólni, hogyan tud létrehozni erőszakot. Mert mi volt annak a fának a neve? A jó és gonosz ismeretének a fája, a jó és gonosz tudásának a fája. Sokan nem gondolkoznak azon el, hogy mit jelent ez. Ez azt jelenti, hogy ha valaki eszik arról, akkor különbséget tud tenni és létre tudja azokat hozni, mert ismeri, tudja, hogy milyen a rossz, a gonosz, a jó.
Megszerezte tehát Ádám a tudást, hogy hogyan tud a szájának beszédével gonoszságot létrehozni és így elveszítette azt a képességet, hogy megfékezze a nyelvét. Elvesztette azt a képességet, hogy képes legyen arra, hogy Isten eredeti tervét, azaz, hogy az egész földre ki legyen terjesztve az Édenkert, hogy azt bevégezze. Elvesztette az ellátását is. Az ellátása ott volt Istennél, mert Isten azt mondta neki, hogy itt vannak a gyümölcsök, bármi amit szeretnél, csak nyújtsd ki kezed és egyél róla és ez a te ellátásod, a te testednek a bevétele, jövedelme. Ez az, amire neked szükséged van, bármelyikről ehetsz, és lakjál jól és élvezd ezt és uralkodj és élvezd a feleségedet és hajtsd birodalmad alá az egész földet és szaporodjatok és sokasodjatok…
És Ádám ezt elveszítette. El kezdett olyan dolgokat mondani a szájával, amelyek egész más mondatok, szavak voltak, mint azok, amit mondott akkor, mikor Isten előtte felsorakoztatta előtte az összes állatot. Ádám nem járt általános iskolába, se középiskolába, se főiskolára…. Nem volt doktori, sem professzori címe, mégis az összes állatnak nevet tudott adni. Honnan tudta ezt ő? Ha neked kellene állatoknak nevet adni, mondanál ötöt, tízet, vagy ötvenet, de száz után biztosan kifogynál az ötletekből. Ádám az összes állatnak nevet adott. Honnan volt ez meg neki? Istentől volt meg neki! Istentől volt egy képessége, és ezt úgy hívjuk, hogy kijelentett tudás, kinyilatkoztatás. Isten volt gyakorlatilag csak egyedül, aki felette áll. Amikor evett abból a bizonyos gyümölcsből, elvesztette a képességét arra, hogy csak jó dolgokat mondjon, és elkezdett mást mondani. Ezt követően már a kétkezi kemény munkájával kellett a földet ásva és túrva saját magának ellátást szereznie. Az ingyen ajándékot, hogy ott volt készen a gyümölcs és csak szakítani kellett belőle, elveszítette.
Olyan átkot szabadított el Ádám erre a földre, olyan gonoszságot, amely miatt el kellett jöjjön Jézus. Olyan dolgot tett Ádám, amit senki ember nem volt képes helyreállítani. Jakab apostol levelének 3. fejezetében ezt olvassuk:
„A nyelv is tűz, a gonoszságnak összessége. Olyan a nyelv a mi tagjaink között, hogy megszeplősíti az egész testet és lángba borítja életünk folyását, miközben maga is lángba borult a gyehenna tüzétől. Mert mindenfajta madár, csúszómászó és tengeri állat megszelídíthető és meg is szelídíti az ember, de a nyelvet senki nem képes megszelídíteni az emberek közül, fékezhetetlen gonosz az, halálos méreggel teljes. Ezzel áldjuk az Istent és Atyát, és ezzel átkozzuk az embereket, akik az Isten hasonlatosságára teremtettek. Ugyanabból a szájból jön ki áldás és átok. Atyámfiai, nem kellene ennek így lennie. Vajon a forrás ugyanabból a nyílásból csörgedeztet-é édest és keserűt?”
Ez lett a következménye Ádám szándékos és tudatos istenárulásának. Egy másik fordításban ezek az Igék így hangzanak:
Bizony a nyelv is olyan veszélyes, mint a tűz. Testrészeink közül a nyelvünkkel, vagyis a beszédünkkel tudjuk a legnagyobb bajt okozni és a legsúlyosabb gonoszságokat elkövetni. Beszédünkkel tönkretehetjük egész testünket és életünket. Olyan tüzet gyújthatunk vele, amely elpusztíthat bennünket. Miért? Azért, mert a nyelv tüzét a pokol lángjai gyújtják meg. Mindenféle vadállatot meg lehet szelídíteni, a madarakat, szárazföldi és tengeri állatokat is, sőt az emberek meg is szelídítették őket. De a nyelvet senki ember nem tudja megszelídíteni, mert az maga a nyughatatlan gonoszság és tele van halálos méreggel. Nyelvünkkel áldjuk és dicsérjük az Urunkat és Atyánkat és ugyanezzel átkozzuk az embereket, akiket Isten a saját képére teremtett. Ugyanabból a szájból származik áldás és átok. Testvéreim, nem lenne szabad, hogy ilyesmi megtörténjen!
Láttatok már olyan forrást, amiből hol jó ízű, hol meg keserű víz folyik? Érdekes, ugye? Ha belegondolsz a saját életedbe, akkor valóban tudhatod, láthatod piciny gyermekkorodtól kezdve, a lázadó tinager éveiden át, az ifjú házas éveiden keresztül, egész életedben, hogy a nyelved, a szavad, a beszéded bizony hatással volt rád és mindazokra, akik körbevettek téged. Az, amit beszéltél, amit mondtál bizony az mindig hatással volt rád. Sokan erre nem jönnek rá, nem értik ezt, csak azt gondolják, azt sejtik, hogy valami nincs rendben, de biztosan az a baj, hogy a másik nem úgy viselkedik, ahogyan viselkedni kellene. Mindig van valami probléma, de biztosan nem velem van, hanem a másikkal van. És én azt olvastam fel, hogy bizony a nyelv is olyan veszélyes, mint a tűz. A tűz lehet áldásos, mert fényt, meleget ad és a pecsenye finomabb sütve mint nyersen, de ha a tűz nincs helyes korlátok között, akkor megéget, megperzsel, elpusztít.
És azt mondja itt a Biblia Igéje, hogy a szád ugyanilyen lehet, mint a tűz. Ezt most itt rossz értelemben hozza, hogy pusztító lehet a tűz, de a szád lehet olyan áldásos is, mint amikor a tűz jó irányban van használva. És ez a te szád! Ez a te nyelved, amit beszélsz.
És azt mondod, hogy áhh, nincs összefüggés, hogy mit beszélek, hogy mit mondok. Tudod, van aki érti ezt, van akiben van kíváncsiság és éhség erre.
Kaptam egy levelet külföldről e-mailban, aki érdeklődött tőlem, miután erről beszélek, hogy vannak bizonyos problémák a családjában, mit mondjon ő ki a száján, hogyan imádkozzon, küldjek Igéket, hogy mi az, amiket ő megvalljon. Mert hallotta az Ige körforgásáról szóló tanítást, meg a szavak erejéről szóló tanítás sorozatot és tudja azt, hogy ebben van a kulcs. És ott van benne a kíváncsiság és az érdeklődés, hogy akkor mit mondjak, mit beszéljek… Elküldtem neki a két imakönyvet, mert annál jobban összefoglalni Igéket nem tudok én sem. Persze nincs benne a könyvekben az egész Biblia, de jól össze vannak szedve azok a hitmegvallások, amiket a száddal kimondhatsz.
Testrészeink közül a nyelvünkkel, vagyis beszédünkkel tudjuk a legnagyobb bajt okozni és a legsúlyosabb bűnöket elkövetni. Tehát ha ez igaz, akkor a száddal nagyobbat tudsz rúgni, mint a lábaddal! A szád beszéde jobban tud fájni a másiknak, mintha megütnéd. Ezt mondja a Biblia! Hogy a legnagyobb sérüléseket a száddal tudod okozni!
Ugyanakkor itt persze elmondja, hogy ezzel a szájjal áldjuk a mi Atyánkat, ezzel a szájjal, ami ott van az orrunk alatt, imádjuk a mi Istenünket. De nem kellene ilyen kettőségnek lennie a szánkban. Ugyanúgy kellene beszélnünk, mint ahogy Isten is beszél, ahogyan Jézus is beszélt mindig. Nem ellentétesen az Igében, hanem mindig összhangban vele.
Ádámnak az lett volna a dolga, a feladata, hogy a saját hitét használva a beszédével létrehozzon dolgokat. Mert a hit az szavak által felszabadítható. És a hit, ami benned, a szívedben van, az a szavaid által teremtő erővel van felruházva. Tehát amiben hiszel és azt kimondod a száddal, megtörténik. Ez ugye a múlt heti alkalmunknak a lényege: hogy kell lenni benned valaminek, amiben hiszel és ez nem más, mint amit Isten mond, amit neked mond. Azaz a te hitednek benne kell lennie valaki másnak a beszédében, abban a kimondott szóban, amit Isten neked mondott. És amikor te azt elhiszed, hogy Ő ezt neked mondta és te azt kimondod, akkor meg lesz neked az, amit mondtál.
És most a kérdés felmerülhet benned, hogy mi célja van ennek az egésznek? Ennek az a lényege és az a célja, hogy van egy olyan eszköz, egy olyan fegyver, hatalmas erő a kezedben, egészen pontosan a szádban, amit ha helyesen használsz, akkor a helyes irányba tudod elmozdítani a rossz dolgokat az életedben. És ez a te szádban van, nem az enyémben.
Ádámnak is ott volt a szájában, de Ádám elrontotta. De Jézus visszaszerezte ezt nekünk! Halleluja! Jézus visszavásárolta nekünk azt a kiváltságot, hogy megállhatunk Isten előtt úgy, mintha soha semmi bűnt nem követtünk volna el! Tudsz-e ennek örülni?! (Ez egy másik alkalom, másik története, hogy erről beszéljek.) De higgy nekem: úgy állhatsz meg az Atya előtt (ha újjászülettél), mintha soha semmi bűnt nem követtél volna el! Nem csupán úgy, hogy Isten azt neked megbocsátotta, hanem úgy, mintha azt te soha nem is követted volna el! Mert te, ha újjászületsz, pici kis csecsemőként születsz meg, és a csecsemőknek nincsen múltjuk. Érted ezt? A szellemi újjászületés a leghatalmasabb dolog, ami veled történhet. Ezt követően meg kell tanulni a gondolataidat és szavaidat összhangba hozni Isten Igéjével.
Ádám kifejlettnek lett teremtve. Olyannak, hogy ő teljesen érett volt. Nem volt szüksége intellektuális tudásra, arra, hogy tovább képezze magát iskolákban, tanfolyamokat végezzen, hogy kapjon munkát… Nem volt szüksége ilyesmire, kinyilatkoztatott tudása volt, csakis és kizárólag Istennek volt alárendelve, alávetve. A Sátánnak nem… De ő tudatosan ellenszegült Istennek, nem lett becsapva. Éva be lett csapva, megcsalatott, de Ádám nem! Ádám tudta, hogy mit csinál, hogy ezzel hogy azt mondja Évának, hogy adjad a gyümölcsöt, eszek belőle… tudta, hogy ezzel mit követ el.
Azt kellett volna mondania a kígyónak, hogy: a Mindenható nevében menj innen és ne gyere vissza többet, mert azért lettem ideállítva az Éden kertjébe, hogy az egészen oltalmazzam védelmezzem és te, mint betolakodó semmi keresni valód, takarodj innen! – ezt kellett volna mondania, de nem ezt mondta. Szándékosan ellenszegült és fontos megérteni, hogy tudta, hogy mit csinál, de gyakorlatilag így kiesett Isten kegyeltségéből, legalábbis abból a dicsőségből, amiben előtte volt, és a Sátán gyermeke lett. Használhatta volna a hatalmát, de térdet hajtott a Sátánnak és így behívta a halált és a pusztulást erre a földre.
Azért jött Jézus, azért testesült meg, hogy az ördög munkáit lerontsa. Azért jött és azért ünnepeljük a születésének, az üdvösség születésének ünnepét, mert te nem lettél volna arra képes, hogy a szavaidat a megfékezd, hogy a szívedet megigazítsd Isten előtt, hogy a mennybe kerülj a saját képességedből, a saját cselekedeteidből. A saját cselekedeteidből arra vagy képes, hogy bűnt kövessél el… a mai napon is.
Isten kegyelme olyan hatalmas, hogy az elménk nehezen fogja fel. Ha újjászülettél, Isten nem számítja azt be neked. Mire indít ez téged? Két választás van. Óhh hát akkor akármit tehetek! Vagy pedig arra indít, hogy megtérjél azokból a cselekedetekből, amiket csináltál, vagy amiben benne vagy.
És hangsúlyozom most – mert a kegyelem tanítások következményeképpen van egy téves elképzelés – hogy ha Isten kegyelme alatt vagyunk akkor bármit csinálhatunk dolog, de ez nem így van. A lelkiismeretedre, a szívedre vigyáznod kell. Ha a szíved vádol téged, akkor akadályoztatva vagy a hitedben. Ha tudod nagyon jól a szívedben, hogy valamit nem kellene csinálnod, de folyamatosan teszed és teszed, akkor le fogod annak aratni a gyümölcseit. És ha tudod, hogy valamit meg kellene tenned, de csak halogatsz és halogatsz és évek évtizedek telnek, de halogatsz és nem teszed, annak is meg lesz a következménye. Oda kell figyelned Isten bölcsességére és azt kell tenned, amire ő elhívott.
MIndannyiunknak vannak különböző gondolatai, vannak különböző érzései és ki ilyen, meg amolyan beállítottságú, ki ezt kapta az élettől úgymond, ki meg mást, különböző hatások értek bennünket kis gyermek korunktól, különböző géneket örököltünk és a vérmérsékletünk sem azonos, de van egy közös mindannyiunkban. Akármilyen is vagy, akármilyen a mentalitásod, kell benned legyen egy nagyon fontos hozzáállás, hogy amit gondolsz, ami forog benned mihez kezdesz azzal. Mihez kezdesz azzal, azokkal a gondolatokkal, amik végigfutnak benned, a megértésekkel, amik benned vannak. Ami a fejünkben van, az elménkben végigfut, ami az elménken keresztül cikázik, oda kell nagyon figyelned arra, hogy az méltó-e arra, hogy kimondd, vagy pedig méltó arra, hogy soha többet ne gondolkozz róla és elfelejtsd és helyette kimondd Isten Igéjét. A szavaiddal felvidámíthatod, vagy lehangolhatod magad. Felvidámíthatsz, vagy lehangolhatsz másokat is. És bizony a Biblia sokat foglalkozik a szavaid erejével. És neked nagyon sok információra és sok kijelentésre van szükséged a szavaiddal kapcsolatban a Bibliából. Ámen?!
Példabeszédek 18:20-21:
„A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje. Az ő beszédének jövedelmével lakik jól. Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van és amiképpen szeret ki-ki azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.”
Azzal mondja Biblia és számos sok más helyen is, hogy az élet és a halál a szádban van, a nyelv hatalmában van. Ha szétnézel a világban látod az embereken, hogy tudatában vannak ennek? Vagy a gyülekezetbe járó emberek többsége tudja azt, hogy a szájával, a szavaival életet és halált tud előhozni. Az emberek tudják azt, hogy szólhatnak a saját testükhöz, hogy test, öltözd fel a Krisztusban való megváltás részeként hozzád tartozó tökéletes gyógyulást! Az emberek tudják ezt? Nem nagyon!
A prédikátorok prédikálják ezt? Én igen, de hogy mások mit csinálnak azt nem tudom. Már hallottad ezt párszor tőlem, ugye? Akkor miért a kétségbeesés volt az első, ami kijött belőled, amikor megfájdult a fejed, vagy ráütöttél kalapáccsal az ujjadra? Ami ilyen nyomás alatt kijön belőled először, az van igazán a te szívedben, mert abban hiszel, azért mondtad azt…
Amit ilyen esetekben kimondasz a száddal az meg lesz neked. Úgyhogy arra bátorítalak téged, hogy készülj fel, ne arra készülj, hogy rá fogsz ütni a héten valamelyik nap az ujjadra, hanem arra, hogy tedd tele a szívedet, az elmédet Isten Igéjével. Oly mértékben tedd ezt, hogy bármi ér, az jöjjön ki belőled. Olyan ez, mint amikor egy poharat el kezdünk vízzel teletölteni. És amikor már teljesen tele van, akkor az kifolyik belőle és ha ennyire tele vagy Igével, akkor az Ige ki fog belőled folyni. Olyan ez, mint amikor a szíved egy tartály és tele van félelemmel és el kezded beleönteni a békességed és a békességből egyre több lesz, a félelemből meg egyre kevesebb. Mígnem teljesen ki fog szorulni a félelem…
Az ilyen fele-fele megoldások azok nem nagyon működnek. Hogy egy kicsit hiszek Istenben és de jó lenne… de azért még ott vannak az alternatív lehetőségek, megoldások, meg hátha Buddha, meg az asztrológia meg a jóslás, meg az okkult hazugságok… hátha még az is. Elárulok neked egy nagy titkot, amíg addig volt titok, míg Jézus el nem mondta.
Egy úgy és egy igazság van és Ő Jézus, és minden rajta kívül lévő Istenség hamis, az összes. Buddha, Allah, Mohamed az iszlám és minden világvallás, az asztrológiától a jóslástól kezdve a csillagjegyeken át hamis, mind kivétel nélkül! Ámen! Mindegy, hogy te mit gondoltál erről eddig, téves volt. Tökéletesen megfelelnek ezek az okkult dolgok arra, hogy levegyék a figyelmedet Jézusról. Ezek hamisítványok, az összes az. És mondhatod, hogy Buddha is olyan jókat mond és a békességre tanítja az embereket… Ha Buddhát követed, Jézus nélkül a pokolba kerülsz. Ne mondd nekem, hogy ez nem ördögi, hogy ez nem a Sátántól ered. De olyan szép, meg olyan jó, meg olyan bölcsességeket mondanak… Isten Igéjében nincs meg ez a teljesség? Miért kell futni a hamisítványhoz? Tudod miért vannak hamisítványok? Mert valahol meg van az eredeti is! Ha találkozol valahol egy hamis bankjeggyel, akkor annak meg van az eredetije, amiről azt másolták… És mi az kérdezem én, amit érdemes hamisítani? Az igazit! Egy hamisítványt nem hamisítanak tovább, csak az igazságot. És a Sátánnak sok hamisítványa van. És bizony a szavaidban az elmédben, a gondolatmenetedben is egy csomó hamisítványt be akar oda hozni amik azt a látszatot keltik, hogy jók és rendben vannak, de hamisak. A vége nem jó.
Mondja az Ige a Példabeszédekben, hogy van oly út az ember szemei előtt, amely jónak látszik, de a vége a halálra menő út. Ezt sem én mondtam! És azt sem, hogy csak Jézus az út és minden egyéb más hamisítvány – ezek nem az én szavaim, ezt Jézus mondja. Ő mondja: Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki nem mehet az Atyához, csak általam!
Beszélgettem egyszer egy fiatalemberrel, egy józan gondolkozású ember ő, de nem nagyon hívő és mondtam ezt az Igét és azt is, hogy figyelj ide – mert mindenféle vallásokat elfogad és hisz mindenben – ha Jézus ezt mondta, akkor két dolog lehet. Az, hogy vagy egy agyament, eszement őrült és csaló, vagy pedig igaza van. Ezek a két választás van. Szerinted melyik az?! Ő az igazság, az élet, Ő a feltámadás, a Világosság, Őbenne van a teljesség! Halleluja!
Az élet és a halál a nyelv hatalmában van és a Sátán azon dolgozik, hogy rossz mintákat vetítsen eléd. A Sátán azon dolgozik, hogy te rossz beszédstílust tanuljál meg, hogy azzal a beszéddel, amit beszélsz folyamatosan azzal gyakorlatilag elrontsd a jövődet. Isten pedig arra próbál és igyekszik rávenni téged, hogy a te szádban Isten Igéje legyen. Hogy azt mondd ki, amit Isten kimond. Hogy azt mondd ki a száddal, ami megegyezik az Igével. Ha mi tényleg hisszük a Bibliát, akkor nekünk el kell ezen gondolkozni, hogy itt a Biblia maga mondja, hogy a halált és az életet esszük meg. Vagyis szó szerint megesszük a szavainkat. Az történik meg veled, az lesz meg veled a jövőben, amiről ma beszélsz.
Ha arról kezdenél beszélni, hogy a vállalkozásom fellendül, kijövök az adósságból, akkor mit teszel ezzel? Előbb-utóbb eljön az idő, mikor a szádnak a gyümölcseit megeszed és ezek mind beteljesednek. Természetesen hinned is kell ebben, nem csak mondogatnod, mint egy varázsigét. És azt mondogatja valaki,hogy ezt nem bírom már elviselni…, teljesen megőrülök kiborítanak engem ezek az emberek,olyan neveletlen ez a gyerek, nem tud viselkedni… Igen? Miért beszélsz így? Először is, ki nevelte azt a gyereket, a szomszéd? Ha neveletlen ne mutogass (az anyós? Igen!) másra! És lehetne ezt sorolni.
Problémák az elmében kezdődnek és a válaszok és megoldások ugyanott. Meg kell tanulnunk úgy gondolkozni, mint Isten és úgy beszélni, mint ahogyan Isten. Az evangéliumokban soha sehol nem olvasom azt és te sem olvashatod, hogy Jézus kétségbeesetten földre rogyva, kilátástalanul panaszkodott és zokogott és sírt volna, hogy jaj, most mi lesz velem? Ezt sehol nem látod. Ahol arról panaszkodott volna a tanítványoknak, hogy: hát most már két éve együtt járunk, de a következő két évi költségvetés még nem igazán állt össze, lehet, hogy a tizenkettőből hatnak vissza kell menni halászni,hogy ki tudjuk fizetni a számláinkat….
Gondolod, hogy nem voltak Jézusnak költségei? Három és fél éven keresztül etetett, ruházott, szállásolt embereket. És azok az emberek mind elhagyták a foglalkozásukat, a családjukat és bejárták egész Izraelt oda-vissza többször, gyalog… De akkor is meg kellett szállni valahol. De még ha jó idő volt éjszaka és melegek voltak az éjszakák az olajfák alatt, akkor is kellett enni valamit. Jézusnak voltak költségei, bizony. És Jézus soha nem panaszkodott, siránkozott a költségek miatt. Akkor sem siránkozott, amikor tudta, hogy bizony Őt meg fogják ölni. Mert Ő tudta azt, hogy miért jött el erre a földre. Már 12 éves korában, mikor a szüleitől elcsatangolt – nem elcsatangolt, csak elvált – és a zsinagógában a farizeusokat tanította, prédikált neki, az írásokat magyarázta nekik 12 évesen. A szülei, mikor rátaláltak, akkor Ő azt mondta, hogy nem tudjátok, hogy nekem az Atyám dolgaival kell foglalkoznom? Bizony! Nem a témába tartozik, de Jézus 12 éves volt és mint ember, egy gyermek volt itt, olyan gyermek, mint a te fiad, vagy amilyen te voltál 12 évesen… Ezért ne becsüld le a fiatalokat! Ne gondold azt, hogy 20—25-30-40 évesnek kell lenni, hogy valakiben bölcsesség legyen. Egy pici gyermekben ott lehet Isten bölcsessége. És neked nem elfojtanod kell ezt, hanem kinyitnod ezt őbenne.
I. Mózes 1:1-2:
„Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlenné és pusztává vált és sötétség volt a mélység színén és az Isten Szelleme lebegett a vizek felett.”
A két vers között történt valami tragikus, ami miatt káosz uralkodott. Én nem hiszem azt, hogy Isten a földet úgy teremtette, hogy kietlen és puszta és káosz volt rajta… Az 1-es és 2-es igevers között idősokaság telt el és azt olvassuk a 2-es versben, hogy: föld pedig kitlenné és pusztává vált…. Tehát a föld sötét volt és egy káosz volt és kietlen és puszta volt. És ez lehet, hogy ráillik valamelyikőtöknek az életére, vagy ráillik ez a gyermekednek az életére, vagy a szüleid életére, vagy a főnöködnek az életére. Hogy kietlen és puszta az élet körülötte, káosz van és sötétség és kilátástalanság és tanácstalanság és keserűség és kedvtelenség, és rossz házasság, és bántalmazás van és anyagi gondok vannak, csalódások, betegségek, fájdalmak, sérülések vannak – és lehet, hogy ilye életed és sötét és káosz és fájdalom… És így telik az idő és telik, és telik – és nincs változás. Ezt írja le a 2-es vers.
3-as vers:
„És monda Isten: Legyen világosság! És lett világosság.”
Isten nem azt mondta, mikor látta a káoszt és sötétséget, hogy mi lett az Ő teremtéséből,hogy: Atyavilág, mekkora káosz! Mihez kezdek én ezzel?! Óhh ezt én soha nem tudom helyrehozni! Reménytelen ez a helyzet! Nem ezt mondta Isten!
És Ádám bűnbeesése után sem azt mondta, hogy óhh hát ez a helyzet kilátástalan! Az ember reménytelen, elveszett, vége! Teremtésem befuccsolt, amit terveztem tönkrement, nincs változás, kész passz. Pusztulásra ítélt, hátat fordítok, csináljon magával, amit akar.
Isten nem ezt tette. De Isten Szelleme ott lebeget a vizek felett és nem csinál semmit. Prédikáltam már erről az elmúlt években többször is, hogy ott lebeg Isten Szent Szelleme a vizek felett, de nem csinál semmit! És lehet, hogy a te életedben ugyanígy van ez. Ha látod, ha tudod, ha nem. Újjászülettél, keresztény vagy, káosz van az életedben, de ettől függetlenül Isten Szelleme ott lebeg az életed felett. És lehet, hogy nem csinál semmit a Szent Szellem….
Miért nem csinál semmit? Miért nem csinál már valamit? És felteszed a kérdést: Istenem, csinálj már valamit, miért nem áldasz már meg? Miért nem gyógyítasz meg? Miért nem hozol már ki az adósságból, miért engeded, hogy ez a káosz legyen körülöttem? Miért engeded, hogy ez történjen, vagy az történjen? És az emberek nem olvassák el a 3-as verset: hogy a Szellem akkor kezdett működésbe jönni, akkor kezdett el teremteni, megváltoztatni helyzeteket, akkor lett a sötétségből világosság, mikor Isten a hitét a szavaival kiengedte és azt mondta, hogy: Legyen világosság! És amint a Szent Szellem ezt hallotta, az Ő ereje el kezdett működni, az Ő ereje felszabadult, képes volt arra, hogy megváltoztassa a sötétséget világossággá. Képes volt arra, hogy a káoszt renddé tegye. A Szent Szellem nem fog beavatkozni a te életedbe, nem változtat meg, nem gyógyít meg, ha te nem engeded ezt meg neki. Nem változtat meg, nem avatkozik be, ha te nem teszed ezt az Ő számára lehetővé! És hogyan tudod ezt megtenni? Úgy, hogy koldulsz és könyörögsz Istennek?! És megpróbálod Őt rávenni arra, amit Ő már réges rég eltervezett a te érdekedben, hogy azt neked adja?! Ez bolondság, nem? Isten sokkal előbb meg akart téged áldani, mielőtt neked eszedbe jutott volna, hogy áldottnak lenni jobb, mint átkozottnak. Isten jóval előbb meggyógyított már téged, mielőtt rájöttél volna arra, hogy a betegség rossz és meg akarsz gyógyulni. Miért akarjuk Istent rávenni dolgokra, amiket Ő már megtett értünk, és eredetileg is az az Ő ötlete volt?!
Neked el kell kezdened azt mondani, hogy: ami vagyok a Krisztusban, hogy mit mond a Biblia mond rólad. Meg kell értened azt a megvallást, amit minden alkalommal elmondunk az alkalom elején, hogy az vagyok, amit a Biblia mond rólam és meg tudom tenni azt, amit mond, hogy megtegyem, képes vagyok rá… És el kell kezdened ebben hinni, és mondani… Higgyél benne és mondjad, és mondjad….. és meg lesz neked! Így tanított Jézus a hitről. Higgy benne és mondd ki! Isten is ezt tette.
A pozitív szavak legyőzik a negatív körülményeket. A hit a szavak erejében erőt képvisel. Egy olyan fegyver van a szádban, amiről lehet fogalmad sincs, hogy mennyire erőteljes. Azt már lehet, hogy láttad és megtapasztaltad, hogy a szavaiddal meg tudsz bántani, sérteni másokat… - ezt lehet, hogy észrevetted már. De ugyanúgy fel tudsz emelni is másokat a szavaiddal, ezt észrevetted-e már? Hogy a szavaiddal meg tudsz áldani másokat, a szavaiddal a depresszióból ki tudsz emelni embereket! A szavaiddal teljessé tudod tenni egy embernek a napját, egy egész hetét!
Mikor jön a postás hozzád és a kezedbe adja a nyugdíjadat, vagy egy levelet, csomagot, vagy bármit, mondd neki, hogy te vagy a város, az ország legjobb postása a földön! Hány embertől hallja ezt vajon? Minden nap meg van a lehetőséged arra, hogy valakit megáldj a szavaiddal! Milyen kár, hogy pont a családunkkal nem tesszük ezt meg, nem? Csak elvárások, meg követelőzések vannak, mert neked ezt meg kell értem tenned… És szavak nélkül is meg kellene tenned, miért nem teszed meg? Miért úgy teszek, rosszul csináltad…. Ugye?
Hát látom nagyon tudjátok miről beszélek, nagyon csöndben vagytok!
A családban kell legyen egy intimitás, vagy kellene ennek lennie. Egy olyan bensőséges viszony, amely nincs jelen a családon kívül, mert nem lehetséges az. Gyönyörűséges, ha ezt valaki meg tudja tapasztalni.
A világosság az mindig legyőzi a sötétséget és bizony nem kell azon csodálkozni, hogy egész nap ki vagyunk téve annak, hogy ostoba dolgokat beszéljünk, reggeltől estig. Az ördög bombáz minket a gondolatainkban, hogy valami egészen mást beszéljünk, mint Isten Igéje onnantól kezdve, hogy kinyílik a szemed az ágyban. Mert lehet, hogy egy picit elfeküdted a nyakad, mi jön ki a szádon. Nyafogás, panaszkodás és az, hogy jaj hogy megyek így dolgozni? Ahelyett, hogy azt mondanád, hogy Jézus sebeiben meggyógyultam és én teljes vagyok és ép vagyok! És nyugodtan tornázhatsz, megmozgathatod a nyakadat, de az lesz meg neked, amit mondtál! Jaj, nem tudok menni dolgozni! De szeretnéd ezt ugye? Örülj neki, hogy tudsz menni dolgozni – azt mondom neked és ne nyafogj, hogy sokat kell dolgozni. (Valaki egyszer azt mondta, hogy sokat kell dolgozni, mire az ember megöregszik.) Ki vagyunk téve a kísértésnek, hogy egész nap butaságokat, ostobaságokat beszéljünk. Ámen!”