Megigazultság tudat 1.

Megigazultság-tudat 1.
(2009.09.27.)

„Az biztos, hogy  mindannyiunkkal Istennek terve, célja van. Azt írja  a Biblia, hogy ki lettünk választva Isten eleve elrendelése szerint az örök életre és, hogy anyánk méhétől fogva Istennek gondja van ránk. Sokan elmondhatjuk, hogy Istennek oltalmazó, védelmező keze felettünk van, mióta Krisztusba kerültünk és újjászülettünk és akár ebbe, vagy bármely gyülekezetbe Jézus Krisztussal együtt járjuk az életünket. És nagyon sokan elmondhatjuk, hogy Isten védelmező oltalmazó velünk volt, mielőtt még Ő ránk talált volna, ha visszatekintünk az újjászületésünk előtti időkorszakra. Nem tudom ki hány éves volt, amikor Jézus rátalált. Én tizennyolc voltam. Te lehet, hogy 28, vagy 38, vagy 48 éves voltál akkor és éltél bizony pár évet (hacsak nem keresztény családban nőttél fel) a világ mentalitása és a világ gondolkozása szerint. És a Krisztusban élsz most már úgy, mint Istennek gyermeke. És ahogy megtanulod Isten Igéjét, meglátod azt, hogy van különbség, nagy különbség van a két életvitel között. Mert megtanulhatod azt, hogy nem minden igazság, ami a világban van. Sőt azt is megtanulhatod, hogy Isten Igéje igazság és ez felette áll a világi dolgoknak. És meg kell látni és tanulni azt, hogy amíg nem ismered Isten Igéjét, a Biblia kinyilatkoztatásait, addig az ördög be fog téged csapni és ki fog téged rabolni. Mert amíg nem ismered az Istennek igazságát, addig az ördög bármilyen hazugságot hoz neked, te azt el fogod hinni.

Hozza neked az ördög azt a hazugságot, hogy Isten nem mindig akarja azt, hogy mi meggyógyuljunk. Vagy hozza azt a hazugságot, hogy nekünk szegénységben kell lenni, mert ezzel alázatot mutatunk Isten felé és ezzel Istent megdicsőítjük. Ezt elhiszed akkor, ha nem ismered az igazságot. Egyébként minden ember be van programozva arra a szívének mélyén, akár hívő, akár hitetlen mindegy, hogy a betegség rossz. Tudja minden ember, hogy a szegénység, a halál az rossz. Mégis az ördög nemzetekkel és generációkkal és vallásos emberek tömegeivel elhitette az ő hazugságait, hogy ne lássák az emberek Krisztus dicsőséges világosság. Elhiteti az ördög az embereket azzal, hogy pl. mindenről, ami a világban van, arról Izrael és a zsidók tehetnek. Ez egy hazugság és jó ha ezt tudod. A Biblia egészen másról ír, és azért mondom ezt, mert egész héten ezzel a témával foglalkoztam és rendkívüli módon elterjedt a keresztény és vallásos  körökben is az, hogy zsidózunk meg cigányozunk, meg antiszemita jelszavakat kiabálva verjük a mellkasunkat, hogy mi mennyire nemzetiek vagyunk.
Tudjátok, hogy nálunk nincsen szó a politikáról, soha semmilyen olyan dologról, ami nem ránk tartozik. Viszont felemelem én a hangomat Isten Igéje mellett. És Isten Igéje tanít arról, hogy szeresd felebarátodat, ellenségedet. Tégy jót azokkal, akik üldöznek téged, imádkozz azokért, akik téged háborgatnak és még lehetne sorolni. Az ördög elhiteti az ő hazugságait sok-sok emberrel, aki annak megnyitja magát. Óvva intelek attól, hogy belekeveredjél bármilyen beszédbe, amely pl. Izrael ellen, vagy a zsidók ellen irányulna. Eljön az alkalom (és ez nem a mai nap), amikor arról fogok beszélni, hogy mi Izrael, Jeruzsálem és  a zsidók szerepe ma nekünk keresztényeknek az életében és mi Isten terve velük. Mert rengeteg újszövetségi Ige van arra, ami azt mondja, hogy nem lett kicserélve Izrael az egyházzal. Tehát nem lépett a kereszténység a zsidók helyére. Tehát Isten nem fordult el Izraeltől és a zsidóktól és a mai napig Jeruzsálem az Istennek a szíve közepe – ahogy ezt a Biblia tanítja. Tehát ennek megfelelően kell hozzá kell igazítanunk a gondolatainkat, az akaratunk, elménket, a szívünk minden egyes dobbanását ahhoz, amit Isten Igéje ír. De ez csak egy példa a sok közül. Rengeteg más dolog van, amihez nekünk hozzá kell igazodnunk, ahogy az a Biblia tanítja.
Kb. egy órával ezelőtt, 4 órakor jött a szívemhez a kijelentés, hogy miről kell ma prédikálnom (annyira friss ez bennem, hogy jegyzeteket sem készítettem).  És ezért most lapozzatok a II. Korinthus 5:17-21-es versére, olvasom az Igét:
„Azért, ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, ímé újjá lett minden. Mindez pedig Istentől van, aki minket megbékéltetett magával a Jézus Krisztus által és aki nékünk adta a békéltetés szolgálatát.
Minthogy az Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket és reánk bízta a békéltetésnek igéjét. Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne miáltalunk, Krisztusért kérünk béküljetek meg az Istennel.
Mert azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk Őbenne.” Ámen!

A köreinkben sokat használt Igék ezek és sajnos meggyőződésem, hogy a világban és a vallásos körökben is rendkívüli módon nem értett Igék ezek. Nem értik az emberek, hogy mit tett Jézus értünk a golgotai keresztfán. Nem tudják sokan, hogy mit jelent megigazultan állni Isten előtt. Sokan még mindig abból a világból hozott mentalitásból és gondolkozásmódból élik a keresztény életüket, hogy mit szabad és mit nem szabad és elég jó vagyok, vagy nem vagyok elég jó, bűntudatban vagyok, vagy talán szeret Isten engem, vagy nem. És sokan nem értik, nem tudják azt, hogy Jézus mit tett értünk, mit végzett be értünk. „Mert azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk Őbenne” – az emberek nem merik ezt elhinni. Hogy mit jelent az, hogy én Istennek igazsága vagyok Őbenne. Ha megkérdezném tőled, hogy te
igaz ember vagy-e Isten előtt, akkor mit válaszolnál? Vagy inkább úgy kellett volna megkérdeznem ezt, hogy emeld fel a kezed, aki úgy gondolja, hogy nem igaz Isten előtt? És lehet, hogy egy-két ember itt felemelte volna a kezét. Nem azért, hogy most vádként rád suhintsam Isten Igéjét, hogy miért nem tudod ezt, mert én sem tudtam.
Az ember próbál Isten előtt igaz módon élni, legalábbis ez a mentalitás van a keresztény emberekben.

Az ember próbálja a keresztény értékrendet, próbálja a mindenféle szépen megírt dolgokat megcselekedni, betölteni. Így működik ez általában vallásos körökben, hogy van az Ige és kívülről próbálok én annak engedelmeskedni. Az emberek próbálnak engedelmeskedni Isten Igéjének. Pedig az Ige azt mondja, hogy az Ige bennünk van, nekünk nem engedelmeskedni kell egy külső törvénykönyvnek, hanem az Igének bennünk kell élnie és az Igét meg kell élnünk, ez egy egészen más dolog.
Azt írja a Biblia itt, hogy azt, aki bűnt nem ismert, azaz Jézust Isten bűnné tette miérettünk, hogy mi Isten igazsága legyünk Őbenne. Én Jézus Krisztusban, az Atya Istennek az igazsága vagyok. Az Atya Isten úgy tekint rám, mint egy igaz emberre. Te úgy tekintesz-e magadra, mint egy igaz emberre? Vagy pedig úgy tekintesz magadra, mint egy bűnösre, akinek ennyi meg amannyi rossz tulajdonsága, szokása, szenvedélye, cselekedetei és kárhoztatásai vannak bizonyos dolgok miatt. Mert mindenki látja saját magában azt, hogy nem tökéletes. Mindannyian szembesülünk a saját korlátainkkal és azzal, hogy bizony időről időre eltévesztjük azt, amit teszünk, vagy nem úgy tesszük, ahogy tennünk kellene. Vagy te tökéletes vagy? Nem, ugye! Senki sem mondhatja ezt magáról.

Tehát két dologról van itt szó! Az ember látja magát mint egy külső embert, hogy a saját szemében milyen és Isten mutat nekünk valamit, hogy mi milyenek vagyunk az Ő szemében. És a kettő nem ugyanaz! Tudsz követni? Megmondja nekünk Isten Igéje, hogy milyenek vagyunk mi. És van nekünk is saját magunkról valamiféle véleményünk. Mihez kell magukat szabnunk? A saját magunkról kialakult kép és vélemény az nem csupán a saját gondolatunk saját magunkról és a saját értékrendünkről, hanem más embereknek a véleménye, megítélése rólunk. Mert ha nagyon sokan dicsérnek és sokan azt mondják, hogy te milyen rendes ember vagy, akkor te azt úgy magadra veszed és azt mondod, hogy hú tényleg én olyan jó ember vagyok. És ha nagyon sokan kritizálnak és rossz dolgokat mondanak rólad, akkor pedig behúzod általában a nyakadat és elgondolkozol azon, hogy tényleg milyen rossz is vagy te.
Viszont van Isten Igéjében valami, ami mindezek felett áll, ez pedig az Ő szava és Jézus Krisztusnak a cselekedete, amit megtett értünk. És Jézus azt tette meg értünk, hogy minket Isten előtt megigazított, kiegyenesített. Az Atya Isten előtt minket helyreállított. És ennek semmi köze a mi cselekedeteinkhez. Semmi köze ennek ahhoz, hogy te mit érzel, vagy méltónak érzed-e magadat ehhez, hogy te erre rászolgáltál volna, hogy milyen családfád van és honnan származol, vagy mennyi mindent tettél vagy nem tettél. Ennek kizárólag Jézus Krisztus golgotai keresztfán bevégzett munkájához van köze.  az Ő megigazítási munkája, ez a megváltásnak a csúcspontja, a lényege, hogy minket megigazított, kiigazított minket az Atya előtt. Olvasom még egyszer az Igéket és ennek fényében hallgassátok: Azért, ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, ímé újjá lett minden.
Hogyan lehet Krisztusba kerülni?  Az újjászületés által! Jézus tanított Nikodémusnak egy akkori vallásos, farizeus embernek, hogy szükség néked újonnan születned, különben nem mehetsz be a mennyeknek országába. Írja  Péter apostol, hogy az újjászületés fürdője által a belső emberünk által van kapcsolatunk Istennel és sok más Ige is írja, hogy újjá kell születnünk. De mi ez az újjászületés? Ez az újjászületés nem a testünkben és nem is a lelkünkben történik meg, hanem a szellemünkben. Mert az ember hármas felépítésű lény. Szellem, Lélek és Test. Mint ahogy Isten nem lélek, Isten szellemi lény.
Isten megteremtette Ádámot és Évát a földnek a porából, formálta az ő testét saját képére és hasonlatosságára. Isten szellemi lény (ezt maga Jézus mondta a János evangéliumában) és akik imádják Őt, szükség, hogy szellemben és igazságban imádják
Őt. Isten szellem és a saját képére egy szellemi lényt alkotott, Ádámot. Ezt követően formálta a földnek porából Ádámnak a testét Isten és amikor ez is meg volt, akkor lehelte bele az életnek a leheletét. És így a test és a szellem összekapcsolódott és létrejött az embernek a lelke. Nagyon mély téma ez és nem lehet mindent egy alkalmon elmondani. A lényeg, hogy Szellem, Lélek, Test vagy.
Amikor  Ádám és Éva elárulta Istent, akkor meghaltak, mert Isten mondta, hogy ha esztek abból a gyümölcsből, akkor meghaltok. De mi hal meg? A teste, a lelke? Nem! A szelleme! Ádámnak és Évának Istennel kapcsolata volt, szellemi élete volt. Átadta Ádám a föld feletti uralmat Sátánnak, mert elárulta Istent és a szelleme, a belső embere, ami Isten képére lett teremtve meghalt és most már nem a mennyei Atya az Istene, hanem a Sátán. Ezért kellett kiűzni a paradicsomból, hogy ne legyen örök élete a haláltermészetnek.

Mit tett Jézus? Pontosan ebben van a lényeg, ezt kell megértened és megigazultság tudatban kell lenned. Hogy senki az évezredek alatt a történelem folyamán, sem Mózes, sem Ábrahám, sem Jákob, sem Dávid király, sem Saul nem volt képes arra, hogy Ádámot visszaállítsa a bukás előtti állapotába, tehát hogy a szelleme éljen az Isten előtt, hogy igaz legyen a szelleme Isten előtt. Ezt jelenti a megigazítás. Jézus Krisztus eljött, a golgotai keresztfán meghalt értünk, a vérét ontotta értünk és aki hittel ezt elfogadja, annak a szellemébe Isten szelleme kitöltetik és újjászületik az az ember, és így Isten előtt már élő szellemi lénnyé válik. Én 18 éves voltam, amikor elfogadtam Jézus Krisztust.
Nagyon egyszerűen, hogy ne ilyen teológiai okfejtésnek tűnjön az egész: Ha elfogadod Jézus Krisztust, azt hogy Ő érted meghalt és erről a hitről egy megvallást teszel a száddal, újjászületsz. Mert írja a Római levél a 10 fejezetben, hogy:
„De ha te a száddal vallást teszel az Úr Jézusról és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta Őt a halálból, üdvözülsz. Mert szívvel hiszünk a megigazulásra, szájjal teszünk pedig vallást az üdvösségre.”  Ha szívünkben hisszük, hogy Jézus meghalt értünk, erről megvallást teszünk és Isten az Ő kegyelméből magához von bennünket az újjászületés által.
Ennek a fényében lapozzunk vissza a II. Korinthus 5:17-re:
„Azért ha valaki Krisztusban van (tehát ha valaki elfogadta Jézus Krisztust, akkor Krisztus testébe keresztelkedik bele, Krisztus teste mintegy jelkép alkotja a földön élő újjászületett keresztényeknek az összességét) új teremtés az, a régiek elmúltak, ímé újjá lett minden…” Ha újjászülettél Krisztusban, a régi életed Isten szemében eltöröltetett. És mivel kezdtük a mai alkalmat? Hogyan kell nekünk magunkra tekintenünk? Úgy, ahogy én gondolkozok magamról, ahogy a szomszéd gondolkozik rólam, úgy ahogy az iskolában beszél rólam és véleményt formál rólam? Vagy pedig úgy kell magamról gondolkoznom, mint ahogyan Isten gondolkozik rólam? Talán ezt még soha nem hallottad így! Ahogy az Isten gondolkozik rólam, az az igazság! És a világban sok hazugság van!
„…Mindez pedig Istentől van, aki minket megbékéltetett magával a Jézus Krisztus által és aki nékünk adta a békéltetés szolgálatát.” Ha hirdetjük Jézus evangéliumát, a békéltetés szolgálatát hirdetjük, azt hirdetjük, hogy van Jézus Krisztusban örök élet, gyertek Jézushoz, mert nála teljesség van! Krisztusban gyógyulás, gyarapodás van, Krisztusban élet van! Ez az evangélium, ezt hirdetjük.

 
Nézzük a 19-es gyönyörű verset:
„Minthogy az Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, és ránk bízta a békéltetés Igéjét.”
Mindannyian a világban éltünk. Teljesen mindegy, hogy az akaratodtól függetlenül kis csecsemő korodban megkereszteltek-e vízzel, vagy nem. Amíg te személyesen nem döntesz – és ezt ne vedd sértésnek – Jézus mellett, addig a Biblia szóhasználatát tekintve te pogány vagy. Mindegy, hogy milyen vallásba születtél bele, vagy milyen neveltetést kaptál. Mert egy személyes döntés, egy szabad akaratból való döntés kell akárhány évesen, hogy te saját választásból önként szereted és imádod Őt. Tehát a világban éltünk, de Isten nem tulajdonítja nekünk a bűneinket, hanem mindazt, ami minket Istentől elválasztott, ráhelyezte Jézusra és Ő elhordozta helyettünk. Ez döbbenet! Mit kell nekem tennem, ha a világban élek, ha Isten nélkül vagyok, hogy a bűneim eltörlését nyerjem? El kell fogadnom Jézust életem Urának – ez az amit tenned kell. Nem kell papnak, vagy nekem, vagy senki másnak bűnöket megvallani, mert a bűnök megvallása az csak a már újjászületett keresztényeknek adatott, nem pedig a világnak. A világnak arra van szüksége, hogy a bűneiknek az eltörlését nyerjék, hogy minden bűn a feledés tengerébe legyen dobva. Isten ezt teszi meg veled, ha újjászületsz. Minden régi tévesztésedet akár szándékos, vagy tudatlan, bármilyen hitetlenségedet, bármilyen gonosz cselekedetedet a feledés tengerébe, a saját háta mögé veti – ezt teszi Isten a te bűneiddel. És többé nem emlékezik meg róla – írja ezt sok helyen a Biblia.

Minthogy az Isten volt az, aki Krisztusban (nem a te érdemeid szerint) megbékéltette magával a világot. Megbékélt velünk Isten. Nem tulajdonítván nékik (azaz nekünk) a mi bűneinket, és ránk bízta a békéltetésnek Igéjét. Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne miáltalunk Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel. Ez a csúcspontja ennek az igerésznek, hogy mert azt, aki bűnt nem ismert (ez Jézus volt) bűnné tette miérettünk. És miért? Hogy mi, hogy én, te Istennek az igazsága legyél a Krisztusban! Te olyan igaz vagy az Atya Isten előtt, mint amilyen igaz Jézus Krisztus az Atya előtt. Gondolkozz el ezen egy picikét! Jézus hogyan áll meg Isten jelenlétében? Bűntudatban, behúzott nyakkal, hogy mennyi mindent eltévesztettem, milyen rossz szokásaim voltak, hányszor haragra gerjedtem, mennyi mindent rosszul csináltam? Jézus azt mondta, hogy mindenkor mindig az Atya akaratát cselekedtem. Ő állandóan közösségben volt vele és nem szennyezte be a bűn semmilyen formában.

És az az igazság, hogy ami Jézus Krisztusnak jár, vagy ami Jézus Krisztusban van, az téged illet. És ez a megigazultság tudat ez rajtad  uralkodik, uralkodnia kell ennek rajtad az életedben, a mindennapjaidban. Nem vagy bűnös, hanem igaz vagy Isten előtt. És van még valami! A Biblia azt írja rólad, hogy te szent vagy. Hoppá! Bizonyos vallásos körök szerint (nem prédikálok senki ellen félre ne értsétek) azt nevezik szentnek, aki úgymond tökéletes és általában már meghalt. Tehát szentté, vagy boldoggá avatják azt, aki meghalt és bizonyos követelményeknek megfelelt, akkor az szent. Szent József, Szent Pál, Szent Teréz, stb. De ez emberi elképzelés – mondom neked. Mert  a Biblia minden egyes embert, mindenkit szentnek nevez, aki Jézus Krisztust elfogadta. És megint itt van ez a kép, hogy mit mond rólad Isten Igéje, és mit gondolsz te saját magadról. Mert ha saját magadról olyan képed, látásod van, hogy mennyi hibád van, mennyi tévesztésed van, akkor nem látod magadat igazán szentnek. De Isten téged Jézus Krisztusban tekint szentnek. És ahogy az ifi alkalmon a héten szóba került, él bennem egy kép arról, hogy Isten hogyan tekint miránk. Ugye Jézus drága vére össze lett gyűjtve és a mennyei szentek szentjébe be lett mutatva mint áldozat miérettünk. És az Atya Isten Jézus Krisztus vérén keresztül tekint ránk. És előttem ez a kép úgy van, hogy ül az Atya a trónon (ez a saját elképzelésem), van egy kehely, vagy egy pohár amiben ott van Jézus vére. És ahogy lenéz az Atya Isten a földre, ezen a véren keresztül tekint rád és rám. Ha kihajolna a helyhen kívülre és úgy tekintene rád, akkor látnád a te szennyedet, a mocskodat, tévedéseidet, hibáidat. De az Atya Isten nem ilyen. Ő Jézus Krisztusban, az Ő drága vérén keresztül tekint rád és ez a vér téged megigazított, tisztára mosott, neked örök életet és üdvösséget adott. Ezért neked is mindig ezen keresztül kell magadat tekinteni.
És ahogy a belső  embered növekszik és az Igéből egyre többet megismersz, egyre inkább átalakul az életed Isten Igéjével megegyezően, úgy a külső emberedben is a megszentesülés, illetve a szentség, ahogy egyre inkább szentebb életet élsz, minél inkább nyilvánvalóbb lesz benned.  Érted ezt?

Tehát ahogy növekszik benned Isten Igéje, ahogy növekszik benned az, hogy milyen kijelentéseid vannak az Igéből, egyre inkább a szentségnek az útján haladsz. És ez az az út, amin nem fogsz soha tökélyre jutni. Amíg ezen a földön élsz, mindig kell tanulnod és saját magadtól, saját önmagadban nem leszel soha olyan, hogy azt mondhatnád magadra, hogy megérkeztem és én tökéletes vagyok és mindent szentül cselekszem és jól teszem. De az Atya Isten (és ezt azért mondom, hogy lássad a jogi hátterét ennek) Jézus Krisztus vérén keresztül tekint téged. Ha te is így tekintesz magadra, akkor láthatod, hogy így viszont mennyi minden hozzád tartozik jog szerint itt a földön. Jog szerint hozzád tartozik, hogy parancsolj a sötétség erőinek, hogy a betegség távozzon a testedtől, hogy békességed legyen szüntelen, hogy „jogom van a kegyelemre, enyém lett a vérszövetség alapján.” Húzd a strigulákat, hogy mire jogosít fel téged Isten Igéje a vérszövetség alapján. „Jogom van, hogy békém legyen végtelen a vérszövetség alapján. Nem az alapján, hogy én hogyan élem az életemet, vagy én mennyire tudok megfelelni bizonyos elvárásnak, vagy kritériumnak, hanem az alapján amit Jézus tett értem. Jogom van, hogy örvendezzek szüntelen a vérszövetség alapján. Jogom van, hogy erőm legyen végtelen a vérszövetség alapján. Jogom van az egészségre az én Atyám gazdagsága szerint a vérszövetség alapján. Jogom van, hogy győztes legyek a harcban a vérszövetség alapján. Bátor szívem nem lankad el a vérszövetség alapján. Jog szerint használom az Ő hatalmas nevét a vérszövetség alapján. Imámmal szétzúzom a Sátánnak erejét a vérszövetség alapján. A vérszövetség alapján győztesen vívom minden csatámat.”

Lapozzatok a Róma 4:25-ös versére, és az 5:1-es versére, olvasom:
„Aki a mi bűneinkért halálra adatott és feltámasztatott a mi megigazulásunkért. Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk, Jézus Krisztus által.” Neked békességed van Istennel! Nem kell azon gondolkoznod, hogy vajon Isten szeret téged, vagy nem szeret. Nem kell azon gondolkoznod, hogy Isten vajon hozzád fordul, vagy elfordul tőled. Mert Isten soha nem fog elfordulni tőled! És mindig szeretni fog. Mert amikor te még Istennek ellensége voltál, Ő már akkor szeretett és lehajolt érted és megigazított téged. Akkor miért tenne veled rosszat miután már te elfogadtad Őt? Szinte szó szerint így írja pár Igével előrébb a 8-as vers: „Az Isten pedig a hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy amikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt. Minekutána azért most megigazultunk az Ő vére által, sokkal inkább megmenekülünk a haragtól Őáltala. Mert amikor ellenségei voltunk, megbékéltünk Istennel az Ő fiának halála által, sokkal inkább megtartatunk az Ő élete által, miután megbékéltünk vele.” Ámen!

Tudom, nehezen érthető Igék ezek néha, de kell legyen benned egy
megigazultság-tudat. Ha megigazultság-tudat van benned, akkor nem vagy bűntudatban. A bűntudat az kiűzi belőled a hitet. Ha megigazultság-tudat van a szívedben, akkor önbizalomban vagy a szívedben, akkor tudsz elfogadni Istentől. Ha állandóan a törvény szavát akarod megcselekedni és állandóan azon morfondírozol és gondolkozol, hogy mit hogyan kell tenni és mit nem szabad tenni, akkor állandóan bűntudatban leszel, állandóan azzal fogsz szembesülni, hogy nem fogod magadat elég méltónak érezni ahhoz, hogy Isten meggyógyítson, hogy Isten gazdaggá tegyen, hogy Isten békességet adjon neked, vagy akármi. És ilyenkor az imádságaid miről szólnak? Imádkozol Istenhez bűntudatban, kétségbe esve, de nincs benned hit, meggyőződés arról, hogy Isten valóban hallja és valóban megadja neked. Mert nincs benned ez a megigazultság-tudat, hogy én ott állok az Atya Isten előtt úgy, mint Jézus Krisztus és bármit kérhetek és Ő örömmel megadja azt nekem. Mert milyen tudat van benned? Hogy saját magadat úgy tekinted, mint ahogy mások tekintened rád. Te kis nyomorult, aluliskolázott, te kis akárki, akit kirúgtak a munkahelyről, te alacsony végzettségű, vagy akármi.

Akármit mondanak rád az emberek és akárhogyan érzed magadat, akármit tévesztettél, Isten nem fordult el tőled. Ha a szíved vádol – írja Péter apostol – akkor nincsen békességed Istennel. Mit kell tenned? Isten elé kell járulnod, meg kell vallanod azt a hibát, vagy bűnt, tévedést, amit elkövettél ellene, az írott Ige ellen, és Isten hűséges és igazságos és megbocsát. És utána már nem lehet benned bűntudat, nem engedheted meg magadnak a kárhoztatást, hogy én nem vagyok elég jó, elég méltó. Én nem vagyok ott minden vasárnap, én nem nevelem jól a gyermekemet, én megint haragra gerjedtem, én ilyen meg olyan vagyok. Mert ha ez a gondolkozás van benned, akkor nem fogsz nagy bátorsággal odaállni Isten elé és kérni hittel teljesen bármekkora dolgot. Akkor kis dolgot fogsz kérni – azt sem hittel -, vagy nagy dologért fogsz könyörögni. És állandóan csak könyörögsz, de nem hiszed, hogy Isten azt meghallgatja és megválaszolja, mert méltatlannak érzed magadat arra, sőt nem tudod hogy Isten valóban meg akarja azt adni neked.

Sokan  hitetlenül imádkoznak. Úgy, hogy nem tudják, mi Isten akarata. Mondjuk a gyógyulással, gyarapodással vagy békességgel kapcsolatban azt gondolják, hogy gazdagságot kérni Istentől, az bűn. Hol van erre az Ige? Isten abban leli az örömét, hogy az Ő teljességével megáld bennünket és Isten nem szegény és nem zsugori. Ha valaki ezt mondja Istenre, nem ismeri Őt. Ha valaki azt mondja Istenre, hogy Ő betegséget ajándékoz, meg rákbetegséget, meg fekélyes gyulladást, meg tüdőbajt – az nem ismeri Őt. Isten szeretet! És te sem adnál egy kis fekélyes gennyes tüdőgyulladást vagy végbélgyulladást a gyermekednek ajándékba. Gyermekem, megáldalak egy kis fertőző hasnyálmirigy gyulladással, stb. Ezek a hazugságok az ördögtől vannak és neked meg kell tanulnod Isten Igéjét, és meg kell tanulnod, hogyan kell ennek ellenállni és, hogy Jézus Krisztusban milyen jogaid vannak. Jogod van arra, hogy egészséges legyél, hogy gyógyulást fogadj el Krisztusban és nem kell betegnek lenned és szegénynek lenned. Ha te szegény akarsz lenni, legyél vele áldott! Nem fogunk ezért kiközösíteni, vagy rosszat mondani rád! Ha beteg akar lenni, legyél áldott a betegségeddel! De mondom neked, ez nem Isten Igéje. Isten Igéje azt mondja, hogy Ő a szeretet és nagyon sok Ige van, ami minket ebben alátámaszt.

A megigazultság mit is jelent? Azt jelenti, hogy Krisztus munkáját elfogadom az életemre vonatkozóan! Tehát egy hatalmas munka vár mindannyiunkra. Van aki ebből a hatalmas munkából egy picit már elvégzett, van aki kevesebbet. És ez a munka arról szól, hogy az elmédben lévő téves gondolkozásokat kiigazítod arra, amit Isten Igéje mond! Hallod? Máshogy kell tehát magadról. Máshogy kell gondolkoznod a másikról. Mondok még valamit: Saját magadra is Jézus Krisztus vérén keresztül kell tekintened és minden más emberre! És ha így teszed, akkor nem fogsz ítélkező, lesújtó véleménnyel lenni más emberről. Mert akkor az út szélén álló, gusztustalan munkát végző prostituáltra is úgy tudsz tekinteni, hogy Jézus Krisztus drága vére kifolyt érte. És nagyon nagy butaságot és rossz dolgot csinál, de a számára is van menekedés abból, amit csinál. És még a gonosz szájú főnököt is ide lehetne sorolni, aki a munkahelyen minden keresztbe tesz mindenkinek és ahelyett, hogy előre menne az embereknek a jó sora, sokakat csak visszahúz. Tudnod kell, hogy azért ilyen ő, mert nem ismeri Jézus Krisztust.

És az emberek azért viselkednek bolond  módjára a világban és azért van káosz, mert nem ismerik Jézus Krisztust. És azért van a világban ez a zsidózás, meg cigányozás, meg mindenféle antiszemita megjegyzés, mert nem ismerik az emberek Jézus Krisztust. Mert ha ismerik is, nem ismerik helyesen. Mert Jézus Krisztusban egység van. Jézus Krisztusban nincs görög, zsidó, csak egység van. Ő nem nézi a személyt, az iskolai végzettséget, a bőrszínt. Jézus Krisztusban feloldódnak az ellentétek. Mi az ami megoldja ebben a világban úgymond a cigánykérdést például? Jézus a megoldás erre! Az evangélium a megoldás erre. Semmi nincs ami ilyen tökéletes megoldás lenne az ellentéteknek a feloldására. Ha valaki ezt nem hajlandó elfogadni, az kemény nyakú, az bolond (ne haragudjon meg senki), mert Isten Igéje ellen beszél és szól.

Isten szeretet. Jézus Krisztus vérén keresztül jogom van arra, hogy kezemet rád tegyem és te meggyógyuljál és jogosan elvárom azt, hogy amikor kezemet rád teszem, akkor te meggyógyulsz, mert Isten Igéje ezt mondja, támogat ebben. Mert azt mondta Jézus, hogy azok, akik hisznek, azokat ilyen jelek követik: betegekre vetik kezeiket és azok meggyógyulnak. Ott van az evangéliumban, le van írva!
Jog szerint elvárhatjuk a változásokat és jog szerint elvárhatjuk a növekedést és azt, hogy  annyian legyünk itt, hogy ne férjünk be és legyen saját gyülekezeti épületünk. Elvárom, hogy legyen ennek a helyi gyülekezetnek egy saját tulajdonú épülete, ahol nem azt kell keresgélni, hogy ki hova üljön, hanem mindenki kényelmesen elfér. És szeretnék azzal szembesülni, hogy azt az épületet is kinőttük már.

Egy bizodalmat kell kiépítenünk Istenben. És ez a bizodalmunk ami van Istenben, ez arra alapszik, amit Jézus tett értünk. Nem az alapján van ez a bizodalom nekünk Őbenne, hogy mennyire vagyunk mi jók. Mert úgysem tudsz elég jó lenni. Mert olyan magasan van a mérce, hogy rá vagy szorulva Isten kegyelmére. Kegyelemből van üdvösséged, hit által, kegyelemből van gyógyulásod, növekedésed hit által, nem cselekedetekből. Nem a jó cselekedetek ellen prédikálok. Járjál jó dolgokban és ne kövess el butaságokat! Cselekedd a jót! De nem azért fogsz Istentől jó ajándékokat kapni, mert neked olyan jó cselekedeteid vannak, hanem a hited, a szíved miatt! Jó azért, ha megállsz Isten Igéjén és hittel szólítod elő azokat a jó dolgokat! A 91-es Zsoltár alapján jogom van, hogy ne legyenek baleseteim! Jogom van ahhoz, hogy az angyalok megvédelmezzenek engem minden utamon. Akár kis autóval, akár nagy autóval, akár busszal megyek, vagy repülővel. És nem mondom azt, hogy: hát nem lehet tudni, hogy mi lesz. De igen, lehet tudni. Nem tudunk ugyan mindent előre, de azt tudom, hogy Isten engem megvédelmez. Jogom van szólni az angyalokhoz, hogy Isten Igéjének engedelmeskedjenek. És jogom van az örökségre, amit Jézus Krisztusban kaptam és követelem a sötétség erőitől, hogy levegyék a kezüket arról, ami az enyém. Ámen!  És ne csak véletlenszerűen járjunk hitben, ahogy sikerül, úgy ahogy sikerül, hanem legyen bizodalmunk Istenben.

Mik a bűntudatnak a jelei? Milyen ember az, aki bűntudatban, kárhozat alatt van? Az ilyen ember nem tud bátorságosan cselekedni. Mindig kisebbrendűnek érzi magát. És a bűntudat jele mindig az, hogy Isten bizonyítékot adjon arra, hogy te lássad, hogy Ő már megtette érted azt, amit mondott az Ő Igéjében. Hogy adjon valami jelet arra, hogy meghallgatta azt az imát, amit tegnap este mondtál el. Hallod ezt?
Az ember imádkozik hittel a gyermekéért, a férjéért, a gyülekezetért munkahelyér, bármiért és kiárasztja ebben a hitét. A hitember mit tesz ilyenkor? Elfogadja azt, hogy Isten meghallgatta és megválaszolta azt már és nincsenek igényei arra, hogy Isten bizonyítékot adjon arra, hogy Ő már ezt meghallgatta és megválaszolta. A megigazultság-tudatú embernek nincsen szüksége semmilyen jelre. A
megigazultság-tudatú embernek békesség van a szívében és bizonyosság, hogy Isten Igéje igaz. Tehát ha Isten Igéje azt mondja, hogy én bármit kérhetek tőle és Ő azt örömmel megadja nekem, akkor én nem fogok utána jeleket kérni, hogy valóban meghallgatott Ő engem? Érted ezt?

Az emberek mindenféle buta jeleket kérnek Istentől. Hogy Isten erősítse meg ezt, erősítse meg azt. Neked nem kell jeleket kérni Istentől. Imádkozol a gyógyulásodért, megvallod a hitedet, de azt kéred Istentől, hogy adjon valami különleges jelet erre, hogy Ő meghallgatott téged. Hogy másnap, amikor mész az utcán, akkor jöjjön veled szembe valaki, aki ezt, vagy azt mondja és akkor neked ez lesz a jel Istentől. Vagy kérsz egy autót Istentől és akkor két napon belül valaki jöjjön hozzád és egy kis játékautót adjon neked, és ez Istentől a bizonyíték arra, hogy Ő meghallgatott téged és valóban megadja azt neked. Ezen nevetünk, de sokak számára ez egy komoly dolog!

A megigazultság tudatú ember tudja azt, hogy Isten mozdult akkor, amikor megkértük mi Őt erre. Mert amikor mi kértük azt, hogy Isten adjon nekünk egy saját tulajdonú gyülekezeti épületet, akkor azt tudjuk, hogy az nekünk meg van. Hiába, hogy a látható érzékelhető világban még nem látható ez. Sem az anyagi háttere nem látszik, sem az, hogy hol lesz az felépítve, vagy felújítva. És senki nem mondta még azt a gyülekezetből, hogy neked lesz egy saját gyülekezeti épületed. Nem kell ehhez jel, mert tudom, hogy ha kértük, akkor meg van nekünk. És meg lesz az nekünk az időtengelyen! Lehet kétségekben is és bizalomban is és félelemben is imádkozni. És lehet hittel is imádkozni, bizodalommal teljesen, hogy tudom, hogy amit kértem, az meg van nekem.

Egyébként készülj fel arra, és ez mindig így van, hogy amikor valami felől imádkoztál hittel teljesen, akkor jön az ördög és megkísért abban, hogy te valóban hitben vagy-e azzal kapcsolatban. És hozza a félelmet, a kétséget. Hova hozza? Ide, gondolat formájában, hogy Isten nem hallgatta meg, nem jól imádkoztál, nem vagy elég jó, nem vagy rendszeresen ott a gyülekezetben. És mindenféle hülyeséget és hazugságot hoz az elmédbe, hogy téged megkísértsen és kimozdítson téged a hitedből.
Kapcsolatunk Istennel nem egy szenvedés, legalábbis nem annak kéne lennie, hogy kapjunk tőle. Mint ahogyan egy pici gyermeknek (tudjátok gyakorló apuka vagyok, két és fél éves kislányom) nem egy szenvedés az, ha valamit kér tőlünk, hogy azt megkapja. Nem egy szenvedéssel teljes, egész napos procedúra és munka és könyörgés és cselekedet, túlhajszolás, hogy valamit kapjon tőlünk. És a te gyermekeddel is így van ez, ha valamit kér, azt te megadod neki. Bölcsen adod, és nem biztos, hogy azonnal, de eljön az idő, amikor eljut hozzá, amit kért tőled. Ha bolondságot kért, azt természetesen nem kapja meg.
De az Istennel való kapcsolatunknak nem egy szenvedésnek, görcsös erőlködésnek kellene lennie, hogy valamit el tudjunk már tőle fogadni. Hanem egy személyes kapcsolat, olyan kapcsolat amiben ez könnyen megy. Mert hiszünk és bízunk benne. Abban kell nekünk munkálkodnunk, hogy az ördög ravaszságait kizárd. És győzd le a negatív rossz érzéseket és nyugodj le. Ebben munkálkodnod kell. Ha valamit cselekedned kell, akkor az ez!

Állj ellen a félelemnek, a kétségnek, az aggodalmaknak. Ja, de hát elveszítettem a munkahelyemet, nem tudom, hogy mit tegyek, hogyan tegyem? De nem megoldás a számodra az, hogy félsz és remegsz és gyomorgörcsöd van. Van helyette valami, ami a hitnek a gyakorlása és a működtetése. Ez az, amit tenned kell!
Isten a teremtés után megpihent a hetedik napon. Miért pihent meg? Mert elfáradt? Nem, azért, mert elvégezte a munkát. Neked mi a „munka”? Amikor Isten elé járulsz és imádkozol és kérsz valamit, ez a te munkarészed. Megköszönöd, hálát adsz neki, hogy meghallgatott, hogy megkaptad tőle és utána mit kell tenned? Bemész a nyugodalomba. Isten nem kezdett el „gazolni” a teremtés után és nem kezdett el gyomorgörcsösen idegeskedni, hogy: jaj, hogyan lesz, miként lesz, hogy fog ez az egész így maradni, nehogy szétessen! Elvégezte a munkát és megpihent. Nem azért, mert megfáradt, hanem azért, mert elvégezte a munkát, be lett az végezve.

Amikor te imádkozol, amikor te hittel kérsz valamit, amikor kijelented a hitedet, akkor a munkád bevégezted és ilyenkor a hitedben meg kell állnod, és bemész a nyugodalomba. Sokaknak nincs erről megértésük, hogy mit jelent ez. És azt kell mondanom, hogy sajnos sokaknak fogalmuk nincs arról, hogy mit jelent ez. Bemenni a nyugodalomba, ez a hitnek a nyugodalma. Ilyenkor az ember nem keresi már a hitet, hogy hogyan tudok már hitben járni, imádkozni, hanem az ember egyszerűen ilyenkor „ott van”. Egy békesség van benned, hogy Isten meghallgatott és meg van az neked. És legyen az egy hét, egy hónap, egy év, tíz év amíg az valóságba jön, de nekem az meg van.
Merítsek a saját példámból? Nekem meg van a családi házam és akörül minden. Meg van az autóm és meg van minden, amit kértem tőle. Isten tudja, hogy mikor fog ez valóságba jönni és hogyan – ez nem az én problémám, mert nem az én dolgom ezt kimunkálni. Nekem azt kell tennem, hogy követem a Szent Szellemet, a Szent Lelket – ha valaki így ismeri Őt. Követem őt és engedelmesen azt teszem, amit Isten mond. Ámen!

Ádámot teremtette Isten a munkájának a legvégén, és beleültette őt a kész jóba. Ez olyan dolog, mint amikor valaki bemegy hozzád és te beleülteted őt a kényelmes fotelbe és elé raksz minden ételt, italt. Nincsen semmi dolga vele. Ádám ilyen édeni állapotok közé lett megteremtve. És volt feladata Ádámnak, hogy ezt az egész földre kiterjessze. Tehát a kész dologba lett beleteremtve Ádám. És amikor te újjászülettél, akkor vajon készen megkaptál mindent? Igen! Nem érted és nem látod, hogy hogyan van ez készen, szellemi érételemben a te számodra minden ajándék elkészíttetett. Minden a tiéd – írja a Korinthusi levélben Isten. Minden a tiéd, ezt megkaptad, neked ezt birtokba kell venned, mint egy örökséget, el kell fogadnod ezt. Ehhez kell a hit! Nagyon sokat kell még tanulni, ugye? Pedig hány éve már, hogy ezt hirdetjük itt is, ebben a teremben is! És azt kell mondanom, hogy ez egy alapdolog volt! Dicsőség Istennek!
A megigazultság tudat, az egy önbizalommal teljes tudat, hogy Jézus Krisztusban én nem vagyok egy pici kis giliszta, féreg!”